Pest Megyi Hírlap, 1978. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

1978. MÁJUS 14., VASÁRNAP Dr. Árpási Zoltán A fiatalok jelentős szerepet vállalnak társadalmunk építésében Mint lapunk első oldalán közöltük, a KISZ Pest megyei bizottságának nevében dr. Ár­pást Zoltán első titkár szá­molt be az utóbbi két eszten­dő mozgalmi munkájáról. Bevezetőjében arról szólt, hogy a KISZ Központi Bizott­ságának 1974-es áprilisi hatá­rozata óta az alapszervezetek ütőképes, összekovácsolódott kollektívákká váltak, amelyek képesek a KISZ IX. kongresz- szusa határozatainak végre­hajtására. — Napjainkban mintegy 20 ezer fiatal dolgozik a Pest megyei üzemek szocialista brigádjaiban — mondotta a többi között a megyei KISZ- bizottság első titkára. — A megye 600 ifjúsági brigádjá­nak munkasikereit igazolja szép eredményük, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére meghirdetett munkaverseny-mozgalomban értek el. E kollektívák közül a Budapest-környéki Tüzép Vállalat, a Gödöllői Kisállat­tenyésztő Intézet, és a Dunai Kőolajipari Vállalat Halász László ifjúsági brigádja el­nyerte a KISZ Központi Bi­zottsága jubileumi oklevelét. A hétköznapok kiváló munká­jával bizonyít tizennégy KISZ-fiatalunk Uszty'Ilimszk- ben a nemzetközi összefogás­sal épülő cellulózkombinát és itthon a Paksi Atomerőmű építkezésein. Eddig kétszázöt­ven ifjúmunkásunk dolgozott — KISZ-feladatként, megbízó- levéllel — a kistarcsai kórház beruházásain, de társaik sza­bad szombatokon és vasárna­pokon 8500 társadalmi mun­kaórával gyorsították a mun­kálatokat. Ezután a megyei KISZ véd­nökségekről beszélt dr. Árpá­si Zoltán. Megállapította, hogy e mozgalomban is az. élen jár-, ták a púnál ■ Kőolajipari Vál­lalat, 's Csépel Autógyár, a Nagykőrösi Konzervgyár, a hernádi, a kocséri, a ceglédi járási, ceglédi Magyar—Szov~ jet Barátság és a Duna Ter­melőszövetkezet fiataljai. El­mondta, hogy az országos fel­adatok megvalósítását idén is mintegy 3000 egyetemista és diák segíti a nyári építőtábo­rokban, s az őszi betakarítá­sok idején 15 ezer fiatal mun­kájára számítanak. Az ifjúsági szövetség esz­mei-nevelő munkáját elemez­ve hangsúlyozta: az ifjúság- politikai párthatározat és az ifjúsági törvény megszületése óta egyre több segítséget kap­nak a fiatalok az üzemek és az intézmények pá'rt- és gaz­dasági vezetőitől. Rendszeres­sé és tartalmassá vált Pest megyében az ifjúsági parla­mentek munkája. A fiatalok szórakozását, műveltségük gyarapítását, szemléletük for­málását 170 ifjúsági klub se- j/ti, melyek tagságának mint­egy 6o százaléka, ifjúmunkás és szakmunkástanuló. — A Pest megyei általános iskolákban végző tanulóknak több mint a fele szakmunkás- képzőben gyarapítja tovább ismereteit, bizonyítván: a munkáspálya iránt nagy az érdeklődés — mondotta ez­után dr. Árpási Zoltán. — A szakmunkástanulók jelentős hányada azonban tanulmányi gondokkal küzd, magas a bu­kás, a lemorzsolódás aránya. A szakmunkásképző intézetek KISZ-szervezetei, bár dina­mikusan fejlődnek, ma még nem tudnak érdemben foglal­kozni a tanulmányi munká­val. Ezért a szakmunkástanu­lók politikai képzése, a propa­gandisták, a KISZ-vezetők módszertani felkészítése a jö­vőben fontos, felelősségteljes feladatunk. A szervezeti élet kérdései­vel foglalkozott a továbbiak­ban a megyei KISZ-bizottság első titkára. Mint mondotta: az elmúlt két évben 7 száza­lékkal növekedett a taglét­szám, s ma már 37 ezer 100 KISZ-fiatal tevékenykedik Pest megyében az ifjúsági szövetségben. Különös figyel­met kell fordítani a továb­biakban a lakóterületi szerve­zetek munkájára, mivel az el­múlt években 30 százalékkal csökkent az itt tevékenykedő fiatalok száma. Beszámolt a szónok a tava­lyi nagykőrösi ifjúsági talál­kozón elindított Edzett ifjú­ságért mozgalom eredményei­ről is. Elmondta, hogy a KISZ-fiatalok 70 százaléka bekapcsolódott a mozgalomba. Az együttműködés szép példá­jaként említette a százhalom- battaiak kezdeményezését. A KISZ városi küldöttgyűlése itt javasolta, hogy a fiatalok, a szocialista brigádok, az úttö­rők, az üzemek, a tanács anyagi támogatásával, kezdje­nek hozzá a dolgozók uszoda­építéséhez. — A mindinkább kiteljese­dő, javuló pártirányítás kö­vetkeztében elmondhatjuk: a pártszervezetek elmúlt két év­ben nyújtotta segítségének nagy szerepe volt eredmé­nyeinkben — mondotta vége­zetül dr. Árpási Zoltán. A munkaverseny becsülete A szobi vasutasok állták a próbát ARATÓ ANDRÁS: Helytállnak a napi munkák», tanulásban Észrevételek, hasznos javaslatok A vitában felszólalt Deák Gábor is. Egyebek közt hang­súlyozta: Pest megye ifjú­kommunistáinak küldöttgyű­lése bebizonyította, hogy sike­resen hajtották^végre a KISZ IX. kongresszusának határoza­tait. A hozzászólók szavaiból — mondotta a KISZ KB tit­kára — egyértelműen kiderült: a jelenlegi legfontosabb fel­adat a népgazdasági célok vég­rehajtása. Deák Gábor a to­vábbiakban kiemelte: a KISZ- esek lendülete, tenniakará- sa, nem lehet a termelési hiá­nyosságok pótlásának eszkö­ze, a különböző önkéntes mun­kaakciók csakis akkor lehet­nek eredményesek, ha valós társadalmi igényt elégítenek ki. Szépe József, az érdi nagy­községi KISZ-bizottság tit­kára hangsúlyozta: a lakóte­rületi és az intézményi KISZ- szervezetek közösen vállalja­nak részt környezetük fejlesz­tése érdekében. Kissimonné Jeles Jolán, a Pestvidéki Gép­gyár KISZ-bizottságának tit­kára arról beszélt, hogy a szocialista brigádok közös erővel jelentős mértékben megkönnyíthetik a pályakez­dő fiatalok beilleszkedését új környezetükbe. Vécsei Zol­tán, az Óbuda Termelőszö­vetkezet KISZ-bizottságának szervező titkára a politikai képzés helyzetéről szólt, s kiemelte: a különböző foglal­kozások, előadások a jövőben jobban igazodjanak a napi po­litikai élet eseményeihez. Tóthné Vona Viktória, a tápió- szentmártoni nagyközségi KISZ-bizottság titkára a fal­vakba kerülő frissen végzett diplomás fiatalok helyzetét elemezte. Sárközi Márta, a gyóli 1. számú általános iskola képe­sítés nélküli pedagógusa, mint ífivezető kifejtette: az úttörők és a KJSZ-szervezetek test­vérkapcsolata — amennyiben nem formális — jelentős mér­tékben megkönnyíti a gyere­kek pályaválasztását, s mind­emellett az általános iskolá­ból kikerülve könnyebben be­kapcsolódnak az ifjúsági moz­galomba. Koczó József, a let- kési Ipolyvölgye Termelőszö­vetkezet párttitkára felhívta a, figyelmet arra, hogy az ak­cióprogram elkészítése nem az alapszervi vezetőségek, ha­nem egy-egy közösség együt­tes feladata. Godány Balázs, a Nagykőrösi Konzervgyár vil­lanyszerelője megyei bizottsá­gi tagságának kezdeti lépése­it elevenítette fel. Kisgyörgy Margit, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépisko­la, Kaszás József, a váci Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szentpéteri István, a nagykőrösi 224. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nulója egyaránt a diákok munkára nevelésének kérdé­seivel foglalkozott. Varjasi János, a ceglédi Ál­lami Tangazdaság brigádveze­tője, a KISZ-bizottság titkára a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok ideológiai nevelő­munkájának fontosságára hívta fel a figyelmet, majd egy felhívást olvasott fel: arra kérte Pest megye, valamint az ország ifjúkommunistáit, hogy csatlakozzanak az abonyi KISZ-fiatalok április elején közzétett javaslatához, amely szerint a Magyar Tanácsköz­társaság 60. évfordulójának tiszteletére — tehát 1979. már­cius 21-ig — minden megyében társadalmi összefogással hat­van játszóteret, pihenőparkot, építenek az ifjúkommunisták. A felhívás egyébként rend­kívül kedvező visszhangot váltott ki a küldöttek köré­ben, s az abonyi kezdeménye­zés minden bizonnyal országos méretű lesz.- Lázár Sándor, a dányi Magvető Tsz gépkocsive­zetője és Juhász Ilona, a du­nakeszi Mechanikai Labora­tórium dolgozója egyaránt az Edzett ifjúságért mozgalom helyzetét elemezve kifejtette: az egyesületeknek — tisztelet a kivételnek — a jövőben jó­val több támogatást kellene nyújtaniuk a tömegsport fej­lesztése érdekében. A vita további részében Csonka Mária, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár könyvtárosa a bejáró dol­gozók művelődési lehetősé­geiről szólt. Jó lenne, ha fel­vennék a kapcsolatot a helyi könyvtárak, kulturális intéz­mények dolgozóival, s olyan programok összeállítását kér­nék, amelyek igazodnak az ingázó ^fiatalok időbeosztásá­hoz. Szűcs Gyula, a százha­lombattai Dunai Kőolajipari Vállalat táblakezelője az Al­kotó ifjúság pályázatot érté­kelve elmondta: az elmúlt év­ben száz fiatal ötletes elgon­dolása, újítása több mint százmillió forint megtakarítást jelent a nagyüzemnek. Mezei Tibor, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem KlSZ-bizott- ságának titkára a 88 alapszer­vezetben tömörülő KISZ-fia- tal — Pest megye kommunis­táinak négy százaléka Gödöl­lőn tanul — tartalmas munká­járól számolt be. Homola Má­ria, a gödöllői Városgazdálko­dási Vállalat kertészeti szak­munkása kifejtette: az alap­szervezetek a kevésbé aktív fiatalokat is igyekezzenek be­vonni a társadalmi munkaak­ciókba. Mihályi Sándor, a monori Mezőgép Vállalat gyártmányfejlesztési techni­kusa és Kollár Zoltán, a Cse­pel Autógyár szerszámkészí­tője egyaránt a KISZ-esek termelést segítő akciójáról tájékoztatta a küldötteket. Szedlacsek Ferenc, az ócsai Vörös Október Termelőszövet kezet KISZ-bizottságának kára pedig bejelentette: daságukban megkezdődött az ifjúsági ház építése. Fontos csomópont Európa észak—déli vasútforgalmában Szob és Sturovó. E két határ- állomás neve az idők során egy fogalommá vált. Az itt dolgozó vasutasok naponta vizsgáznak a hazai és az euró­pai fuvaroztatók előtt: gyor­saságból, pontosságból, szor­galomból. S nem is akárho­gyan. Bizonyíték rá a meg­annyi oklevél, elismerés. Leg­utóbb például a határállomá­sok közti versengésben lettek elsők. így aztán nem csoda, hogy kivívták maguknak az elisme­rést, különösen a vasutasok körében. S ezek után méltán meglepődtek tavaly a vetély- társak, amikor hírét vették: a szobi kollektíva — bár kiáll­ta a próbát, s a versenyfeltéte­leket jóval túl is teljesítette — nem vesz részt a jubileumi munkaversenyben. Dehát miért? — vetődött fel a kérdés mindenkiben. A felelősséget vállalni kell Bernát István 1973 óta állo­másfőnök Szobon, de már 18 éve itt dolgozik, ismeri jól az embereket, eredményeiket, s a lehetőségeket is. O talán a leg­illetékesebb, aki a miértre vá­laszt adhat. — Tavaly a brigádvezetők értekezletén döntöttünk így. S ezt az elhatározást támogatta a pártalapszervezet, a KISZ-, valamint a szakszervezeti ve­zetőség, és elfogadták a dolgo­zók is. Valamennyien belátták, hogy a versengésre csak a tár­gyi-gazdasági feltételeink vol­tak meg. Hiányzott azonban az erkölcsi alapunk. Bernát István nyugodtan be­szél. hangján mégis érződik, nem szívesen emlékezik a tör­téntekre. Mert miről is volt szó? Alighogy Szobhoz csatol­ták a zebegényi állomást, kide­rült. hogy az ottani dolgozók közül ketten súlyosan vétettek a társadalmi tulajdon ellen. Igaz, amikor a bűncselekmény történt, Zebegény még nem tartozott Szobhoz... — De amikor fény derült rá. már igen — mondja az állo­másfőnök. — Ettől tehát a mi ügyünkké vált. Nekünk kellett vállalnunk a következményeit És a szobi vasutasok ezt vál­lalták. Úgy érezték, ilyen te­herrel nincs joguk a versen­gésre. A feltételeket azonban így is — versenyen kívül is — igyekeztek teljesíteni. (A bűnösök tárgyalását Szo- hon, a helyi művelődési ház­ban tartották. Akik csak tehet­ték a vasutasok közül, mind ott voltak. S úgy mondják, kicsit keserű szájízzel távoztak. Mert mintha túl enyhe lett volna a vád, túl elnéző az igazságszol­gáltatás. A vasutasok azonban nem voltak elnézők — még önmagukkal szemben sem.) Cél: az él üzem cím Az állomásfőnök irodája előtt egy pöfékelő gőzmozdony fé­kez. — Itt egyetlen dízel sem bír­ná sokáig, a közeli kőbánya fi­nomszemcsés homokpora idő előtt szétrágná valamennyit. A tolatások, vagonrendezés erre az öreg mozdonyra várnak — magyarázza Bernét István. Az­tán visszakanyarodik az erede­ti témánkhoz. — Az idén már isimét részt veszünk a munkaversenyben, küzdünk az élüzem címért. Az elmúlt négy hónap eredményei alapján nem kell szégyenkez­nünk — érezni hangjában a büszkeséget. — Évente majd­nem 900 ezer kocsit mozgatunk meg. Ez naponta 30—32 pár szerelvény. Záhony után itt a legna­gyobb a határforgalom. Van munka bőségesen. Most éppen egy személyvo­nat érkezik az állomásra. Csi­korogva fékez. Se fel, se le nem szállhat senki. Ez nem­zetközi járat. Csak a vámtisz­tek, határőrök lépnek fel a lép­csőn, és a szerelvény már ro­bog is tovább. Mire néhány perc múlva Sturovóban megáll, a vámosok és határőrök már végeznek is az ilyenkor szoká­sos ellenőrzéssel. — Itt Szobon volt 1973-ig a vámkezelés, a kereskedelmi forgalom. Itt volt a nagyobb szolgálat. A szlovák kollégák naponta jöttek át SturovóbóL A szobi vasutasok 1963 óta (mintegy háromszázan) indul­nak reggel-este Sturovóba, hogy ott teljesítsék a műszaki, illet­ve kereskedelmi szolgálatot. Ez persze nem jelenti azt, hogy dt Szobon kevés lenne a mun­ka. A kívülállók keveset látnak A külföldről érkező, úgyne­vezett „vegyes szerelvényeket” itt rendezik irányvonattá. Ez talán az egyik legnehezebb vasutas munka. Elég egy rossz mozdulat, lassú reflex, és már oda az ember élete. Haraszti László 21 éve naponta kísérti a veszélyt. Sok fiatal leste el tőle a fogásokat: hogyan kell egy pillanat alatt bebújni a mozgó vagonok közé, s egyet­len mozdulattal összekötni a két kocsit. — Eleinte félnek az embe­rek ettől a munkától — mond­ja a szikár vonatrendező. — Sok türelem és még több jó szó kell, amíg feloldódik ben­nük ez a félsz. És néha dorgá­lás vagy keményebb hang _ is szükséges. Az újoncok előbb csak álló szerelvények közé bújhatnak. Amikor már annyi­ra tudják a mozdulatokat, hogy a vérükbe ivódik, akkor mehet­nek mozgó vagonok közé. Itt tilos a félelem, de tilos a vir­tuskodás is. Ez a vasútnál az egyik legveszélyesebb munka. Az elmúlt évek statisztikája azonban azt bizonyítja, a szo­biaknál ritkán fordult elő bal­eset. Az utazók általában ke­veset látnak a vasutasok min­dennapi munkájából is. A kö­zönség számára egy a fontos: a gyors és kényelmes utazás. És a vasutasok évenkénti mun­kaversenyükben arra töreksze­nek, hogy ez megvalósuljon, és hogy a teherszállítás is minél gyorsabb, minél zökkenőmen­tes ebb legyen. Ebben a nemes versegésben vesz részt — immár nem ver­senyen kívül — a szobi állomás vasutaskollektívája is. Wanatka Gabriella tit­gaz­A KISZ Pest megyei bizottságának tagjai Abrahám Piroska, a Péceli Mezőgazdasági és Állat­tenyésztési Szakmunkásképző Intézet szakoktatója, dr. Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottsága első tit­kára, Bartháné Sárvári Etelka, a Monori Járási Műve­lődési Ház előadója, Cselédes Ilona, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola tanulója, Csulyák István, a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára gépészmérnöke, Fiel Marianna, a KISZ Pest megyei bizottsága titkára, Godány Balázs, a Nagykőrösi Konzervgyár villanyszere­lője, Király Ibolya, Nagykőrös városi úttörőelnöke, Kol­lár Zoltán, a Csepel Autógyár szerszámkészítője, Kun Éva, a nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kerté­szeti Szakközépiskola tanulója, Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottsága titkára, Mezei Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkára, Murányi Róza, a KISZ váci járási bizottságának titkára, Papp József, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár esztergá­lyosa, Stehlik Ferenc, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem KISZ-bizottságának titkára, Szűcs Gyula, a Du­nai Kőolajipari Vállalat táblakezelője és Sárközi Edit, a kiskunlacházl Petőfi Mgtsz kertészeti üzemmérnöke. * új típusú KISZ-bizottságok beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Sződlige- ten a KISZ-vezetőképző is­kolán eddig mintegy 2000 alap­szervezeti és KISZ-bizottsági vezető gyarapíthatta mozgal­mi ismereteit. Az ifjúsági szövetség párt­taggá nevelő munkájáról Arató András elmondta: tavaly a Pest megyei pártszervezetek 1400 dolgozót vettek fel tagjaik közé. Az új kommunisták 60 százaléka volt 30 éven alu­li, s 80 százalékukat a KISZ ajánlotta a párt soraiba. Végezetül azt hangsúlyozta a megyei pártbizottság titká­ra, hogy a KISZ járási, váro­si és megyei vezetőinek a jö­vőben következetesebben kell élniük azzal a jogukkal, hogy arra érdemes fiatalokat ajánl­janak a gyárak, az üzemek, a termelőszövetkezetek, az in­tézmények ■ felelős posztjaiba. A beszámolót követő vitá­ban a Pest megyei pártbizott­ság, a megyei tanács és a szakszervezet nevében felszó­lalt Arató András is. Először arról beszélt, hogy a megye ifjúsága eddig is nagy felada­tokat vállalt a gyárak és az üzemek termelésében, helyt­álltak az élet minden terüle­tén, munkában és tanulásban. Megfogalmazódott ez a párt- bizottság legutóbbi ülésén is, amelyen a két kongresszus kö­zötti félidőszak munkáját ér­tékelték a megye kommunis­tái. — A jövőben továbbra Is nagy figyelmet kell fordítaniuk a takarékos termelésre, a termelékenység növelésére, a gépek és a munkaidő jobb ki­használására — mondta ez­után. A KISZ kádermunkáját elemezve kitért arra, hogy az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents