Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-14 / 87. szám
PEST MEGYEI \ Vilii PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI, TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Ált A 80 FII.LÉ II 1978. ÁPRILIS 14., FENTEK Nincs választás! K I ne értene egyet azzal, hogy a gyárak gazdasági biztonsága, eredményessége elsősorban1 azon múlik, mennyire tartanak lépést a technikai haladással, a piaci idényekkel? A gyakorlatban viszont — számos példa jelzi — a korszerűsítés mégsem — vagy még nem — bontakozott ki egyöntetűen és egyértelműen. Vagyis: más a változtatások elvi helyeslése általában, és más ezek kivitelezése, segítése konkrétan a gyakorlatban. Ebben az is közrejátszik, hogy a vállalatokon belül sokan a saját munkakörükben és a közvetlen környezetükben nem érzékelik pontosan (vagy sehogysem) az esetleges •korszerűsítés hatását a sa- játmaguk és a vállalat gyarapodásában. A géppark cseréjének, vagy a gyártmányválaszték átalakításának hozamát, jeléntőségét általában a vállalatok legfelső műszaki, gazdasági vezetői képesek felbecsülni megfelelően. Azok a szakemberek tehát, akik munkájuknál fogva birtokában vannak valamennyi adatnak, információnak, a jövőre utalóknak is. (Amivel nem mondjuk azt, hogy ezzel együtt e szakemberek egyszersmind megfelelően ösztönzőitek is az átfogó korszerűsítési akciók elindításában.) A vállalatok vezetői tehát pontosan áttekinthetik, hogy a piaci igények és a technikai színvonal változása milyen megújulást tesz vagy tenne szükségessé, mibe kerül az, honnan lehet a rávalót előteremteni, hogyan alakul a vállalat gazdasági helyzete, aszerint, hogy a szükséges modernizálást végrehajtják, vagy sem, vagy csak részben hajtják végre, vagy meddig lehet még várni egy ilyen programmal és így tovább. A vállalati szervezet alsóbb szintjein azonban e kérdések már csak nehezen tekinthetők át, ugyanis — és ez természetes — nem tartozik a különféle munkakörök ellátásához a korszerűsítés hatásainak megítéléséhez szükséges információk ismerete. Ezek az információk persze nincsenek hét lakattal elzárva. Csupán arról van szó, hogy ezek beszerzése és folyamatos figyelemmel kísérése azok számára, akikre a végrehajtás tartozik, jelentős többletmunkával jár. A napi termelési feladatok ellátása mellett azonban a végrehajtási szinteken dolgozók feladata a korszerűsítési programok kivitelezése is. A gyáregységvezetőkre, az üzem- és művezetőkre, a csoport- vezetőkre és a szakmunkásokra vár ugyanis a többi közt a műhely, az üzem előkészítése az új gépek fogadására, rájuk hárul az új berendezések bejáratása (igen kényes munka), vagy az 5 kötelességük az első időszakban az új termék gyártásának egyen- getése is, a technológia csiszolása, az új munkafogások és az új normák kialakítása. Egy-egy korszerűsítési program kivitelezése során hallatlanul sok múlik a végrehajtáson. O a viszont itt, ebben a körben, a korszerűsítéssel való egyetértés csak elvi, általános, akkor bizony , ilyen programmal nem könnyű messzire jutni. A vállalatoknál dolgozók túlnyomó része ebben a kérdésben nehezen mozdul el az elvi egyetértés álláspontjáról. A többség jelenlegi keresete ugyanis nem tükrözi, nem közvetíti a gyártmányok és a gyártási eljárások korszerűsítésének fontosságát, szerepét a jövedelmek alakulásában. (S ez tulajdonképpen még az igazgatókra is igaz.) Sőt: a termelésben dolgozók, irányítók és munkások (és főleg a teljesítménybérben dolgozók) keresete akikor alakul jól, ha kevés o változás az üzemben és a régi gépeken a régi gyártmányokat lehet készíteni, szinte már behunyt szemmel. Érdemes lenne a megoldáson mindenütt gondolkodni, hiszen a valóságos érdekek pontos feismerá- séért egy-egy vállalaton belül is sokat lehet tenni. Sőt: elsősorban talán itt lehet a legtöbbet cselekedni, nem pedig központilag, elvégre a folyamatos és megfelelő fejlesztésben az elsőszámú érdekelt mégiscsak egy-egy vállalat kollektívája. Technológiai változtatás esetében például a teljesítmény követelményeket esetleg lassabban kellene az új lehetőségekhez igazítani, hogy egy ideig, az érintettek könnyebben teljesíthessék a régi normákat, amíg az új gyártmány előállításában, vagy az új gépek kezelésében megfelelő rutint nem szereztek. Vagy: egy-egy nagyóbbsza- bású fejlesztés esetén az érintett üzem vagy műhely 1—2 éven át kapjon nagyobb nyereségrészesedést (amit a részlegen belül azután a valóságos érdemek szerint lehetne elosztani); vagy: lehetne esetleg korszerűsítési pótlékot fizetni a fejlesztés okozta termeléskiesések, zökkenők miatti bérkiesések ellensúlyozására és így tovább. Mindezt azért, hogy a korszerűsítés pillanatnyi, az első időszakban többnyire elkerülhetetlenül mutatkozó hátrányait sehol se érezzék meg különösebben. I lyen megoldások alkalmazása azonban csak ott és addig lehetséges, ahol még nem késtek el a fejlesztéssel. Vagyis, ahol még van miből fizetni, ellensúlyozni az érintett részlegek esetleges keresetkiesését, béringadozását. Ahol viszont minderre már csak a költségvetés támogatásával gondolhatnak, ott bizony az eddigi késlekedés áraként már tisztességesebb — sőt, legyen kötelező — vállalni a korszerűsítéssel együttjáró lassúbb vállalati eredmény növekedés következményeit (A végrehajtott fejlesztések 1—2 év után, többnyire, ha jók voltak a számítások, úgyis meghozzák a többletet.) Mindezt azért lenne érdemes mindenütt végiggondolni s eszerint cselekedni, hogy szélesebb körben váljon végre egyértelművé: a korszerűsítés sehol sem múlhat a belátáson, mert ez nem a választható utak egyike, hanem az egyetlen lehetőség. Gerencsér Ferene Gazdasági kapcsplatok Huszár István Moszkvába utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke N. Baj- bakov miniszterelnök-helyettesnek, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének meg. hívására a két ország gazdasági kapcsolatait érintő kérdések megtárgyalására csütörtökön Moszkvába utazott Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Agromasexpo, Construma Tavaszi nyitány a vásárvárosban Dijak Pest megyei vállalatoknak Csütörtökön délután ünnepélyesen megnyílt a két nemzetközi kiállítás. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár megnyitó beszédében kiemelte: Az Agromasexpo nemzetközi tekintélyét mutatja a minden eddiginél nagyobb hazai és külföldi kiállítói részvétel, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szinte minden ágazatának gépesítését felölelő áruválaszték. Az Agromasexpo és a Construma április 14-től 19- ig tekinthető meg, naponta 9-től 17 óráig. A monori Mezőgép Vállalat műszaki igazgató-helyettese, Sulha József (baloldalt) átveszi az arany-, ezüst- és bronzérmeket dr. Szabó Tibortól. Koppány György felvétel« Április 22 VIT-műszakek Pest megyében Vitasorozat — Kerékpártúra Augusztus első napjaiban Kubára figyel a haladó világ: a XI. világifjúsági találkozó színhelye a kaxib-tengeri szocialista ország. A földgolyó minden tájáról érkező munkás- és parasztfiatalok, diákok és értelmiségiek ezrei adnak egymásnak randevút: az együtt töltött napok során véleményt cserélnek a , legfontosabb kérdésekről, bemutatják nemzeti kultúrájuk kincseit. S bár a naptár szerint még több mint három hónap választ el a találkozótól, idehaza — természetesen Pest megyében is — javában készülődnek a fiatalok. Ennek jegyében tartott ülést tegnap a KISZ Pest megyei bizottsága mellett működő VIT operatív bizottság: dr. Árpást Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottsága első titkárának elnökletével meghatározták az elkövetkezendő időszak legfontosabb tennivalóit. Az ülésen bejelentették: a KISZ KB felhívására április 22-én országszerte kommunista műszakon vesznek részt a fiatalok. Ehhez csatlakozva Pest megye ifjúkommunistái is szombati pihenőnapjukon fognak dolgozni: a tizenegyezer embert foglalkoztató nagyüzem, a Csepel Autógyár KISZ-esei például munkájuk. nyomán több mint 200 ezer forintot fizetnék majd be az országos VIT-alapra, s jelentősen járulnak hozzá a vállalat szomszédságában építendő óvoda költségeihez is. A XI. VIT előkészületeiről szólva feltétlenül említést kell tenni arról az eseményről is, amely a jövő héten kezdődik, s Pest megye 36 ezer Ifjú- kommunistáját érinti. A KISZ-alapszervezetekben vitasorozat kezdődik — azan- tiimperialista szolidaritás béke és barátság jelszava jegyében — korunk talán legaktuálisabb témájáról, az enyhülésről. E fórumokon remek lehetőség kínálkozik majd arra, hogy a fiatalok ezrei fejtsék ki véleményüket e fontos kérdésről. A vitasorozat a május 21—i ráckevei megyei ifjúsági találkozóval zárul. Az operatív bizottság ülésén Babati Lajos, a KISZ Pest megyei bizottságának honvédelmi és sportfelelőse elmondta: jó ütemben halad a VIT-kerékpártúra szervezése. Az akció során Vetik a burgonyát Négy géppel kezdték a burgonya vetését a dánszentmikló- si Micsurin Tsz-ben. A 210 hektáros területnek már több mint a felén van földben a gumó. Boáin Péter felvétel« kétszázötven vállalkozó kedvű Pest megyei ifjú júliusiban, illetve augusztusban öt fővárosba indul: az 1947-es prágai, az 1953-as bukaresti, az 1955-ös varrói, az 1968-as szófiai és az 1973-as berlini VIT színhelyét keresik fel — természetesen két keréken. Tíz csapat rajtol, s a kéthetes túra idején találkoznak a vendéglátók ifjúsági szervezetének képviselőivel is. r. g. Az előzetes sajtótájékoztatón dr. Kőrösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a tavaszi vásárok sorában a hatodik Nemzetközi Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítással egyidejűleg, Construma ’78 elnevezéssel az építőipar is jelentkezik. A mezőgazdaság és az építőipar gépeit e kiállításon közös nevezőre hozza a mindkét szakágazatban égető kézimunkaerőhiány, mely egyformán sürgeti a mielőbbi gépesítést. Dr. Szabó Tibor, a Kohó- és Gépipari Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a mintegy 700 milliárd forint-* nyi értéket termelő hazai gépgyártásunk termékeinek nem csekély hányadát mezőgazda- sági gépek teszik ki. S miközben jók a kooperációs kapcso-' lataink, a KGST-országokon kívül számos tőkés országgal is — amint ezt a kiállítás is reprezentálja — a termékcsere mellett hasznos a hazai mezőgazdasági gépek áruskálájának növelése is. Az Agromasexpo ”73 ünnepélyes díjkiosztására április 13-án délután két órakor került sor. A kiállítók legjobbjait arany-, ezüst-, illetve bronzérmekkel jutalmazták. A széles körű nemzetközi mezőnyben .előkelő helyezést ért el Pest megye: a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet egy arany-, egy ezüst- és egy bronzéremnek vált birtokosává A monori Mezőgép Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Sulha József vette át dr. Szabó Tibortól az arany-, ezüst- és bronzérmeket egy baromfiipari feldolgozógépcsaládért, egy ZC—40 típusú hidraulikus olajszivattyúért és egy MH 102.8 típusú utántisz- tító asztalért A budaörsi központú MEZŐGÉP Tröszt kiállított termékeinek színvonalas bemutatásáért kapott arariyér- met; a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vegyszerező berendezéséért bronzérmet, s ugyancsak bronzérmet a szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat T—6/74 típusú pótkocsijaiért ' Be. L Bács-Kiskunból Pest megyébe Pártmunkások tapasztalatcseréje Tegnap tapasztalatcseremegbeszélésre jöttek össze a Pest megyei pártbizottságon Bács-Kiskun megye és Pest megye vezető pártmunkásai. Délelőtt Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára fogadta a tapasztalatcserére érkezett Terbe Dezsőt, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkárát és Pogány Károlyt, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Részt vett a találkozáson Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője és Czank János, a KB munkatársa. Ezt követőleg Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára és Komáromi János, a pártbizottság osztályvezetője ismertette a megye pártéletének kérdéseit, a kádermunka tapasztalatait és a párt termelést irányító, ellenőrző tevékenységét. A nap folyamán a budai és a ceglédi járásba látogattak a vendégek. Mindkét helyen a járási pártbizottságok vezetői fogadták őkefc A termékszerkezet-váltás tapasztalatairól és a gazdaságos termelésről tanácskoztak a Mechanikai Művekben, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben pedig a mezőgazdasági üzemek pártéletéről cserélték ki tapasztalataikat; Németh Károly Tolnában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön — Kovács Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztálya vezetőjének társaságában — Tolna megyébe látogatott. A vendégek első útja a Paksi Atomerőmű építkezéseihez vezetett, ahol többek között Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, valamint Simon Pál nehézipari miniszter és munkatársaik fogadták a vendégjeket. Németh Károly megtekintette az építkezéseket és az új lakótelepet. Délután Szekszárdon városnézés következett, majd a Tolna megyei pártszékházban tájékoztatták a vendégeket a megye helyzetéről. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Norvégia Kommunista Pártja április 14-én kezdődő XVI. kong. resszusát. Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével csütörtökön délután megérkezett Prágába a IX. szakszervezeti világkongresszuson részt vevő magyar szakszervezeti küldöttség. A prágai központi pályaudvaron a magyar delegációt Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke fogadta. Jelen volt Barity Miklós prágai magyar nagykövet is.
