Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

Gyarapodik Erdőkertes Egészségház a tervezőasztalon A gyorsan fejlődő Erdőker­tes hamarosan új létesítmény­nyel gazdagodik. Május else­jén adják át a szolgáltatóhá­zat s már a Veresegyházi Nagyközségi Tanács költség- vetési üzemének tervezőaszta lain vannak az új iskola mel­lé telepítendő egészségház tervei is. Az egészségházat jövőre kezdik építeni, átadá­sát pedig 1980-ra tervezik. Az épületet, amelyben két körzeti és egy fogorvosi ren­delő, valamint három orvosi lakás kap helyet, az erdőker- tesi tanácsi építőbrigád ké­szíti el. Az új egészségház ter­vezési és építési költsége mintegy három és fél millió forint lesz, ezenkívül kell gondoskodni az orvosi műsze­rekről, gépekről, segédeszkö­zökről. A jelenlegi körzeti és fogorvosi rendelő helyiségeit az egészségügyi tanácsadó szolgálatot -ellátó Zöldkereszt kapja meg. Étterem Gaígamácsán Kívülbelül a vendégekért Galgamácsa az év első ne­gyedében új étteremmel, a Galgavidéke Vendéglővel gazdagodott. A máris élénk forgalmú vendéglátóipari lé­tesítményt a Galgavidéke ÁFÉSZ és a helyi termelőszö­vetkezet építette. A kivitele­zéssel javarészt kisiparosokat bíztak meg. Már az épület megnyerő külseje is a belépésre csábít, s az első pillantásra nyilván­való, hogy Kovács András és társai alapos, jó munkát vé­geztek. Hangulatos, esztétikus az épület' belseje i-s. Nappali világításnak tökéletesen ele­gendő a tágás’ üvégíáTákö'ri beáramló természetes fény, a mesterséges világítás ugyan­csak megfelelő. A hidegebb évszakokban központi fűtés adja a meleget, a díszítő­elemnek is beillő lapradiáto­rok segítségével. A falakon Somogyi Istvánnak, a Galga- mácsán alkotó -festőművész­nek a képei adnak a helyiség­nek sajátos hangulatot. Sokan szeretnék, ha az idők múltával is megtarthatná az étterem jelenlegi kulturált ál­lapotát. A vendégeknek és az üzemeltetőknek ez egyaránt érdeke. D. G. A PEST IV dr -**<$*•■ .5$>í.r«?.v.• tó -Ú-V'.V V. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1978. ÁPRILIS 12., SZERDA Áz erdők védelme közös ügy Tűzvédelmi szabályok, óvintézkedések Az elmúlt napokban lehul­lott csapadék kedvezett ugyan az erdők növényvilágának,' s némileg csökkentette a tüzek lehetőségét is, de a veszély korántsem múlt el. Az utóbbi időben az ország minden tá­járól riasztó hírek érkeztek elharapódzó erdőtüzekről. Sajnos, járásunk sem men­tes a tűzesetektől, ezért keres­tük fel az Erdőfelügyelőséget, hogy az eddigi károkról és az óvintézkedésekről érdeklőd­jünk. Kérdésünkre elmondták, hogy különösen a fiatal erdők vannak kitéve a veszélynek, hiszen 3 és 10 éves koruk kö­zött a fák sűrűn egymás mellett nőnek, s így a lángok hamar tovaterjednek. A pusztítások nagy része az erdőt járó emberek fe­lelőtlenségéből fakad s legtöbbször megállapíthat­juk, hogy az erdőben dolgo­zók sem tartják be a tűzvé­delmi utasításokat; elmu­lasztják a megelőző óvintéz­kedéseket. Egy-egy erdőt tűz­védelmi pászták létesítésével is meg lehetne védeni, s er­re» különösen most, tavasszal kellene figyelni, hiszen ilyen­kor a fű éppenhogy sarjad, s nincs, ami mérsékelje a tűz terjedését. ...Még...a... szakemberekkel is nehéz megértetni például, hogy az utak mentén növő gazt nem szabad felégetni. A fákat körülnyaldosó lángok megsértik a növények szállító- edényeit, s egész facsoportok, sávok száradnak ki. Ä sze­métégetés is rengeteg veszélyt rejt magában. Nagyobb gondosságra fi­gyelmeztetnek a járásban elő­fordult tűzesetek is. A kere- pesi Szilasmenti Termelőszö­vetkezet erdőségében 3, a gal- gamácsai Összefogás Termelő- szövetkezet területén ugyan­csak 3, a püspökhatvani Gal- gavölgye Termelőszövetkezet járásunkban található feny­vesében pedig 5 hektár esett a tűz áldozatául. A nemrég még zöldellő fenyvesek s az éppen rü­gyeiket bontogató erdők helyén üszkös csonkok állnak figyelmeztetésül: az erdők vé­delme közös ügyünk! Különösen a kirándulók te­hetnek sokat. Be kell tarta­niuk a tűzrakási tilalmat, tar­tózkodniuk kell a dohányzás­tól. Egy-egy eldobott izzó gyufaszál vagy cigarettacsutka egész erdőket lobbanthat lángra, azokat az erdőket, amelyek oly sok örömet okoz­nak egész évben a turisták­nak. Nem feledkezhetünk el a népgazdaságot sújtó kárról sem. Az Erdőfelügyelőségtől kapott információ szerint ta­valy 3 millió forintot költöt­tek új erdők telepítésére s a meglevők ápolására a járás­ban. A tavaszi erdőtüzek kö­vetkeztében több mint egy­millió forintnyi kár keletke­zett s csökkent a zöldövezet területe, amit pénzben nem lehet kifejezni. Hosszú időre van szükség, amíg ezt a kárt pótolni tudjuk. Közeleg a fák és madarak napja. Legjobb lenne ezt a megemlékezést mozgalommá terebélyesiteni, s az év vala­mennyi napján féltő gonddal vigyázni az erdőre, amelyet a közösség érdekében ültetünk, ápolunk. Csiba József Anyakönyvi hírek Született: Pozonyi György és Leleszi Matild: Mónika, Kiss Zoltán Gyula és Halas Mária: Ildikó, Kiss Ferenc és Tari Ibolya: Tamás, Magyar György Ferenc és Vágány Margit: Andrea, Kurunczi Sándor és Molnár Erzsébet: Zsolt, Koska András Tibor és Urbán Zsuzsanna: Bernadett, Lestár István és Knopfler Edit: Péter, Pribeli Ferenc és Hrustinszki Anna r Ferenc, Lastyák József és Haszon An­na Mária: Krisztián, Janko- vics Mihály és Nagy Mária: Bernadett, Bara László és Szabó Mária: Richárd, Oros- vári Zoltán és Ilkó-Tóth Er­zsébet: Ildikó, Tóth Károly és Baglyas Mária: Károly, Tuko- ra Miklós és Boér Veronika: Gábor Miklós, Rácz Gusztáv és Nagy Mária: Andrea. Oláh Rudolf és Vidák Ilona: Tamás, Berki Károly és Szőlősi Mária: Károly, Üjvári Sándor és Ver- boczki Terézia: Sándor Krisz­tián, Kiss Mihály és Borsos Ilona: Miklós, Nagy Sándor és Szvercsek Erzsébet: Katalin, Juhász János és őszi Mária Magdolna: Gábor, Szekeres István és Hangodi Ilona: Ist­ván, Csombor Péter és Magyar Zsófia: Zoltán, Sohajda Béla és Szabó Mária: Béla nevű gyermeke. Névadót tartott: Sztankó Mihály és Havas Éva: Szilvia nevű gyermekének. Házasságot kötött: Berki Károly és Radios Éva, Koza József és Fóris Katalin Irén. Elhunyt: Tassi József, Gö- döUŐ, Illés István út 1., Kas- porzyk Karolina Mária, Gö­döllő kastély, Lesti Sándor, Gödöllő, Dimitrov utca 3., Kol­lár Jánosné Oravecz Borbála, Gödöllő, Szárítópuszta, Seres Jánosné Termán Margit, Ma- gyarnándor, Fő út 11., Lukács János, Gödöllő, Csipke utca 7. Vendég: Papp László Élménybeszámoló Az ikladi klubkönyvtár vendége lesz április 16-án es­te hat órától Papp László, a neves ökölvívó olimpiai baj­nok. Élménybeszámolójára bi­zonyára sokan kíváncsiak a környező községekben is. Kommunista műszakban építik «rMi*» / Uj gyermekorvosi rendelő épül Túrán. Tavaly év végén felhúzták a falakat, most a tetőszerkezet felállítására készül­nek. Az építkezést társadalmi munkások segítik. Az elmúlt hét végén, szombaton és vasárnap, a helyi munkásőregység hu­szonöt tagja dolgozott itt kommunista műszakban, s betono­zásukkal több mint 10 ezer forintnyi hasznot hajtottak. A község lakói remélik, hogy a társadalmi munkások se­gítségével a korszerű orvosi létesítményt már augusztus 20-án átadhatják rendeltetésének. Irta és fényképezte Takács Gyula Tekeszövetség alakult Bajnokság, hat csapattal Megalakult a gödöllői járá­si tekeszövetség.. Tagjai Gö­döllő és Aszód két csapattal, Kistarcsa és Túra. E csapa­tok részvételével kezdődik a járási bajnokság, amelyben tavasszal és ősszel egyaránt oda-vissza alapon játszanak. Az első bajnoki mérkőzés áp­rilis 16-án, vasárnap reggel 8- kor kezdődik, a GSC két csa­pata méri össze erejét. A bajnokság sorsolása: I. forduló: április 10—16. Gödöllő I—II., Aszód I—II., Kistarcsa —Túrái VM. II. forduló: április 17—23. Gödöllő I.—Kistarcsa, Aszód I. —Túra, Gödöllő II.—Aszód II. III. forduló: április 24—30. Kistarcsa—Gödöllő II., Túrái VM—Aszód II., Aszód I.—Gö­döllő I. IV. forduló: május 1—7. Aszód II.—Gödöllő I., Gödöl­lő II.—Túrái VM, Kistarcsa— Aszód I. V. forduló: május 8—14. Tú­rái VM—Gödöllő I., Gödöllő II. —Aszód I., Aszód II.—Kis­tarcsa. VÁC ELLEN KÉT FRONTON Győztek az ifik A GSC felnőtt és ifjúsági csapatai legutóbb a váci csa­patok ellen mérkőztek. Az el­múlt idényben még NB Il-es váciak ellen az első csapat csak kis gólarányú vereséget szenvedett, az ifjúságiak pe­dig értékes győzelmet arattak. Eredmények: Váci Híradás—GSC 26—23 (11-11). GSC: Balogh — Paulovits — Berczeli (8), Pozsonyi (1), Szlifka (10), Horváth (3), Be­de (1), csere: Tóth, Sibak. Az Postakocsi hordta az orvost Három évtized Verseg életéből FELSZABADULÁSUNK év­fordulója alkalmából közöl­tünk járásunk egyik községé­ről, Versegről szóló írást, amelyben a gazdasági élet há­rom évtizedes fejlődését vázol­tuk. Ezúttal a falu társadalmi életében bekövetkezett válto­zásokról lesz szó, nem keve­sebb tanulsággal.' A háború okozta pusztítás nyomainak eltüntetéséhez évekre volt szükség. A község lakói először a megrongálódott házakat, középületeket — isko­lát, ' községházát — javították ki, 1946-ban ismét felállították a tejcsarnokot, megszervezték az olvasókört, nyáron idősza­kos óvodát indítottak. Óvar- sánypusztán tanyai iskola kezdte meg működését. Ebben az évben fogtak hozzá a fel­robbantott kőhidak újjáépíté­séhez is, amelyhez a lakosság ötven köbméter sódert fuvaro­zott át Nagykökényesről társa, dalmi munkában. Októberben felvetődött a villamosítás gon­dolata, ám a tervet egyelőre elvetették, mert a családoknak túl magas hozzájárulási össze­get kellett volna fizetniük. 1947-ben az iskolát állították helyre, ekkor még néhány ab­lak nem volt beüvegezve, új bútorokat vásároltak a köz­ségházára. A tánácsházát 1948-ban ala­kították át, 1950-ben több ut­cában kijavították az útburko­latot, két fából ácsolt közhíd helyére betonhidakat építettek, helyreállították a kovácsmű­helyt, s új artézi kutat fúrtak. UGYANEKKOR a népjóléti miniszter rendelete értelmé­ben megszűnt a Wiener-féle alapítvány, s a község tulajdo­nává vált. Wiener Jakab vég­rendeletében két épületet — és negyven hold földet — hagyott a községre azzal a kikötéssel, hogy azokat csak egészségügyi és kulturális célokra lehet fel­használni. A kisebbikben a zöldkereszt kapott helyet, a nagyobbikat kultúrházzá ala­kították át. Az alapítványért cserébe arra kérte a község ve­zetőit, hogy emeltessenek a sírja fölé egy méter széles, két méter magas svéd gránitból fa­ragott sírkövet. Az üggyel 1946-ban foglalkozott a képvi­selőtestület, és megállapította: az egész vagyon sem lenne elég hozzá, mert az körülbelül öt­venezer forintba kerül. A tanácsházát, a tűzoltó­szertárat s az iskolát 1951­ben tatarozták, az utóbbi új berendezési tárgyakat is ka­pott, felújítottak három közhi- dat, nyáron rendbe hozták a mozit, s megkezdődtek a film­vetítések. 1952-ben orvos köl­tözött a faluba. Verseg már a háború előtt is körorvosi szék­hely volt, de az orvos Kartalon lakott, s hetente két alkalom­mal jött át. Eleinte lófogatosok hozták-vitték, de ez túlságo­san költséges volt, ezért a pos­takocsist bízták meg a szállí­tással. A rendelés addig tar­tott, amíg a postakocsi Kálié­ról visszaért. Az iskola udvarán egy épü­letet emeltek a régi mellé, az új tanterem enyhített a rossz tanítási körülményeken. 1953- ban a villany bevezetése került sorra, a lámpák azonban csak a következő év karácsonyán gyulladtak fel. A következő két esztendőben járdák építé­séhez fogtak, tatarozták a kul. túrház.at, az iskolát. A korsze­rű. kétszintes iskola alapjait 1963-ban rakták le. s két évvel később átadták rendeltetésé­nek. 1966-ban valamennyi ut­cában elkészült a szilárd bur­kolatú járda, majd, felépült az orvosi rendelő és -lakás. Az új művelődési házat 1973-ban ad­ták át, a következő évben pe. dig megnyitotta kapuját a fa­lumúzeum. A falu képe a felszabadulás óta eltelt évtizedek alatt gyö­keresen megváltozott. Nemcsak új középületek létesültek, ha­nem a lakóházak is kicserélőd­tek. A magánépítkezés fellen­dülése eredményeként sorra tűntek el a légi vályogfalú há­zak, s emelkedtek helyükbe nagyobb alapterületű, sok he­lyiséges téglaépületek; 1960 és 1975 között 110 magánlakás épült, s megjelentek a kétszin­tes lakóházak is. A KÉT VILAGHABORÜ KÖZÖTT politikai vagy politi­kai jellegű szervezet nem mű­ködött a községben. A felsza­badulás után sorra jöttek lét­re a pártok. Elsőnek az MKP alakult meg 1945 húsvét hétfő­jén, tizenhét taggal. Elnöke Ungi József, titkára Kapuszta János lett. Létszáma egyre nö­vekedett, s amikor sor került a fúzióra, nyolcvanan vallották magukat kommunistáknak. Az MDP elnökévé Hangya Istvánt választották. A pártszervezet fontos szerepet játszott, s ját­szik a község életének irányí­tásában. A község a művelődésben is nagyot lépett előre. Az első nagy esemény az iskola álla­mosítása volt, melyről a követ­kezőket írta a község vezetősé. ge az illetékes miniszternek: „Verseg község képviselőtestü­lete, Nemzeti Bizottsága és né­pi demokratikus szervei által folyó hó 30-án tartott közgyű­lésen, a lakosság jelenlétében egyhangúlag és annak helyes­lésével az iskolák államosítása mellett foglalt állást.” Az öt­venes években mind a tárgyi, mind a személyi feltételek ösz- szehasonlíthatatlanui jobbá váltak a háború előttihez ké­pest. Az új iskola lehetővé tet­te az állandó délelőtti tanítást. A kulturális élet fejlődését akár egyetlen területen lemér­hetjük: A felszabadulást köve­tő években a könyvtárat a régi iskola egyik termében levő szekrényben elhelyezett könyv- állomány testesítette meg. A kölcsönzést a pedagógusok in­tézték, tanítás után, 1951-ben még csak 351 könyvük volt. Ma kéthelyiséges klubkönyv­tár áll a lakosság rendelkezé­sére négyezer kötetes könyvál­lománnyal. A KÖZSÉG ÉLETÉNEK e néhány önkényesen kiragadott része is érzékletesen mutatja a bő három évtized alatt meg­tett utat, de senkinek sem le­het kétsége afelől, hogy bár­mely más terület vizsgálata ugyanezt a hatalmas változást tükrözné. Az előző korszakok ismeretében leszögezhetjük, hogy a felszabadulás utáni év­tizedekben többet fejlődött Verseg, mint az előző száz­százötven. év alatt. Bene Mihály első tíz percben nyílt sisak­kal játszottak a csapatok, de , a Híradás volt eredményesebb s 5—I-re elhúzott. Némi össz­pontosítás után a gödöllőiek- nek sikerült feljönni, s 8—8- ra alakították az eredményt a 23. percben. A lendületes, jó játékot hozó első félidő után 11—11-es állásnál tértek pihe­nőre a játékosok. A második játékrész elején ismét a vá­ciak voltak gólerősebbek, majd a GSC percei következ­tek s kétgólos előnyre is szert tettek, de a váciak végül fe­lülkerekedtek s az utolsó per­cekben bebiztosították győzel­müket. Csapatunk 4 hétmé­terest is kihagyott. Jók: Szlif­ka (a mezőny legjobbja), Ber­czeli és Horváth. GSC ifi—Váci Híradás ifi 15—18 (10—10). GSC: Bankó — Pintér — Kecskés (3), Madarász (3), Andrási, Krieger (5), Szatmá­ri. Csere: Gál (1), Csaja, He­gyi­A magasabb osztályt is megjárt váci ifik ellen a gö­döllői csapat levetkőzte elfo­gultságát, mely még a téli te­remtornán jellemezte. A vé­gig szoros mérkőzésen, sport­szerű légkörben a második félidő hajrájában mutatott nagyszerű játék hozta meg a győzelmet a gödöllőieknek. Jók: Krieger, Szatmári. Mitru Mihály Asztalitenisz a klubkönyvtárban Az erdökertesi klubkönyvtár ad otthont a barátságos mér­kőzésnek: április 14-én, pénte­ken délután 5-kor találkozik a < helyi játékosokkal a Galgamá-\ csai Tsz SE asztaliteniszcsapa­ta. Gaígamácsán lóversenyt ren­deznek. Az MHSZ helyi szer­vezete április 16-án, vasárnap s egy héttel később, 23-án vár­ja a fiatalokat a galgamácsai lőtéren.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents