Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
1978. Április 12., szerda Huszonnégy hónap — negyvennyolc órában Ízelítő a katonaéletből ’ Alaposan megfiatalodott az elmúlt két napban az egyik dabasi járási katonai alakulat: a járás tizenöt községéből harminc nyolcadik osztályos úttörőt szólított e helyszínre a behívóparancs. S azonnyomban szögezzük le: nem játékról volt szó. Az országban is egyedülálló kezdeményezés előzményeiről Koncz • Miklós őrnagytól kaptunk részletes tájékoztatást. Úttörők angyalbőrben — Alakulatunk hosszabb ideje patronálja a pusztavacsi általános iskola úttörőcsapatát: mindenekelőtt a honvédelmi nevel emunkéban nyújtunk segítséget a pedagógusoknak, s aktívan közreműködünk a lövészszakkör irányításában. A helyi kisdiákok már több alkalommal jártak látogatóban laktanyánkban. Az együttműködésünk fokozatosan szélesedett: négy évvel ezelőtt Siroki Gábor, az úttörő- csapat és az alakulat összekötő főtisztje és Kovács Miklós pusztavacsi pedagógus ötlete nyomán egyenruhát is öltöttek magukra a vörösnyakkendő- sok, s így közelebbről Is megismerkedhettek a katonaélettel. Most első alkalommal nemcsak a pusztavacsi úttörőket fogadtuk, hanem a járás községeiből érkeztek hozzánk a legjobban tanuló nyolcadikosok —• jutalomból. Az előkészítés során egyeztettük elképzeléseinket a pedagógusokkal és a szülőkkel: mindenütt szívesen fogadták kezdeményezésünket. A tavaszi szünet pedig jó alkalmat kínált arra, hogy a módszertani bemutatón a leendő újoncok átéljék mindazt, amit néhány év múlva sorkatonaként. Az úttörők az első napon reggel nyolcra érkeztek a laktanyába — erre az időpontra szólt a behívóparancs — szüleik kíséretében. Az eligazítás, s az orvosi vizsgálat után „angyalbőrbe” bújtak. S hogy az alakulatnál alaposan felkészültek a fiúk fogadására, ékesen bizonyítja: a 182 centiméter magas, 46-os cipőt viselő óesai Czakó Istvánnak éppen úgy jutott Kényelmes öltözék, mint a 158 centis, 36-os lábú Baranya Tibornak. A parancsnok szavaiból kiderült: mérettáblázat alapján állították össze a gyerekek ruháját... Hajnali riadó A „kétnapos” katonák gyorsa n megismerkedtek a laktanyával, s berendezkedtek körletükben. Amikor eljött az ebéd ideje, otthoni ízeket fogyasztottak el jó étvággyal az alakulat korszerűen berendezett önkiszolgáló éttermében:a húslevest pillanatok alatt bekanalazták, s aki esetleg nem szerette a második fogásként felkínált vadast, csőtésztával, annak bőségesen jutott a le- csósszeletből. Délután vegyvédelmi bemutatpn vettek részt, majd filmet vetítettek az úttö. rő-honvédeknek Kubáról. Akinek kedve volt, asztalifocizhatott, sakkozhatott, s megnézhette a csapatmúzeumot. Este pedig megérkeztek látogatóba a szülők, hozzátartozók: az alakulat KISZ-klubjában nyolc- vanan gyűltek össze, s nagy megnyugvással tapasztalták, hogy csemetéik frissen és jóllakottén térhetnek nyugovóra ... S persze szükség is volt az erőgyűjtésre, mert tegnap hajnali öt órakor riadóra ébredtek a gyerekele: teljes menet- felszerelésbe'. indultak csaknem hétkilométeres harci túrájukra. A közeli erdőben menetvázlattal és tájolóval érkeztek egyik állomáshelyről a másikra, s teljesítették az ügyességi és szellemi feladatokat. Ez a program a déli órákban a kispuskás lövészettel fejeződött be: az úttörők itt sem vallottak szégyent. S miközben figyelmesen koncentráltak a sor végén apró termetű, szeplős fiú, a tizennégy éves Bu- kovszki Jenő, dabasi 1. számú általános iskola rádió- és tévéműszerésznek készülő nyolcadikosa újságolta: Klspuskás lövészet a pusztavacsl erdőben: a harci túra utolsó feladataként ügyesen céloztak az út török. Persze, elkelt még a segítség ... Hogyan sikerül*? A lövészet ered ményét tanulmányozza — képünkön balról jobbra — a dabasi Molnár János, az inárcsi Kubik Sándor és a tatárszentgyörgyi Szí ama Gábor. Halmágyi Péter felvételei — A katonaságról mindeddig az idősebbek elbeszélése alapján hallottam. Most a saját bőrömön is tapasztalhattam, hogy aki becsületesen teljesíti a kiadott parancsot, azt nem érheti meglepetés. Egyébként meglátogatott az édesanyán) és az öcsém, a lelkern- re kötötték, ne hozzak szégyent rájuk. Ügy érzem, ezt sikerült elérnem ... Bakancs és tornacipő A lövészetet ebéd követte, majd sportversenyeken mérték össze tudásukat a gyerekek. Fociztak, röplabdáztak, tornásztak, s egyáltalán nem látszott a mozgásukon, . hogy néhány órával korábban még a harci túra feladatait teljesítették. A gyáli Rap Attila szerint ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az iskolában is rendszeresen részt vesznek hasonló gyakorlatokon — a különbség csak annyi, hogy nem bakancsban, hanem tornacipőben. A sportversenyek után feszes vigyázzban, fegyelmezetten végighallgatták a parancs- kihirdetést. Gungli Emil őrnagy, a dabasi járásban folyó honvédelmi neveíő munka felelőse és koordinátora, valamint Sándor Gyula, a járási úttörő- gárda parancsnoka elégedetten jegyezte meg: — Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk a bevonulókról: fegyelmezettek, frissek voltak, s látszott, hogy az iskolákban eredményes a honvédelmi nevelő munka. Célunkat teljes mértékben elértük: az úttörők belekóstoltak a katonaéletbe, s negyvennyolc órára átélték mindazt, amit majd néhány év múlva tényleges sorkatonai szolgálatuk, huszonnégy hónapja alatt. Tegnap este hét órakor pedig eljött a leszerelés ideje: harminc dabasi járásbeli úttörőért eljöttek a szülők, s civilként távoztak a laktanyából. De a hazaérkezés után minden családnál a szokásosnál jóval később volt villanyoltás: a gyerekek élményeiket mesélték ... Falus Gábor Jubiláló mozgalom Akcióprogram és fölhívás Huszonöt évvel ezelőtt indult el Hajdú-Biharból — Nagyiéta községből — a Magyar Vöröskereszt akciója, az azóta országosan tért hódító tisztasági mozgalom. A negyedszázados jubileum alkalmából országos tanácskozást rendeztek kedden Debrecenben. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára megnyitójában méltatta a mozgalom eredményeit, sikereit, és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a 25 év alatt tevékenységükkel hozzájárultak környezetünk egészségesebbé, szebbé, tisztábbá tételéhez. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága javaslatára, Környezetünk, egészségünk védelméért címmel akcióprogramot fogadtak el a debreceni tanácskozás résztvevői. A felhívás csatlakozásra szólítja fel az üzemeket, vállalatokat, termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, a városi és a falusi lakosságot, hogy kapcsolódjanak be a tisztasági mozgalomba, környezetünk szebbé formálásába. Az MTESZ az enyhülésért A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége kedden ülést tartott. Megtárgyalta a nemzetközi kapcsolatok helyzetét, bővítésük lehetőségeit. Az MTESZ fő törekvése — szögezte le az elnökség — hogy rendezvényei a nemzetközi műszaki tudományos élet hasznos fórumai legyenek és a helsinki záróokmány szellemében szolgálják a nemzetközi enyhülést, a tudósok és a szakemberek közötti tudományos eszmecserét, az információk áramlását. Magyar-lengyel népfrontmegbeszélés A Hazafias Népfront Belgrad rakparti székházában kedden megbeszélések kezdődtek a Lengyel Nemzeti Egységfront hazánkban tartózkodó küldöttsége és a HNF OT titkárságának tagjai között. Szentistványi Gyuláné, az OT titkára tájékoztatást adott gazdasági, társadalmi és politikai életünk időszerű kérdéseiről, a Hazafias Népfront működésének rendszeréről és legfontosabb feladatairól. A lengyel küldöttség részéről Wit Drapich ügyvezető alelnök ismertette az LNEF tevékenységének legfőbb területeit és azokat az akciókat, amelyeket a társadalmi osztályok, rétegek mozgósítására szerveznek a lengyel társadalom előtt álló feladatok sikeres megvalósítására. A küldöttségek áttekintették és nagyra értékelték a HNF és az LNEF között kialakult baráti kapcsolatokat és kinyilvánították készségüket az együttműködés további erősítésére, fejlesztésére. A népgazdaság igényei szerint Háztáji — nagyüzemi irányítással Pest megyei tapasztalatok országos fórumon A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezéséről tartottak országos vitaülést tegnap Kaposvárott, az ottani mezőgazdasági főiskola, a termelőszövetkezetek, a SZÖ- VOSZ, az Agrotröszt, a Mezőgép tröszt, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a Pénzügyminisztérium képviselői. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Bár az ülésszak vendéglátója Somogy, a rendezvény témájánál fogva is, a résztvevők személylétszámát tekintve is, országos érdeklődésre tart számot. Pest megyét két rangos termelőszövetkezet, a dunavarsányi Petőfi és az ócsai Vörös Október képviselte ez alkalommal. Összehangolt arányok Dr. Guba Sándornak, a Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójának megnyitó szavai után, dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese szólt a kisárutermelés fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Előadásában kiemelte: a szocialista országokban a bruttó termelési érték egyharmadát a kistermelők adják, a nagyüzemi termelés az ő munkájuk által egészül ki; amilyen helytelen tehát a kisáruter- melés fejlődését gátolni, éppen olyan hibás annak jelentőségét túlhangsúlyozni. Meg kell keresni és találni a kedvező arányokat, melyek a társadalmi, politikai és gazdasági szempontokat összehangolva, kizárják a téves megítélés lehetőségének még a kockázatát is. Mely utóbbira az elmúlt évtizedekben nem egy sajnálatos példa akadt. E tanácskozásnak is elsőrendű célja elősegíteni a bonyolult összefüggések tisztázását, rögzíteni a háztáji és kisegítő gazdaságok jelenlegi helyzetét, s felvázolni a kistermelés várható jövőjét, mely utóbbinak jellege az életformaváltozásokkal párhuzamosan egyre inkább változik, módosul. A mezőgazdasággal foglalkozók körében ezekben az években zajlik le a generációváltás, s ugyancsak most érzékelhető az urbanizáció társadalmi hatása is. így a kistermelők ma már nem elsősorban önellátásra, hanem ehelyett árutermelésre speciaA MAV-nál Új kollektív szerződés Első ízben tárgyalt a MÁV kollektiv szerződéséről, szociális és munkavédelmi tervéről kedden az üzemi demokrácia új fóruma, a Vasutasok Szakszervezetének Elnöksége és a bizalmi küldöttek együttes ülése, amely, egyetértve a javasolt módosításokkal, felhatalmazta a szakszervezet főtitkárát az 1978. évre érvényes kollektív szerződés aláírására. A gyakorlat igazolta, hogy a vasút ötéves kollektív szerződése jól szolgálja a magasabb vállalati növekvő szintű jogszabályok végrehajtását, a szállítási feladatok teljesítését, a MÁV, mint munkaadó és a vasutas dolgozók érdekeinek összhangját, ezért a szerződés alapvető változtatására nincs szükség — állapította meg az együttes ülés. Elfogadta vi. szont az állami intézkedésekből, az időközbeíi megjelent rendeletekből adódó módosításokat, kiegészítéseket, amelyek mind hozzájárulnak a dolgozók törvényes jogainak bővítéséhez. lizálódnak. A többféle állat tartása, s a legkülönbözőbb növényfajták termesztése helyett, egyre inkább arra az egyféle termékre fordítja munkaerejét egy-egy család, amelynek a helyi adottságok alapján jó piaca van. Pest megyei példákra hivatkozva az előadó a hernádi Március 15. Tsz-t emelte ki elsősorban, mely mint baromfinevelő és sertéshizlaló nagyüzem, példamutatóan hangolja össze a termelőszövetkezet és a háztáji gazdálkodás feladatait. Az elmúlt évi eredményeikre nemcsak a hazai közvélemény figyelt fel; a Szovjetunió szakemberei is felvették a kapcsolatot a hernádi tsz-szel, hogy a nagyüzemi és a kistermelő munka egymást jól kiegészítő módszereit — melyet az eredmények széles körben igazoltak —, adaptálják a határokon túlra is. Ismert, hogy a kisegítő gazdaságok nem mindig kapcsolódnak szervezetten a nagyüzemhez — folytatta az előadó —, s a leggyakoribb pél- 'dák erre Pest megyében, a főváros vonzáskörzetében találhatók. A hétvégi házak- telkek gazdái nemcsak felüdülést és kikapcsolódást lelnek a szombat-vasárnapi kertészkedés során, de ily módon a lakosság tízezrei kapcsolódnak be a megye mezőgazda- sági kistermelésébe. S hogy ez nem elenyésző mennyiség, azt az országos átlag tükrében a számok is bizonyítják: főfoglalkozásként az ország keresőképes lakosságának tíz százaléka foglalkozik mező- gazdasággal. Ugyanakkor hazánkban 1 millió 800 ezer család, vagyis 5 millió 200 ezer ember tartozik a mezőgazda- sági kistermelők körébe. A kistermelés létjogosultsága tehát még hosszú ideig vitathatatlan. A domborzati és talaj- viszonyok miatt nagyüzemileg nem művelhető területek így hasznosíthatók a legjobban, ugyanakkor mozgósítható az a munkaerő, mely a társadalom számára már, vagy még nem mobilizálható; tehát a család, az idősek és a fiatalok tevékenysége. Biztonságos háttér A háztáji sertés- és nyúl- hústermelés szervezési módszereiről dr. Tresser Pál, a dunavarsányi Petőfi Tsz elnöke tartott értékes ismertetést. Elmondta, hogy termelő- szövetkezetükben 1970-ben még csak úgynevezett háztáji bizottság foglalkozott szervezett módon kistermeltetéssel, de ekkor még csak a tsz-ta- gokkal volt kapcsolatuk. 1976- ban vált a háztáji termelés főágazattá Dunavarsányban, s ekkor már a tsz tagjain kívül a község kistermelőivel is együtt dolgoztak. Tavaly óta a termelőszövetkezet főágazata termeltető ágazatokra tagolódott, ahol külön foglalkoznak a sertés, a nyúl tartásával, a zöldség termesztésével, mindezek értékesítésével. Fontos, hogy a gazdálkodásnak stabil, kialakult szerkezete legyen — hangsúlyozta —, a nagyüzemi háttér biztosítsa a kistermelőnek a megfelelő tenyészanyagot, a takarmányt, a szükséges gazdasági felszereléseket és nem utolsósorban a szakmai bázist, a szaktanácsadást. Termelőszövetkezetük által, kistermelők . részére gyártott nyúlketrecekből a közelmúltban 3000-et helyeztek ki anyanyulaknak, s a tsz folyamatosan biztosítja a ketrec- bevaló, fajtiszta tenyészanyagot is: a tisztavérű új-zélan- di és kaliforniai fajtákat, melyeket a nagyüzem garantált áron vásárol vissza, és továbbít exportra. A termelőszövetkezet feh adata — emelte ki az előadó — a népgazdaság igényei és a nagyüzemi igények egybehangolása révén formálni a kis- terhelést. Dunavarsány termelési szerkezete az állattenyésztésre épült: természetes tehát, hogy a körzetébe tartozó kistermelők — élve a nagyüzemi háttér biztosította lehetőségekkel — szívesen tartanak a környéken nyulat, sertést. így specializálódik a termelési körzet, ami nemcsak Taksony, Dunaharaszti, Soroksár és Majosháza településkörzetének kistermelőire igaz; hiszen a dunavarsányi Petőfi Tsz kapcsolatban van a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz háztáji ágazatával is, s együtt dolgozik a Duna— Tisza közén számos más nagyüzemmel. A kapcsolódás tehát többféle: a háztáji, a kisegítőgazdaság, a kistermelő kapcsolódhat a földrajzi távolság függvényében is a gesztor-nagyüzemhez, Duna- varsányhoz, de áttételesen is, a legközelebbi termelőszövetkezet közvetítése révén. A módozatok változók, a cél viszont egy: a kistermelők bevonásával is fokozni a mező- gazdaság árutermelését és javítani a végtermékek minőségét. Nagyobb teljesítmény — gépekkel A mezőgazdasági kistermelés produktivitásának egyik fontos feltétele a minél több és olcsóbb kisgép. Az állattartás gépesítéséről szólt Garbón György, a Mezőgéptröszt vezérigazgatója. Előadásában jelezte, hogy várhatóan a közeljövőben piacra kerülnek háztáji fejőgépek, darálók, önetetők és önitatók, valamint battériák a baromfi- és sertésnevelést könnyítendő, s az így gépesített kisgazdaságok részére szükséges fertőtlenítő gépek. Várható még kukoricamorzsoló, szecskázó és gyökgúmósokat aprító szerkezet, melyet részint a KGST- együttműködés keretén belül gyártanak, részint tőkésimportból árulnak a hazai piacon. Mivel a háztáji ágazat mint gazdálkodási rendszer immár nem ismeretlen a mezőgazdaságban — példa erre a dunavarsányi tsz, mely háztáji rendszergazda —, a nagyüzemek közvetítésével a Mezőgéptröszt a kistermelők igényeit jobban megismerheti, s a jelenleginél szélesebb skálán, nagyobb választékkal gyárthat, forgalmazhat a jövőben kisgépeket. Bedő Ildikó 4 *
