Pest Megyi Hírlap, 1978. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

4 1978. ÁPRILIS 11.. KEDD el kép es üzenet Barát Endre nyitotta meg Pest megyében a költészet ünnepét József Attila születésnapja Immár szimbólummá lett. Azok eszméinek jelképévé, akikért^ a XX. század mun­kásköltője szót emelt. Tegnap a váci Madách Imre Munkás- és Művelődési Központban a költészet ünnepe Pest megyei megnyitójának hallgatósága is ezt igazolta. Eljöttek diákok a középiskolákból, a város veze­tői hivatalaikból, munkások, a textil-, a hajó- a cement­gyárból, termelőszövetkezeti dolgozók autóbuszokkal a kör­nyező falvakból, bizonyítván, hogy ma az igazi költészet mindenkihez szól. A költészet napjának me­gyei megnyitóján Barát End­re, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osiztály vezető je mondott ünnepi beszédei Be­vezetőjében a halhatatlan köl­tő géniusznak, József Attilá­nak állított emléket, akinek művészetében a munkásosz­tály felemelkedéséért vívott harc eszméje fogalmazódott meg. Szólt a poéta őszinte, érzékeny, a világ változásait örökkön vizslató és értékelő egyéniségéről. — József Attila művészete jelkép és üzenet — mondotta. Példa a ma irodalmi életének, s egyben a társadalom szemlé­letét formáló új generációnak. A nagy költő ma is otthon van mindenütt: Moszkvától New Yorkig tudnak, beszélnek, ír­nak róla, első számú hírvi­vőnk a nagyvilágban Megvalósulóban vannak napjainkban azok a célok, amelyekért József Attila csu­pán harcolhatott — hangsú­lyozta a továbbiakban a szó­nok. — Hatalmas léptekkel halad előre nemcsak Pest me­gye, hanem az egész ország ipara, a hajdani szikes telkek, az uradalmak zsíros földjei helyén ma 4—5 ezer hektáros modem gazdaságok virágza­nak. Amit pedig a költő meg­énekelt — az ezernyi fajta népbetegség, a szapora csecse­mőhalál, az árvaság, a korai öregség, az elmebaj — immár nem a társadalom velejárója, hanem emlék a múltból, a történelemkönyvek lapjain. — A társadalom gazdasági fejlődése, az emberek életszín­vonalának emelkedése tette lehetővé — folytatta ezután Barát Endre —, hogy a dolgo­zók műveltségük, tudásuk gya­rapításával törődhetnek. A Pest megyei pártbizottság 1969-ben határozatban foglal­kozott a közművelődés hely­zetével. Az MSZMP Központi Bizottsága pedig 1974-ben ha­tározta meg a közművelődés új feladatait, bizonyítván: a dolgozók szellemi színvonalá­nak fejlődése társadalmi ügy. — Az emberek művelődésé­nek szervezésében sajátosak Pest megye feladatai — tette hozzá Baráth Endre. — Na­ponta 240 ezer ember ingázik lakóhelye és üzeme között, 180 ezren utaznak közülük rendszeresen a fővárosba. Olyan nagyközségek, mint a 46 ezer lélekszámú Érd, olyan szétszórt települések lakóinak, mint a Nagykőrös vagy a Ceg­léd körüli tanyavilág, művelő­dését kell megszervezni Pest megyében. — Beszélnünk kell még a költészet napján a világ és hazánk irodalmának megis­mertetését szolgáló Pest me­gyei könyvtár hálózatról — mondotta ezután a szónok. — Csupán 1975—76-ban 21 köz­ségi könyvtár berendezéseit korszerűsítették, 436 négyzet- méterrel növekedett a kölcsön­ző és olvasóhelyek alapterüle­te. Sikerült elérni 1978-ban azt is, hogy valamennyi leg­alább 5000 lélekszámú faluban főfoglalkozású könyvtárost al­kalmaztak. Az is örvendetes, hogy a Pest megyei könyvtá­rak állományának gyarapodá­sa évek óta 4—5 százalékkal meghaladja az országos átla­got. Ez elsősorban a Pest me­gyei Tanácsnak köszönhető, amely évente 1 millió forintot adott e célra a könyvtáraknak. Megnyitó beszédének befe­jező részében arról szólt Ba­rát Endre, hogy a költészet napját követő irodalmi ren­dezvényekben gazdag hét bi­zonyítja: a költészet — mely ez esetben az egyetemes mű­vészetet jelképezi, — a dolgo­zóké. Országos hírű poéták járják e napokban Pest me­gyét, Bernecebarátitól Abony- ig, és Nagykőrösig, hogy min­denütt József Attila ars poe­ticáját hirdessék: „Én egész népemet fogom ___tanítani!” A váci Madách Imre Mun­kás és Ifjúsági Művelődési Központban a résztvevők, Benkő Gyula, Benkő Péter, Bitskey Tibor, Drahota And. reá, Kozák András, Zsurzs Kati és Mikó István színmű­vészek tolmácsolásában kap­tak ízelítőt a költészet reme­keiből. A műsorban közremű­ködött Belkes Péter zongora-, Nyerges Ferenc szitár- és Val­la Péter gitárművész. A költészet napjának megyei megnyitóját színes rendez­vénysorozat követi, mely so­rán a magyar költők színe- java látogat Pest megyébe, hogy találkozzon közönségével. V. F. A magyar nyelv hete Ezen a héten tudományos és ismeretterjesztő előadásokon, fiataloknak rendezett nyelvi vetélkedőkön, egyaránt sok szó esik majd anyanyelvűnk mai állapotáról és annak irodalmi tükröződéséről. A TIT-szerve- zetek közreműködésével most a XII. alkalommal rendezik meg hazánkban a magyar nyelv hetét. A XII. magyar nyelv hete or­szágos ünnepi rendezvénysoro­zatát hétfőn Csongrád megye székhelyén, Szegeden, a Tech­nika Házában Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkár, helyettese nyitotta meg. Többek között hangsúlyozta: a rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet alap­vető kommunikációs eszkö­zünk, a nyelv társadalmi je­lentőségére és hozzájáruljon a nyelvi műveltség gyarapításá. hoz. A magyar nyelv idei he­tén elsősorban a mai nyelv iro­dalmi tükröződését vizsgálják. Többek között arra keresnek választ, hogy a szépirodalom nyelvezete valóban tükrözi-e mai nyelvünk állapotát. Ezután Keresztúry Dezső Ál­lami-díjas akadémikus tartott bevezető előadást Nyelvében él a nemzet? címmel. A továb­biakban Deme Lászlóba nyelv, tudományok doktora, egyetemi fanár, Király István akadémi­kus, egyetemi tanár, Szathmári István, a nyelvtudományok kandidátusa, egyetemi tanár mondották el korreferátumu­kat. A hét további napjain, a központi előadássorozat prog­ramjain a nyelv- és irodalom- tudományok legkiválóbb mű­velői 92 rendezvényen több mint száz előadást tartanak. SZÍNHÁZI ESTÉK Eklézsia-megkövetés Német László bemutató a József Attila Színházban Vásárhelyi trilógiának nevezi Németh László azt a három drámát — Széchenyi, Húsz, Eklézsia-megkövetés —, me­lyet hódmezővásárhelyi tar­tózkodása idején írt, az 1940- es évek második felében. Bennük a nagy egyéniség, a történelmi személyiség és az őt körülvevő valóság, az adott kor kapcsolatát és viszonyát boncolgatja, s — nagyon le­egyszerűsítve — arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy a legnagyobb embereket saját koruk vagy nem értette meg, vagy félreértette, vagy egye­nesen félrehajította, eltiporta, lehúzta a sárba. Tragédiájuk tehát abból az aszinkronitásból fakadt, mely köztük, azaz tö­rekvéseik, céljaik, meg a kor, azaz a kort képviselő emberek között fennállott. Az Eklézsia-megkövetés 1946-ban íródott. Hőse az a Misztótfalusi Kis Miklós, aki a XVII—XVIII. század for­dulójában élt Erdélyben, Ko­lozsvárott, s ott is halt meg, 1702-ben, ötvenkét esztendős korában. Betűmetsző, nyom­dász, filológus, történész, író, kiadó volt egyszemélyben; Hollandiában tanulta a ti­pográfus mesterséget, s ott olyan hírnevet szerzett, hogy fejedelmek dolgoztattak vele. Ám ő mégis hazatért Erdély­be, hogy tehetségét — és je­lentős vagyonát — a kis ha­rssá javára hasznosíthassa. És itthon, a műveletlen, de fő­ként irigy, értetlen és kicsi­nyes hatalmi-hatásköri félté­kenykedésekbe bonyolódott erdélyi református klérus las­sacskán tönkretette, kiszorí­totta, félredobta, végül zakla­tásaival és iszonyatos lelki megpróbáltatást jelentő nyil­vános, az egyházközség előtti megszégyeníttetésével (eklé­zsia-megkövetés) szélütéses rohamokba hajszolta Kis Miklóst. A meg nem értett kiemelke­dő egyéniség tragédiáját írta meg Németh László ebben a drámában — érezhetően a maga életútjából, sorsából is vegyítve a nagy erdélyi ti­pográfus történetébe. Nem a legjobb —■ dramaturgiai érte­lemben nem a legjobb — szín­padi műve ez az írónak, de kevés olyan található a bősé­ges drámai életműben, amely­ben ennyi személyes, Németh László-i vonás lenne. S ez a kisugárzás akár arra is képes lehet a színpadon, hogy fe­ledtesse az anyag meglehe­tősen epikus voltát, az expo­zíció terjengősségét és a drá­mai csúcspont némi erőtlen­ségét. Furcsa, de igaz: a drámát eleddig még sosem játszották színpadon. 1965-ben elhang­zott egy rádióváltozata, 1970- ben készült egy televíziós változat is, de csak most ke­rült színre, a József Attila Színház kezdeményezéséből. Ilyen értelemben mindenképp elismerés illeti a színházat. De a színpadi megvalósítás­sal néhány ponton már vitat­koznunk kell. Először is azzal a drama­turgiai és szövegváltozattal, melyet a színházban látha- tunk-hallhatunk. Az. eredeti­hez képest elég erősek a változtatások. Elmarad pél­dául az egész első felvonás, és ebből csak néhány mon­dat tér később vissza a drá­mában. Így meglehetősen ne­hezen értjük meg Kis Miklós és a kolozsvári klérus ellen­tétének mibenlétét. Zavaró az a fiktív halotti búcsúztató, mellyel most a dráma kez­dődik, különösen hogy ugyan­az a pap mondja el, aki majd később, egy az eredeti drámá­ban ugyancsak nem szereplő „inkvizíciós” jelenetben az eklézsia-megkövetés irányító­ja lesz. (Kis Miklóst tehát el­temetjük, mielőtt megismer­tük volna őt és sorsát?) Ugyanígy zavaró az az Ady (?) prózarészlet, amely az elő­adás végén hangzik el, Lati- novits Zoltán tolmácsolásá­ban, hanglemezről. (Ez a di­rekt tanulságlevonó módszer egyébként is idegen a szer­zőtől.) Megkérdezhetnénk tehát, mennyire Németh László drá­mája így az, amit a színpa­don látunk? De az előadás ettől még lehetne izgalmas, hozzánk szóló, friss, gondolat- ébresztő. Sajnos, Berényi Gá­Elhunyt Barta István Életének 68. évében hétfőn elhunyt Barta István Kossuth- díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki Egyetem TIT-aoport alakult Zsámbékon Megyénk felsőoktatási intéz­ményei közül harmadikként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a szentendrei Kos­suth Lajos Katonai Főiskola után az Esztergomi Tanítókép­ző Főiskola zsámbéki tagoza­tán is megalakult — 23 taggal — a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat csoportja. A főiskolai hallgatók az első évben hat előadásból álló soro­zaton ismerkednek a TIT- munkával, a második év során pedig megfigyelőként vesznek részt hivatásos TIT-előadók vezette programokon, s ugyan­ennek az évnek a végére már ők maguk is TIT-előadókként vállalnak részt az iskolán kí­vüli ismeretterjesztésből. Elsődleges kísérletek Hatszáz fizikaszakos tanár érkezett az ország minden ré­széből Sopronba, ahol hétfőn megkezdődött a középiskolai fizikatanárok 3 napos konfe­renciája. A központi téma a rövidesen életbe lépő új tan­terv, amely szerint már a kö­zépiskola első osztályában megkezdik a fizika rendszeres tanítását. Mint azt a megbe­szélésen hangsúlyozták, a kí­sérletek szerepe megnövek­szik, a modellezés, mint mun­kamódszer elsődlegessé válik az új típusú fizikaoktatásban. A cél az, hogy a gyerekek sa­ját tapasztalataik alapján jus­sanak az új ismeretek birto­kába. — Népszerű képek. A tú­rái művelődési központban a napokban rendezte meg a Galga Vidéke ÁFÉSZ So­mogyi István festőművész tárlatát. A kiállítást három nap alatt több mint ezren tekintették meg. Barta István Budapesten született 1910-ben, Kitünteté­ses elektromérnöki diplomát szerzett 1933-ban. Az elektro­mérnöki doktori címet 1934- ben a karlsruhei egyetemen nyerte el. Pályája kezdetén az Ericsson Villamossági Rt., majd az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. alkalmazá­sában dolgozott. 1948—50 kö­zött az Orion műszaki igazga­tójaként tevékenykedett. A Budapesti Műszaki Egyetem­re 1949-ben nevezték ki tanár­rá és megbízták a megalakuló villamosmérnöki kar vezeték nélküli híradástechnika tan­székének vezetésével. Budapesten született, 1913. október 8-án. Magyar—fran­cia szakos tanári oklevelet szerzett, majd lektorként, s irodalmi lapszerkesztőként tevékenykedett. írói pályája. nak kezdetét verskötetek fém- jelzik: A tulipánok elhervad­tak (1931), Híd (1932), Te mondj el engem (1942). Újabb kötetei: Nyár (1957), Fekete rózsa (1961), A város és a dé­libáb (1964) címmel jelentek meg. A Nyugat harmadik nem­zedékéhez tartozott, első na­gyobb prózai műve, Keresztút című regénye 1937-ben látott napvilágot. A felszabadulás után további regények, novel- láskötet, színmű és számos ta­nulmány jelezte alkotó kedvét. Műfordítóként is maradandó művekkel jelentkezett; első­Az elektroakusztikában és a televíziótechnikában kifejtett tudományos munkája alapján 1949-ben az MTA levelező, majd 1976-ban rendes tagjá­vá választották. A Lengyel Tudományos Akadémiának 1968 óta tiszteletbeli tagja. Széles körű társadalmi tevé­kenységet fejtett ki: a Hír­adástechnikai Tudományos Egyesületnek elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Kiemelkedő tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, így 1957-ben Kossuth-díjat, 1965-ben és 1970-ben pedig Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést kapott. sorban a régi és a modern francia költészet jeles alkotá­sait ültette át magyarra. Hiteles, szép szavú tolmi- csolója volt azonban Aragon, France, Gauguin, Goethe, Kaff­ka, Malraux, Montesquieu. Sartre, Stendhal, Turgenyev, Woolf és mások írásainak is. Nevéhez fűződik a Francia líra kincsesháza (1961) és A francia költők antológiája (1962) című kiadványok szer­kesztése. Munkásságát több magas kitüntetés ismerte el. 1942. ben Baumgarten-díjat kapott, 1967-ben a József Attila-díj első fokozatát, 1973-ban a Munka Érdemrend arany fo­kozatát kapta meg. Halála súlyos vesztesége a magyar irodalmi életnek. Elhunyt Rónay György Rónay György József Attila-díjas író, műfordító, a Vi­gília folyóirat főszerkesztője súlyos betegség következtében, életének 65. évében elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A Magyar írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Irodalmi Szakosztály TV-FIGYELŐ Krimi. Immár megtört a va­rázslat, amely szerint a ma­gyar krimi — nem jó krimi. Jó krimi az bizony, csak olyan szakértelemmel papírra vetett história kell hozzá, mint ami­lyen Agatha Christie és szer­zőtársa, David Verner tolla alól kikerült. Rendezőink ugyanis — A nulla óra, nulla perc... kétrészes históriájá­nak játékmestere, Szirtes bor rendezése nem — vagy csak helyenként — tud ilyen lenni Kis Miklós megalázta~ tása, megtprettetése, harca nem ver igazán visszhangot a nézőben — talán azért sem, mert az új változat kihagy­ja valamennyi drámai ellen­felét, nem látjulk egyetlen vi­táját, összecsapását sem, csak hallunk arról — kivéve az eklézsia-megkövetés jelenetét, mely mindezt nem pótolhat­ja — hogy mik az ellentétek eredői, mivel vádolják őt, s ő mivel védekezik. A dráma abszolút főszere­pét játszó Horváth Sándor mondént megtesz, hogy elfo­gadtassa Kis Miklós tragé­diáját. Néha többet is tesz, mint kellene. Az. a folyton az infarktus határán táncoló vértolulásos indulatosság, me­lyet — valószínűleg nem csu­pán saját, hanem rendezői indíttatásból — magára eről­tet, végül is nem drámaibbá teszi a figurát, hanem egysí- kúbbá, mert túlságosan el­uralkodik rajta ez az indulat, eléje kerül az érveinek és érdemeinek. Pedig a hajdani tévéváltozatban Horváth Sán­dor már eljátszott egy sokkal árnyaltabb, megindítóbb, a nézőt együttérzésre készte- tőbb Kis Miklóst... A dráma jellegéből ered, hogy Kis Miklós mellett min­denki más csak epizódfigura. Derekasan teljesíti feladatát Pápai Páriz Ferencként Bánffy György, Bethlen Mik­lós grófként Soós Lajos és Kis Miklósné, Zsuzsanna asz- szonyként Szabó Éva. TAKÁCS ISTVÁN Tamás a bizonyság rá — jól értenek az idegborzoláshoz. így van ez, és nem másképp: igazából csak a literatúrai alapanyag hiányzik ahhoz, hogy itthon jól fogyasztható, valamint másutt jól eladható tv-s árucikké váljon a magyar krimi. Ez pedig — ha import útján is — beszerezhető! Dohányzás. Mint a Hét va­sárnap esti műsorának egyik riportjából megtudhattuk, egy újabb offenzíva indul az egész­ségünkért: a békés hadműve­let gazdái a dohányzástól igye­keznek elrettenteni a cigaret­ták, szivarok és pipák kedve­lőit. Szó ami szó, nem minden ok nélkül hirdették meg ezt az ellencsapást, mert — mint hallhattuk — immár az ötödik legtöbb dohányneműt pusztító országgá léptünk elő szerte a világon. Négy gyár szállítja ehhez a mind egyre növekvő nikotinmennyiséget, amelyből hazánk férfilakosságának a fele, leányainknak és asszo­nyainknak pedig a 17 százalé­ka részesíti magát évente úgy jó két tucat milliárd forintnyi értékben. A nekibuzdulás foganatja? Még csak meg sem jósolható. Mindenesetre, jó ügy érdeké­ben hangzott el, ami elhang­Az ország megyéiben, s a fővárosban tevékenykedő pá­lyaválasztási tanácsadó inté­zetek vezetőit, szakembereit látja vendégül három napig Szentendre. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár adott otthont annak az értekezletnek, amelyen a fiatalok pályairányításával kapcsolatos munka időszerű kérdéseit vitatják meg, mint­egy ötvenen. Az első, hétfői munkana­pon Borbély Tibornak, a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójá­nak megnyitója után délelőtt elsőként dr. Laczkó György, a Pest megyei Tanács egész­ségügyi osztályának vezető­helyettese tartott előadást az iskolaegészségügy és a pályá­zott: ha valami, akkor ez a ci- garettás, szivaros, pipás riport igazán megérdemelte a legna­gyobb nyilvánosságot. FŐZÖCSkC. Ügy lehet, egy va­donatúj ételeim kerül hamaro­san forgalomba: a váci mentős pörkölt. Természetesen a tv egyik legújabb és legnépsze­rűbb műsorában, a Főzőcske — de okosan című sorozat szombat délutáni félórájában tétetett ez közhírré, mégpedig úgy, hogy nemcsak hallottuk, mi mindenből készül, de bi­zony azt is láthattuk, hogyan fest, s miképpen ízlik. Receptje? Hát az bizony van is, nincs is. Mint jókedvű kiötlője elmondta, éppen abból készül, ami kéznél vari: húsok­ból, húsfélékből, na és hát jó­kora mennyiségű — fejenként tíz-tíz tojásból. Ez az ízekben és kalóriákban gazdag massza egyébként nemcsak azért sül, hogy aki nyeleget belőle, an­nak a kedvére legyen, hanem azért is, hogy elfogyasztása után jó ideig lehessen bírni a munkát. Pontosabban szólva, a tényleg ideg- - és izomfárasztó mentős .tennivalókat. így hát csak félig vicces valami ez a váci tojásos micsoda — meg­születését nemcsak az ízt ízre halmozó játszadozás, hanem némiképp a hivatással járó kényszerűség is magyarázza. Akácz László választás kapcsolatáról, dél­után pedig dr. Brájer Ká­roly, az Országos Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet igaz­gatója tartott tájékoztatót ar­ról a távlati tervről, amely­ben a pályaválasztási tanács­adó intézetek jövőbeni mun­káját körvonalazzák. Ma, a tanácskozás máso­dik napján egésznapos vitát tartanak a tegnap elhangzott két előadás témáiról, szerdán a zárónapon pedig kerékasz­tal beszélgetés lesz arról: me­lyek azok az időszerű kérdé­sek, amelyeket a pályaválasz­tási tanácsadóknak meg kell oldaniuk, hogy a társadalom igényei, s az életútjuk döntő szakaszához érkező fiatalok szándékai közelebb kerülje­nek egymáshoz. Iskolaegészségügy éspályaválasztás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents