Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
Usztyinov marsall Fejér megyében A Dmitri) Usztyinov marsai, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere vezette katonai küldöttség szerdán Fejér megyébe látogatott. Részt vett a látogatáson Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A vendégek felkeresték a Videoton gyárat, ahol tájékoztatták őket a vállalat munkájáról, a technológiai és a fejlesztési törekvéseiről, a dolgozók életkörülményeiről. Ezt követően a küldöttség a Lajoskomáromi Győzelem Termelőszövetkezetet kereste fel. A Szovjetunió honvédelmi minisztere mind a Videotonban, mind a termelőszövetkezetben elismeréssel szólt a látottakról, majd átadta a dolgozóknak Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökének elvtársi üdvözletét és jókívánságait. Kádár János fogadta a Varsói Szerződés katonai tanácsának tagjait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerda délután a KB székházában fogadta a Varsói Szerződés katonai tanácsának tagjait, és Viktor Kuliko- vot, a Szovjetunió marsallját, az egyesített fegyveres erők főparancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón részt vett Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Magyar—lengyei tárgyalások Emil Wojtaszek az MSZMP KB első titkáránál és a Minisztertanács elnökénél A hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter szerda reggel a magyar hősök emékművén elhelyezte a kegyelet koszorúit. A koszorúzáson részt vett Roska István külügyminiszOkion di G yermekre, naiv, együgyű cselekedeteikre mondták, mondják kedves figyelmeztetőn a címül választott, régies hangzású, ízes melléknevet, de persze kijuthat abból a felnőttnek is, ha rászolgált, s mi tagadás, megtörténik, hogy rászolgál. Ezért azután semmi bántó, fölényes nincs abban, ahogy a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöke fogalmaz, amikor az idén lezajlott falugyűlések fontos jellemzőjének az okton- di követelések forrásának elapadását tartja, s azt, hogy a javaslatok, kérések, észrevételek döntő része szorosan kötődik a realitásokhoz Lényeges tapasztalat, a közgondolkozás fejlődésének figyelmet érdemlő bizonyítéka! Közgondolkodásunk állapotának valóban egyik mércéje lehet az, egy-egy fórumon miként aránylanak egymáshoz a tárgyilagos meg az oktondi igények, követelések, s mert a falugyűléseket szervező népfrontbizottságok tapasztalatai szerint ez az arány ma kedvezőbb, mint korábban, a haladás vitathatatlan. A nem könnyen elért haladás, tegyük hozzá, mert hiszen hosszú éveken át éppen az okozta a gyakori összeütközéseket, hogy a kívánságok és a tényleges lehetőségek távol álltak egymástól. L eveleket, feljegyzéseket, tanácstagi beszámolókról készült emlékeztetőket mutatnak a tanácsházán, Nagykőrösön, s bennük sokféle formában egyazon kérés, követelés: a tanács hozassa rendbe ezt és ezt az utcát, legyen szilárd burkolat, minden évszakban járhatóvá téve azt, ami most legtöbbször járhatatlan. Jogos óhaj, mindaddig, amíg a papírokat külön-külön rakjuk. Ha azonban összesítjük azokat, akkor kiderül, a tanácsnak negyven, ötven kilométernyi utat kellene rendbe tetetnie, mégpedig iziben, s ez a lehetőségektől már annyira eltávolodik, hogy oktondi igénnyé válik. Azaz: nemcsak egy-egy ügyben lehet elrugaszkodni a valóságtól, hanem úgy is, hogy elhanyagoljuk, nem vesszük figyelembe az ösz- szefüggéseket. Legtöbbször azért nem, mert ismeretlenek előttünk. Aligha lehet elvárni a nagykőrösi honpolgártól, hogy pontosan tisztában legyen azzal, a városnak ösz- szesen 107 kilométer hosz- szúságú belső útja van, s ennek tekintélyes részét semmi sem borítja, az engedelmes anyaföld meg olyan, amilyenné éppen az időjárási körülmények alakítják. A városnak idén ötmillió forintja van az ún. út-híd kereten, s ennek a pénznek a döntő részét — meg az ötéves tervidőszakban összesen rendelkezésre álló 24 miliő forint meghatározó hányadát — a karbantartások, felújítások emésztik fel. Manapság ugyanis egy kilométer hosz- szúságú szilárd út kiépítésének költsége egymillió forint körül van, s akkor még szerényen fogott a ceruza. Mindezzel kívánságai megfogalmazásakor aligha bíbelődik tehát az állampolgár, némelyek türelmetlenkedése azonban ott válik oktondivá, hogy nem látják be: az utak kiépítése csak logikus menetrend szerint történhet, mert mit ér az ötszáz vagy ezerötszáz méternyi szilárd burkolat, ha sehová sem vezet, ha olyan utakhoz kapcsolódik, ahol sár, kátyú borít mindent?! T apogatózva ugyan, de a hetvenes években a tanácsok, a társadalmi szervek sokat tettek a településeken azért, hogy a lakosság mind nagyobb része ne csupán azt ismerhesse meg, mi szerepel a tervekben, tehát mi az, ami lesz, hanem tisztába jöhessen azzal is, mi hogyan lesz, illetve mi miért nem valósulhat meg. Ha a nagy hévvel fölszólaló tanácstag azt kapja válaszként javaslatára, hogy nincs pénz a higanygőzlámpák felállítására a piactéren, ő is, hallgatósága is úgy véli, teremteni kell akkor, ha másként nem, követelve. Ha azonban az a válasz, hogy a piac nappal működik, s a néhány zárt épületnek fölösleges a díszkivilágítás, a javaslattevő hamar rájön, nem gondolta végig, mit kíván. Naivitásunkat, mindennapi életünk sokféle dolgában tanúsított együgyűsé- günket — hiszen gyakran az is gondunk, ügyünk kire tartozik, hová forduljunk — ezerféle tényező menti, magyarázza, ám ahhoz, hogy közgondolkozásunk magasabb fokot érjen el, nem mentségre, magyarázatra, hanem — okoso- dásra van szükségünk. Az okosság: a mérlegelés képessége. Ha már mérlegel valaki, rájön, ott, ahol a sport egyenlő a járási bajnokságban részt vevő labdarúgócsapattal, nem okvetlen ezer személyt befogadó sportcsarnok kell a haladáshoz, még akkor sem, ha a nagyközség lakossága gyors iramban közeledik a húszezres lélekszám felé. A mérlegelés nemes képességéért tennünk kell magunknak is, s azoknak szintén, akik egy-egy ügyben döntenek, határoznak. Kevesebb az oktondi követelés, ezek szerint okosabbak, tisztábban látók vagyunk, mint voltunk. Ami örvendetes. Ám nehogy azt higgyük, most már semmi szükségünk az okosodásra. Mert tegnapi okosságunkkal a mai körülmények közepette a holnapi feladatokat jól megítélni, nem lehet. Mészáros Ottó ter-helyettes, Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka és Bielek József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának titkára. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban Púja Frigyes külügyminiszter és Emil Wojtaszek megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. A megbeszéléseken részt vett Roska István, Garamvölgyi József és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt a tárgyalásokon Tadeusz Pietrzak, valamint a lengyel külügyminisztérium több vezető munkatársa. Púja Frigyes és Emil Woj taszek kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről, áttekintették a magyar—lengyel kapcsolatok alakulását, számba vették a kétoldalú együttműködés további erősítésének lehetősé geit. Eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Emil Wojtaszeket. A szívélyes hangulatú, baráti találkozón jelen volt Puja- Frigyes, Garamvölgyi József, valamint Tadeusz Pietrzak. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak tegnap fogadta a lengyel külügyminisztert. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1978 MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK Megnyílt a tavaszi BNV Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott beszédet Tizenkilenc Pest megyei vállalat, szövetkezet és intézet állít ki a vásáron A hazai ipar bemutatkozása, az eladók és vevők fóruma A miniszter köszöntötte a megnyitó ünnepség részvevőit, majd így folytatta: A Budapesti Nemzetközi Vásárnak kettős célja van: bemutatni a hazai ipar termelésének fejlődését, és fórumot biztosítani a világ minden tájáról összesereglett termelők és fogyasztók, eladók és vevők közvetlen találkozójának. Ez kifejezi államunk hivatalos politikáját is: a kapcsolatok elmélyítése a föld mindazon országaival, amelyek velünk együtt törekednek a megkülönböztetés nélküli kereskedelemre, a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokra. Változatlanul az a szándékunk, hogy a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítésével javítsuk termékeink versenyképességét — mondotta többek között bevezetőül a miniszter. Erre annál is nagyobb A vásárt Bíró f&ixtt külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. szükség van, mert a világ más országaihoz hasonlóan hazánk sem kerülhette el az elmúlt esztendők kedvezőtlen gazdasági hatásait. A cserearányok Vége a téli szezonnak Budaörsön Várják a cseresznyét, a málnát A Humgarofruct budaörsi hűtőháziban lassan végetér a téli idény két legfontosabb áruja, a vöröshagyma és az alma tárolása, illetve csomagolása. A múlt év őszétől mostanáig 3138 tonna hagyma ment át a kezükön. Az almát kétféle módon teleltetik: normál, vagy szabályozott légterű tárolókban. Ez utóbbinak különösen nagy a jelentősége, mert ily módon a megfelelő légtelenítés- sei a gyümölcs hónapokon át megőrzi nedvdússágát, ízét és főleg vitamintartalmát. — Rövidesen az almavonal munkáját is be kell fejezni, mert nyakunkon a szezonáru — tájékoztat Csekő József üzemeltetésvezető. Nemcsak a tárolt mennyiség volt rendkívül nagy, azonkívül munkáskéz sem áll elegendő a rendelkezésükre. A hagymánál a ZÖLD- ÉRT-től jött dolgozók segítették a Hungarofruct embereit és főiéig az alkalmi munkásokat, akiknek a teljesítménye mennyiségben és minőségben alatta marad a brigádtagokénál. A minőségi kezelést kívánó almánál szerencsére jobb a helyzet. Sikerült megállapodást kötni néhány termelőszövetkezettel, akik a téli időszakban nélkülözhető növénytermesztési dolgozóikból küldtek csoportokat. Jelenleg a dabasi Fehér Akác Tsz asszonyai végzik lelkiismeretesen és ügyesen az olasz import berendezés kiszolgálását. Az úgynevezett vízesürítésű sor óránként 12 tonna alma válogatását és csomagolását teszi lehetővé. A jövő héttől általános fertőtlenítés-takarítás kezdődik a csarnokban, máris készülnek a friss „puhaáru” fogadására. A szezongyümölcsök sorát a cseresznye nyitja meg, majd a ribizli, málna, meggy, a kajszi és az őszibarack követi. Ezek azonban legfeljebb 24 órát vannak a raktárakban, amíg megtörténik az átválogatásuk, osztályozásuk. Szükséges, hogy a gyorsan romló gyümölcs megfelelő hőfokon, hibátlanul kerüljön a hűtővagonokba. Kőszeginé Vincze Mária kertészmérnök kimutatásai szerint állandó kereskedelm; partnereikkel 3520 tonna idénygyümölcs feldolgozására kötöttek szerződést, ősztől 3 ezer tonna vöröshagymát várnak, s különböző hűtési módra összesen 13 ezer tonna almát. KM. romlásából származó hátrányokat pedig csak olyképpen csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg, ha fokozzuk a termelékenyen és hatékonyan előállított termékek széles körű exportját. Önök közül, tisztelt vendégeink, sokan rendszeresen keresik fel hazánkat. Ismerik gazdasági körülményeinket, ötéves tervünk és hosszú távú programunk céljait. Azt is tudják, hogy fejlődésünkben kiemelkedő jelentőségű az az együttműködés, amelyet a szocialista országokkal és ezen belül is elsősorban a Szovjetunióval folytatunk. A KGST komplex programja alapján évről évre gyarapodik a határokon átívelő kooperációk száma és — mint itt a vásáron is láthatják —, tovább bővült a gyártás- és gyártmányszerkesztésben résztvevő vállalatok köre, emelkedett a gyártott termékek színvonala. Hazánk gazdasági felemelkedése elválaszthatatlan a szocialista integráció fejlődésétől. A szocialista országokkal lebonyolított árucsere-forgalmunk tervszerűségével biztosítja a stabilitást a változó világgazdasági körülmények között. Ugyanakkor kedvező alapot biztosít a nyugati országokkal folytatott kereskedelmünkhöz is — hangsúlyozta a miniszter. Az elkövetkező években tovább nő a fejlett nyugati országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk szerepe. A gazdasági élet minden területén készek vagyunk a korlátozás nélküli, a diszkriminatív intézkedésektől mentes kereskedelemre ezen országokkal. Mind az állami, mind a vállalati kapcsolatokban az együttműködés tartós, mindkét fél részére kedvező alapjának megteremtésére törekszünk. A műszaki fejlődés meggyorsítása érdekében a fő hangsúlyt a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett a termelési és kooperációs együttműködés fejlesztésére kívánjuk helyezni. Erőnkhöz mérten, részt veszünk a fejlődő országok gazdaságfejlesztő terveinek támogatásában. Forgalmunk bővítése érdekében fokozni kívánjuk ezen országokból a félkész termékek, az alkatrészek, az ipari fogyasztási cikkek vásárlását, elősegítve ezzel a hazai szelektív fejlesztési politika megvalósítását. Kívánok minden hazai és külföldi kiállítónak eredményes tárgyalásokat, hasznos üzletkötéseket, vendégeinknek kellemes budapesti tartózkodást. A vendégek ezután körsétára indultak, a kiállítási csarnokban az ágazatok, szakmák, vállalatok vezetői tájékoztatták őket a kiállított termékekről, szellemi alkotásokról, azok értékesítésének lehetőségeiről. A vásárlátogatásról a 3. oldalon számolunk be. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait V. Olaf norvég királynak, Norvégia nemzeti ünnepe alkalmából. Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete az ünnep alkalmából szerdán fogadást adott rezidenciáján. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta dr. Giulio Bilancionit, az Olasz Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Venéczi János, az MszMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára hazaérkezett Géniből, ahol az MSZMP képviseletében részt vett a Svájci Munkapárt XI. kongresszus sán. 4 / 4 Huszonnyolc ország és Nyugat-Berlin csaknem 2000 kiállítója részvételével szerda délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A BNV főterét a részt vevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszítette. Itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei. Megjelentek Borbély Sándor és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt a kormány több tagja, a diplomáciai testület sok vezetője és tagja, jelen voltak a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet.
