Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
1978. MÁJUS i., CSÜTÖRTÖK 'iJÜitav Téma: a termelés és a tervek Tanácskoztak Pest megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek küldöttei A Kertészeti Egyetem látta vendégül tegnap azokat a küldötteket, akik részt vettek a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetségének tegnap tartott küldött- közgyűlésén. Az ez alkalomból egybe- gyűlt szövetkezeti vezetők már korábban kézihez kapták azt az írásos tájékoztatót, mely rögzíti a tavalyi gazdálkodás eredményeit és az ez évi terv- feladatokat, valamint a szövetség munka tervét. Érdemben tudták tehát megvitatni mindezt, s az előadók szóbeli kiegészítései is módot adtak a közvetlen gondolatcserére. Vimola Károly, a TESZÖV titkára bevezető szavaiban hangsúlyozta: Pest megye az előkelő, harmadik helyen áll a szövetkezeteik előállította termelési érték tekintetében, a bruttó termelésükből egy tőre több mint 71 ezer forint jut. S hogy örvendetesen élvonalban vannak megyénk nagyüzemei a tej termelésben, ez nemcsak az országos tejter- melési verseny eredményei, hanem a költségszámok is bizonyítják: Pest megyében 40 fillérrel olcsóbban állítanak elő egy liter tejet, mint bárhol másutt. A gazdaságok alaptevékenységének és kiegészítő tevékenységének egyensúlyáról szódra az előadó elmondta: hasznos, ha az alaptevékenység dinamikusabban fejlődik. Fontos, hogy a kiegészítő tevékenység — mely köznyelven melléküzemágként ismert, s többnyire hasznot h.ajtó ágazat —, egészségesen hasson vissza az alaptevékenységre, vagyis a mezőgazdasági termékelőállításra. Gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek megfelelő termék- szerkezet kiválasztásával, és a hozzá jól illeszkedő kiegészítő üzemággal együtt nyereségesen, haszonnal dolgozhatnak akkor is, ha a talaj és a klímaviszonyok mostohák. §zt követően Szín Béla, az ellenőrző bizottság elnöke, a bizottság munkájáról beszámolva elmondta, hogy az ez évi költségvetési tervezetet a bizottság átdolgoztatta, a tavalyi zárómérleget pedig jóváhagyta. Részletes tájékoztatója után indítványok és előterjesztések hangzottak el. Szóba került a parlagföldek hasznosítása is egyebek közt: valamint a rétek és legelők öntözéssel akár 30—40 százalékkal is emelhető terméshozama. Elhangzott, hogy a megye 34 társulása mintegy 5 milliárd forintnyi termelési értéket produkál évente. Sajnálatos viszont, hogy a nagyon várt, s nemrég megjelent új társulási törvény hiányosa belső szabályozói nemegyszer ellentmondóak. A haszon, a bevétel, a tagok között nem mindig egészséges arányban oszlik meg, sokszor a nyereség aránytalanul nagy( része az alapítóké, a rendszergazdáké. Így azután érthető feszültségek keletkeznek a partnergazdaságok és a gesztor — a rendszert összefogó — gazdaságok között. Az utóbbiak védelméül felhozták, hogy a társulás nemcsak anyagi, hanem szellemi centrum is. A cél, hogy csak azok a rendszerek maradjanak a mezőnyben, amelyek valóban kifogástalan szolgáltatási nyújtanak partnereiknek, méltányos áron. Helyes egyensúlyba ke. rülnének így az érdekeltségi viszonyok is. Be. I. Befejeződött a nemzetiségi pedagóguskonferencia Az óvoda döntő szerepét emelték ki az anyanyelvi nevelésben a nemzetiségi pedagógusok I. országos konferenciájának szerdai szekcióvitáiban. A kétnapos tanácskozás zárónapján a 210 nemzetiségi — délszláv, német, román és szlovák — oktatásügyi dolgozó, pedagógus négy szekcióban vitatta meg a következő évek tennivalóit, majd a szekcióviták tapasztalatait teljes ülésen összegezték. Számos javaslatot is megfogalmaztak a konferencia részvevői: az eddiginél korszerűbb nyelvkönyvekre, munkafüzetekre, módszertani kézikönyvekre, feladatlapokra van szükség s célszerű lenne a nemzetiségi pedagógusoknak is meghirdetni tankönyvpályázatot, a hatékonyabb munkához pedig jó segítséget adna egy nemzetiségi módszertani folyóirat. Egybehangzóan állapították meg a részvevők, hogy az országos konferencia eredményes volt és jól szolgálta a több nyelven — egy akarattal gondolatot. A konferencia Gosztonyi János oktatási államtitkár zárszavával fejeződött be. Bejelentette, hogy a nemzetiségi pedagógusok országos fórumát a jövőben rendszeressé kívánják tenni. A KISZ Központi Bizottságának oklevelét kapták A gépkönyvelők brigádja Könyvelőgépek hangos*csattogása veri fel az egyik józsefvárosi bérház hétköznapi csendjét. Az itt lakók azonban már megszokták ezt a zajt. Tudják, ilyenkor a Bu- dapestvidéki TÜZÉP Vállalat Ifjúság brigádja dolgozik: öt csinos fiatalasszony — nem éppen ideális körülmények között. Az első emeleti szűk kis terembe az öt. zakatoló könyvelőgép mellé még néhány íróasztalt is bezsúfoltak. A földön dossziék, tavalyi számiak, Iratok. (Sajnos az irattár is szűk, már oda sem fér. Így hát kénytelenek itt kerülgetni valamennyit.) Zsúfolt teremben — Igaz, most még nem valami ideális körülmények között dolgozunk, de már egyre közeledik az űj székház átadásának ideje — mondja Winkler Istvánná, a brigád vezetője, miután a hangos gépeket néhány percre lezárták, hogy értsük egymás szavát. — Akkor majd e helyett a szűk, alig harminc négyzetméteres szoba helyett 90 négyzetméternyi területre költözünk. Az Ifjúság brigád munkája akkor sem lesz kevesebb, legfeljebb kényelmesebb. De hogy ilyen mostoha körülmények között is lehet jól dolgozni, azt most ismét bebizonyították: tavalyi munkájuk alapján elnyerték a KISZ Központi Bizottságának jubileumi oklevelét. Naponta több ezer adatot dolgoznak fel, s ez a munka megsokszorozódik a hónap végén, tovább emelkedik a negyedévek utolsó napjaiban, és az éves zárásoknál bizony már reggel hattól késő estig csak a könyvelőgépek monoton kattogását hallgathatják. — Csak éves leltár ne volna — sóhajtanak. — Olyankor alig két hét alatt kell feldolgoznunk a vállalat 67 egységének több százezer adatát. Ráadásul miénk az utolsó munkafázis, nekünk kell behozni a telephelyek és a könyvelők egy-két napos határidőcsúszását is. Határidőre És az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a határidőt még sohasem lépték túl, egyetlen órával sem. Sőt. tavalyi felajánlásukban azt is vállalták, hogy még ebből a rövid határidőből is lefaragnak. És ez sikerült is. — Néhány éve még hetekig eltartott egy-egy ilyen leltár. Az egész vállalat csak számolt és körmödt — emlékezik a brigádvezető. — Ma azonban már ezek az okos gépek nagyon sokat segítenek. Mert bizony nagyon okos gépekkel dolgozunk. Hatszáz adatot tudnak tárolni. De lassan már ez is kevés lesz. — És nemcsak okosak ezek a gépek „— teszi hozzá Gebe Jenöné —, hanem kényesek is. Órámként tíz percre le kell állni velük, hogy pihenjenek. Ha túlhajtjuk őket, vagy nem megfelelő a hőmérséklet, előfordul, hogy nem dolgoznak pontosan, kezdhetünk mindent elölről. Ahoi ennyi fiatalasszony van, óhatatlan, hogy hol egyikük, hol másikuk hiányzik, mert beteg a gyerek. — Olyankor elvégezzük a hiányzó munkáját is. Néhány hétre senkit sem tudnánk betanítani. Mert a munkánk csak első pillantásra tűnik egyszerűnek. Szép Ernőné, a brigád legfrissebb tagja helyeslőén bólogat. — Már hetek óta tanulom a fogásokat, kódokat és hogy mit miért kell... De bizony még mindig nem ismerem ki magam. Mégiscsak siket ült Szépné, mivel csak néhány hete került a brigádba, nem kap oklevelet. De azért együtt örül a többiekkel a szép sikernek. Mint KlSZ-vezetősági tag, ő értesült elsőnek az örömhírről. — Amikor megpályázták a lányok az oklevelet, sokan kétkedtek abban, hogy esélyesek lennének. A kételkedők szerint irodai brigádok nemigen versenyezhetnek a fizikaiakkal. És lám, mégiscsak sikerült ... XV. G. Mérlegen: a Pest megyei falugyűlések Őszinte párbeszéd a gondokról / Decemberben kezdődtek és a napokban értek véget országszerte a falugyűlések; az ösz- szesen 2600 találkozón mintegy 600 ezren vettek részt. A megyei statisztika készítése még tart, de már az eddig beérkezett adatokból is arra következtethetünk — s ezt támasztják alá az országos tapasztalatok is —, hogy a találkozók és azon részt vevők száma megnőtt, s a gyűlések tartalmában is előreléptünk. A megyei falugyűlések tapasztalatairól a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságában kaptunk tájékoztatást. A legszélesebb fórum — A számbeli növekedés mellett a legfontosabb az — mondta Bodor Zoltán főelőadó —, hogy az idei falugyűlések már valóban kétoldalúak voltak. A résztvevők nemcsak meghallgatták a beszámolót, hanem sokan és segítőkészen szólaltak föl. őszinte párbeszéd indult meg a gondokról: a beszámolók nyíltan feltárták a nehézségeket; a lakosság pedig nem számonkért, hanem saját munkáját ajánlotta föl a feladatok megoldásához. A tanácstörvény csak a közös tanácsú társközségekben rendelkezik kötelezően a falugyűlések megtartásáról. A mostani időszak nagy értéke, hogy megyénkben is mindenütt tartottak ilyen találkozókat, ezzel is alátámasztva, hogy a falugyűlések, mint a lakosság legszélesebb fórumai, ma közéletünk alkotó színterei. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén már nagyobb hangsúlyt kapott az előkészítés: a gondosan megválasztott időpont (sokhelyütt ügyeltek arra, hogy ne ütközzék a falugyűlés más eseménnyel; figyelembe vették a bejárók munkaidejét), a hatásos propaganda sikerét jelzi a résztvevők nagy száma. Nem egy helyen (Szobon, Foton, Vecsésen, Üllőn) kicsinek bizonyult még a helyi művelődési ház is. A számok persze csalhatnak, de helyességüket igazolja, hogy fejlődtek falugyűléseink a legfontosabb téren: tartalmukban is. Megváltozott hangnem Változtak már maguk a tanácsi beszámolók is: a gondok nyílt feltárása találkozott a lakosság megértésével; a költségvetés összetételéről és fel- használásáról adott tájékoztató segített kialakítani a jó hangulatú, segítőkész eszmecserét. Sokhelyütt — merthogy talán először fordult elő — meglepve hallgatták a résztvevők a tanács, többször nehézségekkel birkózó anyagi helyzetét, és sok felszólaló csattanónak induló hangja változhatott megértőre — éppen a beszámoló hallatán. Változott tehát a „párbeszéd" másik résztvevőjének: a hallgatóság felszólalásának tartalma, hangvétele is. Szó volt terAdria- nyomáspróba előtt Befejeződött az Adria Kőolajvezeték Berzence és Kára községek között épülő szakaszának hegesztése. ||| A vezeték har- ' mincnyolc kilométeres szakaszán hozzákezdenek az első nyomáspróbához. Képünkön: Kutas község térségében beemelik az óriás méretű tolózárat. Bajkor Játset felvétele mészetesen gondokról (a tapasztalatok egyként mutatják: a járda, az út, a csatorna, a köz- világítás, az iskola, az egészségügy, s a mostani fő téma: a környezetvédelem legnagyobb gond megyeszerte; bár akadt hely, ahol sző került művelődésről, honismeretről, sportról is), de a helybeli — sokszor természetszerűen „háztáji” — ügyek-bajok mellé mind gyakrabban társult a „mit segítsünk?” kérdése. S talán ez a kérdés az idei falugyűlések legnagyobb eredménye: sok ezer óra társadalmi munka felajánlását hozták meg a találkozók. Hiszen a legtöbb helyen valóban nagy gonddal küzd a tanács, s legföljebb ha arra van pénze, hogy egy-egy vállalkozáshoz induló tőkét teremtsen. Jól jött hát a százórás munkafelaján- j lás Dunavarsányban az iskolai ! ebédlőhöz; a 18 dánszentmik- j lósi szocialista brigád felaján- I lása (három éven át egy napi ■ keresetük átadása) a művelő- 1 dési ház felépítéséhez; a ceg- lédberceliek háromnapi átlagkereset-felajánlása, két éven át a helyi iskola építéséhez. Sorolhatnánk a példákat, de a fentiek is jól érzékeltetik talán az örvendetes jelenséget: mintha mind könnyebben nyílna az emberek marka, ha a közösről van szó. Azonos helyzetben Külön értékelést érdemelnek a réteggyűlések. A megyei bizottság ajánlását megfogadva sok helyütt, néhol többször is, tartottak ilyen találkozókat. Sikeres, hasznos kezdeménye- ; zések ezek, hiszen az azonos helyzetben levő, azonos körülmények között élő-dolgozó, azonos gondokká}, küzdő em- i berek időnkénti találkozói még ' eredményesebb közös munkához vezethetnek. Példák itt is akadnak szép számmal: Ráckevén tíz réteggyűlést tartottak: külön a bejáróknak, kisiparosoknak, pedagógusoknak, tsz-tagoknak, cigányoknak. A városokban ötven réteg- és körzeti gyűlést tartottak, Nagykőrösön az üzemekbe „vitték” a gyűlést, addig nem látott sikerrel és eredménnyel, amely megmutatkozott a munkafelajánlásokban is. Követendő példáié A falugyűlés (réteg- és körzeti gyűlés) törvényi rendelés, felsőbb szintű ajánlás alapján folyik, de hogy valójában milyen is egy-egy ilyen találkozó, annak sikerét a helyi szervezők: a tanács és a Hazafias Népfront munkája dönti el. Néhány figyelemre méltó igyekezetei idén is följegyezhettünk: Dunavarsányban nem sajnálták a fáradságot ezerötszáz meghívó elkészítésére, szétküldésére, Isaszegen a község életéről szóló filmmel tették még vonzóbbá a rendezvényt. De akadtak jó, követendő példák a megye határán túl is: Békésben, Fejérben és Haj- dú.Biharban előre kiküldött kérdőíveken tájékozódtak a lakosságot leginkább érintő kérdésekről; Őzdon a tanácsi vezetők mellett meghívták az ügyészség, a bíróság, a rendőr- kapitányság és az OTP helyi képviselőit is; Somogybán pedig falunappá emelték a találkozókat. Ezekre a jó kezdeményezésekre, már most, a mérlegkészítés időszakában, s a jövő évi gyűlések tervezése előtt érdemes odafigyelni. M. A. Hátrányos helyzetben Segíthet: az összefogás A monori járásban csaknem tizenkétezer hatévesnél fiatalabb gyermek él, s egy-egy általános iskolai évfolyamon átlagosan ezernégyszázan tanulnak. A járás gyámhatóságai tavaly 4 ezer 463 ügyet intéztek ... Miért ilyen sokat, s milyen eredménnyel? Erről számolt be Kozák Sándorné, a monori járási hivatal elnöke a Pest megyei tanács gyermek- és ifjúságvédelmi munkabizottságának tegnap délelőtti ülésén. A beszámoló az okokat vizsgálva a járás adottságaiból indult ki: a megye legnagyobb lélekszámú járásának 17 településén élő munkaképes lakosok kétharmada ingázó, s gyakorta mindkét szülő munkahelye a fővárosban van. így a gyermekek napközi felügyeletére nehéz módot találni, annál is inkább, mert a napközi othon iránti igényeknek alig 15 százalékát tudják kielégíteni, s a tanulószobákban csak a jelentkezők egyhuszadát foglalkoztatják. A tantermek kihasználtsága máris meghaladja a kívánatos mértéket, felükben két műszakban oktatnak, Bár évről évre több hely lesz a bölcsődékben és óvodákban, s a következő években újabb gyermekeket fogadnak, a népesség olyan mértékben növekszik, hogy az 50—70 százalékos elhelyezési arány aligha javul a következő években. A tankötelezettségi törvény maradéktalan teljesítése kulcskérdés a gyermekvédelmi munkában. Mégis a nagy fluktuáció (egyes községekben naponta a hatvanat is eléri a beköltözők és elköltözők száma) gátja a pontos nyilvántartásnak. A kiskorúakat és fiatalkorúakat veszélyeztető környezeti ártalmak sorában első a szülő alkoholizmusa, s nem ritkán felelőtlen életmódja. A tanácsok tavaly 675 védő-óvó Intézkedést kezdeményeztek. Leggyakoribb köztük a jegyzőkönyvi figyelmeztetés, de 51 alkalommal kezdeményeztek például alkoholelvonó kezelést az iszákos szülő ellen, 175 alkalommal kötelezték a gondviselőket arra, hogy gyermeküket bölcsődébe, napközibe adják, vagy jelenjenek meg a nevelési tanácsadásokon. Pártfogószülőt rendeltek a gyermek mellé 15 esetben, s 11 alkalommal a gyámhatóság segítségét kérték. A rendszeres nevelési segélyből 67 család és 153 gyermek részesedett, rendkívüli segélyt pedig 527 fiatal kapott. Ötvennyolc gyermeket vettek tavaly állami gondozásba, s ötvenhat fiatalt nevelőszülőknél helyeztek el. Miként lehetne enyhíteni a gondon? A megoldás, mint annyi más esetben, ezúttal is a társadalmi összefogás — ebben egyetértett a tanácskozás minden résztvevője a beszámoló javaslatával. Nem csupán a tanácsoknak, s az irányításukkal tevékenykedő gyermek- és ifjúságvédelmi közösségeknek feladata, hogy rendszeresen jelezzék: kik szorulnak segítségre, s kik segíthetnek. Mert ez utóbbira akadnak jelentkezők szép számmal. Vöröskeresztesek, pedagógusok, akik a napi munka mellett módot találnak a veszélyeztetett család, vagy fiatal rendszeres látogatására, önkéntes rendőrök, akik sűrűn ellenőrzik, hogy az italbolt esti vendégei között nincs-e kiskorú — mert tilos őket szeszes itallal kiszolgálni! — s KlSZ-esek, szocialista brigádok vagy akár szülői munka- közösségek tagjai: ők is szívesen vállalják, hogy egv-egy új tanterem, napközi otthon,' bölcsőde, óvoda építéséből kivegyék a részüket... V. G. P. l i