Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

Kalman 1978. ÁPRILIS 22., SZOMBAT Lenin-emlékünnepség Moszkvában Vlagyimir lljics Lenin szü­letésének 108. évfordulója al­kalmából pénteken' ünnepi ülést tartottak Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájá­ban. Az ünnepi ülés elnöksé­gében helyét foglaltak a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP .KB főtitkárával, a Szovjetunió legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökével. Viktor Grisinnek, az SZKP KB Politikái Bizottsága tagjá­nak, a moszkvai városi párt- bizottság első titkárának megnyitó szavai után Mihail Szolomencev, a Politikai Bi­zottság póttagja, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. „Lenin életművében — mu­tatott rá a szónok — szervesen ötvöződött a Marx és Engels tanításainak alapelveihez való megingathatatlan hűség, a tu­domány és forradalmi gya­korlat összetett kérdéseinek kidolgozásában megmutatkozó újító bátorság. Lenin átfo­góan és sokoldalúan tovább­fejlesztette és megsokszorozta a munkásosztály nagy tanítói­nak szellemi örökségét és az új történelmi feltételekre al­kalmazta azt. Ä leninizmus korunk marxizmusa, alkotó, szüntelenül fejlődő elmélet, a forradalmi harc és a kommu­nista építés valódi tudomá­nya.” A nemzetközi kapcsolatok­ban az enyhülés javára bekö­vetkezett fordulatról szólva Szolomencev rámutatott: Ha sikerül megszilárdítani és el­mélyíteni az enyhülést, akkor az a tartós, szilárd béke zá­loga lehet. Az enyhülés lég­körében kedvező feltételek jöttek létre ahhoz, hogy fej­lesszék a különböző társadal­mi rendszerű országok köl­csönösén előnyös kapcsolatait. Lenin ezt objektív történelmi szükségszerűségnek tekintette. Mihail Szolomencev végül megállapította, hogy a nem­zetközi kommunista mozgalom befolyása állandóan szélese­dik, s kijelentette: az SZKP a többi testvérpárttal együtt küzd a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének meg­szilárdításáért a marxizmus— leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján. Odaítélték az idei lenin-dífakat Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa odaítélte az 1978. évi Lenin-díjakat. A magas kitün­tetéssel kétévenként egyszer, Lenin születésnapja alkalmá­ból jutalmazzák a legkiemelke­dőbb tudományos, technikai, irodalmi és művészeti ered­ményeket. Jt*;, iiji Az idei Lenin-díjasok között szerepel Vlagyilen Lchotov és Vihyiamin Csebotarev fizikus (az optika terén elért eredmé­nyeikért); Vlagyimir Platonov matematikus; Jurij Ovcsinnyi. kov biológus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia alelnöke; Borisz Arbuzov és Arkagyij Pudovik vegyészek (a foszfor- vegyületek szintézise új mód­szereinek megteremtéséért); Nyikoiaj Cicin akadémikus (értékes mezőgazdasági kultú­rák kinemesítéséért). Orvosi Lenin-díjat kapott Gavriil Ilizarov sebész és Mi­hail Krasznov szemsebész. Ugyancsak kitüntették a Kiro- vec típusú traktornak és a vi­lág legnagyobb teleszkópjának létrehozóit is. Az irodalmi és művészeti Lenin-díjasok között szerepel Alekszandr Csakovszkij (a Blokád ivói3) és Makszim Tank, belorusz költő — mindketten Leningrád hősi védőinek állí­tattak emléket; Borisz Alek- szandrov, a Szovjet Hadsereg Művészegyüttesének vezetője és Irina Arhipova, a Moszkvai Nagyszínház magánénekese. Kitüntették az Elbeszélés egy kom munis tárói és A lenini úton című dokumentumfilmek alkotóit: Leonyid Zamjatym, Vitalij Ignatyenko és Dmitri] Morozov forgatókönyvírót, Igor Besszarabov és Jevgenyi) 1 Andrikanisz rendezőt és Alek- 1 szandr Kccsetkov operatőrt. Eromiko és Vance folytatta moszkvai tárgyalásait Andre) Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere pénteken délelőtt újabb háromórás megbeszélést tartott Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel a hadászati támadó fegyverrendszerek kor­látozásával kapcsolatos szov­jet—amerikai megállapodás kérdéseiről. A megbeszélésen érintették a fegyverzetkorlá • tozással és a leszereléssel kap­csolatos egyéb kérdéseket is. A szovjet és az amerikai dip­lomácia vezetője véleményt cserélt továbbá a közel-keleti rendezés problémájáról és né­hány más nemzetközi kérdés­ről. A megbeszélések csütörtö­kön kezdődtek meg a szovjet fővárosban. Az első két talál­kozó témája szintén a hadá­szati támadó fegyverek korlá­tozásáról szóló megállapodás volt. Gromiko csütörtökön ebédet adott az amerikai kül­ügyminiszter tiszteletére. A megbeszélések a hét végéig tartanak. fl szakszervezeti világkongresszus napirendjén: A feladatok megvitatása A Prágában tanácskozó IX. szakszervezeti világkongresz- szus pénteken folytatta a fel­adatait meghatározó általános vitát. Többek között felszó­lalt Karel Hoffmann, a cseh­szlovák szakszervezetek köz­ponti tanácsának elnöke, az SZVSZ alelnöke. Hangsúlyozta: — Akárcsak az egész eddigi fejlődés, a kongresszus tanácskozása is bizonyítja, hogy kudarcra vannak ítélve az egység és az együttműködés bomlasztására, befolyásának csökkentésére irányuló kísérletek. Senkinek sem fog sikerülni megosztani és egymással szembeállítani a tőkés, a fejlődő és a szocialis­ta országok műnk ísait. A kong­resszus menete megerősít, azt a mély meggyőződésünket, hogy éppen így a munkások szakszervezeteit sem lehet egymással szembefordítani. A szakszervezetek egységének és szolidaritásának eszméje az egész világon előretör, és sem­mi sem tartóztathatja fel. A magyar szakszervezeti kül­döttség a tanácskozás szüne­teiben újabb megbeszéléseket tartott külföldi szakszervezeti vezetőkkel. Befejeződött a Bolgár KP országos értekezlete Szófiában' pénteken délelőtt folytatódott a Bolgár Kom­munista Párt országos érte­kezlete. A küldöttek felszóla­lásaikban értékelték a köz­ponti bizottság beszámoló je­lentését, amelyet „A munka szocialista szervezésének tö­kéletesítése és a gazdaság tervszerű irányítása” címmel Todor Zsivkov, a KB első titkára terjesztett elő csütör­tökön. Pénteken este befejeződött az országos értekezlet. Todor Zsivkov mondott zárszót, majd Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felolvasta a pártérte­kezlet irányelveinek megszer­kesztésével megbízott bizott­ság jelentését MEGSÉRTETTE a Szovjet­unió légiterét április 20-ról 21-re virradó éjjel egy re­pülőgép Murmanszk körzeté­ben. A leszállásra kényszerí- tett gépről megállapították, hogy a dél-koreai légitársa­sághoz tartozik. Teljes ülést tartott azSKPIX. kongresszusa A csütörtök délutáni bizott­sági üléseket követően pénte­ken délelőtt teljes ülésen foly­tatódott a Spanyol Kommu­nista Párt IX. kongresszusa. Az ülésen a küldöttek befe­jezték a központi bizottság be­számolójának megvitatását és megkezdték a munkabizottsá­gok jelentései alapján a té­zisenként vitát a kongresz- szus elé terjesztett első do­kumentumról, a politikai ja­vaslatok tervezetéről. Brezsnyev üzenete Titánok Tito jugoszláv elnök pénte­ken a bosznia—hercegovinál Bugojnón fogadta Vlagyimir Sztyepakovot, a Szovjetunió belgrádi nagykövetét, aki át­adta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége elnö­ke üzenetét. Corvalán sajtóértekezlete A belga kommunisták meg­hívására Brüsszelben tartóz­kodó Luis Corvalán, a Chilei KP főtitkára látogatásának befejezése előtt sajtókonfe­renciát tartott. Közölte, hogy pártja és a chilei népfront cél­ja egy ideiglenes kormány megalakítása, amely összehív­ná az alkotmányozó nemzet- gyűlést. Ezzel a chilei keresz­ténydemokrata párt is egyet­ért Corvalán elmondotta, hogy egyes magasrangú chilei sze­mélyiségek, például a légierők parancsnoka amellett van, hogy új junta alakuljon Chilé­ben. A hadseregben sokan vannak, akik legalább Pino­chet távozását ''kívánják. „Mi — hangoztatta — a diktatúra megbuktatását kívánjuk, s az egyetlen demokratikus megol­dás egy olyan ideiglenes kor­mány megalakítása lehet, amelyben a népfront és a ke­reszténydemokrata párt részt vesz.” Mengisztu Kubába látogatott Mengisztu Haile Mariam al­ezredes, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács el­nöke csütörtökön hivatalos lá­togatásra Kubába érkezett Az elnököt útjára elkísérte több magas rangú személyiség. Lá­togatásának fő célja köszöne­tét mondani az országának nyújtott internacionalista se­gítségért. Az etióp küldöttséget a Ku­bai Köztársaság vezetői, élü­kön Fidel Castro állam- és (kormányfővel, megkülönbözte­tett szívélyességgel fogadták. Móro életben van Miközben az Olasz Keresz­ténydemokrata Párt vezetősé­ge a „Vörös Brigádok” hetedik számú közleményében foglal­takat vitatta — ebben a ter­roristák fogolycserét ajánlot­tak fel Moro életéért — újabb levél érkezett Morótól a párthoz, név szerint Zaccagni- ni főtitkárhoz, jeléül annak, hogy a terrorszervezet túsza életben van. Moro kézírásos levelének tartalmáról semmit sem közöltek. A levelet a kéz-, hezvétel után nyomban átad­ták a rendőrségnek. Moro családja és barátai pénteken arra kérték a keresz­ténydemokrata pártot és a kormányt, hogy „tegyenek meg mindent Moro életéért” és tárgyaljanak a „Vörös Bri­gádokkal”. Namíbia Vajúdnak a hegyek... A nagy kezdeményezés nyomán Ünnep a gyárban, a földeken KÖMŰVESLAPAT — zászlóktól övez­ve. Ez a jelképe annak a sajátos ün­nepnek, amelyet a szovjet emberek nem asztal mellett baráti körben ülnek rpeg, hanem az üzemben és az épít­kezésen, a kombájn nyergében, vagy a laboratórium asztalánál. A kom­munista szombatról van szó, amelyet a Szovjetunióban immár 59 éve vala­melyik áprilisi szombaton ünnepelnek pieg a szovjet állam alapítója, Lenin születésének évfordulója tiszteletére. Az idén a kommunista szombat ünne­pe mára, április 22-re esik. Ezen a napon az emberek család­jukkal, munkahelyi kollektívájukkal közösen, önként mennek dolgozni. Egye­sek saját munkahelyeiken dolgoznák, mások tereket, parkokat építenek, fá­kat, virágokat ültetnek. A kommunis­ta szombat valamennyi résztvevője in­gyen dolgozik, s keresetét a köz cél- faira ajánlja fel. A vörös szombatok kezdeményezé­se a szocialista állam természetéből fa­kad, amelynek gazdasági alapja a ter­melési eszközök társadalmi tulajdona. Vagyis a nép tulajdona minden üzem, gyár, bank, a föld... Ez pedig azt je­lenti, hogy bármely területen foglal­koztassák is az embereket, azok saját magukért és az egész társadalomért dolgoznak. A társadalmi tulajdon a dolgok olyan rendjét jelenti, amelyben az em­beri méltóság egyetlen mércéiéül nem az ember, anyagi helyzete, származása szolgál, hanem a munkáia. Természe­tes, hogy ilyen körülmények között a munkához való viszony merőben más, mint a kapitalizmusban. A munka az ember önkifejezésének fő eszköze, az ország közös dolgaiban való részesség érzésének megteremtője, táplálója. A munkához való új viszony a szov­jet államban már fennállásának első éveiben létrejött. Ekkor történt az, hogy az éppen hogy államosított üze­mek és gyárak munkásai határozott harcot folytattak a régi vezetők sza­botázsai ellen, éberen őrködték a szo­cialista tulajdon épségén, a munkafe­gyelem betartásán. HOGYAN IS KEZDŐDÖTT a kom­munista szombatok hagyománya? 1919. április 12-én. szombaton délután a moszkvai rendezőpályaudvár fűtőhá­zának dolgozói a műszak végeztével bármiféle külön felhívás nélkül meg­javítottak további három gőzmozdonyt. Kezdeményezésük követőkre talált számos kollektíva körében Moszkvá­ban és a fiatal szovjetköztársaság más városaiban is. Lenin, aki maga is részt vett ilyen szombati munkákon, ezt a mozgalmat nagy kezdeményezésnek ne­vezte, és a kommunista munka csíráit látta bennük. Az első szombati munkában. 1919. április 12-én 15-en vettek részt, a ta­valyi vörös szombaton pedig már 144 millióan. A három megjavított gőz­mozdonyhoz képest az ingyen megter­melt. csupán ipari termék értéke pe­dig 769 millió rubel volt. Röviden ennyit a ..nagy kezdeményezés” törté­nekéről. amely elképzelhetetlen a szo­cializmust kivéve más társadalomban. VITATHATATLAN, hogy a dolgo­zók kezdeményezéséből rendezett kom­munista szombatok növelik a Szovjet­unió gazdasági potenciálját. De mit nyújtanak konkrétan azoknak az em­bereknek, akik egy évben egyszer fi­zetés nélkül, ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak? Milyen célokra fordították a tavalyi vörös szombat jövedelmét? Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa határo­zatot hozott, hogy ezt az összeget egész­ségügyi intézmények, valamint gyer­mekintézmények építésére kell fordí­tani. E határozat végrehajtásáról ké­pet kaphatunk, ha betekintünk két szö­vetségi köztársaság tervezési szervei­től erre vonatkozólag kapott adatok­ba. Ukrajnában a kommunista szombat jövedelméből gyermekszanatórium épül Truszkavecben és Bojarkában, Kijev- ben pedig készül a gyermekgyógyásza­ti. nőgyógyászati és fülészeti intézet klinikája. Rákszűrő állomás létesül to­vábbi hét városban. Kazahsztánban így fest a vörös szombat pénzügyi mérlege: 8 millió 200 ezer rubel egészségű gyre, 5 millió 500 ezer népművelésre, 2 millió rubel szak­munkásképzésre. A szemipalatyinszki területen gyermekkórház épül, Urálszk- ban, Kokcsetavban, Kusztanajban és Csimkentben kórházi szárpyak. Uralszk- ban gyermekkardiológiai klinika lé­tesült, Új egészségi intézményekkel bő. vül idén Alma-Ata. Kusztanaj és Gur- jevo. Tizenegy területen épült új isko­la az állami gazdaságokban dolgozók gyermekeinek. AZ ÜNNEPNEK van azonban egy egészen más eredménye is, amely nem mérhető sem rubelben, sem az új iskolák és kórházak számával. Ez pe­dig az, hogy milliókban tudatosul és szilárdul meg a szocialista hazával kapcsolatos tulajdonosi-közösségi szem­lélet, magatartás. Valerij Tyelegin (APN) Az utóbbi napokban-hetek- ben Namíbia neve ismét gya­korta feltűnt a világsajtó ha­sábjain; sűrűsödnek a térség­gel kapcsolatos diplomáciai fejlemények. Ezek láncolatá­ba illeszkedett Cyrus Vance amerikai és David Owen brit külügyminiszter elmúlt hét­végi pretoriai tárgyalása a dél-afrikai vezetőkkel, mely előtt — Zambiában — talál­koztak a Namíbia független­ségéért küzdő Dél-Nyugat-Af­rikai Felszabadítási Szervezet (SWAPO) vezetőivel is. Az eseménysor utolsó eleme az a — szintén Vance és Owen ál­tal tett — csütörtökön nap­világot látott londoni invitá­lás, mellyel a brit fővárosba hívták meg francia, nyugat­német és kanadai kollégáikat a kérdés megvitatására. „Vajúdtak a hegyek és még csak egy egér sem született” — jellemezték a sajtójelenté­sek az angol és amerikai d.p- lomácia vezetőinek dél-afri­kai eszmecseréjét, utalva azok eredménytelenségére. Az ENSZ határozatai ellenére 1961 óta jogtalan dél-afrikai meg­szállás alatt álló Namíbia füg­getlenségére vonatkozó nyuga­ti javaslatokkal kapcsolatban Pretoria változatlanul „fenn­tartásait" hangoztatja. öt nyugati nagyhatalom (az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és az NSZK) diplomatái már hetek óta tapogatóznak, megpróbál­nak „közvetíteni” Pretoria és a SWAPO között. Ám a dél­afrikai kormányzat egyelőre hallani sem akar olyan tár. gyalásokról, melybe bevonnák I a namíbiai népnek az ENSZ által is elismert egyedüli kép­viselőjét, a felszabadítási szer­vezetet. De a nyugatiak ér­zik: a SWAPO kirekesztésé­vel lehetetlen a rendezés, énéi- kül a tárgyalások eleve ku­darcra ítéltetnek. Azonban az öt nyugati ha­talom „rendezési terve” is csak félmegoldás, így a SWAPO számára is elfogadha­tatlan. A közbenjárás oka vi­lágos: olyan, a megalK.ivó törzsi vezetőket a kormány­zásba bevonó Namíbiát terem­teni, mely érintetlenül hagy­ná az értékes, stratégiailag fontos nyersanyagokban oly gazdag országban a nyugati érdekeltségeket. És még egy ok: Namíbia északon több száz kilométeren határos a szocia­lista átalakulás útjára lépett Angolai Népi Köztársasággal. A térség az Angola ellen irá­nyuló meg-megújuló provoká­ciók bázisa, itt szervezik ban­dáikat az Unita és az FNLA szakadár szervezetek. Pretó- ria az utóbbi hetekben a ha­tár mentén szintén jelentős csapatösszevonásokat hajtett végre. A nyugati nagyhatalmak to­vábbi kísérleteset tesznek a szájízüknek megfele.ő nemí- biai rendezés ‘ető alá hozata­lára. Hogy meddig tart a he­gyek vajúdása, nem lehet tud­ni. Egy viszont bizonyos: a SWAPO — mint azt Sam Nu- joma, a szervezet vezetője nemrégiben kijelentette — tovább folytatja a harcot a namíbiai nép jogainak kivívá­sáért. Laczik Zoltán I-----~ Él jen és erősödjék a szocializmust építő országok egysébe, együttműködése! (A^MS?JWí-K9n»wrti május rfw j*l jefcwvaBwM)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents