Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-14 / 87. szám

Smirnov 1978. ÁPRILIS 14., PENGTEK Az izraeli megszállók; terrorakciója Dé Az izraeli megszálló csapa­tok Dél-Libanonban az elmúlt napokban hozzáláttak ahhoz, hogy az arab nyelvű út- és hely­ségjelző táblákat héber nyel­vűre cseréljék ki. Ezzel egy­idejűleg az izraeli fontot hiva­talos pénznemmé nyilvánítot­ták a megszállt dél-libanoni falvakban éppen úgy, mint az 1967 óta megszállt arab terü­leteken. A megszállók Dél-Li­banonban a megszállt helysé­gek több polgármesterét olyan nyilatkozatok aláírására kény­szerítették, hogy elutasítják az izraeli csapatok kivonulását és az ENSZ-csapatok állcrmá- soztatását. A polgármestere­ket megfenyegették, hogy ab­ban az esetben, ha ezt megta­gadnák, lakásukat felrobbant­ják. A 600 főből álló nepáli ENSZ-különítmény első egysé­gei úton vannak a dél-libanoni frontterület felé. Tyr kikötő­városban francia ENSZ-csapa- tok foglalták el állásaikat. A kikötő előtti partszakaszon A Szíriái kormány szerdán francia aknakutatók és szál- f hivatalos közleményt adott ki litóhaj ók cirkálnak. I azzal kapcsolatban, hogy áp­A libanoni hatóságok által a dél-libanoni menekültek megsegítésére létrehozott leg­felső segélybizottság csütörtö­kön a Nemzetközi Vöröske­reszt beszámolója kiegészítése­ként hírül adta, hogy az izraeli agresszorok lerombolták Bint Dzsabeil, Abbaszije, Ghendu- rije, El-Kantara, Khiam és Khraibe helységeket. Az iz­raeli csapatok több mint 80 további faluban elpusztították a lakóházak mintegy felét Sajtójelentések aszerint a több mint kétszázezer libano­ni menekültből eddig 25 ezret telepítettek vissza lakóhelyére. Gustáv Hasúk visszatért Prágába Gustáv Husák csehszlovák államfő, a CSKP KB főtitkára csütörtökön, négynapos NSZK beli látogatásának befejeztével Hamburgból visszaérkezett Prágába. A magas rangú csehszlovák vendég előzőleg körutazást tett a hamburgi kikötőben és ellátogatott a városházára. Bonni‘tárgyalásain a nemzet­közi enyhülés kilátásairól, a világgazdaság problémáiról, és a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztési lehetőségeiről folyta­tott eszmecserét Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lárral, Walter Scheel köztársa­sági elnökkel és Hans-Diet- rich Genscher külügyminisz­terrel. Szíriái kormányközlemény az újabb Tel provokációról Bonni „kiskapuk" Noha a nemzetközi szerző­dések tiltják, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelen­tősebb fegyveripart építsen ki, az utóbbi hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy a bonni politikusok egyre több „kis­kaput” találnak, amelyen át kibújhatnak eme — számukra egyre kellemetlenebbé váló — rendelkezések alól. A fegyver- ipar fejlesztésében érdekelt bonni nagytőkés körök nyomá­sára a kormány is mind libe­rálisabb álláspontot foglal el és fokról fokra szabaddá teszi a halált hozó eszközök export­ját. A Német Szövetségi Köz­társaság egyik legtitkosabb vezető szerve, a bonni szék­helyű Szövetségi Biztonsági Tanács mind többet tárgyal a nyugatnémet hadiipari válla­latok fegyverexport-kérelmei­ről. A Szövetségi Biztonsági Ta­nácsban egyébként Schmidt kancellár elnökletével részt vesznek a külügyi, a pénzügyi, a hadügyi és a gazdaságügyi tárca vezetői. Ez a szervezet adja meg végső fokon a zöld jelzést a fegyverkivitelnek. Csak 1977-ben a Szövetségi Biztonsági Tanács a követke­ző fegyverszállítási kérelmeket hagyta jóvá: két tengeralatt­járót Indonéziának; négy gyorsnaszádot Abu Dhabinak és Ghánának, három roham­csónakot Nigériának, hat ten­geralattjárót Iránnak, két part- raszálló hajót, valamint egy fregattot ugyancsak Nigériá­nak. A nyugatnémet fegyvergyá­rosok vásárlóinak köre egyre bővül. A kiéli dokkokban ké­szült tengeralattjárók már ko­lumbiai, ecuadori, perui és venezuelai zászló alatt is fut­nak. Nyugatnémet gyorsnaszá­dokat és aknakereső hajókat rendszeresítettek az argentin, az ecuadori és a brazil hadi­tengerészeti flottában. A mai fegyvergyártók — a hitleri Németország legnagyobb ha­diipari cégeinek „jogutódai” — nemegyszer cinikus kibúvók­kal, például a nyugatnémet munkalehetőségek biztosításá­val próbálják magyarázni ha­lálos üzleteiket. Felettébb nyugtalanító, hogy az utóbbi időben mintha megfeledkeztek volna a fegyveripart korláto­zó nemzetközi szerződésekről és egyre gyakrabban az NSZK úgynevezett gazdasági érde­keire hivatkozva hagyatják jóvá fegyverexport-kérelmei­ket. Hogy ne legyen szemet szú­ró a nyugatnémet fegyverex­port meredeken felfelé ívelő görbéje, a hadianyaggyárosok — számos bonni politikus ak­tív segítségével — bujtatott for­mában juttatják külföldre az exportra szánt fegyvereket. Az utóbbi időben egyre népsze­rűbb az a módszer, hogy a nyugatnémet fegyvergyárak más, elsősorban francia válla­latokkal társulnak és termé­keiket, mint francia export­cikkeket forgalmazzák a vi­lágpiacom Így például a má­sodik világháborúban repülő­gépeivel hírhedtté vált mün­cheni Méssersmitt a francia Euromissile cég jelzései alatt dobta a fegyverpiacra légvédel­mi rakétáit, sugárhajtású repü­lőgépeit. A brit Vickers vállalat márkajelével pedig nyugatné­met tengeralattjárókat adtak el olyan agresszív politikájú országoknak, mint például Iz­rael. A fegyverexport kérdésében tanúsított „bonni” rugalmasság nyugtalanítja nemcsak Euró­pa, de az egész világ közvéle­ményét. S ezen a tényen az sem változtat egy jottányit sem, hogy a bonni fegyvergyá­ros urák-holmi egyszerű keres­kedelmi ügyletnek akarják ál­cázni a halált hozó — és a vi­lág békéjét, biztonságát fenye­gető — eszközök egyre bővülő kivitelét D. P. rilis 1-én a Damaszkusz és Amman közötti országút men­tén húzódó, a két fővárost összekötő telefonkábelben iz­raeliek által beépített lehall­gató berendezést találtak. A berendezés működtetéséhez szükséges energiát amerikai gyártmányú „atomcellák” biz­tosították. A berendezést Szíriái kato­nai szakértők fedezték fel. A szerkezet a vizsgálat közben felrobbant, és tizenkét szíriai katona, illetve polgári személy meghalt. Néhány nappal a robbanás után az ENSZ közel- keleti megfigyelői főparancs­nokságának képviselői szemé­lyesen is meggyőződhettek az atomcellák létezésérőL A szíriai kormány az eset­tel kapcsolatban „a közel-ke­leti konfliktus súlyos kiszéle­sítésével” vádolja Izraelt. Be­jelentette, hogy Szíria panasz- szal fordult az ENSZ-hez, mert Izrael „barbár módon és durván megszegi azokat a nemzetközi szabályokat, ame­lyek tiltják ilyen atomcelíék lakott területen történő alkal­mazását Ennek az új és ve­szélyes fejleménynek vala­mennyi következményéért Iz­raelt terheli a felelősség” — állapítja meg a közlemény. Vance Attikába indult Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter magyar idő sze­rint csütörtökön hajnalban (két héten belül másodszor) Af­rikába repült, hogy újabb köz­vetítési kísérletet tegyen a rhodesiai kérdésben. Vance és brit kollégája, David Owen Dar es Salaamban a Zimbab­wei Hazafias Front, valamint a Rhodesiát övező államok veze­tőivel találkozik, hogy az ame­rikai—brit próbálkozások ed­digi kudarca után — megpró­bálja őket megnyerni a Nyugat „rendezési” terveinek. Vance és Owen utána Salis­buryba utazik, hogy az Ian Smith telepes rendszerével szövetkezett fekete vezetőkkel tárgyaljon, noha a rhodesiai „ideiglenes kormány” ellenzi, hogy a hazafias fronttal közös konferencián vegyen részt. Vance tervei szerint ezt az ér­tekezletet, amennyiben tárgya­lásai sikerrel járnak, Genfben vagy Máltán tartanák meg. Washingtoni politikai körök­ben vajmi kevés esélyt látnak arra, hogy az amerikai—brit diplomácia újabb vállalkozása a rhodesiai ügyben sikeresebb lesz az előzőknél. Japán-kínai incidens A japán külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. nemzet­közi sajtóértekezleten jelen­tette be, hogy a kora reggeli órákban 32 kínai halászhajó ismét megsértette a japán fel­ségvizeket a Szenkaku-szige- tek térségében. 12 hajó halá­szati tevékenységet folytat, a többi pedig cirkál. Előző nap 100 kínai halászhajó hatolt be ugyanitt japán területi vi­zekre, és a tengerészeti biz­tonsági hivatal őrnaszádjairól leadott többszöri figyelmezte­tő felszólítás ellenére csak es­te távoztak. Mint a szóvivő közölte, Ja­pán csütörtökön további őr- naszádokat és felderítő repü­lőgépedet irányított a kör­zetbe. Ha a kínai hajók nem engedelmeskedjek a felszó­lításnak, akkor a japán fél jog szerint elkobozhatja őket. Ezt a lépést azonban — je­lentette ki — lehetőleg szeret­nék elkerülni. A területsértő kínai hajók oldalán krétával rajzolt felirat olvasható, amely szerint „Uocuri (a Szenkaku-szigetcsoport köz­ponti tagja) a- Kínai Népköz- társasághoz tartozik, ezért a kínai halászoknak joguk van arra, hogy a környező vizeken is űzhessék mesterségüket”. A 100 tonnás kategóriába tar­tozó hajók legénységét kézi lőfegyverekkel látták el — mondotta a szóvivő. Sok ha­jón géppuska is látható. A japán kormány csütörtö­kön az esettel kapcsolatban magyarázatot kért a Kínai Népköztársaság tokiói nagy- követségétől. Szonoda Szunao külügymi­niszter mélységes sajnálkozá­sát fejezte ki amiatt, hogy „az incidens olyan időpont­ban következett be, amikor a két állam folytatni kívánja a hivatalos tárgyalásokat a szerződés megkötéséről”. A japán kormány pénteken ülést tart és ezen megvitatja a japán—kínai incidens kér­dését. Úrhajósok kitüntetése A kiemelkedő orosz tudós­ról, az űrhajózás elméletének atyjáról, Konsztantyin Ciol- kovszkijról elnevezett arany­éremmel tüntették ki csütör­tökön Alekszej Gubarev, Geor- gij Grecsko és Pjotr Klimuk űrhajósokat. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége ál­tal háromévenként odaítélt magas elismerésre a Szál jut—4 űrállomáson végzett nagy­szerű munkájukkal váltak méltóvá a szovjet űrhajósok. A Szaljut—4 1974—1977-ig ke­ringett földkörüli pályáján és több űrhajó, köztük 1975-ben a Szojuz—17 és a Szojuz—18 személyzetének munkahelyéül szolgált. Gubarev, Grecsko és Klimuk együttesen csaknem három hónapot dolgozott az űrállomáson. SZIAD BARRE Szomáliái államelnök csütörtökön népes párt. és kormányküldöttség élén, hivatalos látogatásra Pe- kingbe utazott Namíbia-okmány az ENSZ-bizottság előtt A pretoriai fajüldöző rezsim által megszállva tartott Na­míbia ügyével foglalkozó munkaokmányt tárgyal az ENSZ dekolonizációs bizott­sága. Az okmány határozottan elítéli a Dél-afrikai Köztársa­ságot, mivel az ENSZ közgyű­lése és a Biztonsági Tanács határozatai ellenére továbbra is törvényellenesen megszáll­va tartja Namíbiát és egy bábkormány felállításával megkísérli örökletessé tenni a fajüldöző rendszer uralmát. Az okmányban ismételten a nemzetközi közvélemény tá­mogatásáról biztosították a namíbiai nép egyetlen törvé­nyes képviselőjét: a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezetet, a SWAPO-t A namíbiai kérdés egyetlen elfogadható megoldása — hangsúlyozza a dokumentum — a namíbiai nép önrendel­kezési jogának és független­ségének biztosítása. A „Vörös Brigádok" újabb gyilkossága A „Vörös Brigádok” terror­szervezet vállalta magára azt a merényletet is, amelyet egy torinói börtönőr \ ellen kedden követtek eL Egy ismeretlen telefonáló az ANSA torinói irodájával kö­zölte, hogy a „Vörös Brigá­dok” .emberei ölték meg Lo­renzo Cotugnót. Hozzátette, hogy ha a merénylet során megsebesült társuk, Cristoforo Piancone, belehal sérüléseibe, akkor a csoport bosszút áll a Pianconét kezelő orvosokon. Este hét óra. A Keresz­ténydemokrata Párt római központjában már sötétek az ablakszemek, de a közeli ház­ban, amelynek homlokzatán három hatalmas betű, a P. C. I. jelzi csupán, hogy itt szé­kel az Olasz Kommunista Párt vezérkara, zajlik az élet. Programozott lift visz fel az ötödik emeletre. A szobá­ban — két egyszerű íróasz­tal, két asztalilámpa, meg né­hány szék társaságában —so­vány, szemüveges férfi ing­ben, pulóverben, farmerban. Roberto Maffioletti szená­tor (ötvenegy éves, jogász) elnézést kér, hogy este fo­gad, de ilyenkor viszonylag nyugodtan lehet beszélgetni. Hamar túlesünk a bemutat­kozáson. A szenátor a párt­központ államügyekkel fog­lalkozó bizottságának tagja — két éve létesítették ezt a rész­leget — és a közügyekkel fog­lalkozó munkacsoport veze­tője. A szenátus alkotmány­jogi bizottsága kommunista frakciójának elnöke. A 382. törvény Mennyire fontos a 382-es törvény? — Ahhoz fel kell jegyezni az egész történelmi és politi­kai ■ folyamatot, amely ezt le­hetővé tette. Az alkotmány harminc éve előírta a tarto­mányok létrehozását, de a nagyfokú ellenállás miatt csak 1970-ben jöhettek létre. A ke­reszténydemokraták és szövet­ségeseik nem akarták a jog­körök decentralizálását. Itá­lia kapitalista fejlődése szo­rosan összefügg a centrali­zált, bürokrata állam folyta­tólagosságával, a tartományok pedig szakítást jelentettek ez­zel a konzervatív iránnyal, A szenátor azzal folytatja: az igazi probléma akkor je­lentkezett, amikor a tarto­mányoknak hatáskört is kel­lett adni. Űjabb harc, s 1972- ben megszületett a törvény a részleges autonómiáról. A mos­tani, a 382-es törvény nem más, mint a korábbi hiba kijavítása. A korrekcióra csak azért kerülhetett sor, mert a 76-os választásokon előretört a kommunista párt. erősödött a baloldal. Űj szakasz nyílik most, a végrehajtás szakasza, amely- lyel az állam hierarchikus ha­talma szűnik meg a közigaz­gatás területén. Az állam jo­ga az irány meghatározása és a koordinálás marad, de a korábbiaktól eltérően ezt sem a minisztériumok bürokrá­ciáján, hanem közvetlenül gyakorolja. A törvény előír­ja, hogy a minisztériumokban számos főhatóságot meg kell szüntetni. Óriási lépés ez az olasz életben, egy évszázados tendencia megfordítása. — Mi azt mondjuk, hogy az aktív közigazgatásnak a városokon, községeken kell alapulnia. Ez teljesen átala­kítja a köztevékenységet, de­mokratizálja a közéletet. Ez szerintünk nem lehet gátja annak a holnap következő lé­pésnek, az olasz gazdaság de­mokratikus tervezési rendje kiépülésének. Nehézségek a végrehajtásban Nem titkolja: a végrehaj­tásnál a továbbiakban is szá­mítanak nehézségekre, ellen­állásra. Különösen, ami az egyház szociális szervezeteit illeti. Ez — szögezi le — elvi kérdés. Az olasz párt ismer­tette irányvonalát, stratégiá­ját a demokrácia továbbfej­lődésére, amely a pluraliz­muson alapul. Berlinguer fő­titkár levele Bettazzi püspök­höz világosan értésre adta a kommunisták tiszteletét az egyházi szféra iránt A tör­vény megvalósítása viszont le­hetővé teszi, ho<*y különb­séget tegyenek abban, mi az állam kötelessége a szociális ellátásban, és mi másé. (Olaszországban, ahol ko­rábban szinte minden feladat­ra külön intézményt hoztak létre, ahol ma is sok jog- és hatáskör keresztezi egymást, külön gondot jelent az intéz­mények . felülvizsgálata: mit érnek, csökkenjen, vagy szűn­jön meg a szerepük? Mármost világos; mintegy ezerötszáz olyan intézetet kell feloszlat­ni, amelyben haszontalan mainkát végeznék, s csak pa­zarolják az állam pénzét.) — Természetesen nem rin­gatjuk magunkat illúziókban. Egyetlen politikai partne­rünknek sem érdeke igazán, már csak azért sem. mert más alternatíva nincs — hang­súlyozta a szenátor. Részletkérdésekben ma is vannak viták. A keresztény- demokraták természetesen menteni akarják intézmé­nyeiket és embereiket, akik magas jövedelmeket húztak évtizedekig, munka nélkül. Megindult és egyhamar nem ér véget ez a harc sem. De ez is csak azt húzza alá, mi­Placi egyveleg. (A szerző felvétele.) lyen nagy értékű a vívmány, mennyi sok újat hozott Roberto Maffioletti meg­gyújtja a pipáját, sokáig szív­ja és úgy folytatja: — Nem állunk meg. 1978- ban köztársasági elnököt vá­laszt az ország. Parlamenti támogatásunkat sem adjuk ingyen a kereszténydemokra­táknak! Allamügyek és a munkás A szenátor gyakran marad a pártközpontban éjfélig, ami­kor már mindenki elmegy, hogy nyugodtan készüljön a szenátusi felszólalásra, a tör­vényelőkészítő ülések vitái­ra. Most sem megy még ha­za. Szemináriumi anyagot ír a pártiskolák számára, a té­ma: a minisztériumok szer­vezeti felépítése. — Miért éppen a miniszté­riumok? — Mert ez most nagyon ak­tuális, úgyszólván létkérdés. Párttagságunk a munkásharc hagyományaiból jött és jön, pártunk pedig a társadalmi harcokban edződött eddig is és azokban fejlődik tovább. Az államügyek a munkástól kicsit idegenek, de most az­tán igazán nem lehet meg nem tanulniuk. Kifelé jövet tapasztalom, milyen sokan dolgoznak ké­sőn este is az olasz párt köz­pontjában. Telefonok csörög­nek, telexek zúgnak, a társa­dalmi munkások százai jön­nek, mennek ügyeikkel. Lent, a ház földszintjén van a Rinascita, a párt elméleti folyóiratának könyvesboltja Sokan válogatnak, nézelőd­nek, vásárolnak a kommunis­ta kiadványokból. A bolt nagy üvegajtaja fölött egy Gramsci- idézet: „Tanuljatok, készül­jetek fel, mert nagy tudást igénylő feladatok várnak rá­tok!” Kopka János (Vége) 4 \ Római beszélgetések (4.) „...készüljetek fel...!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents