Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

1978. ÁPRILIS 25., KEDD " ' > """ Köszöntjük a munkában élenjárókat! (A* MSZMP Központi Bizottságának május elsejei Jrt»iaviihótt Brigádok az élvonalban Lapunk szombati számában négy szocialista brigád életéről, munkájáról számoltunk be azok közül, ame­lyeknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére meghirdetett munkaversenymozga- lomban elért eredményeikért jubileumi oklevelet adomá­nyozott az MSZMP Központi Bizottsága. Pest megyében hét közösség szolgált rá erre az elismerésre. Hármat ma mutatunk be. »»»»»»»»»» »» »» »» »» »»»»»»»»»» PEVDI, Gyömrő, Barátság Tíz esztendő krónikája A tavaszi napfényben meg­csillannak a PEVDI gyom­ról gyáregységének műhely­ablakai. Roppantul terjesz­kedik a gyár, a bejárat mel­lett már az új üzemcsarnok vastraverzei ágaskodnak. Re­gényt mesélhetne a gyáregy­ség fejlődéséről az, aki más­fél évtizeddel ezelőtt erre járt. Akkoriban csak egy ár­va épület állt az udvaron, ma már alig-alig ismerni rá a köréje magasodó falak kö­zött. A dolgozók építették azzá üzemüket, ami ma. Együtt éltek, változtak a gyár­ral. A munkában élenjáró a tmk-sokból verbúválódott Ba­rátság szocialista brigád. — Az első és egyetlen tmk-s voltam 1963-ban az üzemben — szólal meg Má- gó Mihály tmk-vezető. — Ab­ban az évben tizenhatan dol­goztunk a gyárban. Amint teltek az évek, nőtt a létszá­múnk, új exportcikket, a műgyantát kezdtük gyártani. Később az Ikarus-program- ba is bekapcsolódtunk. Ka­paszkodókat, forgózsámolyo­kat. csőszerkezeteKet készí­tünk e járművekhez. Hamarosan — 1968-ban megalakult a Barátság bri­gád, amelynek tagjai az el­múlt tíz évben jó munkájuk­kal, áldozatvállalásukkal, tár­sadalmi tevékenységükkel a versenymozgalom számos cí­mét elnyerték, 1976-os mun­kájuk alapján kapták meg a vállalat kiváló brigádja el­ismerést. A kívülállóknak mindez bizonnyal puszta felsorolás­nak tűnik. A vállalat, a gyár­egység vezetői, a dolgozók, azonban tudják, mit takar­nak a szavak. — Olyan közösséget alkot­nak a tmk-sok, akikre min­dig számítottunk és számít­hatunk — mondja Bozsér Géza, a gyáregység igazgató­ja. — Tavaly például embe­renként 48 óra társadalmi munkát vállalt, s nem kis sze­repük van abban, hogy az 1975-ös 95 millió forintos ter­melési értékünk idén már mintegy 220 millió forint lesz. Társadalmi munkában olyan célgépeket szerkesztettek, amelyekkel könnyebbé, gyor­sabbá vált a termelés. Ily módon állítottak elő 2 és fél hónap alatt egy nagy telje­sítményű kemencét. amely mintegy 10 millió forintos többlettermelést eredménye­zett... — Naponta látjuk az üzem­ben a gondokat — egészíti ki a mondottakat a brigád má­sik tagja. Molnár József vil­lanyszerelő csoportvezető, akit újításairól ismernek az üzemben —. csak egy kis fantázia, ötlet és kitartás kell a gépek megszerkesztéséhez. T'bb ilven masinát készítet­tem társaimmal. A gyáron kívül is össze­tart a brigád. A gyömrői út­törők káptalanfüredi táborá­nak éoftkezésén 30C órás tár­sadalmi munkában segítet­ték a vízhálózat kialakítását. A községben iskolákat, óvo­dákat patronálnak, játszóte­reket építenek, a kistarcsai kórház munkálataiban 26 tagú közösségükből már hár­man részt vettek. Az üzem, a hétköznapok termelőmunkája, a közös gon- ,dok és feladatok nevelték és nevelik a brigádot. amely­ben lakatosok, hegesztők, szerszámkészítők, festők, kő­művesek dolgoznak. Szabad idejükben is együtt járják az országot, imigyen igyekeznek megismerni a nevezetessége­ket, a történelmet. Vallják, hogy a munkásoknak lépést kell tartaniuk a fejlődéssel. Tanulnak hát, gyarapítják szakmai és politikai ismere­teiket. A hírről, hogy a Nagy Ok­tóber tiszteletére kibontako­zott | munkaverseny-mozga- lomban elnyerték az MSZMP Központi Bizottságának jubi­leumi oklevelét, Deiner László brigádvezető értesült első­ként. — A vállalat a közelmúlt­ban brigádvezetői tanácsko­zást rendezett — mondja. — Ezen 241 közösség vezetői vettek részt. E megbeszélé­sen értesültem arról, hogy a majd két és fél száz brigád közül a miénk kapta meg a jubileumi oklevelet. Munka­társaim nagy örömmel fogad­ták a hírt, s miként eddig is, ezután is munkánkkal akar­juk bizonyítani, hogy kiér­demeltük az elismerést. Virág Ferenc »»»»»»»»»»»»»» »» »» »» »» > »» »»»»»»»»»» »» »»-fa Postahivatal, Törtei A falubél mindenkit ismernek Egyablakos öreg falusi épü­let a törteit posta. Falán pi­ros levélszekrény, szürkére mázolt segélykérő telefon. Reggelenként 8 órakor nyílik a cseppnyi szoba ajtaja az ügyfelek előtt, akkorra meg­érkezik szállítmányával a zöld postaautó. Ha nincs ké­sés, 40 perc jut a küldemé­nyek válogatására, könyvelé­sére, elosztására. Kinek-kinek megvan az állandó reszortja, úgy jár a kezük, mint a mo­tolla. A négy belterületi kézbesí­tő, Tóth László, Mihály Pé­ter, Pálfistyák István és Né­meth Ambrus körzetenként szortírozza a leveleket, újsá­gokat. Angyal Mária rovatoló beírja a könyvelt küldemé­nyeket, expressz és ajánlott leveleket. Általában 8 óra után kerékpárra szállnak a 15—20 kilós táskákkal a köz­ség utcáit járó kézbesítők. Pálfistyák István terepjáró gépkocsijával indul a tanya­világba. Erős József motoron keresi fel a külterületi cím­zetteket. A hivatalban egész nap egymásnak adják a kilincset az ügyfelek. Szabó Istvánná hivatalvezető, aki nemrég jött vissza a gyermekgondozási szabadságról, az őt helyette­sítő Vörös Jánosnéval beszéli meg munka közben az ügy­kezelésben bekövetkezett vál­tozásokat. Vörösné a pénzfel­vevő ablaknál ül, Mihály Jó- zsefné a hírlapfelelős. Aszó­di Ambrusné ugyancsak nemrég tért vissza kisgyer­meke mellől a munkába, ő a távbeszélőkezelő. Valameny- nyien a 16 éve alakult Petőfi Sándor komplex szocialista brigád tagjai. A kollektívát eredetileg a kézbesítők alapították, Tóth László vezetésével működik azóta is. Amikor kihelyezték a külterületre a levélszekré­nyeket, csökkent a kézbesítők száma és akkor csatlakoztak hozzájuk a hivatalban dolgo­zó postásnők. Sikeres műkö­désüket jelzi a jó munká­jukkal kiérdemelt aranyko­szorús jelvény és a kiváló brigád cím. Most ezekhez tár­sul az MSZMP Központi Bi­zottságának oklevele. A brigádból a kézbesítők elvégezték az általános isko­la hiányzó osztályait, a hiva­talnokok leérettségiztek, és mindannyiuknak megvan a szakképzettsége. Rendszere­sen részt vesznek a szakmai továbbképzésen, a politikai oktatáson. Az üvegablakok mögött dolgozó öt asszony a pénz­kezelés kivételével — min­den munkában helyettesíti egymást. A kollektívának jó összhangban kell működnie, hogy a szinte percre pontosan beosztott munkaidőt mind­annyian jól kihasználják. Dél­után 3 óráig leszámolnak a kézbesítők, utána felvevő körútra indul a gépkocsi a környező községekbe, majd Ceglédre viszi a küldeménye­ket. Négykor bezár a posta. Ez azonban csak a szorosan vett napi munka. A brigád ennél többet tesz. Társadalmi munkában csinosítják lakóhe­lyüket, segítenek építkező társuknak. Gondoskodnak egy magányos, idős asszonyról is. A törteli postások tizen­egyen vannak. Mindenkit is­mernek a községben, osztoz­nak az emberek örömében, gondjában. Megbecsüli őket a lakosság. Tamasi Tamás Körkép a VIT-műszakról Pihenőnap — munkában A tizenegyezer embert foglalkoztató Csepel Autógyárban ötezren vettek részt a VIT-műszakon. A kommunista szombat után több mint kétszázezer forintot fizetnek be a VIT-alapra, s jelentősen hozzá­járulnak a vállalat szomszédságában épülő óvoda költségeihez is. Képünkön: a ráckevei járásbeli nagyüzemben készülnek az autóbusz­alvázak. A KISZ KB felhívása, az ifjúkommunisták, a dolgozó és tanuló fiatalok kezdeménye­zőkészsége, s a munkahelyi kollektívák idősebb, tapasz­talt dolgozódnak bekapcsoló­dása nyomán országos meg­mozdulássá szélesedett az áp­rilis 22-i VIT-műszak. Or­szágszerte munkával töltöt­ték a dolgozóik szombati pi­henőnapjukat. E nemes kezdeményezés­hez Pest megyéből ötvenez­ren csatlakoztak. Példáink egyértelműen bizonyítják: eredményes volt az a mun­kával töltött szombat. Dunakeszi, MÁV Járműja­vító. A reggel hatórai mű­szakkezdésre legalább kétez­ren érkeztek az üzembe: a dolgozók csaknem nyolcvan százaléka — a KISZ-fiatalok, idősebb szaktársaikkal együtt — szabad szombaton is mun­kába állt. Szemmel látha­tóan elégedetten nyugtázta e tényt Stecklik Ferenc, az üze­mi KlSZ-bizottság és Bősz József, a szakszervezeti bi­zottság titkára. — Az előzményekhez tarto­zik: a járműjavítóban a kom­munista szombatnak hagyo­mányai vannak — mondta magyarázatképpen Bősz Jó­zsef. — Tavaly például feb­ruárban és októberben tar­tottunk rendkívüli műszakot, s a termelési érték mindkét­szer elérte a kétmillió forin­tot. Remélem, most sem lesz kevesebb... S ahogy múlt az idő, be­igazolódott : a szakszervezeti bizottság titkárának opti­mizmusa teljes mértékben megalapozott. Az üzem száz­két szocialista brigádjának több mint másfélezer tagja a korábban megrendezett gyű­léseken egységesen elhatá­rozta, hogy csatlakozik a VIT- műszak résztvevőihez. S a szombat reggeli kezdés után a dolgozók döntő többsége sa­ját munkaterületén szorgos­kodott. A hatalmas üzemcsar­nokban vasúti kocsikat sze­reltek, folytatták a csille­bérci úttörővasút szerelvé­nyeinek feljavítását. Az Asz­talos János szocialista brigád villanyszerelői — Petz Pé­ter vezetésével — az 1. szá­mú gyárrészlegben tevékeny­kedtek. Az Ifjú Gárda szo­cialista brigád, a szekrény­váz-Iakatos műhelyben dol­gozott Varga György irányí­tásával. A 2. számú gyárrész­legben a kocsijavító, a Ju­hász Gyula szocialisita brigád tagjai Nagy László vezetésé­vel ugyancsak kivették ré­szüket a termelési feladatok megoldásából. Az alkalmazottak a 201-es számú helyi Gárdonyi Géza Ipari Szakmunkásképző Inté. zet új tanműhelyének építé­sén segédkeztek. Délután két órakor véget ért a műszak, termelési ér­téke elérte a kétmillió forin­tot. A munkabér egy részét befizetik a VIT-alapra, de jut az összegből a vállalati üdü­lő felújítására is. A hagyo­mány tehát töretlenül folyta­tódott Dunakeszin. A budai járásban tízezren dolgoztak a kommunista szombaton, s tizenötmillió fo­rintot könyvelhettek el erre a napra. A gödöllői járásban százöt­ven fiatal segédkezett a kis­tarcsai kórház építésénél. Cegléd városában szintén legalább tízezren dolgoztak: az ÉVIG helyi gyáregységé­ben éppen úgy, mint a Pe- nomah itteni gyárában, míg a Volán 1. számú Vállalatnál, az üzemegységben az elrom­lott gépjárműveket szerel­ték. Sokan parkosítottak is, de feltétlenül említést érde­mel a Ceglédi Állami Építő­ipari Vállalat ez alkalomra alakult női takaríitóbrigádjá- nak vállalása, akik a Fürst Sándor utcai négyemeletes házak egyikét tisztították; az elkövetkezendő hetekben tíz lakásba költözhetnek be a bol­dog tulajdonosok. A váciak már két héttel korábban megtartották a kom­munista szombatot, s ennek eredményeként százezer fo­rinttal gyarapodott a VIT- alap. A nagykátai járásbeliek szintén eredményes műsza­kokat tartottak. Megyeszerte a jól szerve­zett munka jellemezte a kom­munista szombatot. A társa­dalmi feladatok megoldása egyúttal eredményesen szol­gálta az idei népgazdasági terv tejesítését, valamint a helyi feilesztési célok megvalósí­tását is. F.G. A KGST-országok munkaügyi értekezlete Ma, kedden kezdődik Buda­pesten a KGST-tagországok ál­lami munkaügyi szervei veze­tőinek jubileumi értekezlete, amelyre megérkeztek a külföl­di küldöttségek. A vendégeket Trethon Be­reue munkaügyi miniszter fo­gadta. \ 4 Fényezők a Gödöllői Gépgyárból Aki lazít, nem maradhat másik munkáját, így aztán, ha kellett, zökkenő nélkül beáll- hattunk bárkinek a helyére — egészíti ki Szabatin László. — Igaz, hogy nehezen fo­gadnak be maguk közé új ta­got? Halmágyi Ferenc tiltakozik. — Szó sincs róla. Mindenki - vei szívesen dolgozunk, és a fiatalokat is segítjük, akár ta­nulásról, akár beilleszkedésről, akár munkáról van szó. Azon­ban, ha valaki a brigádunk tag­ja akar lenni, azért már meg kell dolgoznia. És ha bekerült, akkor is naponta újra és újra bizonyítania kell. Ez persze a régi tagokra is vonatkozik. Akt lazít vagy kilóg a sorból, az nem maradhat sokáig bri­gádtag. A fényezők munkája nem folyamatos, éppen, mert a legutolsó fázisa a munkála­toknak. Ha a szükség úgy hoz­za, néhány napig déltől dol­goznak este nyolcig, ha meg úgy adódik, kora reggeltől dé­lig. Számunkra ez a változó munkakezdés ma már termé­szetes. Dést János csak azóta nem ta^ja a brigádnak, amióta üzemvezető lett. De azért a közös programokban, legyen az társadalmi munka vagy szórakozás, még ma is részt vesz. S most szinte brigádtagi büszkeséggel mondja, amiről a Fényező brigád eddig hallga­tott: — A fiúk az idén is folytat­ják a munkaversenyt. A KMP megalakulásának 60. évfor­dulója tiszteletére kihívták versenyre Gödöllő munkásait, szocialista brigádjait. Itt a gyárban pedig kezdeményez­ték, hogy június 17-én tart­sunk kommunista szombatot. Ehhez a felhíváshoz mindenki csatlakozott. Még ázók is, akik egyetlen brigádnak sem tagjai. Wanatka Gabriella A Fényező brigád neve már fogalommá vált a gyárban. Közéjük bejutni nagy tisztes­ség, és alaposan meg kell dol­gozni érte. Jelenleg nyolcán vannak, sokat próbált, össze­szokott munkások. A brigád még 1966-ban alakult, és több mint tíz éve, hogy rászolgált a szocialista címre. A Gödöllői Gépgyár fénye­zőműhelyének ajtaját csak résnyire nyitva is orron csap­ja a befelé igyekvőt az élesen karmoló, szemet-torkot maró nitrátszag. Odabentről a szó­rópisztolyok sistergő zümmö­gése hallatszik, és a halvány- szürke festékfelhőben alig le­het megkülönböztetni az ala­kokat. Egy nő és kilenc férfi dolgozik odabent — gázálarc­ban. A Fényező brigád tagjaival a műhelyen kívül váltunk szót. Valamennyien fiatalok, 25—30 év körüliek. Overáljuk eredeti színe alig ismerhető fel a rátapadó sokféle festék­től. Talán az illendőség kedvéért a brigádvezető, Halmágyi Fe­renc szólal meg először. Igajfán semmi ’- rendkívü­lit nem csináltunk, dolgoz­tunk. A munkánk ugyan elég nehéz, ez igaz, de nincs benne semmi emberfeletti. * — És a verseny? A hihetetlenül sovány Fe- renczi István válaszol. — Mindent megtettünk, hogy az exportgyártmányaink no­vemberre készen legyenek. Ke­vesen vagyunk, de ez nem le­het kifogás, a határidő nem csúszhat. Ezért aztán jó né­hány szabad szombaton is be­jöttünk és ráhajtottunk, ha a munka úgy kívánta. — Egyre újabb és újabb technológiával dolgozunk. Az új fogásokat hetenként tanul­juk a továbbképzésen. A bri­gádban mindenki jól ismeri a

Next

/
Thumbnails
Contents