Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
6 1978. Április ie., vasarnaf Csak törvényes keretek között Vizsgalat a szövetkezeti közös vállalatoknál Tíz-tizenöt éve annak, hogy termelőszövetkezetek . társultait saját beruházásaik megvalósítására. A közös vállalkozásba belépő szövetkezetek igazgatói tanácsot hoztak létre, amelyek a vállalatokat irányítják. Az alaptőkét is a termelőszövetkezetek adták össze. Nagy szükség volt ezekre a vállalatokra, mert országszerte, így megyénkben is meggyorsultak az építkezések, egyre több munkáskéz kellett. Az ország szövetkezeti közös vállalatainak 65 százaléka Pest megyében alakult. A közös vállalatok a konjunktúra '111311 és sajai rugalmasságuk miatt is gyors növekedésnek indultak, túlnőttek a termelőszövetkezeteken, különösen ami a létszámukat illeti. Vannak egy-kétezer embert foglalkoztató vállalatok is. Éppen a gyors .növekedés miatt nem szilárdult meg gazdálkodási rendjük, annyira, ameny- nyire ez elvárható lett volna; különféle szabálytalanságok kerültek felszínre. Sokukkal szemben szankciókat is alkalmaztak a megyében, de a fegyelmezett, törvényes, vállalatszerű gazdálkodást máig sem sikerült megvalósítaniuk. Eát állapította meg a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az 1974-ben lefolytatott vizsgálata alkalmával, s ezt kellett megállapítania az utóvizsgálat befejeztével is. A vizsgálat a megye kilenc építőipari szövetkezeti közös vállalatára és vállalkozására terjedt ki. Mennyi legyen a részesedés? Az alapvizsgálat megállapította, hogy a legtöbb helyen nem tartják magukat a MÉM_ rendelethez, amely szerint a vállalatok ' igazgatóságát rom hónaponként,‘($ikVálfó!kö^ zásokét legalább" haVóhta bsíz- sze kell hívni. Az ellenőrző bizottságok szinte Sehol sem készítettek ellenőrzési tervet, munkájuk formális volt, egy helyen nem is választottak ellenőrző bizottságot. Több vállalatnál jogtalanul fizettek ki tiszteletdíjat az igazgatósági tagoknak; helyenként törvény- sértő módon, úgy, hogy azt nem a megbízó termelőszövetkezet állapította meg. Az alapító okiratban foglalt tevékenységi körüknek általában megfeleltek, de több helyen szakképzettség nélküli vezetőket alkalmaztak. Az alapítók a saját, a társszövetkezeti, a lakossági, valamint a járási és megyei kommunális építkezések megvalósítására hozták létre a vállalatot, de ez a munka az összes termelési értéknek még a húsz százalékát sem tette ki. Magas az alapítói részesedés, a bruttó nyereségnek 40—43 százalékát tette ki, így két év alatt a befektetettnél több bevételre tettek szert. Igaz, a részesedés arányát nem szabályozzák rendeletek, s az utóbbi időben ez a tendencia kezd is megváltozni éppen a közös vállalatok nyílt vagy burkolt elszakadási törekvései miatt. Mint a NEB-ülés vitájában megállapították, nem kifogáA Cement- és Mészművek Váci Gyára teivéieSt hirdet KÖNYVELŐI, GÉPÍRÓI (nyugdíjasokat is alkalmazunk), ANYAGBESZERZŐI ÉS SZÁLLÍTÁSI ELŐADÓI MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezés: a gyár személyzeti és oktatási osztályán írásban vagy személyesen minden nap 8-tól 12 óráig. solható <jz alapítók 15—20 százalékos részesedése, hiszen ebből maguk a tsz-ek is alapokat képeznek. Az alapítói részesedés ennél nagyobb mértéke azért is helytelen, mert ezzel csak korlátozzák a közös vállalatok eszközállományának növekedését, így nem tudnak kellő mértékű fejlesztési alapot képezni. Pedig erre törekedniük kell, mert bár a vállalatok annak idején ideiglenes jelleggel jöttek létre, még beláthatatlan ideig szükség lesz rájuk, az építőipar munkája iránti igény ugyanis nem csökken. Megállapította a vizsgálat, hogy több vállalatnál az indokoltnál nagyobb arányban nőtt a műszaki és adminisztratív létszám a fizikai állományhoz képest. Elszámolások és számítások Sok a szerződés nélküli, sőt építési engedély nélküli munkavállalás. Ez kockázatos a vállakozó és a megrendelő számára is. Ha nincs szerződés, nincs tervdokumentáció, utólag bátrabban fog a ceruza, s előzetes megállapodás híján minek alapján reklamálhat a megrendelő, aki közpénzből fizet? Az, hogy államérdekből, a munka sürgőssége miatt egyes kommunális beruházások esetén hiányzott a tervdokumentáció, nem szabad hogy erkölcsi alapot adjon a közös vállalatoknak arra, hogy más esetekben is mellőzzék a szerződést. Ez is azon tényezők közé tartozik, amelyeket megkíván a törvényes, vállalatszerű gazdálkodás. Ami az árkalkulációt illeti, a szabadáras munkáknál sok esetben hiányzott, más helyeken a különleges körülmények miatti felárak sem:.számi fásokkal, sem utókalkulációval. Oemo: voltak alátámasztva'.’ JrA munkabérelszámolásnál is sok rendéllenességet tapasztaltak. A teljesítménybér-elszámolásnál a munkautalványokat utólag készítették el. így a dolgozóknak nem volt lehetősége nyomon követni az elszámolásit. Az építési anyagok munkahelyi nyilvántartását is csak kevés helyen vezették. A vállalatoknál szervezett anyagelszámoltatás nincs. Ez a társadalmi tulajdonnal való visszaélésre ad alkalmat. Ellenőrizték a számviteli szervezettséget és a. bizonylati fegyelmet is. Hat helyen állapítottak meg hiányosságokat, ezeknél a vállalatoknál nem találtak számlakeretet, pénz- és értékkezelési szabályzatot, sem bizonylati albumot. Az év végi, több százezer forintokat kitevő leltárhiányt és többletet nem vizsgálták kellő gondossággal, a felelősség kérdése ritkán került szóba. Nem fordítottak kellő gondot a készpénzforgalom és a házi- pénztári elszámolások ellenőrzésére sem. Más szervek is végeztek az elmúlt években vizsgálatot. A bevételi igazgatóság adóhiányokat állapított meg, s több helyen módosítani kellett a mérleget. A NEB által vizsgáltak közül két vállalat 1—1,2 millió forintos bírságot fizetett., Ki a felelős? Az alapvizsgálattól az utó- vizsgálatig sok változás történt a közös vállalatok életében. Több vállalat egyesült, alapító tsz-ek léptek ki, s léptek be mások helyettük. A népi ellenőrök tapasztaltak némi javulást a gazdálkodás szervezettségében, de a fejlődés nem kielégítő, nincs arányban a termelési érték és a vállalati nyereség emelkedésével, az árképzés tekintetében még visszaesés is tapasztalható. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvitatta a jelentést, amelyet pár nappal később a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztettek. A NEB-ülés vitájában a megyei pártbizottság képviselője megjegyezte, hogj aktuális és nagyon hasznos volt a mélyreható vizsgálat. A közös vállalatok felépítésükben eltérnek az állami vállalatokétól, de tőlük is ugyanolyan gazdálkodási fegyelmet kell megkövetelni. A tárcavállalatok eszközállománya nagyot fejlődött, a közös vállalatok e tekintetben lemaradtak. Nem szabad megengedni, hogy a köztük lévő szakadék tovább szélesedjen. A megyei pártbizottságnak az az álláspontja, hogy a közös vállalatok növekvő erejüket a lehető legnagyobb mértékben a megyében kössék le a.jövőben. A NEB-ülésen és a végrehajtó bizottság ülésén is hangsúlyozták: szükség van ezekre a vállalatokra, nélkülözhetetlenek, de jó eredményeik miatt nem lehet szemet hányni a gazdálkodási hibák felett. Szükség van a káderpolitikai elvek, a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény következetesebb érvényesítésére is. De ki legyen az, melyik szerv, amely jogkörénél fogva el tudja érni, hogy ezeknek az elveknek a gyakorlatban minél több érvényt szerezzenek? Az alapító okirat értelmében ez a kötelezettség az alapító termelőszövetkezetekre hárul, de a járási és a megyei szervek nem hagyják őket magukra. Megvan a feladatuk a rend- teremtésben és az ellenőrzésben a megyei tanács illetékes osztályainak és a főhatóságoknak is, s ha rendellenességeket tapasztalnak, a járási pártbizottságok közreműködésével készek a felelősségre vonásra. A személyi felelősségre vonásra is. Ahol ez nem segít, ott további lépéseket 'tesznek. A NEB javaslatai A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság javasolja a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, hogy vizsgálja felül a vállalatok, vállalkozások működési szabályzatát, az alapítói részesedés mértékét, s a szabályok értelmében intézkedjen. Fordítson nagyobb gondot az ellenőrző bizottságok munkájára, képzésükre; tisztázza a kifizethető tiszteletdíjak mértekét. Az építési, közlekedési és inzügyi, valamint az ipari osztálynak javasolja, hogy végezzenek hatósági árvizsgálatot; mérjék fel az építőipari kapacitást, s ösztönözzék arra a vállalatokat, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben vegyék ki részüket a helyi kommunális feladatok megoldásából. A Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségét arra kérték fel, hogy sajátos mozgalmi eszközeivel nyújtson hatékony segítséget az ellenőrző bizottságok szakmai képzéséhez és továbbképzéséhez. A végrehajtó bizottság egyetértett a kiegészített javaslatokkal, s megköszönte a népi ellenőrök munkáját. H. E. , Autóvizsga két nap alatt Ha megfelel az árkalkuláció, csupán a forgalmi engedélyt és a slusszkulcsot kell átadni, s a hatévesnél nem öregebb autókat — jó alkatrész- ellátás esetén — két-három nap alatt levizsgáztatják a szövetkezeti autószervizekben is. Ez azt jelenti, hogy a korábban 10 napot is igénybevevő eljárás nagymértékben lerövidül, mert a járművek időszakos műszaki felülvizsgálatának és vizsgáztatásának az eddiginél műszakilag igényesebb, korszerűbb formáját vezetik be. A KPM Autófelügyelettel közös vizsgáztatás, az úgynevezett zárt technológiás vizsgáztatást a meglevő mintegy 100 szövetkezeti szerviz közül az idén egyelőre mintegy 15— 20 helyen valósíthatják meg. Ennyi rendelkezik ugyanis a szükséges korszerű műszerekkel és berendezésekkel — így például fékhatásmérővel, szén- monoxid-ellenőrző készülékkel, fényszóró-beállítóval — és azzal a gyakorlattal, amelyet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendelete előír. Ú/lTÁSOK, TALÁLMÁNYOK Az ítélet: ötszörös díj Egy nagy gyár mérnöke és két technikusa fontos alkatrészt talált fel, s szolgálati szabadalmat kapott rá. Ennek alapján a gyár egy év alatt kétmillió-kilencszázezer darabot gyártott az alkatrészből. A feltalálók százezer forint díjat kértek, a munkaadó tízezret ajánlott fel. Emiatt per keletkezett közöttük. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság ötvenezer forintot ítélt meg részükre. Az ítélet indokolása szerint a megoldás átlagon felüli, de kidolgozásához jelentősebb elméleti előkészítő tevékenységre, tudományos elemző munkára nem volt szükség. Az alkatrészt mindhárman munkaköri kötelezettségük keretében dolgozták ki, amihez a gyár jelentős segítséget nyújtott. — Tény, hogy a szabadalom szerinti alkatrészek gyártása folytán valóban kevesebb szerelési munkára volt szükség — hangzik tovább az ítélet. — A selejt is csökkent. Végeredményben az alkatrészek önköltsége, a szereléssel kapcsolatos megtakarítás és a selejtcsökkenés darabonként 21,57 fillér hasznot hozott. A vállalat eredménye tehát a gyártott két- mlllió-kilencszázezsr darab figyelembevételével, kereken 626 ezer forint. — A technológia megválasztása u vállalat feladata — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Feltételezés alapján nem lehet dönteni. A szabadalom alkalmazásával összefüggő vállalati haszon kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, hogyan alakulna az önköltség, ha más anyagot alkalmaznának, mint eddig. A feltalálók, mint - eszmei haszonra, arra is hivatkoztak, hogy a találmány alkalmazása automatizálást is lehetővé tett. Ezt azonban nem lehet külön értékelni. Az automatizálásnak számos egyéb feltétele is van és az ebből eredő hasznos eredmény a munkaidő és a munkabér csökkenésében mutatkozik. — A szolgálati találmányokért járó díjazásról szóló kormányrendelet értelmében, a gyártott mennyiség után, a feltalálók találmányi díjra jogosultak, amit a vállalati hasznos eredmény arányában kell megállapítani. Az elsőfokú bíróság ezt tíz százalékban szabta meg. Ä Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint ez a mérték túlzott. A bírósági gyakorlat szerint díjcsökkentő tényező az állandó gyártás és annak viszonylag nagyobb terjedelme (csaknem hárommillió alkatrész készült egy év alatt). Mindezekre tekintettel a megállapítható díjkulcs nyolc százalék. A feltalálók részére megítélhető díj tehát kikerekítve ötvenezer forint. Az ipolydamásdi gyújtogató Tűz van! Tűz van! Segítség! Kétségbeesett kiáltozás, aj- tódörömbölés, vad ablakzörge- tés verte fel tavaly az egyik augusztusi szombat éjszakán lpolydamásdot. Recsegve izzott és félelmetesen világított a sötétségben kerteken ót egy ház, Fábí Andrásék háza a Lenin utca 28-ban. Az emberek slagot és vödröt ragadva percek alatt körbefogták az épületet, s a falu központi eseménye a javában tartó lakodalom helyett, hirtelen a tűz lett. Mindenki kint volt az utcán, s aki nem oltott, az is döbbenten bámulta a pusztulást. Csak egy ember ült közönyösen egy üveg- lakodalmas borral a kezében, semmit sem törődve a falu morajával: Fábi András ... Eldugott konyhakés Tavaly augusztus közepén válóperi tárgyalásra hozott idézést a postás a Lenin utca 28- ba. A pert indító keresetet Fá- biné nyújtotta be Vácott, s ebben házassága felbontásán kívül férje kilakoltatását is kérte a hatóságtól. Az augusztusi bírósági irat egyébként már sokadik hivatalos levélként érkezett az ipolydamásdi címre. Korábban a rendőrség, az ügyészség és a tanács postázott sűrűn különböző határoza. tokát és végzéseket a Fábi-ház. ba. Garázda magatartása miatt A lakásépítés formái és feltételei A TARTALOMBÓL: • Hogyan építhet lakást? • Milyen össiegű OTP-kölcsönt kaphat? O Milyen állami és vállalati támogatást kaphat? Erre válaszol a Házi Jogtanácsadó legújabb száma: A lakásépítés formái és feltételei Kapható az újságárusoknál. Jogász a háznál a házi jogtanácsadó, ha egész évre előfizeti. 1976-ban rendőrségi felügyelet alá helyezték a 32 éves Fábi Andrást, s megtiltották neki a kocsmák látogatását. Fá_ bi akkor egy ideig valóban el is kerülte a vendéglőket, de ezalatt a feleségét kényszerítette, hogy vásároljon neki italt...Később pedig. ..visszaszokott az- ivóba és furcsa módon a heíybélí' kocsmáros ki is szolgálta. Ifjúság elleni bűntett miatt indult eljárás 1977 áprilisában Fábi Andrással szemben. A feljelentő a feleség volt, aki hosz- szú tűrés és hallgatás után az igazságszolgáltatástól remélt megoldást elviselhetetlen családi életére. Az asszony azonban aligha gondolta a per kéz. deményezésekor, hogy vállalkozása mennyire reménytelen. Annak a bűncselekménynek a bizonyítása, amivel vádolta a férfit a legküátástaiLanabb próbálkozások közé tartozik manapság a jogi praxisban. Az, hogy évek óta nélkülözni kényszerül két kisgyermekével az asszony, mért férje az alkalmi munkákkal keresett pénzt a kocsmákba hordta, az, hogy a családot nem egyszer kiirtással fenyegette, az, hogy egy alkalommal részeg dühében rájuk nyitotta a propán-bután- gázpalackot, s ugyanakkor tüzet is rakott a szoba közepén, s végül az, hogy az anyának minden éjszaka el kellett dugnia a konyhakést, nehogy beváltsa ígéretét — bizonyíthatatlan volt a vádhatóság előtt. Az ügyészség először pótnyomozást rendelt el, majd megszüntette az eljárást. Kötekedett a faluban is Az előző bűnüggyel egyidő- ben másik bűnpert is kezdeményezett Fábi felesége a férje ellen. A férfi ugyanis egyik éjszaka fojtogatni kezdte az alvó asszonyt, majd úgy megverte, hogy orrcsontja eltörött. Egyszerre tehát két ügyben indult meg a nyomozás a garázda férfi ellen, aki részegen nem egyszer falubeliekkel is összeverekedett. A büntetlen előéletű Fábi magatartását azonban a rendőrségi vizsgálat éppen úgy nem befolyásolta, mint korábban a négyszeri al- koholelvonó-kezelés, ezért a fe. leság most már a teljes szakítás mellett döntött, s beadta a válókeresetet. Az asszony azonban a több hónap múlva várható végső döntésig is függetleníteni akarta magát, de ehhez az állandó gondozást igénylő beteg kislányát és másik gyermekét is állami gondozásba kellett adnia. A tanács az anya kérését indokoltnak találva intézetben helyezte el a gyereket és ezután Fóbiné nyomban munkába is állt. Fábi Andrásra pedig a rendőrségi kihallgatások után egy büntető eljárás és egy válóper várt Vácott. S a bírósági tárgyalások . .augusztus, végi. időpontja egyre közeledett... A bosszú tüze Augusztus 27-én szombaton Fábi András a kocsmában töltötte a délutánt, meg az estét is. Italozás közben rövid időre hazament és a perek miatt újra megfenyegette feleségét. Az asszony, aki éppen a porná. zi intézetbe készült látogatóba gyerekeihez ezek után félt otthon tölteni az éjszakát, s ezért elutazott nővéréhez a szomszédos Márianosztrára. Este kilenc után, amikor Fábi ittasan hazaérkezett, üres volt a ház. Ki tudja mi minden fordult meg ekkor a féltékeny ember fejében, de végül is úgy határozott, hogy bosszúból felgyújtja félesége lakását. Fábi bement a hátsó szobába, újságot gyömöszölt a ruhásszekrénybe, majd meggyújtotta a papírt. Ezután bezárta a szekrényt, eltávozott a házból. A tüzet az egyik szomszéd vette először észre, s ő verte fel a környékbelieket. De mire az emberek az oltáshoz kezdtek i már a lángok egyre fe- I nyegetőbben terjedtek a I közvetlenül Fábiék háza ‘ mellett álló másiik két , épület felé. Mire a váci tűzoltók a helyszínre érkeztek, addigra Fábiék házából már csak üszkös falak maradtak és csak a falubelieknek köszönhető, hogy a szomszédos épületekből csupán egyetlen tetőgerenda gyulladt meg. Az elpusztult ház értéke legalább 150 ezer forint, mivel a biztosítási díjat már régóta nem tudta fizetni az asszony, így egyetlen fillér sem térült meg mindeddig kárából. A bosszú sikerült... ★ Fábi András a tárgyaláson visszavonta a rendőrségen tett beismerő vallomását. Tagadta, hogy bosszúból gyújtotta volna fel a lakást, s azzal védekezett, hogy alighanem cigaretta csikkjétől támadt a tűz. A Pest megyei Bíróság azonban nem fogádta el Fábi új vallomását és közveszély- okozásért, valamint felesége sérelmére korábban elkövetett súlyos testi sértésért három és fél évi szigorított börtönre ítélte a vádlottat. Az ítélet jogerős. Babus Endre * « * *
