Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

1918. MÁRCIUS 7., KEDD 1979 Megalakult a gyermekek nemzetközi éve magyar nemzeti bizottsága Az ENSZ a jövő esztendőt a gyermekek nemzetközi évé­nek nyilvánította. Felhívta a világ közvéleményének, a kormányoknak a figyelmét ar­ra, hogy kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a gyermekek jogainak védelméhez, azok tel­jes érvényre juttatásához. A Magyar Népköztársaság csatlakozott az ENSZ felhívá­sához: hétfőn a Parlament Gobelin-termében Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Állami Ifjúsági Bizottság elnökének elnökletével megalakult a gyermekek nemzetközi éve nemzeti bizottsága. A 45 tagú bizottság társadalmunk széles rétegeit képviseli, titkára Ná­dor György, az állami ifjúsági bizottság titkára. Az alakuló ülésen Aczél György megnyitó szavai után alkotó eszmecsere bontakozott ki a jövő évi nemzetközi gyer­mekév programjáról. A soron következő parlamenti ülésszak előtt Az országgyűlés tisztségviselőinek tanácskozása Az országgyűlés soron kö­vetkező, tavaszi ülésszakának előkészületeiről, tennivalóiról tájékoztatta az országgyűlés állandó bizottságainak elnöke­it a képviselőcsoportok veze­tőit és a parlament tisztségvi­selőit hétfőn Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Borics Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese — Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter ismertette o belke­reskedelemről szóló törvényter­vezetet. Elmondotta, hogy a törvényi szabályozást, a szo­cialista kereskedelem iránt tá­masztott gazdasági-, társada­lompolitikai követelmények A tavaszi évfordulók Barabás János tájékoztatója a KISZ időszerű feladatairól Hogyan élünk — hogyan él­jünk t — teszik föl a kérdést s Válaszolnak rá szerte az or­szágban a forradalmi ifjúsági napok április 4-ig tartó ese- menyeineK idején ííjúkommu- nistak és KIBz,-en kívüliek az ifjúsági vitakörökben, a tag­gyűléseken, az ifjúsági klu­bokban és más fórumokon. A fiatalok szót váltanak a szo­cialista életmódról, a FIN ve­zérlő eszméiről, a szocialista hazafiságról, a proletár inter­nacionalizmusról, korunk for- radalmiságáról — tájékozta­tott hétfőn Barabás János, a KISZ Központi Bizottság titkára. Az szükséges — hangsúlyoz­ta a KISZ KB titkára —, hogy a három tavaszi évforduló, március 15., március 21. és áp­rilis 4. ünnepségeinek idején ifjúságunk ne elvont szocialis­ta életmódmodellt kutasson, hanem iskolájában, munkahe­lyén, szűkebb környezetében keresse meg a szocialista élet­módnak már előremutató je­gyeit, s alkosson véleményt saját feladatairól is. Az újdon­ság a megelőző évek hagyo­mányaival szemben: ezúttal a megyékben sem tartanak meg­nyitó ünnepségeket. Ezzel azt kívánják elérni, hogy az 1848-as polgári forradalom és nemzeti szabadságharcról, a Tanácsköztársaság kikiáltásá­ról és hazánk felszabadulásá­ról a megemlékezések meg­tartsák önálló karakterüket, nemzeti és nemzetközi forra­dalmi előremutató tartalmu­kat. Az elkövetkező hetek ese­ményei között kiemelkedő lesz március 15-én délelőtt 10 órakor Budapesten a Múzeum­kerti nagygyűlés, amelynek résztvevői átvonulnak a Már­cius 15. térre is és megkoszo­rúzzák Petőfi Sándor szobrát. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának évfordulóján este 7 órakor a Köztársaság téren rendez tömegdemonstrá­ciót az ifjúság, majd fáklyás menetben haladnak a Dózsa György útra, ahol a párt-, a kormány, a társadalmi és tö­megszervezetek, valamint a fegyveres erők képviselői he­lyeznek el koszorút. Újkori történelmünk legki­emelkedőbb dátumát, április 4-ét a gellérthegyi jubileu­mi parkban ifjúsági nagygyű­lésen köszöntik a fiatalok. Amikor a forradalmi ifjúsá­gi napok részvevői hitet tesznek amellett, hogy tiszte­lettel őrzik haladó hagyomá­nyainkat, történelmi múltunk dicső, forradalmi emlékeit, egyúttal a szokásosnál is több szót ejtenek a nemzetközi if­júsági mozgalom helyzetéről, harcáról. Mintegy előrevetítve a tavaszi mozgalmi progra­mokba illeszkedő VlT-előké- születeket. A XI. kubai fesz­tivált köszöntő politikai, kul­turális és sportrendezvények áprilisban valamennyi me­gyében megszaporodnak. A tervek formálódnak, s a KISZ KB legközelebbi ülésén rész- ’etesen áttekinti a VIT ma­gvar nemzeti előkészítő bizott­ságának eddigi munkáját, s határoz a magyar ifjúság kül­dötteinek létszámáról, össze­tételéről is. Az év első felében pártunk ifjúsági szervezete, az ifjúkommunisták több mint 800 ezer tagja fontosnak te­kinti, hogy aktívan kivegye részét a nemzetközi ifjúsági mozgalom feladatainak valóra váltásából. meghatározását a kereskede­lemnek a népgazdaságban be­töltött jelentős szerepe teszi szükségessé. Indokolja a tör­vény megalkotását az is, hogy a lakosság vásárlóként napon­ta nem kevesebbszer, mint négymilliószor kerül kapcsolat­ba a kereskedelemmel. Ezt követően Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be a Legfelsőbb Bíró­ság tevékenységéről. Hangsú­lyozta: a Legfelsőbb Bíróság feladata nem merül ki abban, hogy az ország legmagasabb jogorvoslati fóruma; hanem el­sősorban az ország bíróságai­nak elvi irányítását látja el. Érvényesíti azt a követelményt, hogy a bíróságok a jogszabá­lyokat egységesen, társadalmi, politikai és gazdasági céjainak megfelelően alkalmazzák. Az utóbbi évek tapasztalatai sze­rint a bíróságok ítélkezésének színvonala általában jó, szi­lárd az ítélkezés törvényessége, érvényesül a jogbiztonság. A továbbiakban az érte­kezlet résztvevői meghall­gatták Púja Frigyes külügy­miniszter beszámolóját, a kormány külpolitikai tevé­kenységéről. Az értekezleten felszólalt Hegedűs Lajos, Juratovics Aladár, Lakatos Pál, Lukács János, Pap János, Pesta László, Sándor József, Szabó József, Szilágyi Gábor, Szviridov Ivánné és Varga Zsigmond országgyűlési képviselő. Érzik a megbecsülést Üllői kommunisták párt megbízatásai — a közéletben öten ülünk az üllői nagy­községi pártbizottság irodájá­ban, nem sokkal a pártnap kezdete előtt. Az asztal körül helyet foglaló kommunistákat egy fontos jellemvonás köti össze: mindannyiuk pártmeg­bízatása a falu közéletének alakításához kapcsolódik. A négy párttag mozgalmi mun­kája felöleli az egész falu éle­tét, az emberek gondjaival, eredményeivel együtt. Most pártmegbízatásukról beszél­nek, mely ismertté s olyan emberekké tette őket a hely­beliek előtt, akiket az üllőiek úgyszólván naponta felkeres­nek. Ünnepség minden hétvégen Zsila Lászlóné, az üllői álta­lános iskolában tanár, s egy­ben a pedagógus-pártalapszer- vezet titkára. A községi párt- bizottság tagja, s ő vezeti a tanács mellett működő társa­dalmi és családi ünnepeket szervező bizottságot — Az iskolában s a pedagó- gus-pártalapszervezet életében kiemelkedő esemény volt, ami­kor tavaly nyáron birtokunk­ba vehettük új, tizenhat tan­termes iskolánkat — mondja. — Ide költözött az egész felső tagozatunk. A tanárok magu­kénak érzik az iskolát, az építéskor és az átadás után is sok társadalmi munkát végez­tek érte. Többek között ennek is köszönhető, hogy tavaly Közeleg a sonka szezonja Disznótorok után — vágóhidak tájékán Végje a disznótorok idejé­nek. Hurka-kolbász, toroská- posata már nem kerül az asz­talokra ilyentájt faluhelyen, önként adódik a kérdés: a központi hústermelés-ellátás- feldolgozás hullámvölgye-e a tőlvége ? A PENOMAH igaz­gatóhelyettese, Tatár Sándor szerint: — Nagyon is az. Az egyen­letes állaitátvéteL, húsfeldolgo­zás, „térítés” egyik legnagyobb gondja ez a hullámvonal, mely karácsony-szilveszter után kezd leívelni s tavasz végére mélyponton van. A nyár elején meginduló turiz­mus azután — megyénkben különösen a Dunakanyar vi­dékén — ismét igényli az üzletekben vásárolható húsfé­léket. Az új étkezési szoká­sok, a fogyasztói igények nem állítják könnyű feladat elé sem a sertéstenyésztőket, sem a feldolgozó ipart, mivel egy­képp keresett cikk a sovány disznóhús és a vastag szalon­na. De hát nincs olyan ke­resztezett fajta, mely e két kívánságnak egyszerre tudna eleget tenni. A másik népsze­rű, és gyakran hiányzó bel­sőség a máj. Elsősorban kór­házaik, gyermekélelmezési in­tézmények s a konzervipar tartanak rá igényt, de bedol­gozzák hurkába, kenőmájasba is. így a lakosság igényeit friss májjal, teljes egészében csak akkor tudnánk kielégíte­ni, ha a tenyésztők olyan ser­tésfajtával déphetnének a po­rondra, melynek egy kilónyi helyett 40 kilós mája lenne ... De hát ez tréfának is képte­lenség. Az ízekről szólva — Milyen arányban vesz át a vállalat háztájiból, kisegítő gazdaságoktól és termelőszö­vetkezetektől Pest megyében sertéseket? — Az arányok nálunk is az országos megoszlást tükrözik. Az átvett élő állat kétharma­da kisgazdaságokból, egyhar- mada tsz-ekből származik. Tavaly 280 ezer sertést vet­tünk át, idén 300 ezerre szá­mítunk. Húsipari szempont­ból nem adnak új ízt a ké­szítményeknek az egyre ter­jedő új fajták, hibridek. ízek­ről, fűszerekről szólva gyak­ran elmhrászialjük ~az !Stélml- szeripart, hiányolva a tájegy­ségenként megszokott fűszere­ket gyártmányainkban. Az igazság az, hogy pontos re- ceptúrák szerint dolgoznak a mesterek, s az ízek-aromák adagolása nem az egyéni íz­lés, kompozíciós lehetőség, hanem az országos szabvány függvénye. Az ízlésekről amúgyis nehéz vitatkozni; a legutóbb piacra vitt babérle­veles sonkaszaJámi megbukott — krumplifőzelék ízét érezték a vásárlók — nem egyhelyt keresik ugyanakkor a „dié­tás disznósajtot”, amin ke­vésbé zsíros-fűszeres cseme­gét értenek. A kalória- és fű­szermentes disznósajt azonban fából vaskarika. Torlódás hétvégén — A házi disznótorok jó ízét persze nagy tételben ne­héz visszaadni. De talán a változatosabb fűszerezés, a páclevak segíthetnének. — A szerecsendió, a Korian­der, a gyömbér gyakran hiány­zik, ez igaz. De a sonkák, egye­bek pácolása, füstölése nem tér el a hagyományos techni­kától. Ez idén korán jön a húsvét; a jövő hónapra 14 vagonmyi húsvéti áruval ké­szülünk : csülökkel, darabolt és kötözött sonkával, csontos combbal, lapockával. A házi disznótorok okozta hullámvölgyből a felívelés tu­lajdonképpen húsvéttal kez­dődik a húsipar számára. A vidéki háztartások tekinté­lyes méretű kamrái ugyan még nem fogynak ki ilyen­tájra, de kóstolóba már sen­ki sem küld húsvéti sonkát, s a kereslet így e cikkből évről évre emelkedik. Kereskedelmi kérdésekről cserélve gondolatot, Szűcs Er­vin kereskedelmi főosztályve­zető veszi át a szót: — Disznótoroktól függetle­nül, egyenletes a fogyasztói igény, a kereslet-kínálat ará­nya a sertészsír iránt. — Néhány községben, ki­sebb településekben Pest me­gyében sem ritka látvány a hét végi sorban állás húsbol­tok előtt. — Való igaz, csakhogy ez nem ellátási nehézséget, ha­nem étkezési szokást jelei A Vágóhidak’ " fegyenlétesen dol­goznak, a feldolgozó ipar ugyancsak, a kereskedelem pedig hét elején és hét köz­ben is tudná fogadni az árut. Csakhogy a hagyományos életvitel részeként a háziasz- szonyok sóit helyütt még mindig hét végén szerzik be a nagyobb mennyiségű leves­be- és sülitnekvalót. így az­után hiába a hétközbeni egyenletes „terítés”, az üzle­tek árut ilyen helyeken kény­telenek visszaküldeni eladat­lanul. Kialakul a hét végi tor­lódás, mely sem a fogyasztók­nak, sem a kereskedelemnek, sem az élelmiszeriparnak nem előnyös. A választék iránti igényt sem könnyű összehan­golni az adottságokkal-lehe- tőségekkel. A megye három kiskeres­kedelmi vállalata az áfészek- kel és a megyei tanács ke­reskedelmi osztályával együt­tesen négy kategóriába osz­totta az üzleteket. A kiemelt — első — kategóriába, mint amilyen például a váci 10. számú bolt, hetente 40—50 fé­le húskészítményt szállítunk, ami rendre el is fogy. Egy olyan kisközségbe viszont, ahol a heti húskészítmények igénye a 20 kilót aüg haladja meg, természetesen csak 5—6 féle készítményt adhatunk. Erős a hagyomány H u nkától -kol b ászt ól -disznó - sajttól elindulva tehát eljutot­tunk odáig, hogy étkezési szo­kásaink miközben formálód­nak, alakulnak, azonközben a hagyományos jegyeket is őr­zik még. S bár a zoológiának az az egyede melyről ebben az írásban a legtöbb szó esett, talán már nem is makikról ál­modik — hiszen remek hizla­ló tápot kap —, viszont több száz éven át volt része a ma­gyar konyha világhírének. S a makkolta-tás ősi színtere, a Bakony sűrűje egy nemzet­közivé vált angol szóban, a bacon-ban él tovább, világ­szerte. Mely egyszerre jelent szalonnát is, sertésfajtát is. Halhatatlanná téve hajdan­volt házi disznótorokat akkor is, ha az agrártörténet délibá- bos nyelvészkedése ehelyt ta­lán inkább tréfás, mint igaz. Bedő Ildikó zavartalanul megkezdődhetett a tanítás. Pártmegbízatásom másik része — társadalmi és családi ünnepek szervezése — jól kapcsolódik iskolai mun­kámhoz. Az albizottság tevé­kenysége népszerű a íaluban. Egy-egy osztályunkban az út­törők önálló műsort tanultak be, amelyet a névadókon, az esküvőkön, az évfordulókon adnak elő. Szinte alig akad olyan hét vége, amikor ne hív­nának bennünket egy-egy ün­nepségre. Sok elfoglaltságot ad tanácstagi munkám is. Az utóbbi hónapokban bőven akadt tennivalónk, hiszen a falu életének az alakulása minden helybelit foglalkoz­tat... Tóth lmréné takarítónő ve­szi át a szót, aki szintén ta­nácstag, a kettes pártalapszer- vezet vezetőségi s a tanács működtette szabálysértési bi­zottság tagja. Először tanács­tagi munkájáról beszél: — Minden helybeli előtt is­meretes, hogy a terjeszkedő, egyre jobban kiépülő Ferihe­gyi repülőtér miatt a tanácsi szervek szabályozták egyes ül­lői körzetek beépíthetőségét. Az intézkedés mintegy 80 te­lek tulajdonosát és 36 utca la­kosait érinti. Ezeken a terüle­teken tilos mindenfajta épít­kezés, csupán a házak állagá­nak megóvása engedélyezett. Természetesen mindennapos kérdés — s az itt élők rendre meg is keresnek vele —: hol építhetnek, melyik vidéken biztosít a tanács másik telket, kapnak-e kártalanítást. E munkát csak felelősséggel vé­gezhetjük, hiszen nyilván­valóan sokszor nehéz a hely­zet megértetése az emberek­kel. Legalább ilyen fontos téma a vízellátás a faluban. Üllő környéke vízben szegény, tá­volról érkeznek hozzánk a ve­zetékek.' Egy-egy lakásba 13 ezer forintért vezetik be az ivóvizet,- apii,-rnegiptfisak -élég­gé költséges. Házról házra jár­tunk, úgy magyaráztuk meg az embereknek ezeket a kér­déseket. A bögrecsárdák ellen — És nem mindig népszerű az ember, amikor önként vál­lalt pártmegbízatását teljesíti. A szabálysértési bizottságban munkálkodva sokszor büntet­nünk kell. Itt van például a bögrecsárdák, a zugkimérések esete. Annyira elszaporodtak a zugkimérések, hogy már-már aggasztó gondokat okoznak a faluban. Legutóbb példás bün­tetést szabtunk ki; az egyik családi bögrecsárda tulajdo­nosait — férjet és feleséget — öt-öt ezer forintra büntettünk. Baráti körük, ismerőseik (nem kevésbé a zugkimérés vendé­gei) ellenünk fordultak. Sze­rencsére, akik ismerik gond­jainkat — s ilyen a helybeliek többsége — mellénk álltak. Erdei Gábor tanácselnök ott van a falu közéletének vala­mennyi fórumán. A községi párl-végrehajtóbizottság, a Ha­zafias Népfront és az MHSZ helyi elnökségének a tagja. Részt vesz a községi pártbi­zottság mellett működő gazda­ságpolitikai bizottság munká­jában is. Hatezer ára az iskoláért — A tanácsi munkáról rész­ben már szóltunk — kezdi —, ezúttal inkább a népfrontte­vékenységről beszélnék, mely­nek nagy a szerepe a község­beli társadalmi megmozdulá­sok szervezésében, irányításá­ban. Az iskola építésére, amely még nem fejeződött be, a helybeliek 17 ezer órányi társadalmi munkát ajánlottak fel, s ebből 6000-et már tel­jesítettek. Ugyancsak sok se­gítséget kaptunk sportszék- házunk bővítéséhez, amelyet társadalmi munkában alapoz­tak az üllőiek. Említhetem járdaépítési akciónkat, amely­hez a tanács biztosította az anyagot. Berencz Pálné, a Monor- vidéke ÁFÉSZ-nál tervstatisz­tikus. Pártmegbízatása: párt- csoportbizalmi alapszervezeté­ben, tagja a vöröskereszt helyi vezetőségének, a szövetkezeti munkaügyi döntőbizottságnak és a munkaverseny-bizottság- nak. Most az utóbbiról számol be; Áruház, társadalmi munkában — A Monor-vidéke ÁFÉSZ II községben működik. A szö­vetkezetné] dolgozó 41 szocia­lista brigád tagjai jól ismerik nemcsak közvetlen munkafel­adataikat, hanem az egész. áfész előtt álló célokat. Isme­rik lehetőségeinket is. Ennek köszönhető, hogy olyan mun­kafelajánlásokat tettek a bri­gádtagok, amelyre az egész já­rásban is felfigyeltek. Példa­ként szólnék a vecsési ABC- áruházról, amely felépítését teljesen társadalmi munkában vállalták dolgozóink. Elkészí­tésének határideje március 21-e. — Sikeresen dolgoztak vö­röskeresztes aktivistáink is. Ezt bizonyítják a véradások, amelyeken mindig sok dolgo­zónk jelent meg. Megfelelően fejlődött a vöröskereszt tag­jainak a létszáma is; tavaly tízszázalékos növekedést köny­velhettünk el. ★ Arra a kérdésre, hogy mi ösztönzi ennyiféle megbízatás vállalására a jelenlevő négy kommunistát, mindannyian egyértelműen válaszoltak. Mi­szerint: valamennyien érzik, hogy a munkájuknak eredmé­nye van, hiszen a maga terü­letén mindegyikőjük egy kicsit előreviszi a falu ügyét. És, ami ugyancsak nem lebecsülendő: szinte minden pillanatban ér­zik az üllőiek megbecsülését. Virágh Ferenc Tornaterem az iskolában Tornateremmel bővítik Csemőn az iskolát. A 170 négyzet- méteres új létesítményhez öltözőt és fürdőt is építenek. Az építők, a Pest megyei 5. számú ISZKV dolgozói jövő év máju­sa helyett idén november 7-re elkészítik az épületet. Dózsán Péter (elvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents