Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA / XXII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1978. ÁPRILIS 13., SZERDA A CEGL Kiváló KISZ-szervezet Fontos feladat: a párttaggá nevelés Megérkezett a víztorony A víztorony egyik egysége: a Hungarocamion járműve hozta a kuahegyesi gyáregy­ségből Albcrtirsára Tevékeny fiatalok a KÖZGÉP 2. gyárában Városunk egyik legrégebbi Ipari üzemében, a KÖZGÉP 2. gyárában több, mint két évtizedes hagyományt követő, sokoldalú ifjúsági munka fo­lyik. E tevékenység elisme­réseként a gyár KlSZ-bizott- sága elnyerte a KISZ Köz­ponti Bizottság „Kiváló KISZ Szervezet” zászlaját. A munkahely 370 fiatalja közül élen jár az a 163 ifjú­kommunista, akik négy alap­szervezetben példamutatóan dolgoznak, célként tekintve az V. ötéves terv és a KISZ IX. kongresszusa által meg­szabottakat. Ezzel tekintélyes részt vállaltak magukra a termelékenység fokozatos nö­veléséből és az ésszerűbb munkaszervezés megvalósítá­sából. Két ifjúsági brigádot is alakítottak, amelyben kö­vetkezetesen arra töreksze­nek, hogy minden esetben el­ső osztályú minőségű munkát készítsenek. További feladat­ként határozták meg erre az évre a fiatalok által, leadott újítások számának növelését, amelyet a műszakiak és fizi­kai foglalkozásúak szoros együttműködésével kívánnak valóra váltani. Ügy tervezik, hogy e tennivalók nagy ré­szét segíti majd'rnégöldám' » múlt esztendőben megalakult fiatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsa. Összefogás a városért Az ifjúság szívesen részt vállal a társadalmi munka­akciókból. Az előző mozgalmi évben két kommunista mű­szakot szerveztek. Ezeken be- i csületesen dolgozva, részt | vett a fiatalok többsége. A i bevétel egy részét a munka- j hely lakásépítési alapjára, to- ! vábbá a városi tanács fejlesz­tési alapjára fizették be, gyermekintézmények fejlesz­tésére. A takarítással, rendte­remtéssel egybekötött hulla­dékgyűjtési akció keretében | 70 tonna hulladékvasat szállí- I tottak ki a MÉH-telepre. I Mindent egybevetve, az álta­luk végzett társadalmi mun­kaórák száma meghaladta a háromezret, amelyből egy személyre átlagosan 180 óra jutott. A munkahely mellett nem feledkeztek meg a városról sem. Részt vállaltak a bel­vízkárok elhárításából, a Pesti úti óvoda építéséből. Ott voltak a balatonszárszói úttörőtábor felújításánál és a putrisarki erdő majálisra tör­ténő előkészítésénél. Ifjúgárdisták A KISZ-alapszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a párt politikájá­nak ismertetésére, magyará­zatára, annak megérteté­síré.’ Mindén ' 1f júkommúnista részt vesz valamilyen to­vábbképzésén. Rendszeresen tartanak különböző szintű politikai oktatásokat, vitákat, vetélkedőket. Az e téren el­ért eredményes munkájukért elnyerték a KISZ városi bi­zottsága által alapított Ki­váló aktivista kör zászlót. Igen fontos feladatnak tekin­Cegléd a hazai lapokban Címjegyzék, mikrofilmekről: az Országos Széchényi Könyv­tár címjegyzéket készített a gyűjteményében levő mikrofil­mekről. Ezek között több ceg­lédi vonatkozású is található. Mikrofilm őrzi a Czegléd, a Czegléd és Környéke, a Cegléd és Vidéke, a Ceglédi Újság, a Ceglédi Közlöny és a Ceglédi Szemlélő egy-egy évfolyamát. ★ A Szabad Föld április 2-i számában az albertirsai transz­formátorállomás szereléséről jelent meg képriport. ★ A Szövetkezet március 15-i száma a ceglédi FÜSZÉRT- telepről közölt riportot. A Kertészet és Szőlészet március 16-i száma közölte, hogy a Ceglédi bíborkajszi, el­nevezésű kajszibarack fajta ál­lamilag elismert fajta lett. ★ A Petőfi Népe március 15-i számában Heltai Nándor ele­mezte Kossuth szerepét a sza­badcsapatok szervezésében, á ceglédiek lelkesedését a dicső­séges tavaszi hadjáratban. A Szolnok megyei Hírlap március 14-én beszámolt a Karcagi Múzeumban megnyílt kiállításról, amelyhez értékes néprajzi anyagot kölcsönzött a ceglédi Kossuth Múzeum is. MINŐSÉGI RANGSOR A legjobbak közt: Steiszkál Éva JÓL SZEREPELT A KÉZILABD ACSAP AT Asztalitenisz: Debrecenben a II. osztályú Felszabadulási em­lékversenyen Steiszkál Éva egyesben első helyen végzett, vegyespárosban Baráth (Bp.) szintén első helyet szerzett. A minőségi ranglista versenyen Steiszkál Éva bejutott a leg­jobb 16 közé. Birkózás: Abonyban a B. ka­tegóriájú versenyben Balogh Zoltán és Nyuli György első, Bulla István, Lendvai József második. Szűcs és Oláh József harmadik helyezést ért el. Ugyancsak első helyezést ért el Retkes Zoltán és Káló Gá­bor, második helyen végzett Grósz Károly, Csáki Tibor és harmadik helyen Kolozsvári József. Kézilabda: a megyei bajnok­ságba feljutott abonyi csapat az első bajnoki mérkőzésen, ha­zai pályán jó játékkal biztos győzelmet aratott Nagymaros csapata felett 24:14 arányban. Labdarúgás: a megyei baj­nokságban szereplő ifjúsági csapat otthonában Kistarcsa ellen, Petrezselyem, valamint hendvai és Paulik góljaival 4:0 arányban nyert. Másik baj. noki mérkőzése Ccsán l:l-es döntetlen lett. A járási bajnok­ságban felnőttcsapat Karate. tétlen ellen fölényes 7:1 ará­nyú győzelmet aratott. D. L. tik a párttaggá nevelést és ajánlást. Alapszervezeteikben 24 kommunista tevékenyke­dik, munkájukkal hatékonyan támogatva a tartalmas KISZ- élet megvalósítását. Ifjúgárda szakaszuk szép eredményekkel büszkélked­het. Tavaly eljutottak egé­szen az országos versenyig, ahol megyénket képviselve hetedikek lőttek. Hatékony munkát fejtenek ki az úttö­rőkapcsolatok kiszélesítése érdekében. Alapszervezeteik­ben az úttörőfelelős mellett ifivezetők is tevékenykednek. Gyakran tartanak közös tag­gyűléseket és más, szabad idős programokat. Ezek során meg­ismertetik és megszerettetik a pajtásokkal a KISZ-életet. Művelődés és sportélef Az ifjúkommunisták szá­mára sokrétű, színes progra­mokat biztosítanak a műve­lődésre és sportolásra. Rend­szeresen részt vesznek vala­mennyi városi tömegsport­rendezvényen és gyakran hir­detnek különböző házi baj­nokságokat. Kedveltek a tú­rák, kirándulások. Hosszú idő óta több bérletet vásárolnak a kecskeméti Katona József Színházba, és többször jártak már Szegeden, a szabadtéri játékokon. Jó kapcsolatot ala­kítottak ki a Dózsa György ifjúsági klubbal, amellyel több, közös irodalmi estet, ki­állítást szerveztek. A gyár KISZ-esei a nem­rég lezajlott küldöttgyűlésü­kön elismeréssel szóltak az eddigi munkáról és továbbra is fő tennivalóként határoz­ták meg a színvonalas poli­tikai és hatékony gazdasági munkát. K. D. A községi vízműhálózat ki­építése újabb állomásához ér­kezett Albertirsán. Elkészült a Lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalat kumhegyesi gyárában a víztorony, amelyet két darab­ban szállítanak a Pest megyei nagyközségbe. A vezetékháló. zat terv szerint, szépen épül és remélhetően őszre már folyik a közkutakból, csapokból a jó ivóvíz. A torony felállításához különleges méretű emelődaru­ra van szükség. (Ilyen csak né­hány van az országban, ki­emelt fontosságú munkahelye­ken dolgoznak velük.) A víz­tornyot és a víztároló kelyhét folyamatosan fogják összeállí­tani a beemelésig. Bár a mun­ka során akad gond, nehézség, ebben az évben — a víztorony felállításával párhuzamosan — még mintegy 30 kilométer sza­kaszon megkezdik a házakba a vízvezetékek bekötését. A jó ivóvizet várja az egész nagy­község már. írta és fényképezte: Füzes Szilárd Kitüntetett kereskedő Kocséron a csaknem két éve felújított iparcikkbolt kiraka­tai mindig ízlésesen berendez­ve várják a vásárlókat. Az üzlet polcai sem üresek. A méteráru, cipő, az illatszer, a vas-edény részleg bőséges áru- választékot kínál. Bojtos Tiborné, a bolt egyik eladója most kapta az ÁFÉSZ kiváló dolgozója elismerést. — Minden évben adnak ilyen kitüntetést a Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ üzleteiben a legjobb eredményt elérő dolgozóknak. Kocséron túltel­jesítettük a ruházati osztályon a tervet, így én, mint a rész­leg vezetője kaptam a kitün­tetést. — Mióta dolgozik az AFÉSZ-nél? — Tizenegy éve vagyok bolti eladó. Legnagyobb) örö­münk, hogy amióta felújítot­ták az üzletet, nagyobb áru- választékot kínálhatunk ve­vőinknek. Régebben például szőnyegért, cipőért, gyermek- ruházati cikkekért a szomszé­dos városokba kellett utazni. — Milyenek a kocséri vá­sárlók? — Főként a hetipiac nap­ján jönnek a legtöbben, de más napokon is benéznek az üzletbe, hátha jött valami új pru. Egyébként nagyon jó vá­sárlók a kocsériak. — A tavaszra felkészültek? — Áruskálánk széles. Bősé­ges árut szereztünk be a kö­zelgő tavaszi vásárra. A tava­lyi évet eredményesen zártuk, a téli vásár a vevőknek és nekünk is megfelelő volt — Honnan szerzik be az árucikkeket? — Legtöbbször férjemmel, aki a' boltvezető, beülünk a saját kocsinkba és személye­sen nézzük meg az eladásra szánt árut. így Szolnokon a Debreceni Ruhagyár lerakatá- nál legutóbb már a nyári ru­hákat is kiválasztottuk. Kecs­kemétre is átnézünk gyakran. Sokszor ami az autóba befér, el is hozzuk — mondja befe­jezésül Bojtos Tiborné. B. T. H-a Törökverő katonák Albertiből EGE» VARVÉDŐINEK HI­RE hamar szétfutott Európán, a népek föllélegeztek: lám, a világhódító török megverhe­tő! A Balkán meghódítása után 1526-tól folytonos előnyomu­lásban volt Magyarországon, és úgy tűnt, hogy lőfegyverek­kel dúsan ellátott fanatizált seregei előtt nincs akadály, most azonban, 1552. őszén egy közepes vár ostrománál ku­darcot vallott, százötvenezres hadserege alig kétezer magyar katona, paraszt és mesterem­ber hősi ellenállásán. Negyven kegyetlen napig tartott az ost­rom, a negyvenegyedik napon dühös, átkozódó tehetetlensé­gükben a törökök elvonultak Belgrád és Buda irányában. Es még most is, a győzelmet tetézve, pihenés helyett az egriek, testükön vérrel átütött kötésekkel nyomon követték az ellenséget, és szabdalták utóvédjét Üllőig. Tinódi Lantos Sebestyén a nem messzi Kassáról eljött a rommá lőtt várba, kihallgatta a közembereket, a tiszteket és megírta verses híradóját, a következő évben ki nyomatott Eger vár viadaláról való éne­két. Az újság frisseségével ha­tó históriának olyan mozgósító ereje volt, hogy’az ifjúság tö­megesen jelentkezett egri ka­tonának. Jöttek kettesével, hármasával parasztlegények és nemes úrfiak a szabad Felvi­dékről és a hódoltságból, Al­bertiből is a Kenderessy-fiúk, István és Boldizsár. Unoka­testvérek voltak, tíz-tizenöt évig szolgáltak az egri. várban „Az jó hírért-névért, / S az szép tisztességért” mint a ma­gyar líra európai értékű költő­je, Balassi Bálint, az ugyancsak Egerben katonáskodó huszár­hadnagy, aki az élmények hű­ségével állított verseivel emlé­ket a várból kicsapó, cselvető, lesben álló, nagyobb török csa­patokat csipdeső, nyugtalanító, bomlasztó, kifárasztó végvári vitézeknek. A törökök fegyveres kíséret nélkül nem mertek útra kelni a helyőrségekből, mert a hó­doltságban cirkáló végváriak fogságába kerültek volna. So­kan így sem kerülték el vég­zetüket. 1562-ben az egri lo­vasok Szegedig hatolta: . meg­leptek egy szpáhikkal kísért adószedőt. A gyanútlan ballagó muzulmánok szájából kiesett a pipa, amikor éles hujángatás- sal kirontottak a berekből a huszárok, néhányat levágtak, tizennnyolcat rákötöztek lo­vaikra, s a pénzeszsákokkal együtt hazaügettek Egerbe. Máskor a gyalogosok a füleld vár alatt lesben állottak és a biztonságban lovagoló ellen­ségen véres sebeket vágtak, s a századot vezénylő kapudánt átverték kopjával. 1565-ben Mágochy Gáspár kapitány Ra- kamaz falunál századával szét­verte egyik zászlóaljukat. A rákövetkező esztendőben a szolnoki várból kivonuló őr- szakaszt lepték meg és fejét vették a híres bajvívó Dsáfer vajdának. Ebben az évben Forgách Simon vette át az egri vár kapitányságát, parancs­noksága alatt sűrűsödtek a vállalkozások, felderítő járőrei bejárták az egész Duna—Tisza közét. Szívesen látogatták a vásárokat, 1569-ben megütöt­ték a tiszavarsányi sokadalmat, elszedték a török kereskedők portékáit. 1570-ben Szeged és Csongrád között szétugrasz- tottak nagyobb török egysége­ket. 1576-ban a szegedi Beslia agát lepték meg, huszadmagá- val elvitték Egerbe. Más al­kalommal éjszaka ügetve, haj­nalra megbújva a pesti Hatva­ni kapunál, a korai zsibbadás­ban a török őrséget megro­hanták, levágták. És amikor Fülek vára új elöljárót kapott, Hasszán pasa személyében, Üjszásznál lesből megrohan­ták, embereit levágták, őt magát, drága fegyvereivel, selymeivel, bársonyaival Eger várába vitték. A KÉT KENDERESSYNEK félelmetes híre volt a törökök között, gyorsak voltak és lele­ményesek, sebeket vágtak és foglyokat ejtettek. Érdemeik jutalmazására 1568-ban Miksa király új adomány címén meg­erősítette őket családi birto­kaikban, köztük az alberti Hársaserdővel és a Középsö- hársas szántókkal. A hódoltsá­gi Albertin megfogyatkozott az ember, öt telken éltek már csak jobbágyok, kiknek egy- időben két gazdájuk is volt, Frissíteni a KRESZ-tudást Járművezetők továbbképzése A ceglédi városi és járási Közlekedésbiztonsági Tanács­osai közösen KRESZ-tovább- képző tanfolyamot szervez is­mét a Magyar Autóklub ceg­lédi szervezete. A tanfolyamra a klub irodájában, a Kossuth Művelődési ’ Központban lehet jelentkezni. Az érvényes jár­művezetői jogosítvánnyal ren­delkezők jelentkezését várják, és a tanfolyam elvégzéséről igazolást kapnak a részvevők. A klub tervezi, hogy ismét rendez majd autós elsősegélyt nyújtó tanfolyamot is. Célja ezzel, hogy olyan elsősegély­nyújtási ismeretekhez juttassa az autósokat, amelyeket közle­kedési baleseteknél hasznosít­hatnak. Április közepétől Pocokiríás, Vecsésig Elszaporodtak a mezei poc­kok, nagy kárt tehetnek a zsendülő veteményekben, te­temesen megkárosíthatják a gazdaságokat, ha nem véde­keznek ellenük. A Pest me­gyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás ezért köte­lező védekezést — pocokir­tást — rendelt el április 17— 24-ig Cegléd és Vecsés között, a vasút vonalában, a MÁV területén is. A jelzett terüle­tet mérgezik. * a magyar Kenderessyek és a török Bosznai aga. A kétféle gazda más-más tulajdonjogon bírta a falut, a magyar örökö­sen, utódaira is átszármazva, a török szóigálatilag. Ez volt a kegyetlenebb, mert a szpáhikat időnként áthelyezték más hó­dolt országokba, itt kellett hagyniok a birtokot. Utána másik török következett. Kí­méletlen erőszakkal zsarolták a jobbágyokat. A sűrű zaklatá­sok elől egész járások húzód­tak be á biztonságosabb szultá­ni városokba. Alberti népe, a hagyomány szerint, Nagykö­rösre futott. („Vitéz próbára indul, I Ho­lott sebesedik, / öl, fog, vitéz­kedik, / Homlokán vér lecsor­dul.”) Egy vállalkozáson Ken- deressy István sebesülten török fogságra jutott. Kölcsönös szo­kás szerint a rab kiválthatta magát. István nem lehetett közember, mert elfogói-súlyos összeget, kétezer-ötszáz forintot kértek érte. Hazaengedték, de mert nem volt ki a váltságdíj, unokatestvérétől kért ezerkét­száz forintot, s a kölcsön bizto­sítására 1574. novem ier 15-án az egri káptalan előtt Boldi­zsárnak zálogba vetette birto­kait. ETTŐL AZ IDŐTŐL meg­szakadnak az oklevelek, még csak azt tudjuk, hogy Bol­dizsár elesett egy ütközetben. Istvánról semmi ír sincs, minden bizonnyal ő is elpusz­tult, mert gazdátlan birtokaikat 1578-ban a király Erdődi Pálffy Miklós tárnokmesternek ado­mányozta. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents