Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

197« iPRTT lS 25. KEDD Már a könyvhétre. Költők a nagyvilágból TV-FIG YELŐ Abigél. Négy kedves este után véget ért Abigél históriá. ja, és immár ki-ki megtudhat­ta, hogy a hol itt, hol ott föl­bukkanó, szinte mindig za- vartnak tetsző König tanár úr intézkedett a nevezetes szobor, Abigél szerepében. Váratlan volt ez a befejezés — már­mint azok számára, akik eddig nem olvasták el á tv-sorozat alapját képező ifjúsági re­gényt, Szabó Magda művét —, amint hogy meglepetés számba ment ez az egész, igen-igen jólsikerült vállalkozás. Figyelmünket egyrészt maga a történet újszerűsége kötötte le — bevallhatjuk: mindeddig nem sokat hallottunk azokról az ellenállási akciókról, ame­lyek résztvevői a Vüay tábor­nokhoz hasonló katonatisztek voltak —; másrészt pedig a helyszín kötötte le a figyel­münket, ez a zárt egyházi in­tézményként működő, vidéki leánynevelde. E két, újszerű elem — Zsurzs Éva rendezői művészetének köszönhetően — megőrizte ele­venségét, és az amúgyis ügye­sen bonyolított cselekmény mindvégig megmaradt a szo- katlanság figyelmet ébren tar­tó állapotában. Am Zsurzs Sva nemcsak azért dicsérhető, hogy a maga legapróbb jelzéseivel hozta elénk ennek a javarészt ismeretlen világnak gazdag rajzolatú képét — éppen úgy gondja volt arra, hogy a fő­kötők masnijai szabályos vasa- lásúak legyenek, mint arra hogy az egykori muszáj lelke­A festészet fc Kiállítás a Pest megyei Immár hagyomány, hogy a i szabadfoglalkozású képző- és iparművészek pártalapszerve- zete, a Pest megyei Művelő-1 dési Központtal közösen kiál­lításokat rendez a Pest me­gyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának félemeleti termében.. A .kiállítók sorában ezúttal Szentgyörgyi József fiatal festőművész mutatja be alkotásait. A tárlatot tegnap délben nyitotta meg Pogány Gábor, a Fiatal Képzőművé­szek Stúdiójának művészeti vezetője, az Amerikai úti épü­letben. A művész képeinek drámai feszültségét elsősorban a szí­nek éles kontrasztjai adják: mélypiros, sötétzöld és feke­te síkok keverednek a vászna­sedéssel hangozzanak föl azok a háborús dallamok —, hanem azért is, hogy örömmel teljesí­tett, jó játékra bírta rá reme­kül összeválogatott színészcsa. patát. Ritkán látni együtt eny- nyi kedvvel játszó, az ügyet valóban ügynek tekintő közre­működőt, aki mind erőtelje­sen jellemzett külsejével, mind pedig a megjelenített fi­gura karakterének határozott érzékeltetésével ennyire az előfizető történelmi okulását és érzelmi gyarapodását szol­gálja. Hexaéderék. E görögös hang. zású csoportnevet a szigethal­mi fiatalok választották ma­guknak — azok az ifjak, akik a tv Most mutasd meg! című társasjátékában immár a kép­ernyőre is eljutottak. Vasár­nap délután pedig nemcsak részt vettek e mind közkedvel­tebbé váló vetélkedőben, de — igaz, kis pontkülönbséggel — a győzelmet is megszerezték. Hanem azokat a szavakat, amelyeket Gyulai István mű­sorában ki kell találni, ha tűs. tént meg is fejtik, érteni már nem mindig értik a jobbára húszon inneni versenyzők. így volt ez például a masamód ki­fejezéssel is, amelyről az idő­sebbek még tudhatják, hogy kalaposlány — esetleg varró­lány —, de amelyről a Most mutasd meg! sebes észjárá­sú résztvevői még csak nem is hallottak. Akácz László rmanyehén Oktatási Igazgatóságon kon. A figurális határokat tu­datosan elmosó festmények szuggesztív impressziót válta­nak ki a nézőkből. Az élénk színek és a mozgalmas konst­rukció ellenére is szinte min­den képtet sötétnek, borongás­nak vagy éppen provokatív­nak érezhet a szemlélő. Nenn pesszimizmus ez, de többnyire borzongást vált ki. A Dráma 1—II., az Árnyék, az Este, a Zöld pince, a Menekülés, s még sorolhatnánk: megannyi nagy hatású festmény, amely nemcsak érzelmet vált ki, de gondolkodásra is késztet A tárlatot május 6-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Kr. Gy. Ma zárulnak Csepelen a kemenesaljai napok, ame­lyek a ráckevei járásból is — főként Szigetszentmiklós- ról és környékéről — számos érdeklődőt vonzottak a Ri­deg Sándor Művelődési Ház­ba. Az április 19-én meg­nyílt irodalmi és képzőmű­vészeti eseménysorozatnak az SZAKKÖRÖK HALÁSZTELKEN Hasznos órák tanítás után — Alapvető pedagógiai né­zet, hogy a kötelességtudásra, a rendszeres munkára neve­lést már kicsi korban el lehet kezdeni, de iskolás korban mindenképpen. Annál is in­kább, mert a legtöbb szülő dolgozik, a gyerekkel csak ko­rán reggel és este találkozik, s így kevésbé tudja irányítani, ellenőrizni, mit csinál fia, vagy leánya szabad idejében — mondja Kovács László, a ha­lásztelki általános iskola igaz­gatója. Nemcsak a napközisek — így jutottunk arra a gon­dolatra, hogy ne csak a nap­közis foglalkozás keretében szervezzünk különféle progra­mokat, hanem a nem napkö­zis gyerekeket is vonjuk be az iskolán kívüli nevelésbe. Elsősorban szakköröket szerveztek. Huszonkilenc féle technikai és úgynevezett ma­nuális szakkör működésének feltételeit teremtették meg. Nagyon népszerűek ezek a fog­lalkozások, különösen a bar­kácsolást kedvelik a gyerekek. A különböző üzemekben dol­gozó szakmunkások vállal­ják társadalmi munkában a szakkörvezetést. Elmondják, hogy különösen azoknak a gye­rekeknek jelent élményt egy- egy zsámoly, hamutartó, vagy más használati tárgy elkészí­tése, akik az iskolában gyen­gébb tanulmányi előmenete- lűek. S ez azért nagyszerű do­log, mert ezek a gyerekek, akiket a tanórákon több ku­darc ér, itt a műhelyben, si­kerélményben részesülnek. Segítve a pályaválasztást Ezekkel a szakkörökkel lé­nyegében a pályaválasztásra is orientálják a gyerekeket, meri a legtöbben az itt elért sike­rek alapján az egyéniségük­nek, képességeiknek legjobban megfelelő szakmákat meg is szeretik. Másrészt az egyéni alkotókészség fejlődésének, az önmegvalósításnak is ezek a legjobb fórumai. Egyebek kö­zött fotó. rádió, asztalos, vasas, KRESZ, oélyeggyűjtő szakkö­rök működnek. — Iskolánk könyvtárosai is oroszlánrészt vállaltak törek­véseink megvalósításából. Szá­mos rendhagyó irodalomórát tartanak, amelyeknek kereté­ben megismertetik a gyerekek­kel a könyvtárhasználatot, se­gítenek elérni, hogy minél töb­ben olvasóvá váljanak közü­lük. Nem kényszer A szakkörök és a programok korántsem kötelezőek. Min­denki érdeklődési körének megfelelően választhat közü­lük. Éppen ezért adnak meg­felelő lehetőséget a tanítás i utáni szabad idő hasznos fel- I használására. F. A. I volt a célja — minit dr te Sándorné, a Vas megyei Tanács celldömölki járási hivatala művelődésügyi osz­tályának vezetője elmondot­ta —, hogy e nagy művésze­ti hagyományú járás dolgozói­nak kulturális életéből, mun­kájából, népművészeti tradí­cióiból és mai élő művésze­téből adjanak ízelítőt. En­nek volt egyik kiemelkedő rendezvénye Németh Gyula fafaragó kiállítása. A nép­művészet ifjú mestere cím­mel kitüntetett alkotó a fa­ragás ősi mesterségét válasz­totta kifejező eszközül, s Ősi szerszámokkal, természetes anyagok — főként fa és csont — felhasználásával. Érdekessége volt a keme. nesaljai napoknak a- fotódo­kumentációs kiállítás is, ame­lyet — az eseménysorozat kezdetével egyidőben — Vín- kovics János, az MSZMP Központi Bizottságának poli- tikai munkatársa nyitott meg. A további programban si­kerrel lépett föl a celldömöl­ki Diákszínpad, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár csepeli fiókjában hangu­latos találkozó zajlott le a Kemenesaljáról elszármazott költők, írók és olvasóik kö­zött. Ma, kedden este 7 órai kezdettel a Hazafias Nép­front Kalamár József utca 18. szám alatti klubjában a Ság- hegyi séta című műsorral fe­jeződnek be a kemenesaljai napok. Diaporámákat tekint­hetnek meg a résztvevők, s előadás hangzik el sághegyi népi adomákról. á i A Ugyancsak könyvheti kiad­ványkórit hagyta el az Euró­pa gondozásában a nyomdát két regénykötet, az egyik­ben négy szovjet szerző, a másikban egy katalán írónő művével. í'arkascsorda A négy kisregényt tartal­mazó kötet szerzői: Vaszil Bikov, Jurij Dodolev, Anato- lij Makarov és Fazil Iszkan- der. Nikodémusz Elli válogatta össze az írásokat, s Árvay János, G. Lányi Márta, Kán­tor Péter, valamint Szabó Mária fordította őket. A négy kisregény egy do­logban rokon. Mindegyiknek a háború a háttere. Az em­lékekből merül fel, de mégis az tölti ki a regény kereteit, annak élményei adják a sú­lyát, határozzák meg a sze­replők sorsát, vagy — még inkább — erkölcsi tartását, emberi tartalmát. érlelődé- sét. Igen, voltaképpen in­kább ezt kutatják a szerzők: milyen élmény volt a hábo­rú a szovjet embereknek ab­ból a szempontból, hogy meg­próbáltatásaiból emberileg nyertek-e, emberibbek let­tek-e. Egy volt frontkatona keres valakit. Ez a valaki őneki köszönheti az életét. Mint cse­csemőt. ő mentette át egy mocsáron a németek füzé­ben a partizánokhoz. akik anyameleghez juttatták. Bi­zarr emlék — egy csecsemő mentése a fronton. jobban mondva, már az ellenség há­ta mögött. Nemlétből a lét­be. halálból az életbe. A gyer­mek út közben születik — anyja rádiósnő az osztag­ban, holtan marad el. Ez a kötet címadó kisregényének, Vaszil Bikov írásának té­mája, a Farkascsordának. Nem akarjuk felsorolni a témákat, leírni a története­ket — ezt az olvasóra hagy­juk. Fiatalemberekkel talál­kozunk a háború után. Ói­ra otthon. Hogyan illeszked­nek vissza az elhagyott kö­zösségbe, mennyire mások lettek. Milyen érzéseket, gon­dolatokat, felelősséget érlelt bennük a háború. Máskor meg idősebbek a hő­sök. Elet és halál kerül a mérlegre, vagy a halál előtt az élet. „Én semmit sem saj­nálok”, mondja a halál előtt az ugyancsak frontot járt fér­fi. „Csak attól félek — és ne hidd, hogy ez az általános testi' és szellemi hanyatlá­somból következő önteltség, vagy magabiztosság —, hogy is fejezzem ki magam.... ke­véssé örvendeztettem meg az embereket...” A Diamant tér Egy katalán írónő regénye A Diamant tér. Nem kivéte­les, nem ünnepi, nem nagy eseményekről szól. Minden­napi életről, kétkezi dolgo­zók szerelméről, családala­pításáról, sorsáról, a minden­napok örömeiről és gondjai­ról. Belső monológ a re­gény, a főszereplő, Kisgalamb gondolatain át éljük meg a történetet, amelyet Tomcsá- nyi Judit fordított magyarra átélten, költői szépséggel. A történet zömét a min­dennapi, egyéni, családi élet eseményei töltik ki, de eze­ken át és ezek mögött fel­villan a történelem is. Mond­hatnánk — kölcsönözve egy sikeres szociográfiánk címét —, „történelem alulnézet­ben”. Valóban úgy, ahogy a főszereplő átélte, amit ő ész­revett. De így hiteles, érde­kes. A polgárháború, amely­ben elveszti férjét. Hogy lesz újra apjuk a gyerekeknek, hogyan élnek minden esen- dőség, gond közt is embe­rien... Németh Ferenc Kemenesaljaiak Csepelen MŰVÉSZETI PROGRAMSOROZAT ZÁRUL MA Kisregények háborúról, békéről ezért van hiteles kulcsa Zá- vada költészetéhez és ezért „hites” tolmácsa 0, te (öld, 6szi föld, sovány, nyúlt árnyald éhes varjakként röpködnek körülötted, s zizegnek mint a lehulló levél! Ez az a monológ, amely­nek szavai a szájból kilehel­ve rögtön valóságos őszi föld­dé, nyúlt árnyakká, éhes var­jakká. vagy lehulló levéllé válnak. Az a költészet, ame­lyet kimondása hitelesít. Mint a beton, maradandó formát ölt megszilárdulva. Tőzsér az utószóban utal Závada és József Attila pár­huzamára. Egy évben szület­tek, egyaránt a városi mun­kásság és a paraszti falu él­ményt és társadalmi hátte­rét egyesítették. Tőzsér ek­ként „két József Attila” örök­ségét vallhatja a magáénak. A szép kötet egyébként a magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében je­lent meg. mat, itt azonban ez is fontos jellemző. Ilyen mennyiség­ben minőséget — „legszeb­bet” — együtt találni: ez az, amiért könyvespolcunkon meg­van a helye e két kötetnek. Závada monológjai A legnagyobb érdeklődést mégis a harmadik kötet kel­tette bennem, talán azért, mert kortárs költőt szólal­tat meg a „szomszédból”. A cseh Vilém Závada verseit — Válogatott versek a címe — tolmácsolja Cselényi Lász­ló, Garai Gábor, Hap Béla, Jánosy István, Kulcsár Fe­renc, Ozsvald Árpád, Rácz Olivér, Székely Magda, Tan- dori Dezső és Tőzsér Árpád —, aki egyúttal válogatta is az anyagot és utószót — tö­mör, lényegre törő és világos útbaigazítót — írt hozzá. Egyébként az ő fordításai azok — noha színvonalas, költői munka a többi is —, amelyek az első pillanatra felvillantották, megvilágítot­ták előttem a závadai vers sajátosságát, hangját, lénye­gét. Tőzsénre — aki a szlovákiai mai magyar költészet kiemel, kedő alakja és sajátos, össze­téveszthetetlen hang a ma­gyar költészetben — hatott a cseh és szlovák irodalom, fő­ként az e századi költészet: ő tudatosan kereste és fölszív­ta ezt a hajtást. így érezzük, ne. Egy antológia esetében, persze, a válogató ízlése a mérvadó. S persze az, hogy mennyire veszi figyelembe az ízlés történetét, az irodalom- történet véleményeit. Minél kevesebb verset kellene kivá­logatni így, annál könnyeb­ben érhetné vád a válogatót, annál többen sérelmeznék, hogy ez vagy az a költe­mény kimaradt Ebben az esetben ez a ve­szély nem áll fönn. Az Eu­rópánál megjelent válogatás — A világirodalom legszebb versei — két kötetének együt­tesen 1137 oldalán négy év­ezred világköltészetéből va­lóban olyan bőséggel merít­hetett — és merített is —, hogy bizonyosan mindenki megtalálja legkedveltebb ver­seit. No, mondjuk óvatosab­ban: talál többet Is a két kö­tetben a szerinte legszebb versek közül. A hosszú sort egyébként — Homéroszt meg­előzve — ismeretlen akkád költők versei nyitják meg, Paul Celan három verse fe­jezi be. Lator László 45 költőnk, műfordítónk tolmácsolásából válogatta össze a verseket. A második kötet végén kis le­xikon található a versek köl­tőiről — több mint harminc oldalra rúg! A mennyiség ugyan soha­sem minősítheti az irodal­Három cím, gyakorlatila négy kötet vers az Európ Könyvkiadó gazdag terme séből. Költők szólalnak me magyarul, más népek költő a nagyvilág különböző tájai ról. Ahogy felütöm az els. kötetet, kis cédula hull ki be iőde. KÖNYVHETI KÖNYV. Igen, közeledik a könyv ün nepe, ez a megnyugtató tava szí ünnep. Az idén május 26 tói kiköltöznek a könyvel színes ponyvák alá, sátrakba ahol íróik dedikálják óké! vagy — mint ezúttal — ; fordítók. Csak nemrég volt; költészet napja, s nem sok kai több, mint egy hónai után a könyvek hete követ —- az irodalom két ünnepe Milton magyarul Az első — testes — vers­kötet John Milton verseit és két nagy lélegzetű költemé­nyét, az Elveszett Paradicso­mot és A küzdő Sámson; tartalmazza. Az Elveszett Paradicsom Különös, diákkorom mumu­sa ez a cím, s bizonyára nen egyedül nekem. A költemény, kolosszust úgy emlegették z kisdiák előtt, mint egy meg- mászhatatlan sziklát, ami — ráadásul — teljesen érdek­telen, avatag, nyomasztó is Valamiképpen Milton vak­sága társult képzeletember Az Elveszett Paradicsom riasztó, kilátástalan híréhez így hát mint műfordítói tel­jesítményt is ahhoz hasonlí­tó tisztelettel teljes érdeklő­déssel nyitottam ki, mint, ha a nézőtérről a cirkusz porond­jára léphetnék megtapogat­ni — hogy valódi-e — a nagy Czája muszkliját. Nos, tanúsíthatom: való­di. Az Elveszett Paradicsom közel 340 oldalát Jánosy Ist­ván fordította. Lenyűgöző teljesítmény, azért, mert ol­vasva nem az a mumus, amely- lyel ijesztgettek. Gördülé­keny, egyenletes zengéssel áradó versfolyam. Nem ava­tag. A bibliai téma a szöveg finom szövetében különös árnyalatokat kap, miközben régies ízt is hord. Olykor egy jelző, egyazon szó több­féleképpen fordítható, rago­zott, képzett alakjai közt, szó- kapcsolatai közt válogatni le­het, jelentése lényegében nem változik, mégis más íze lesz. Íme: megzavarva, za­vartan, zavarodottan, össze­zavarva, de ha úgy tetszik, állítmányként: zavarta, meg­zavarta, s most egy pár sor a költeményből: Szólt a kherub, és korholó szidalma l!y kedves Ifjúnak legyőzhetetlen bájt kölcsönzött; zavartan állt a Sátán, érezte: Hátborzongató a jóság... Lapozva a kötetet, meg­lep, hogy Tóth Árpád ennyi Milton-verset lefordított. Iga­zi Tóth Árpád-fordítások: Ffess, Jókedv, csúf csaló! re Téboly fattya, kinek atyja sincs! Kincsed de dőre kincs!... A kisebb versek zömének fordítását Teliér Gyulának köszönhetjük. De találkozunk a versek alatt Szabó Lőrinc, Vas István, Képes Géza, Kál- noky László, Nemes Nagy Ágnes, Tandori Dezső, Já- nosházy György nevével is. Szenczi Miklós tartalmas, nagy tanulmánya teszi érté­kesebbé a kötetet. Melyik versek a legszebbek? Fogas kérdés, és aligha­nem mindenki az ízlése sze­rint felelne rá. De az is bizo­nyos, hogy számos versben sokaknak az ízlése megegyez­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents