Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
Ferlőzés az őszibarackosokban Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársainak tapasztalatai szerint az őszibarackosokban tafrinás le vélfodrosodás tapasztalható. A korai fertőzés járványveszélyes helyzetet teremtett. A levélfodrosodáson kívül a liszt harmat is támadja a gyümölcsösöket. A szakemberek véleménye szerint sürgősen meg kell kezdeni a védekezést a nagyüzemi gyümölcsösökben és a házikertekben. A levélfodrosodás ellen 2 százalékos Polyram Combi, Ortho Phaltan, vagy Orthocid 50 WP növényvédő szert lehet eredményesen használni. A lisztharmat elleni védekezés hatásos szerei az őszi- barackosokban az 5 ezrelékes Morestan, a 3—5 százalékos Thiovit és a 6 százalékos Ko- losul-oldat. A varasodás és a lisztharmat az almásokat is támadja ezért itt is fokozottan folytatni kell a védekezést. Az elmúlt napokban a szántóföldi növényeken a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás 'munkatársai levéltetves fertőzést tapasztaltak. A gabonákban egyelőre még gyenge a fertőzés, a cukorrépában viszont megkezdődött a szárnyas egyedek betelepedése. A vírusok terjesztésével nagy kárt okoz a gyümölcsösökben is. A Pirimor 50 DP nevű szerből hektáronként 30—50 deka, a gyümölcsösökben 80 deka— 1 kilogramm hatóanyagból ké- szitett sze/ alkalmazható sikerrel a védekezéshez. A nap kulturális programja MOZIK Monor: K. O. A filmbarátok körének műsorán: Az idealista. Vecsés: Özönvíz, I. MŰVELŐDÉSI HAZAK _ Gyomron, 10-től 12 óráig és 14-től 19-ig: Nánásiné lladóczi Mária iparművész batik- és tűzzománc kiállítása. Menüén, 15-től: a dolgozók iskolája, 17-től 21-ig: könyvtári órák, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Sülysápon, 17-től 21-ig: asztalitenisz-sportnap. MONOMnm iÍl!M mama XX. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM1978. MÁJUS 17., SZERDA Monori siker ifjú vöröskeresztesek akciói Döntő: Du na haraszti ban A monori járásban évről évre összemérik tudásukat az általános iskolák vöröskeresztesei. Februárban elsősegélynyújtásii, majd május 7-én csecse, mőgondozási versenyen adtak számot felkészültségükről. — Mi a célja a versenyeknek? — kérdeztük Bánföldi Györgynétől, a Vöröskereszt járási vezetőségének újonnan kinevezett titkárától. — Azt szeretnénk, hogy a gyerekek megismerkedjenek az alapvető egészségügyi tudnivalókkal, melyek birtokában, kisebb balesetek, sérülések esetén segíteni tudnak az arra rászorulóknak. Különösen fontos, hogy a lányok megismerkedjenek a csecsemőgondozással, hiszen később ezeket az ismereteket hasznosítani tudják. Minden iskolában vöröskeresztes tanár elnök vezetésével játékos formában ismerkednek meg a vöröskeresztes munka legfontosabb alapszabályaival. — A legutóbbi verseny során milyen feladatokkal kellett megbirkózniuk a csapatoknak?- Gyakorlati és elméleti kérdések várták a résztvevőket három állomáson. Az első kérdéscsoport a baba fürösztéséről és öltöztetéséről szólt. A második állomáson az egyéves korú csecsemők táplálásával, végül pedig a kisbaba környezetével kapcsolatos tennivalókra vártunk választ. A gyerekek jó kedvvel és meglepően eredményesen oldották meg feladataikat.- Melyik csapat bizonyult a legjobbnak?- Nagy versengés folyt az induló 17 csapat között. Az utolsó forduló után a kávai és monori gyerekek azonos pontszámmal álltak az élen. A holtversenyből, végül is a mono- riak kerültek ki győztesen. A harmadik helyen Maglód csapata végzett. Az első helyezett bekerült a május 20-án, Duna- harasztiban megrendezésre kerülő döntőbe. — A szép siker után hogyan készülnek a folytatásra? — kérdeztük a monori Kossuth iskola tanulóit felkészítő Székely Bertalannét. — Mindent megteszünk, hogy a döntőn is tisztességgel megálljuk a helyünket. Most éppen a védőnőtől kapott útmutatások alapján a csecsemők étrendjét tanulmányozzuk. Nagy vonalakban áttekintjük a Magyar Vöröskereszt történetét is. Soha nem lehet tudni, milyen kérdéseket kapunk. — De mit szólnak a sikerhez a gyerekek? — Az elején nem gondoltuk, hogy elsők leszünk. Az utolsó kérdések után, amikor a büfében találkoztunk, nagy tanácskozásba kezdtünk, vajon ki mennyi pontot szedett össze? Akkor már sejtettük, hogy rossz helyen nem végezhetünk. De hogy holtversenyben az élen állunk, arra nem számítottunk. Végül is felülkerekedtünk, örömünk nem ismert határt. Most már biztosan a fiúk sem fognak csúfolódni, hogy „na, a lányok már megint babáznak”. K. L. Fortuna látogatása Nagy az öröm Pilisen, a K.- családban. A 18. heti lottóhúzást az egész család izgatottan hallgatta a rádióban. Körülülték a készüléket, s közben jegyzeteltek. Amikor kihúzták az ötödik számot is. boldogan vették tudomásul, hogy négyes találatot értek el. Hosszú évek óta lottóznak, de Fortuna csak most mosolygott rájuk igazán. Minden héten négy szelvénnyel játszanak, így ezen a bizonyos 18.-on is. Tízéves fiuk — mint máskor is — vállalkozott az egyik szelvény kitöltésére. Az ő számai „jötSzabad idő, szórakozás Szombat esti séta — Mendén Fiatalok a klubban Az alig négyezer lakosú Mendén, a községen áthúzódó 31-es számú főút mentén található az üzletek, vendéglátó- egységek többsége, itt van a művelődési ház, s a mozi is. Sok-sok fa, illatozó orgonasövény szegélyezi a széles utat — nyugtató, kellemes a szombat esti séta. Hol, s hogyan is töltik a szombat estét a mendeiek? Választ keresve álltunk meg, néztünk be néhány percre a moziba, a művelődési házba, s zenés vendéglátóhelyekre. Irány a Cserepes Hangos a mozi előcsarnoka, nemsokára kezdődik az előadás. A várakozók többsége fiatal, őket szólítottuk meg mi is. — Szinte minden szombat este itt vagyunk a moziban, pedig a legtöbb filmet, így a ma estit is, Pesten már láttuk — mbndja Nyerges János, aki sofőrként a Volán 1-es számú vállalatánál dolgozik a fővárosban. — A mozi után mi lesz a további program? — A „Cserépbe” megyünk ... Ott táncolni is lehet — folytatja Jurányi István autószerelő, aki szintén a Volán Vállalatnál dolgozik. Hasonlóan vélekednek a többiek is: — Mozi után a „Cserépbe” megyünk... Így becézik a községbsliek Mende zenés vendéglátóegységét, a Cserepes bisztrót. Megkezdődik az előadás, a Dugó, a csodacsatár című filmet vetítik ma este. Bálint Gábor, a mozi fiatal üzemvezetője: — Bizony észrevenni, hogy itt a tavasz, a jó idő. Kevesebben jönnek moziba, ma este is alig fél házzal játsszuk a fűnket. 7 Idősebb asszony jön ki a nézőtérről: — Nekem ebből elég, csupa foci ez a film ... — De jó zene szól 1 — néznek az emelet nyitott ablakai felé a művelődési ház parkjában ugrándozó, játszadozó gyerekek. Zene és tánc A művelődési ház földszinti eszpresszójában kevés a vendég, néhányan a televízió műsorát nézik. S honnan szól a hívogató zene? A művelődési ház ifjúsági klubjának emeleti helyiségébe nyitunk be. Schmauder Sándor klubvezető beszélgetésünk néhány percére halkabbra veszi a magnót. — Nemrégiben költöztünk ide, a réginél tágasabb helyiségbe. A festés és csinosítás nagy részét fiataljaink végezték társadalmi munkában — mondja a klubvezető. ' Hangulatos a klub, asztalifociznak, beszélgetnek, táncolnak a fiatalok. — Egy héten kétszer, szerda és szombat esténként találkozunk. Szerdán igényesebb, míg a hét végi összejöveteleinken jobbára zenés-táncos programokkal várjuk a fiatalokat... Olykor kirándulni is elmegyünk, nemrégiben Sopronban jártunk, legközelebb Debrecenbe tervezünk kétnapos hét végi kirándulást. Népszerű a klub, vonzóak hétvégi diszkóprogramjai, melyekre sok fiatal jár át a Mendével szomszédos községekből is. Vass Zoltán Budapesten lakik: — Elektronikai műszerész szakmát tanulva, mendei barátommal, Szuhányi Péterrel osztálytársak vagyunk, a MüM 30-as számú intézetében. — Jól érzi magát Mendén, itt a klubban? — Jól. Hétvégeken ezért jövök szívesen Mendére, ide a művelődési házbeli klubba. Egy korsó Az utcán egymást támogatva hangos társaság lépked. — ________csak még egy korsóra gy erünk be! — invitálja amúgy is kapatos társait egyikük. Távolabb, a szombat esti idilli hangulatot megtörve, magyarnótákat énekel, egymást túlharsogva néhány férfi. A kedvelt zenés vendéglátóhelyen, a Cserepes bisztróban már minden hely foglalt. Emelkedett a hangulat, többen táncolnak. Szombat este van . ... Más napokon talán már csendes, de ma, a késő esti órákban is népes, hangos a község főutcája. Jandó István tek be”, ő ért el négyes találatot. Még nagyobb is lehetett volna a család öröme, ha a 14-es helyett a 13-ast ikszelik be. Ha ezt is eltalálták volna, akkor megütik a főnyereményt. De ezért így sem búslakodnak K.-ék. Nyolcvanezer forintot vehetnek fel ezen a héten a helyi OTP-fiókbari1. G. J. Gyorsírni tanulhatnak Kismamák figyelmébe Elsősorban gyesen lévő kismamák figyelmébe ajánljuk egy budapesti gépíró- és gyorsíróiskola értesítését. (Címe: 1027, Bp., Jurányi u. 3., IV. em.) Az iskola lehetőséget ad arra, hogy érettségizettek egy, a nyolc általánost végzettek két év alatt szerezhessenek oklevelet. Heti 12 óra a tanítási idő, az igények szerint délelőtti, vagy délutáni oktatást is biztosítanak. A monori járásbeli kismamák közül bizonyára sokakat érdekel e tanulási lehetőség. Az elmaradt kézfogás Nyugdíjasán is a közössfgért ,Ha Geringer győz meg" Maga elé merengve sorolja Geringer János, a vecsési Kölcsey utcai házban: — Vecsésen születtem. Apám az első világháborúban megrokkant, ezért utána már csak mezőőrként kereshette meg a községtől a kicsire sült, barna kenyeret. Az alsóhalmi Rokkant- dűlőben laktunk egy kicsinyke csőszkunyhóban, mígnem a két hold földünk feláldozása révén egy kis házat nem vettünk a Vasvári Pál utcában. Tizenkét éves koromban már napszámba jártam a Hoffmann uradalomba és alig múltam 14, amikor gyári munkás lettem a Filtex Szövőgyárban. Ennek felszámolása után a Kőbányai Sörgyárban hordófejtő lettem, napi 12 órát dolgoztam. A főnyeremény — A „főnyereményt” 1942- ben húztam ki, amikor felvettek a Budapest Székesfőváros Elektromos Műveihez másod- osztályú altisztnek. Nevét a vecsésiek a futball révén ismerték meg. 1938-ban játszotta első bajnoki mérkőzését a vecsési színekben és játszott egészen 1947-ig. Ekkor a kézilabdához pártolt át. Volt NB I-es játékos és szerepelt abban az együttesben is, amelyik megnyerte a vidék legjobb csapata címet. Volt edző és sportelnök, jelenleg a Vecsési Sportegyesület elnökségének tagja. Katonaság, front, hadifogság és felszabadulás után újra az Elektromos Műveknél dolgozott tovább fizikai munkásként, mígnem 1950-ben kiemelték egy 18 millió forintos értéket őrző raktár vezetőjének. Szülőfaluja 1958-ban ismerte meg jobban. Ez az év volt az, amikor tanácstitkárrá választották Vecsésen. Amikor azt kértük, hogy említsen egykét kiemelkedő eseményt vezetői gyakorlatából, elsőként a termelőszövetkezetek szervezéséről szól. — Itt születtem, ezért jól beszélek németül. Sók olyan ember akadt, aki azt mondta: belépek, de csak akkor, ha Geringer győz meg. Heteket, hónapokat agitáltunk. Nemcsak én, nagyon sokan, amíg kiírhattuk a község elejére: szocialista község. Az éltető ivóvíz — Ay. egyik vasárnap este egy apróhirdetést olvastam: árokásógép, könyvjóváírással átadó. — Másnap reggel már Miskolcon voltunk, nehogy elhappolják előlünk. El is hoztuk. Óriási összeget takarítottunk meg vele, ugyanis a költségvetést kézi munkához kalkulálták. A gép pedig egy óra alatt ötven métert is kiásott, így ingatlanonként mindössze kétezer forintért vezettük be a vizet. A monori járásban VeJegyzet Egyik oldal, másik oldal... Ti/t egmenekültek a meggy- L“* fáink... — mondta örömmel szerkesztőségünkben a monori, Deák Ferenc utcai lakók képviselője. Egy hónappal ezelőtt az utcába bevezetendő új telefonoszlopok miatt a meggyfák — amiket nagy gonddal ültettek, ápoltak az utcabeliek — halálra ítéltettek a légvezeték miatt. A tiszta, virágos Monorért akcióba sehogy sem illett a pusztítás szándéka, hiszen más megoldás is kínálkozott: föld alatti telefonvezeték lefektetése. A meggyfák életben maradását azért is pártoltuk, mert a monori utcák, a házak előtti porták szépítését, rendben tartását nem mindenki tartja szív-' ügyének. Jó példa erre Rigó Lászlónak, a monori nagyközségi tanács főelőadójának „története” is. A nagyközségi tanács munkatársai egy-egy községrészt „kaptak”, amelynek rendjéért felelősek, ápolását, szépítését segítik, szervezik. A fásítási akció során Rigó László iskolás gyerekeket vitt segítőtársul az Ady Endre utcába. Sűrűn szemerkélt az eső, de ültették a nyárcsemetéket szorgalmasan, hadd legyen végre rendezettebb a széles útvonal mindkét oldala. Az egyik kertben ásogató férfira figyeltek fel. Rábízzák a fácskákat, gondolták, ültesse el a háza elé... — Ültesse, aki akarja! — szólt ki gorombán a férfi. — Dolgozzon vele a tanács! Czerencsére az ilyesfajta szemlélet nem általános. De nem általános sajnos a virágosítás, a szépítés sem. Egy kézen megszámolható, hogy a leghosszabb utcában hány ház előtt díszük virág... Pedig Monor szebb is lehetne. S hiába a tanácsiak felelőssége, igyekezete, ha a másik oldal közömbösekből és pusztítókból áll... De nem így van, szerencsére nem. Ezért is jó, hogy élhet a Deák Ferenc utcai meggyfasor... K. Zs. esésen épült meg először a vízhálózat. — Ugyancsak elsőnek a monori járásban, ebben az időben alakítottuk meg a költségvetési üzemet. Közben elvégezte a veszprémi hathónapos államigazgatási tanfolyamot és megszerezte a tanácsakadémiai végzettséget is. Ezzel akkor, a legképzettebb tanácsi vezetők közé került a környéken. Nyugdíjban A Jókai színjátszó klub egyik alapítója, 20 évig vezetőségi tagja és szereplője volt. Amikor elkerült a tanácstól, különféle helyeken dolgozott, de végül is ismét visszajött. A költségvetési üzem kommunális csoportvezetőjének nevezték ki, de ekkor már beteg volt, évek múltán le is százalékolták. — Az egyik ismerősöm a Budapesti Fürdőigazgatóságnál dolgozott három évig és mégis olyan szép köszönőlevelet kapott, amikor nyugdíjba került, hogy magam is meghatódtam. Én egy kézfogást sem ... K. Gy. Utcák, terek bajnoksága Vecsésen A vecsési művelődési ház és a nagyközségi KISZ-bizottság szervezésében az idén másodízben rendezték meg a kispályás labdarúgó-bajnokságot. A tornára benevezhetnek KISZ- alapszervezetek, ifjúsági klubok, utcák, terek, vállalatok és szocialista brigádok nyolctagú kollektívái. A kétszer 15 perces, kieséses rendszerben lebonyolításra kerülő mérkőzéseket a Vecsési SK pályáján tartják meg. Az első három helyezett részt vesz a járási döntőben is. A csapatok felszerelésről saját maguk gondoskodnak, s a június 17-én délelőtti tornára a helyszínen is elfogadnak nevezéseket. Rózsa, szegfű, tulipán... A sülysápi állomáson naponta több ezer ember fordul meg. Sok-sok csomaggal szállnak le a vonatról a Pestről hazaérkezők, de a csomagok között nagyon ritkán lehet virágot látni. így volt ez a közelmúltig, hiszen a vonaton nehézkes dolog a törékeny ajándékot szállítani. A tavasszal, egy vasárnapon a buszmegállók túloldalán kis alapot, majd arra faházat állítottak. Az építkezés hamar befejeződött, így a tavaszi szezonban már meg is nyílt a környék egyetlen virágboltja. A mindig friss növények r'Jvid időn belül gazdára találnak, s a kis bolt máris nagy népszerűségnek örvend. A két kedves eladó ügyesen gondoskodik az ünnepek, névnapok szebbnél szebb kellékeiről, a rózsákról, a tulipánokról, szegfűkről. Molnár szakmunkásokat a Monori Állami Gazdaság Csévharaszti Takarmányfeldolgozó Üzemébe. I i
