Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

Magyar-olasz szakszervezeti megbeszélések Vasasok köszöntése Az ünnepségen részt vett és felszólalt Kádár János a Hetvenöt évvel ezelőtt alakult egész országra kiter- ! jedő egységes szövetséggé a vasasszakszervezet. Ebből | az alkalomból szerdán, a Mező Imre úti temetőben meg- | koszorúzták Teszársz Károlynak, a szövetség első elnö- ! kének sírját. A vasasszakszervezet elnöksége nevében 1 Borovszky Ambrus elnök és Koltai Endre titkár, a SZOT | képviseletében pedig Herczeg Károly főtitkárhelyettes I helyezett el koszorút. A SZOT meghívására ha­zánkban tartózkodó olasz CGIL—CISL—UIL Szakszer­vezeti Szövetség vezető tiszt­ségviselőinek tanulmányi cso­portját szerdán a SZOT szék­hazában fogadta Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára. A szí­vélyes légkörben lezajlott ta­lálkozón a SZOT főtitkára tá­jékoztatást adott a magyar szakszervezetek tevékenységé­ről, a szakszervezeti mozgalom előtt álló feladatokról és vála­szolt az olasz szakszervezeti vezetők által feltett kérdések­re. A jubileum alkalmából szer­da délután a Vasas Székház­ban ünnepélyesen köszöntöt­ték a szakszervezet veterán­jait. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra is. A csaknem 700 ezres tagság nevében Szabó Piroska, a szakszervezet alelnöke üdvö­zölte a mozgalom régi harco­sait, s nyitotta meg az ünnep­séget. Borovszky Ambrus, a szakszervezet elnöke ünnepi beszédében méltatta a vasasok sok évtizedes harcát és azt a helytállást, amellyel ma a párt XI. kongresszusa határozatai­nak sikeres megvalósításáért dolgoznak. Ezután Méhes Lajos,, a szakszervezet főtitkára több mint száz szakszervezeti akti­A realitásokhoz igazítva PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M XXII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ÁRA ÍÍO FILLÉR 1978- ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK Kölcsönös előnyök alapján Egyetemisták a betakarításban Ötéves megállapodás a gödöllői egyetem és mezőgazdasági nagyüzemek között A z országgyűlés 1977. decemberi ülésén, az 1978-as terv elfoga­dásakor, immár hagyomá­nyosan, meghatározta az árak alakulását is. Ezt a tervtörvény így tartalmaz­za: az egy lakosra jutó jö­vedelem 7—7,4 százalékkal emelkedik, miközben a fo­gyasztói árszínvonal meg­engedett emelkedése nem haladhatja meg a tervezett 4 százalékot. A kettő kü­lönbsége adja az egy la­kosra jutó reáljövedelem növekedésének mértékét, amely — az idén 3—3,4 százalék lesz. — Ezúttal annak megvilágítására tö­rekszünk: miért van szük­ség a világpiaci árakkal arányos belső árakra; miért kell szükségszerűen a világpiaci körülményekhez igazítani a hazai termelői és fogyasztási körülménye­iket. Nem kisebb súlyú ikérdés, hogy a változó — növekvő — árak miként il­leszthetők életszín vonal-po­litikánk kereteibe? A kiinduló pont: a szo­cialista termelési viszonyok árutermelő jellegéből kö­vetkezően a termékek mun­karáfordításai közvetlenül I az árakban fejeződnek ki. Ha valamely termék előál­lításának költségei arányo­san jelennek meg az árban, akkor helyesen tükrözik an­nak valódi értékét. Az ár­képzés és az árpolitika mellőzhetetlen feladata te­hát, hogy a társadalmi ter­melés költségeiben végbe­menő változásokat az árak változásai kövessék — kü­lönben az árak és a ráfor­dítások közötti szoros ösz- szefüggés meglazul, torzul, s előnytelenül változik az érték megítélése. Azaz: fiktív árak esetén nem le­het megtudni az árakból, hogy mi mennyibe kerül valójában. Ha a valóságos ráfordítások például egy fogyasztási cikk esetében nem fejeződnek ki az ár­ban — a fogyasztók sem érzékelik, mi mennyibe ke­rül a társadalomnak, az or­szágnak — következéskép­pen nem tudnak alkalmaz­kodni a lehetőségekhez. A szükséges takarékossági törekvések elmaradhatnak, miközben az állam, a költ­ségvetés egyre nagyobb ter­heket vállal magára. Ezért indokolt követni az árszín­vonalnak az olyan változá­sokat is, amelyek az árak növekedését is maguk után vonhatják. Ezen a ponton találkozik az árpolitika a hatékonyság igényeivel. »T gyanis az áraknak — a U maguk lehetőségeivel — szoros közük van ahhoz, milyen hatékonyság­gal termelünk. Az árakat meghatározó tényezők a termelésben gyökereznek — s természetesen vissza is hatnak rá. Gondoljunk csak azokra a tapasztala­V ___________________ to kra, amelyeket az állami támogatások, kedvezmé­nyek elszaporodásával sze­reztünk. A túl olcsó anya­gok, beruházási eszközök, energiahordozók nem szo­rították rá a vállalatok nagy részét arra, hogy az anyagokat a lehető legtaka­rékosabban, a legkorsze­rűbb eljárásokkal a legkor­szerűbb cikkekké dolgoz­zák fel. Ennek hatásait a sok helyütt elmaradott ter­mékszerkezet, a pazarló energia- éss amyagfölhasz- nálás sajnálatosan őrzi még napjainkban is. Alig­ha kétséges: a reális ára­kon értékesített-vásárolt nyersanyagok, energiahor­dozók, gépek mellett kide­rül, hogy mit érdemes, mit nem érdemes termelni; olyan tervek készíthetők, amelyek a realitást veszik figyelembe. És ez nem csupán a vállalatok műkö­dése szempontjából létfon­tosságú, hanem az egész társadalom, a népgazdaság szempontjából is. Természetesen a termelői árak változását követnie kell a fogyasztói árak ido­mulásának — hiszen mint már indokoltuk — nem szakadhatnak el azoktól. Ez nem jelenti azt, hogy minden termelői árválto­zást azonnal és maradékta­lanul érvényesíteni szüksé­ges a fogyasztói árakban — ezt az életszínvonal-politi­kai célokkal kell összehan­golni. A tervgazdálkodás előnye és lehetősége, hogy a változtatást csak olyan mértékben közvetítjük, en­gedjük meg, hogy az ne sértsen más fontos érdeke­ket, ne rójon aránytalanul nagy terheket egyetlen fo­gyasztói rétegre sem. Ám az árpolitikának ez a funk­ciója igen érzékeny és nagy figyelmet igényel: o fo­gyasztói árak változatlan­ságát csak az állami költ­ségvetés terhére lehet meg­valósítani. Ez olyan több­let, ami mérsékli a fejlesz­tési és életszínvonal-politi­kai feladatok teljesítéséhez rendelkezésre álló központi forrásokat. M indezekre tekintettel — amint azt 1974- ben elfogadott hosz- szú távú árstratégiában a párt és a kormány határo­zatában az árrendszert fo­lyamatosan úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy az árak kifejezzék a nem­zetközi árviszonyok által is indokolt ráfordításokat, a fogyasztói árszínvonal vál­tozása pedig legyen össz­hangban az életszínvonal­emelés céljaival. Az életszínvonal emelke­dése pedig megvalósítható a növekvő árszínvonal mel­lett is, ha az árak emelése tervszerűen szabályozott és a fogyasztók pénzbevételei gyorsabban emelkednek, mint az árak. M. I. ___________________ vi stának — 70, 60, 50, illetve 40 éves szakszervezeti tagsá­gért — emlékplaketteket és okleveleket adott át Ilyen emléket kapott többek között Dérszegi Miklós és Fodor Gyula, akik 70 éve tagjai a vasasok nagy családjának. Az ünnepségen felszólalt Kádár János. Meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket, eredményes munkát és továb­bi sikereket kívánt a vasas­szakszervezet több százezres tagságának. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tegnap szocialista együttműködési szerződést kö­tött a felsőoktatási intézmény, hat mezőgazdasági nagyüzem­mel. Az Alagi Állami Tangaz­daság, a Békéscsabai Állami Gazdaság, a Ceglédi Állami Tangazdaság, a gödöllői egye­temi tangazdaság, a Magyar Tudományos Akadémia Kísér- léti Gazdasága és a mezőkö­vesdi Matyó Termelőszövetke­zet vezetői, dr. Pethö György- gyel, az egyetem rektorával együtt írták alá azt a szerző­dést, mely rögzíti, hogy az A ghanai külügyminiszter Budapesten Megkezdődtek a tárgyalások Roger Joseph Felli ezre­des, a Ghanai Köztársaság Budapesten tartózkodó kül­ügyminisztere szerdán a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Az ünnepélyes tiszteletadá­son jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Far­kas Mihály vezérőrnagy, a bu­dapesti helyőrség parancs­noka. Ott volt Alex Arthur Crabbe, a Ghanai Köztársa­ság Budapestre is akkreditált nagykövete. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar—ghanai külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Roger Joseph Felli között. A tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a két ország együtt­működését, a kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit Roger Joseph Felli és kísé­rete délután Budapest neve­zetességeivel ismerkedett. A vendégek sétát tettek a Ha­lászbástyán, majd megtekin­tették a Mátyás templomot. A program a több mint tízezer lakásos kelenföldi lakótele­pen fejeződött be, ahol idén és a következő években a vá­rosközpont teljes kiépítése a feladat. A ghanai külügymi­niszter érdeklődéssel szem­lélte az első házgyári termé­kekből emelt tízemeletes ház­sorokat, a lakosság ellátását szolgáló üzleteket. A ghanai külügyminiszter este Púja Frigyes társaságá­ban a KISZ Központi Mű­vészegyüttes műsorát tekin­tette meg. A vendégeket az együttes székházában Szigeti Pál igazgató köszöntötte. egyetem hallgatói az őszi beta­karítási munkálatok idején, szervezetten, előre meghatáro­zott időpontban és létszámban segédkeznek a kézi munkaerőt igénylő feladatok elvégzésé­ben. A szerződés ötéves időtar­tamra rögzíti a gazdaságok és az egyetem jogait és kötele­zettségeit, így az eddigi eset­leges megoldások helyett im­már biztonságos lesz a mun­kacsúcsok idején kint dolgozó diákok élelmezése, elszálláso­lása, felügyelete, s nem utol­sósorban a kollektív szerző­désben megállapított munka­bérek pontos kifizetése. A szocialista együttműködé­si szerződés kétoldalú — hangsúlyozta a rektor —, mi­vel nemcsak az üzemek szá­mára hasznos a diákok rend­szeres foglalkoztatása, hanem a tantervbe beillesztett gya­korlati tevékenység, a hallga- I tók szemléletét is formálja. A' ! fizikai munka, az üzemközei­Plusz kétezer Nagyobb a kukorica vetésterülete Pest megyében A korábbiakhoz képest jobb vetőmagellátásnak, a mezőgazdasági gépek és be­rendezések megfelelő műsza­ki előkészítésének is köszön­hető, hogy Pest megyében kel­lő időben földbe kerültek a korai vetésű magok. Javult az anyag- és alkatrészellátás is, az esetleges akadályokat a gazdaságok rugalmas intéz­kedésekkel hárították el, köl­csönösen segítették egymást. Együttműködésük eredménye, hogy a tavaszi árpa, a zab, a lucerna és a takarmánykeve­rék vetése közvetlenül a befe­jezés előtt áll. A közös gazda­ságok 3300 hektáron vetettek tavaszi árpát, borsót 5800, lu­cernát 2000 hektáron. A középkorai növények, a burgonya, a cukorrépa, a nap­raforgó, a gyökérzöldség veté­se teljes kapacitással folyik, s napokon belül megkezdődik a kukoricáé is. Ez utóbbinál kedvező változás, hogy a me­gye mezőgazdasági üzemei az eredetileg tervezetthez ké­pest 1890 hektárral növelték vetésterületüket, amely így 5 százalékkal nagyobb a tava­lyinál : 37 893 hektár. Az ősziek jól teleltek, a ter­melőszövetkezetek és a kis­termelők által 64 072 hektáron vetett búzából mindössze 215 hektárnyi pusztult ki, a becs­lések szerint a kenyérnek való 51 százaléka jó minő'égűnek ígérkezik, 39 százaléka köze­pes, 10 százaléka gyenge. ség módot nyújt arra, hogy új technológiákkal is megismer­kedjenek a fiatalok; ezzel a lépéssel tehát az egyetem ka­pui még szélesebbre tárulnak a gyakorlat előtt. Bár a szerződés elsődleges célja az, hogy a mezőgazda- sági termékek betakarítása zökkenőmentes és gyors le­gyen, nem elhanyagolandó a gazdaságok nevelő szerepe sem. A diákok, ott-tartózko- dásuk idején véleményt for­málnak a gyakorlati mezőgaz­daság mindennapjairól, s ha ez a vélemény kedvező, úgy megerősíti hivatásszeretetüket. A szerződő partnerek egyi­ke, a Ceglédi Állami Tangaz­daság igazgatója, Csonka Ti­bor az eljövendő együttmű­ködésről elmondta: gazdasá­guk 1100 hektárnyi ültetvé­nyét a diákok segítsége nélkül eddig sem tudták, és ezután sem tudnák betakarítani. A most megkötött szerződéssel együtt járó bizalom a gazdasá­gok számára azonban amilyen megtisztelő, olyan felelősség- teljes; hiszen szoros együtt­működés az egyetemmel nem egyszerűen a kézi munkaerő­gond leküzdésének lehetősége, hanem részvétel a szocialista szakemberképzésben a part­nergazdaságok számára. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudo- nyi Kara és a Gépész Kar ezt követően évente külön-külön keretszerződést köt majd a bázisüzemekkel, ahol tételesen rögzítik az oktatási munkát kiegészítő, és a gyakorlati üzemmenetet segítő feladatok részletes tennivalóit. Be. I. Auél György aktívaértekezleten Áczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese szerdán látogatást tett a főváros VII. kerületében. A pártbizottság székhazában tá­jékoztatót hallgatott meg a városrészről, az itt élők mun­kájáról, gondjairól és eredmé­nyeiről. Majd eszmecserét Agromasexpo folytatott a párt-végrehajtó­bizottság tagjaival. A Minisz­tertanács elnökhelyettese ez­után az Állatorvostudományi Egyetemet kereste fel. Ismer­kedett az egyetem életével, majd az egyetem tanárainak, hallgatóinak és a kerület ok­tatási és kulturális intézmé­nyei képviselőinek aktívaérte­kezletén tájékoztatót tartott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Nyitás előtt az Agromasexpo és a Conslruma nemzetközi szakkiál lítások. A mezőgazdasági gépek bemutatója pénteken nyitja meg kapuit a BNV területén. Művezető — pályázattal Jövőre Vácott is A Selyemipari Vállalat Hun­gária Jacquart Gyárában mű­szakonként pályázatot hir­dettek a művezetők körében. Azok, akik nem vettek részt a pályázaton, önmagukat zár­ták ki a művezetésből. A Jacquard-gyár után a pályá­zati rendszert 1977-ben be­vezették az Adria, s ez év ele­jétől a szentgothárdi szövő­gyárban is, jövőre pedig a soproni és a váci szövőgyár­ban hirdetik meg a pályáza­tot, hogy ezzel az újszerű szö­vődéi művezetés a vállalaton belül teljes körűvé válhas­son. Az újszerű gyakorlattal csökken ugyan a termelés közvetlen irányítóinak létszá­ma de annál inkább növek­szik a művezetők szerepe, munkájuk jelentősége. j i i i

Next

/
Thumbnails
Contents