Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

Ingyenes jogi tanácsadás Dunakeszin Holnap, március 8-án, dél­után 3 és 4 óra között ingye­nes jogi tanácsadás lesz Du­nakeszin, a városi tanács épü­letében: a Váci Járási Ügy­védi Munkaközösség dunake­szi kirendeltségének tagja, dr. Magyar György fogadja a tanácsot kérőket. Bútor- és parkettalapanyag Mozgalmas napok a Ságvári klubban Megkezdik a tagsági könyvek érvényesítését A DCM autó-motoros és tó­raszakosztályának gondozásá­ban, a múlt hét végén Fabi Sándor, Kairó címmel tartott diavetítéssel kísért útibeszá- molót Az idei első diaprogramot követi a többi, a szakosztály tagjainak jelentkezése szerint. Idén is tervezik a szerve­zett részvételt az akali üdü­lőtáborban, előreláthatólag június 18-tól szeptember el­sejéig. A szakosztály-vezető­ség április elejétől várja a jelentkezéseket. Az Arany János 5. szám alatti klubhelyiségben szak­mai lapok (Autó Motor, Tu­rista, Karaván, Autós Elet) várják az olvasókat. Március 10-től megkezdik a tagsági könyvek érvényesí­tését, és az MTSZ, valamint a Magyar Camping- és Kara­ván Klub közötti egyezmény alapján kiváltható camping- tagsági-jegyek szétosztását. Az idén csaknem 11 ezer köbméter hengeres fából készí­tenek bútor- és parkettalapanyagot, fűrészárut az Ipoly vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság verőcemarosi fűrészüzemé­ben. Képünkön: Győri Elek, Hock István és Füleki József szállítja fűrész alá a fát. Csaniczki István és munkeszköze, a HERKULES keretfűrész. Barcza Zsolt felvételei Zárszámadás Szobon Növekednek a feladatok Tizenkét brigád munkáját értékelték — December végén nagyon nehéz, de sikeres évet zár­tunk — mondotta Hemela Mi­hály, a Börzsönyvidéki Ter­melőszövetkezetek Gyümölcs- feldolgozó és Értékesítő Ön­álló Közös Vállalkozás igaz­gatója, a Szobon tartott zár­számadó gyűlésen, amelyen megjelent Spilenberg László, a váci járási pártbizottság titkára, és amelyen a vállal­kozás 380 dolgozója vett részt, hogy meghallgassa munkája eredményeit, átvegye a jól megérdemelt év végi jövede- lemkiegészítésit, jutalmat és kitüntetéseket. Nyereség Az igazgató elmondta, hogy 1977-ben 468 vagon gyümöl­csöt és bogyós gyümölcsöt vásároltak fel, mintegy 36 millió forintért. Erre az év­re 515 vagon gyümölcs fel­vásárlására kötöttek szerző­dést. A tavalyi 12 millió 500 ezer palackos áruval szem­ben, az idén 16 milliót kí­vánnak gyártani, ami napi 65 ezer palacknak felel meg. A különféle szörpökből és gyümölcsléből 270 millió fo­rint, árbevételt és 38 millió forint nyereséget terveznek elérni. Az 1977. évi árbevétel 245 millió, a nyereség pedig 38 millió 274 ezer forint. Az igazgatói beszámolóból megtudtuk, hogy a dolgozók átlagjövedelme 3 ezer 400 fo­rint volt tavaly. A 38 millió forint nyereségből 1 millió 272 ezer forint jutott a dolgozók év végi jövedelemkiegészíté­sére, lakásépítésre 200 ezer, szociális és kulturális alapra 150 ezer forintot fordítottak. Gépesítés Az egyre növekvő felada­tok megkövetelik a termelés korszerűsítését, a munkafel­tételek további javítását, a fo­kozottabb gépesítést. Az elő­ző évben, a tervezett 15 és fél millió forinttal szemben, 12 millió 300 ezer forintot ru­háztak, be. Üj palackozóvona­lat kezdtek üzemeltetni, 16, egyenként 5 vagonos alumí­nium tárolót állítottak fel. A présállomás és pincerendszer félkész állapotban van, befe­jeznék az ifjúsági klub és a szerelőműhely építését. Az idei tervezett beruházási mun­kák értéke 27 millió forint. Befejezik az új pincészetet, a présállomást, új palackozót és kerítést építenek, kutat fúrnak, gépeket, telket és házingatlant vásárolnak. Verseny Az igazgató bejelentette, hogy a vállalkozás az idén is megpályázza a kiváló szövet­kezeti társulás kitüntető cí­met. Bejelentette azt is, hogy 1978. február 1-től bevezették a 44 órás munkahetet. A vezetőség elkészítette az idei cselekvési programot, melyet a szocialista brigád- vezetők , értekezletén és a párttaggyűlésen tárgyalnak meg. A vállalkozás szakszer­vezeti bizottságával közö­sen, kiadják a versenyfelhí­vást, melyben a termelési terv teljesítésén túl, a társadalmi munka, a szocialista brigádok .további erősítése és az önkén­tes vállalások túlteljesítése szerepel. Elsősorban az új pince építése, a tavaszi nagy- takarítás, a kerítés bontása és a szobi úttörőtábor május elsejére való elkészítése a cél. Elismerés A tartalmas beszámoló és a hozzászólások után került sor a kitüntetések, jutalmak, oklevelek, ajándékok átadá­sára. A vállalat valamennyi fizi­kai dolgozója 1500—2000 fo­rint jövedelemkiegészítést ka­pott. Pénzjutalomban része­sülnek a versenyben legjobb • redményt. elért szocialista brigádok, a társadalmi, tö­megszervezeti munkában ki­tűntek, negyvenhármán pedig a kiváló dolgozó jelvényt kapták meg. Külön búcsúztat­ták és ajándékot adtak át a most nyugalomba vonuló 8 asszonynak, akik közül hét törzsgárdatag. A vállalatnál 1974-ben kez­dődött meg a szocialista mun­kaverseny. Az idén 12 szocia­lista brigádot értékeltek. Két asszonyközösség, a Petróczi Lászlőné vezette Béke és az ifj. Lovasi Józsefné által irá­nyított Április 4. brigád ezüst­koszorús jelvényt kapott, há­rom brigád bronzkoszorús, 5 zöldkoszorús, 2 pedig okleve­les lett. R. S. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1978. MÁRCIUS 7., KEDD Példamutatással, szorgalómmal Ifjúgárdisták a gyermekvárosban Vita köri foglalkozások — Egy nap a községért öt évvel ezelőtt új vezető­ség került a Fóti Gyermek- varosoan az ifjú gárda szakasz élére. Bár a szakasz tagjai kü­lön KISZ-aiapszervezetekben tevékenykedtek, mégis sike­rült cselekvőképes közösséget kialakítaniuk, amely példa- mutatásával, szorgalmával ha­marosan. tekintélyt szerzett. Önálló alapszervezet Sokat tett a szakasz újjá­szervezéséért Mestyan Lajos, aki parancsnokként, rövid időn belül megszilárdította a fegyelmet. A jelenlegi mozgalmi év kezdetén a Kilián körbe járó 174 tanuló közül többen je­lentkezteti az ifjú gáraaoa. A sikeres felvételi próbák után, a szakaszbeliek, létszámuk megnövekedésével, új, önálló KfbZ-alapszervezetet alakít­hattak. A gyermekváros 307 ifjúkommunistája közül je­lenleg negyvenketten tagjai az ifjú gárdának, húszán lányok. Többségük a gyermekváros lakója, csupán kilencen jár­nak be a községből a rendsze­res foglalkozásokra. Február elején, a vezetőség­választó taggyűlésen a KISZ- esek Mestyán Lajosnak ismét bizalmat szavaztak: az ifjú­gárdisták alapszervezetében a szakaszparancsnok szervező titkárként tevékenykedik; a titkár, Károlyfi Antal, s a ve­zetőségben valamennyi raj- parancsnok szintén feladato­kat kapott. Eredményesen A gyermekváros ifjú gárda szakasza nemrég elkészítet­te beszámolóját teljesítmé­nyéről. A mozgalmi évben ed­dig 17 alkalommal teljesített szolgálatot az egyes rendez­vényeken, többször segített a községi fiataloknak és az út­törőknek. A tagok, politikai is­mereteik bővítése érdekében, vitaköri foglalkozásokon vesz­nek részt, Öf perc a nemzet­közi eseményekről címmel, általános tájékoztatást is kap­nak, a KISZ-vezetőképző tan­folyamain négyen tanulnak, s ugyancsak négyen vettek részt a tátrai téli zárófoglalkozá­sokon, melyeken eredménye­sen számoltak be tudásukról. Az ifjúgárdisták segítik a kulturális rendezvények szer­vezését, közösen járnak mo­ziba és színházba, legutóbb megnézték a koronát a Nem­zeti Múzeumban. Teljesített vállalás Életüket teljesebbé teszi a sport, kéthetente cselgáncs­edzéseket tartanak, arra töre­kednek, hogy az Edzett ifjú­ságért mozgalomban minden ki megkapja a bronzjelvény A gyermekváros és a KIS- fennállásának 20., valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulói _ tiszteletére, 60 óra társadat - mi munkát ajánlottak fel, s i. szakasz valamennyi tagja tel jesítette vállalását. Az Ega nap a községért akció kere­tében, részt vettek Főt csi­nosításban is. A szakasz tag­ja volt annak a nyári építő- tábori brigádnak, amely el­nyerte a legjobbnak járó zász­lót. Tanulmányi eredményeik egyelőre nem a legjobbak, még javítaniuk kell őket, de azok alapján, amiket eddig elértek, biztosra vehető, hogy változtatni tudnak azokon is. F. Z. Befejezés előtt Pokolszigeten az úttörőtábor építése A Váccal szembeni Pokol­sziget a közeljövőben újabb szép létesítménnyel lesz gaz­dagabb: ott épül fel a város és Észak-Pest megye úttörő­tábora, amely a szép idő kez­detével, 12 faházában egy­szerre 60 gyermeket tud majd befogadni. A tábort hideg­meleg vízzel látják el, s a tá­borozok naponta főtt ételt kapnak. A pedagógusoknak külön két, három-három sze­mélyes szobát biztosítanak. Lesz önálló postai szolgalat is. A főépületben kap helyet az ebédlő és kapnak helyet a szo­ciális helyiségek, abban tart­ják majd meg a benti fog­lalkozásokat is. A roman tikus fekvésű szi­get lehetőséget nyújt ver­senyek, túrák rendezésé­re. A más vidékről ér­kező pajtások megismer­kedhetnek a város és a Dunakanyar sok történel­mi emlékével. Május 2d-ara, az idei gyer­meknapra tervezne a létesít­mény atauasat es íeiavatasat, a szeles körű osszerogas, a tarsauaimi manna ujauo ered­mény euent. A natraievő három hónap­ban meg sok a tennivaló, egy­be ken iogni a rendelkezésre auó erőket es eszkózüKet, pon­tos ütemterv szerint kell eló- renaiadniuk az építőknek. A váci városi pártbizott­ság Moinár Miklóst, a húsipa­ri vállalat párttitkarát bízta meg a munkák segítésével és ellenőrzésével. A KISZ Vác városi bizottsága kérésére, Molnár Tibor,, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozója, a helyszínen irá­nyítja a munkákat, s Rákon- czai László, a városi tanács társadalmi munkaszervezője az egész építkezést koordinál­ja. Február végéig munka- megrendelést kaptak azok a szervek, amelyek a tái- sadauni összefogással meg nem oldható feladatok teljesítéséért felelősek. A Vdiosgazuaikociasi vállalat végzi a kőműves- es a burko­lómunkát, a Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Váiiaiat a bel­ső villanyszerelést, a Duna­kanyar Vegyesipari Ktsz az üvegezést, a kommunális üzem a parkQsitást. Kisiparosok kaptak megrendelést a lam­bériázásra es három íaház felállítására. Gramu pontossággal parko­sít a mezogazdasagi szakkö­zépiskola, a gépipari techni­kum a míniumozast, a hajó­gyár a nyílászárók rögzítését, a Híradástechnikai Anyagok Gyára a betonozást, a DCM a gépi földmunkát, a vízmű- vállalat a belső vízszerelést, a szakmunkásképző intézet a festést-mázolást, az ÉDASZ a külső villanyszerelést, az élel­miszer-kiskereskedelmi vál­lalat a kapuk készítését, a be- tonelemgyár a beton- és zsa­ludeszka biztosítását vállalta. Az építők és az anyagok díjmentes szállításáról a Kishajózási Vállalat gon­doskodik. Még 12 üzem és intézmény tett általános és kisebb mér­tékű vállalást, tehát valóban, szinte a város csaknem min­den lakosa magáénak érzi a május végén felavatásra ke­rülő, új létesítményt, amelyet így jelölnek majd a térképek és az útikalauzok: Vác-polcol- szigeti úttörőtábor. Papp Rezső I Helytörténeti vita Ái eredeti okmány bizonyít távozott máshová eddig az ideig. A püspök megbízottja 1689- ben Büllam Konráddal szerző­dést köt, német honfitársai le­telepedésére, így a telepítési felhívásra újabban érkezettek­kel együtt, 1699-ben 154 ma­gyar és 75 német (sváb) csalá­dot írnak össze. Az újra tele­pült város közigazgatásának megszervezését időzíti az 1689- ben vésetett pecsétnyomó is. Az 1688. évi összeírás iga­zolja Dvornikovits 1700-ban kelt jelentését, melyben utal váci püspökségének 1689. évi kezdő időpontjára, amikor 20 katolikust, ha talált a város­ban (cum vix invenin viginti homines Catholicos in oppido Vaciensi). Megállapítása nem „túlzás”, ahogyan életrajzíró­ja véli. Dvornikovits reális fel­mérését bizonyítja, hogy az ős­lakosság 40 család valóban re­formátus volt. Az 1699. évi összeírás alapján viszont iga­zolható másik állítása, hogy akkor már a katolikus lakosok száma meghaladta a reformá­tusokét, éppen a telepítési ak­ció nyomán. A PONGRACZ-FELE Infor­máció, mely 1675-ben keletke­zett, nem függ össze azzal, hogy Vác népes vagy néptelen volt-e a török kivonulása után, főképpen semmit sem bizonyít róla a jelentéshez csatolt tér­kép. Jakus Lajos tizedét minden gyümölcsnek, bornak, báránynak, disznónak és méhkasnak. Igyenen mun­kájuk egy-egy fuvar volt. Csa­ládneveik: Bagonai, Becsi, Bu­dai, Csanki, Cseh, Csereklye, Csonka, Decsi, Fazekas, Gedai, Foris, Halász, Kállai, Kovácfi, Kőmíves, Kurdi, Lévai, Markó, Mészáros, Peregili, Péter, Rab, Sátor, Simon, Sóti, Söpös, Sza­bó, Szíjártó, Szőcz, Takács, Te- reski, Tóth, Tököli, Varga és Veres. (Közülük néhány csa­lád ma is Vácon él.) A török hódoltság idején és 1688-ban is főfoglalkozásuk a szőlőművelés. Egy családnak nem volt szőlője, a többinek fél vagy 3 kapálós volt. Állat­állományukként mindössze 5 ló, 6 örök, 1 tehén és 5 disznó szerepelt az okmányban. A VÁROS ÜJ, idegen (adve- na) telepeseinek névsorában 17 család szerepel. Valamennyi­nek ismerjük származási he­lyét, Kalló, Tarcsa, Teszár stb., tehát magyar vidékről érkeztek. Állataik száma fel­tűnően magas, a helyiekével szemben: 27 ökör, 22 tehén, 5 ló, 214 juh, melyből 200 egy tulajdonosé. Megkapták az el­hagyott török szőlőket, az első évben, tizedmentességgel, szántóföldről mindjárt kilence­det és tizedbe „grátisz” széna­boglyát adnak. Közülük egy­nek sem találjuk a nevét a leg­közelebbi, 1699. évi összeírás­ban, tehát továbbköltöztek, míg a 40 őslakos családból csak öt AZ, HOGY VÁC a török aló­li felszabadító háborúk vagy Rákóczi szabadságharca ide­jén népes vagy néptelen volt-e, mindig a hadi helyzettől füg­gött. Többször parancsszóra, máskor önként, félelemből me­nekült el a város lakossága a vonuló hadak elől. Például 1684-ben Tótfalura, s csak két év múlva tért vissza, 1709-ben pedig, Vác elhamvadása után évekig Cselőtén élt a későbbi Kisvác népe. Hasonlóan, 1706- ban a „három város”, Kecske­mét, Nagykőrös és Cegléd lakói háromszor futottak el, előbb a Mátra-felé, majd Szentmár- tonkáta környékén bújdostak, 1707 január közepén pedig „egy héten át hideg déren és fergetegen szekér hátán nyo. morogtak.” Nem kell találgatnunk, hogy 1688-ban már lakott volt-e Vác, ha ismerjük az az évi ösz- szeírást (Országos Levéltár), melyre 54 esztendeje, Mályusz Elemér történész hívta fel Tra- gor Ignác figyelmét. Azóta utaltak rá, Mályusz nyomán, azonban éppen nem az eredeti okmány ismeretében, az ere­detiről részletesen most írtunk először. A városba Tótfaluról vissza­költöző, szétszóródott őslakos­ság — mindössze 40 család — már a töröknek is adózott, a telepes 1 forint cenzust, a zsel­lér a felét. Közösen adtak 20 szekér szénát és 25 szekér fát,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents