Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

Stra "W xftmap 1978. ÁPRILIS 9., VASÁRNAP Egy levél nyomában A kazánok is szétégtek A téli hónapokban gyakran előfordult, hogy olvasóink fű­téssel kapcsolatos gondjaik­kal fordultak hozzánk, meg­lepődtünk azonban Ferenczy Emil szobi tanár levelén, aki most, a már tavaszias időben panaszkodik arról, hogy isko­lájukban hideg van. A gye­rekek a tantermekben téli­kabátban ülnek, mert az át­laghőmérséklet a 10—12 fo­kot nem haladja meg. így pedig sem tanulni, sem taní­tani nem lehet eredményesen. Szobon az iskola irodájában az igazgatóhelyettes, Mihalik Ferencné dolgozik — az asz­talra állított villany hősugár­zó mellett. Kicsit keserűen meséli. A típus elavult ■— Ezt a szép, modern isko­lát 1970-ben vették birtokuk­ba a helybeli és a környé­ken lakó gyerekek. Az álta­lános iskola hat és a gim­názium négy osztálya műkö­dik itt. A fűtéssel már az át­adást követő évben probléma volt, majd a helyzet évről év­re romlott. Az idei tél végén a kazánok már teljesen fel­mondták a szolgálatot, a hi­deg termekben nem lehetett tanítani. Ezért már a tavaszi szünet hivatalos megkezdése előtt — a Pest megyei Tanács hozzájárulásával — be kellett zárni az iskolát. Azonnal szakembereket hívtunk, hogy április 10-ig, amikor is a ta­nítást újból megkezdjük, pró­bálják valamennyire rendbe­hozni a kazánokat. V Az iskola pincéjében né­gyen dolgoznak. Herr György központifűtés-szerelő indula­tosan mutat a szétszedett ka­zánokra. — Nézze meg, teljesen szét­égtek. De ezek a kazánok már nyolc évvel ezelőtt is el­avult típusnak számítottak. Én akkor is itt voltam, ami­kor ezeket beszerelték, és el­mondtam, hogy véleményem szerint iskolai fűtésre ezek alkalmatlanok. Bár a karban­tartásra minden nyári szü­netben sor kerül — és ez évente több mint százezer fo­rint —, munkánk mégis hiá­bavaló. Csak a délutáni órák­ra sikerül némi meleget teremteni megfeszített mun­kával, és csak a legkiválóbb minőségű szénnel, amit a Pest megyei Tüzép Vállalat külön biztosított számunkra. Ezekkel a kazánokkal azon­ban a jövő tanévben fűteni már nem lehet. Ki kellett volna már régen cserélni az egész berendezést, a tiszta, kényelmes, egyenletes mele­get biztosító olajtüzelésre. Helytelen felmérés — Igen ám, de ez másfél millió forintba kerül. — A pontos adatot Himmer Lőrinc tanácselnöktől tudom, aki ezt az összeget már kérvényezte is a Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságától. A fűtés korszerűsítésének kivitelezé­A MORFIUMNÁL HATÁSOSABB Balzsam a fájdalomra Kutatások, eredmények — világszínvonalon A világ gyógyszerexportjá­nak öt százalékát a magyar gyógyszeripar adja, ezzel a világranglistán — Hollandiá-. yal és.; Belgiummg’. együtt a 6—8. . helyet foglalja el. Gyógyszereink ma már több, mint 90 országba jutnak el, ismertek és 'keresettek a vi­lágpiacon. Ebben jelentős ré­sze van a magyar gyógyszer­kutatásnak. Ennek egyik leg­fontosabb bázisa a Gyógy­szerkutató Intézet. Tevékeny­ségéről Láng Tibor igazgató adott tájékoztatót. Intézetünk munkája csak­. nem három évtizedes fenn­állása alatt alapvetően meg­változott. Életrehívásakor fő feladata a világon ismert fon­tosabb gyógyszerek hazai gyártási eljárásainak kidolgo­zása volt. Munkatársaink többsége akkor vegyészekből és mikrobiológusokból állt. Intézetünk mai feladatköre el­sősorban új, eredeti gyógysze­rek kutatása, ez köti le kuta­tócsoportjaink tevékenységé­nek 80—90 százalékát. Ez ter­mészetesen a biológiai részle­gek erőteljes fejlesztését sür­gette és sürgeti jelenleg is, amelyre csak a jelen terv­ciklusban mintegy 180—200 millió forintot fordít az ál­lam. Csillapító endogének Az erőteljes fejlesztés ered­ményeként jelenlegi biológiai Vizsgálórendszerünk már ké­pes arra, hogy mintegy 60 hatástani irányban végezzen vizsgálatot. Ez azért fontos, mert egy vegyület hatását előre meghatározni nem le­het. így ügyelünk rá, hogy a vegyületeket ne csak a meg­szabott irányokba vizsgáljuk — amelyekre azt előállítottuk —, hanem figyelünk más ha­tásokra is, amelyek értékesek lehetnek a gyógyászatban. Legfontosabb eredményeink, megfigyeléseink közül első­sorban azokat említem, me­lyek a nemrégiben felfedezett — a központi idegrendszer­ből elkülönített — endogén fájdalomcsillapítók hatástani vizsgálataira vonatkoznak. Kutatócsoportunk a világon el­sőként olyan, hasonló, szinte­tikus anyagot is előállított, melynek fájdalomcsillapító ha­tása a morfinét is felülmúlja. ■ A felfedezéstől a kész gyógy­szerig azonban még hosszú az út. Ugyancsak nemzetközi ér­deklődést váltottunk ki olyan — biológiai megfontolások alapján — mérnöki módon tervezett tripeptidek szinté-, zisével, melye* képesek a vér alvadásí folyamatait befolyá­solni, valamint a már képző­dött vérrög oldódását elősegí­teni. Nyolc új gyógyszer Intézetünk nevéhez eddig nyolc eredeti gyógyszer fel­fedezése fűződik. Ezek között több sikeres, a rák, illetve rosszindulatú vérképzőrend­szeri megbetegedések gyógy­kezelésére alkalmas készít­mény található. sére a nagyközségi tanács a Pest megyei 6. számú Építő­ipari Szövetkezetét kérte fel. Leftusz József üzemmérnök a helyszíni szemle alapján töb­bek között ezt állapította meg: „A kazánházban erős, szúrós szagú, széndioxiddal szennyezett a levegő. A ka­zánokban az égés tökélet­len ... Az 1975. II. hónapban elkészített olajellátási és elektromos tervek biztosítják a kazánok automatikus üze­mét, hosszú ideig a karban­tartási költségek minimálisra csökkentését, az élő munkák­ban a legkisebb felhasználást. — Tekintettel arra, hogy a berendezések állagában csak további romlás várható, sür­gős intézkedés szükséges.” Szinte ugyanez a vélemé­nye Karsay Jánosnak, a Pest megyei Tanács műszaki fő­előadójának, aki január 23-án készült feljegyzésében ezt írta: „A jelenlegi kazánok cseréje indokolt, mert téli időszakok­ban a tanításhoz szükséges hő­mérséklet csak így biztosítha­tó.” Válaszra várva A szobi iskolát a váci Ta­nácsi Építőipari Vállalat épí­tette. Korpás Sándor terme­lési osztályvezető azonban az irattárban már nem találja az akkori átadási jegyzőköny­vet. De arra biztosan emlék­szik, hogy a garanciális há­rom éven belül náluk senki nem reklamált a fűtéssel kapcsolatban. A mostani kor­szerűsítést — tájékoztatása szerint — nem tudják vállal­ni sok más határidős munká­juk miatt. — Most azonban, hogy az elégtelen fűtés már a gyere­kek és pedagógusok egészségét veszélyezteti, azonnali segít­ségre van szükség. — Ez a véleménye Vágvölgyi József­nek, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályvezetőjének, akinek irattartójában gyűl­nek az üggyel kapcsolatos ké­rések, feljegyzések. Végezetül — abban a re­ményben, hogy az illetékesek az égető kérdésre mielőbb választ adnak — levélírónk szavait idézzük: „Vajon meleg lesz-e a kö­vetkező télen a szobi iskolá­ban?" Boday Márta Lombikok és pipetták Az Országos Közegészségügyi Intézetben új ivóvízszab­ványt dolgoztak ki. Az előírások tizennyolcféle mérgező anyag­ra tartalmaznak — az ivóvizekben még megengedhető — hay tárértéket. Az intézetben korszerű műszerekkel vizsgálják a víz kémiai összetevőit. Étvágytalan erdei vadak Sajátos ízű vegyszer véd a kártevőktől Elvette a vadak étvágyát és ezzel minimálisra csökken­tette a vadkárt a Nehézvegy­ipari Kutató Intézet új sze­re, a Nevibes, amelyet a téli és kora tavaszi hónapokban hazánk úgyszólván valameny- nyi területén, húsz erdő- gazdasági telepen próbáltak ki. Ez az élőlényekre egyéb­ként teljesen ártalmatlan ve­gyi anyag sajátos ízével védi meg a kártételtől a fákat. A kéreg rétegeken ugyanis a vegyület felhasználásával olyan ízeket alakítanak ki, amelyeket az állatok nem kedvelnek. A kutatások kiin­duló pontja a természet adta tapasztalat volt, mely szerint az állatok válogatnak az ízek között. Tövissírba elevenen? Szűkszavú törvényházi tu­dósítás: A dunaparti D. község egyik faluszéli tanyáján P. L.- né, 29 éves terhes asszony kert. jük árnyékszékébe szülte gyer­mekét. A csecsemő hamarosan elmerült és megfulladt. P. L.- né, az ötgyermekes anya, a büntetőeljárás során tagadta, hogy meg akarta volna ölni újszülöttjét. Vallomása sze­rint a vajúdáskezdeti toló­fájdalmakat egyszerű gyomor­görcsnek hitte, s csak amikor kipottyant belőle a gyerek, ak. kor fogta fel, mi történt. Cse­csemőfia kimentéséért azon­ban semmit sem tett az asz- szony, s napokkal később csu­pán egy falubeli ismerős gya­núja alapján jelentek meg a tanyán a nyomozók. A Pest megyei Bíróság szán. dékos emberölésért mondta ki bűnösnek’’P. L'.-nét,' -s tekin­tettek az. enyhítő körülmények­re — büntetlen előéletére, pri­mitív személyiségére és a szü­lő nőkre általánosan jellemző labilis idegállapotra — 2 évi börtönre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban 5 év próbaidőre felfüggesztették. ítél a falu Az eset nem kis visszhangot váltott ki a faluban. A hír el­terjedése után a környéken mindenki a csecsemőgyilkos. Ságról beszélt. Az anya már- már kibírhatatlan szégyenében elbújdosott a közeli erdőbe, s csak napok múltán, mikor el. csendesedett valamelyest a fa­lu, tért haza. De a házukból sokáig ezután sem mert ki­mozdulni. Aztán hosszú hónapokkal később az ítélethirdetést köve. tőén P. L.-né bűne és bünte­tése ismét szóbeszéd tárgya lett. Az emberek egy része ég­bekiáltóan enyhének tartotta az ítéletet. A Legfelsőbb Bíró­ság mégis helybenhagyta a me­gyei büntetőtanács döntését, s ez volt a végső szó az ügyben. Hivatalosan. De a keményebb kurzus híveit nem győzte meg ez a második határozat sem, még ha a legmagasabb igazság­szolgáltatási fórum hozta is azt. Sőt. A szigorúak most már nem a konkrét ügy szankcióit, ha­nem általában a csecsemőgyil­kosságok némelykor lib^fájÁS. jogi ■''megítélését kifogásolták. Ez az általánosítás .talán már őket is meglepi, de ítélkezési gyakorlatunk későbbi ismerte­tésével igyekszünk igazolni feltételezésünket. Érv: a más állapot A közvélemény meglehető­sen felszínesen ismeri azokat a reformokat, amelyek a bünte­tőjogot erősen átformálták az utóbbi évszázadokban. A lai­kus ítészek egy csoportjának álláspontja még mindig mint­ha közelebb állna a tövissírba élve eltemetés és a karóba hú­zás középkori büntetéséhez, mint a mai szankciókhoz. Egyesek nyíltan kegyetlen bűn- hődésfcópzetét úgy tűnik Kál­mán, Mátyás és Verbőczy tör­vényeinek szelleme • jobban befolyásolja, mint a jelenlegi büntetőkódex. Mert akkoriban (egészen 1878-ig) a csecsemő­gyilkosságot valóban az em­berölés legsúlyosabb esetei kö­zé sorolták és nehezített halál­lal büntették. Ma viszont (s ez már egy évszázada így van), a csecse­mőgyilkos nők jogi megítélése jóval enyhébb. Büntetőtör­vénykönyvünk e bűncselek­ményt — akár a többi ember, ölést — 5—15 évi szabadság- vesztéssel fenyegeti, mégis a tettesek kilenctizedének bünte­tése kevesebb mint öt év. E különösnek tűnő ítélkezési gyakorlat magyarázata egy ál- landó enyhítő körülmény­nek: a szülő nő rendkívüli tes­ti-lelki állapotának, vagyis idegrendszeri labilitásának és fizikai kimerültségének figye­lembevétele. (Közkeletűen ugye már a terhes asszony is másállapotos.) A mai bíróságok tehát nem­csak a szörnyű bűnt mérlege­lik, hanem a tettes állapotát is. S a mai törvények célja el­sősorban nem a megtorlás, ha­nem a nevelő célzatú büntetés. Mert a bűncselekményekért nemcsak az egyén felelős, ha­nem a társadalom ellentmon­dásai, egyenlőtlenségei is... Ennek konzekvenciáját pedig le kellett vonni, de éppen ezt nem veszik figyelembe még ma sem a szemet-szemért ősi elvének követelői. A csecsemő­gyilkos anya — a szülés fáj­dalmas, szorongásos állapotá­ban — gyermekén torolja meg azt a csalódást, amely az apa és a társadalom részéről érte — írja vizsgálatai nyomán az egyik jogászkutató. Letette a batyut „Anyám rákban halt meg, amikor 16 éves voltam. Apám nem bírta sokáig egyedül és megmérgezte magát. Én korán férjhezmentem, de rosszul élünk. A férjem ivott. Végül otthagytam a városi lakást és a testvéreimet is csakhogy nyugtom legyen tőle. 1968-ba-n ismerkedtem meg a jelenlegi élettársammal. Vele költöztünk ide ki a tanyavilágba. De most is csúnyán élünk, iszik ő is. Így aztán elvették állami gondozás, ba négy gyerekemet, s márcsak a..kisfiam..v,an, .otthon. ,„r,y " Én néni í& gondoltán! , arra, hogy terhes" 'lehetek. Azt hit­tem elkötötték a méhemet, amikor tavaly kioperálták be­lőlem a gyereket. (Császármet­szés volt.) Akkor miért szed­tem Continuin tablettát? - Nem tudom, adta egy rokon. Csak mikor megmozdult a kicsi, ak­kor jöttem rá, hogy állapotos vagyok. Az élettársamnak nem szóltam, de ő már az előző ter­hességet sem vette észre. Kü­lönben is verekedős és meg­mondta, nem akar több gyere, két... A dolog azért történhetett így, mert én azt hittem, csak hat-héthónapos terhes vagyok és nem is számítottam arra, hogy máris szülni fogok. Aztán minden egészen gyorsan jött. Mire annyi erőm lett, hogy felálljak, már eltűnt. Tudom, hogy az orvosok azt mondják, hogy felsírt, de én nem hallott tam semmit. Azt hittem halva született... Néhány nap múlva vissza­mentem dolgozni a tsz-be. Az asszonyok kérdezték: letetted a batyut? Mondtam nekik, hogy elvetéltem ...” Szimbolikus öngyilkosság P. L.-né az igazságügyi or­vosszakértők szerint a debili- tás határán álló primitív sze­mélyiség. Érzelmi élete sivár, értelmi kontrollja igen gyenge. Ebben a gyengeelméjűség mezsgyéjén álló asszonyban valóságosan, alighanem a szü­lés rendkívüli lélektani állapo­tában alakult ki hirtelen az ölési szándék, akár a legtöbb csecsemőgyilkos nőben. Mert P. L.-né esete, bármily döbbenetes, mégsem egyedül­álló. Messze nem. Az ország­ban évente 30—40 gyermek­ülést követnek el, elsősorban vidéken. A csecsemőgyilkosság ma is döntően a faluk és ta­nyák bűncselekménye, azoké a vidékeké, ahol leginkább kon­zerválódtak az előítéletek, ahol a legszűkebb a világ, s ahol a legkirívóbb az egészségügyi tájékozatlanság. A legtöbb asszony itt öli meg gyermekét, s követ el ezzel — ahogy egy tanulmányban szerepel — szimbolikus öngyilkosságot. Közéjük tartozott P. L.-né is. Babus Endre Újítások, találmányok Elutasított szabadalmi kérelmek mét szintén elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy két ko­rábbi leírásból a bejelentés szerinti megoldás lényege fel­ismerhető volt, tehát feltalá­lói tevékenységet nem kívánt. A cégnek a határozat megvál­toztatása iránti fellebbezéséi végső fokon a Legfelsőbb Bí­róság is elutasította. A végzés indokolása szerint egy korábbi leírásban megha­tározott és a bejelentés által védeni kívánt megoldások kö­zött lényeges eltérés nincs. Ezenkívül a külföldi talál­mánnyal szükséges hatás el­éréséhez olyan termék előállí­tására van szükség, amelyben a kémiai reakciónak lényeges szerepe van. Márpedig a talál­mányi szabadalomról szóló törvény szerint nem részesülhet oltalom­ban a találmány, ha tárgya vegyi úton előállított ter­mék. Ilyennek kell tekinteni azt, amelynek létrehozásában a ké. miai reakciónak lényeges sze­repe van. A bejelentő külföl-i di vállalat lényegében vegyi úton előállított cikket kívánt védeni, amelynek szabadalmi oltalmát a törvény kizárja. Egyébként is a védeni kívánt megoldás nem tekinthető ta­lálmányi gondolat eredményé­nek. megvalósíthatta. Ebben az eset­ben meg kell állapítani, hogy a megoldás egyes elemeinél ez a helyzet áll-e fenn. A felszólaló vállalat állításával szemben a külföldi cég arra hivatkozott, hogy a bejelentés szerinti megoldásnál olyan többletha­tás keletkezik, amelynek felis­meréséhez feltalálói tevékeny­ségre volt szükség. — A bejelentőnek ezt az ál­lítását a felszólaló indokoltan vonta kétségbe — hangzik to­vább a végzés. — Annak felis­merése ugyanis, amit a beje­lentő többlethatásnak nevez, nem haladja meg a szak­ember kötelező tudását, tehát a készülék kidolgozása nem kívánt feltalálói tevékeny­séget. Viszont a találmány szellemi alkotás, ezért minősé­gileg újnak kell lennie. A Leg­felsőbb Bíróság állandó gya­korlata szerint nem tekinthető ilyennek az olyan megoldás, amelyet szakember — a ko­rábbi ismeretek alapján — al­kotó jellegű feltalálói tevé­kenység nélkül is létre tud hozni. Ezért a bejelentési ké­relmet el kellett utasítani. Egy másik esetben az Orszá­gos Találmányi Hivatal — új­donság és haladó jelleg hiánya miatt — egy külföldi vállalat szabadalmi bejelentési kéreL Az Országos Találmányi Hi­vataltól egy külföldi cég bizo­nyos készülékére szabadalom engedélyezését kérte. Ez ellen egy magyar gyár felszólalt, s arra hivatkozott, hogy a prob­lémát már régebben megoldot­ták. A hivatal a felszólalásnak helyt adoitt és a szabadalmat megtagadta. A határozat meg­változtatása iránti kérelmet a bíróság elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a bejelentés szerinti megoldás létrehozásá­hoz a rendelkezésre álló korábbi ismeretek alapján feltalálói tevékenységre nem volt szükség. A külföldi vállalat a Legfel­sőbb Bírósághoz fellebbezett, amely azonban az elsőfokú bí­róság elutasító végzését hely­ben hagyta. — A találmányok szabadal­mi oltalmáról szóló törvény alapján az oltalom terjedel­mét az igénypontok jellemző része határozza meg — hang­zik a döntés indokolása. — Ezért a szabadalmazhatóság feltételeinek vizsgálatánál eze­ket kell alapul venni. A tör­vény értelmében a szabadal­mazhatóság feltétele az újdon­ság. Tehát vizsgálni kell, hogy a bejelentés szerinti megoldás korábban annyira ismert volt-e, hogy azt szakember

Next

/
Thumbnails
Contents