Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

Új tárolók Százhalombattán A Dunai Kőolajipari Válla­lat 350 ezer köbméterrel nö­veli tárolókapacitását ebben a tervidőszakban. Ezzel lehetővé válik, hogy nagyobb mennyi­séget tárolhassanak a nyári készletekből. Az első két, 40 ezer köbméteres tartályt már ez év második félévében üzem­be helyezik, s az esztendő vé­gére elkészül újabb 80 ezer köbméter tárolótér. Az Adria kőolajvezeték Százhalombattán épülő fo­gadóállomásán négy, 30 ezer köbméteres tartály készül, amelyekből kettőt az idén át­adnak rendeltetésének. Intenzív munka a Szaljut-6-on Sajtóértekezlet az űrben A Szaljut—6. fedélzetén az űrhajósok vasárnap nemzet­közi sajtóértekezlet keretében válaszoltak a földi irányító­központban tartózkodó újság­írók kérdéseire. Alekszej Gubarev, a csütör­tökön felbocsátott Szojuz—28 parancsnoka nagy vonalaikban ismertette a nemzetközi űr- hajóscsapat tudományos prog­ramját, amelyben számos aszt- ro-fizikai, orvos-biológiai és technológiai kísérlet szerepel. Vladimir Remek, az első csehszlovák űrhajós az űrből kívánt további jó munkát és mielőbbi sikeres űrrepülést T íz beruházást sorol fel — állami kiemelt be­ruházásokat, valamint vállalati fejlesztéseket, amik a tőkés kivitel bőví­tését szolgálják — az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának cselekvési prog­ramja, mint olyanokat, amelyek megkülönböztetett figyelemre, támogatásra ér­demesek. Természetesen nemcsak ezek a munkák alkotják 1978 beruházási teendőit, hiszen egy-egy esztendőben a megyében a kivitelező építőipar átlago­san 1500—1700 feladat vég­rehajtását kezdi el, nagy­jából ugyanennyi épít­ményt adnak át, s az úgy­nevezett záróokmány, azaz az esztendő végén kivitele­zés alatt álló létesítmé­nyek száma 500 és 600 kö­zött váltakozott a legutób­bi három, négy évben. Ha most ehhez hozzászámítjuk azokat a fejlesztéseket, me­lyek építést nem igényel­nek, de minden más tekin­tetben beruházások, akkor az előbb említett számok tovább kövérednek, s meg­haladják a kétezret. Egyszerűbben szólva: a megyében folyamatosan nagy arányú a beruházási tevékenység, az iparban épp­úgy, mint o mezőgazdaság­ban, s a kommunális ága­zatokban. Mivel a befekte­tések jelentősek, elsőrangú­vá lép elő a kamatok ügye; időben kezdi-e szolgálatát egy-egy újdonság? S ez annál inkább fontos, minél lényegesebb helyet foglal el a beruházás az ipar szerve­zetében, hiszen például a 4,6 milliárd forint fejében készülő 750 kilovoltos táv­vezeték hazai szakaszának átadása — az országhatár és Albertirsa között — nem egy vagy néhány cég ügye, érdeke, haszna, hanem az egész népgazdaságé. Ha nem készül el időben az energiahálózatnak ez az új ütőere, kézenfekvő: a ter­vezett energiafelhasználást korlátozni kell — s akkor jó néhány más feladat ma­rad végrehajtatlanul —, vagy többletkiadások elle­nében importálni, ahonnét lehet, az áramot. M ásfajta példával élve: a csővezetékektől kö­rülfont Százhalom­battán, a Dunai Kőolajipa­ri Vállalatnál idén újabb kapocsként fogadhatják ezt a földbe búvó kígyót, mely őket a jugoszláv tenger­parttal köti össze. Igen, az Adria kőolajvezetékről van szó, s szűkebben megvon­va a látóhatárt, arról a 105 kilométernyi szakaszról, amit Százhalombatta és a Somogy megyei Kára kö­zött építenek meg a cseh­szlovák szerelők. A vezeté­ken túl négy kompresszor- állomásnak is átadásra kell kerülnie, s mint a szerelők vállalták, szeptember tízig ez megtörténik. Szándékosan említettük az energiaellátás két nagy beruházását, mert ezeknél nincs különösebb szükség győzködésre, mennyire fon­tosak, milyen szerepet töl­tenek be a népgazdaság fejlesztési terveiben; önma­gukért beszélnek. A villa­mos távvezeték egy nagy erőművet pótol, a kőolajve­zeték pedig a vasúti szál­lítás költségeinek húsz, hu­szonöt százalékáért juttat­ja el a feldolgozó helyre a nyersanyagot. Természete­sen nem csupán ennyi az új eszközök kamata, ám a kiragadott jellemzők is sej­tetik, nagy népgazdasági érdekekről van szó. Ezeket persze senki sem vonja kétségbe úgy általában. Gond akkor van, amikor az általánosságból konkrét feladatok következnek, amikor egy vállalatnak, emberek egy meghatározott csoportjának kell — kelle­ne — pontosan tennie a dolgát, s mi tagadás, az ilyenkor bekövetkező ma­gyarázkodásból a finomító sok vihart megélt beruhá­zói hegyekre valót hallgat­hatták már meg. S ha nem nagyberuházásról van szó, hanem egy átlagosnak tűnő fejlesztésről, ami azonban más iparterületek tucatjaira gyakorolt hatást, elképzel­hetjük, mennyi a magyaráz­kodás, a bizonykodás, nem rajtuk múlik az átadás ha­táridejének betartása, ha­nem ... S a hanem után mindig mások következnek, azaz, ha a szavaknak hinni lehetne, valójában minden­ki mindent megtesz a siker érdekében, csak éppen má­sok vetnek görbe botot a lábuk elé. B eruházási szakembe­rekkel beszélgetve ma nem egészen azt hal­lani, mint néhány eszten­deje. Akkor kizárólag a szabályozási, ösztönzési rendszer volt terítéken, ma mind gyakrabban esik szó arról, hogy lazák, rendezet­lenek a vállalatok közötti kapcsolatok, alacsony fokú a kivitelezési fegyelem. Az építésben, s az azzal össze­függő szerelési munkáknál hetvenezer féle anyagot, al­katrészt használnak! Elké­pesztően nagy szám, s ép­pen ezért könnyen megtör­ténik, a hetvenezerből ha száz hiányzik, senki sem tartja azt nagy ügynek. Csakhogy a száz között le­het tíz olyan anyag, alkat­rész, ami híján megbénul a munka, áll a beruházás ki­vitelezése, s a külső szem­lélő annyit lát, itt is, ott is lógnak, tétlenkednek az emberek. Lógnak, mert — nem tudnak mit csinálni! Az építésügyi és város- fejlesztési államtitkár, egy beszélgetés alkalmával azt hangsúlyozta, hogy egyet­len közreműködő fegyel­mezetlensége fölött sem le­het szemet hunyni a beru­házásoknál, mert ha ez történik, a mulasztás meg- tűrése a többiek számára már menlevél! Hivatkozni lehet rá, s tologatni a fele­lősséget, mert ha egy hiba nem hiba, akkor a követ­kező sem számíthat annak. Igen, van ilyesfajta, lélek­tani oka is az átadási kése­delemnek. Ezért jó helyen kutatja a megyei pártbi­zottság cselekvési program­ja a segítés, támogatás módját, amikor a párt-, a tanácsi szervek, a társadal­mi szervezetek együttes föllépését óhajtja. Valóban, erkölcsi, politikai eszközök­kel sokat lehet tenni azért, hogy az érintettek az át­adás időoontját tiszteletben tartsák. Ezekre az eszkö­zökre szükség van, ám nem a szakmai — szerve­zési, előkészítési, kivitele­zéskoncentrálási — eszkö­zök helyett alkalmazandók. Hanem azok számonkérésé­re, a rejtett akadályok el­hárításának elősegítésére, tehát a késedelmek meg­előzésére. Mészáros Ottó lengyel és NDK-beli társai­nak, akikkel együtt kapott kiképzést a Csillagvárosban. Hétfőn a három szovjet és a csehszlovák űrhajós, foly­tatta a tudományos kísérle­teket Be kelllett fejezniük a Szplav mini olvasztókemence segítségével végzett kísérle­tet, amely egyes anyagok kristályképződésének, illetve bizonyos öntvények kialakítá­sának fontos vizsgálata. Ezek segítségével a világűrben az anyag olyan, tulajdonságait le­het kialakítani, ami a Földön nem megoldható, vagy rend­kívül nagy feladatot jelent A csehszlovák tudományos akadémia asztronómiai inté­zete dolgozta ki azt a vizsgá­latot, amelyet hétfőn az „újonc” űrkettős, Gubarev és Remek végzett el a Szaljut—6 űrállomáson. A vizsgálat lé­nyege az, hogy új megfigye­lésekkel kerüljön közelebb a tudomány az űrhajózás ko­rábbam felfedezett és a tudó­sak által „magas elnyelő ré­tegnek” nevezett jelenség tit­kának megfejtéséhez. Az űr­hajósok és az automatikus csillagászati mesterséges hol­dak megfigyelései nyomán de­rült ugyanis ki, hogy Föl­dünk felszínétől mintegy 80— 100 kilométerre van egy olyan réteg, amely elnyeli, csök­kenti a csillagok fényét — éppúgy, mint az atmoszféra sűrűbb rétegei. A két űrhajós a csehszlovák intézet által szerkesztett különleges megfi gyelési csillagtérkép alapján tanulmányozta a csillagok fényerejében mutatkozó vál­tozásokat, pontosan rögzítette a változások idejét és beje­lölte azt a térképre. A megfi­gyelések alapján kívánják az intézetben megszerkeszteni az automatikus fotométert, amely mesterséges holdakra elhe­lyezve egész pontos meghatá­rozásokat adhat majd az el­nyelő rétegről. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 7., KEDD Elsődleges a gyártmányfejlesztés A hazai piacot is ellátják Három Pest megyei könnyűipari üzem exporttervei A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár pomázi gyáregységében Preisner Gyula igazgató el­mondta, hogy az idén hét szá­zalékkal több kelmét gyárta­nak, mint tavaly, ami azt je­lenti, hogy kereken 1 millió négyzetméternyi anyagot sző­nek a pomázi lányok, asszo­nyok. E jelentős mennyiség te­kintélyes része, 660 ezer négy­zetméternyi kártolt szövet kül­földi értékesítésre kerül. Je­lenleg termékeik nagyobb ré­szét nyugat-európai üzletek­ben értékesítik. A szocialista export nő, ezen belül elsősor­ban a Szovjetuniónak szállí­tanak a tavalyinál sokkal több szövetet. A gyáregység idei legfontosabb feladata, hogy a szovjet partnervállalat igé­nyeit az ottani divat szerint, kifogástalan minőségű kelmék­kel elégítse ki. Ehhez inten­zív gyártmányfejlesztés szük­séges. A dolgozó kollektívára, Nehéz nyárra készülnek Nagykőrösön megkezdik az üzemcsarnok átépítését A hazai konzervipar termé­keinek több mint egyharmadát exportálják. Ez azt jelenti, hogy tavaly 434 ezer tonna konzervet értékesítettek kül­földi piacokon, és ebből a tő­késországokba csaknem 86 ezer tonnát szállítottak. A Nagykőrösi Konzervgyár 12 ezer 600 tonna árut kül­dött a tőkésországokba. Ez majdnem kétszerese az 1976-ban exportált meny- nyiségnek. Jelentősen emelkedett a gyár szocialista exportja is, ugyan­akkor a belföldi értékesítésük a korábbi 700-ról 500 vagonra csökkent. Ez valószínűleg a tavalyi jó zöldség- és gyü­mölcsellátás következménye. S mert a konzervipar 50 ezer tonnás növekedést, összesen félmillió tonna exportot tervez az idén, ennek arányában a nagykőrösi gyár is emelte idei terveit: tőkés szállításoknál ugyan csak kis mértékben, a szocialista piacokon azonban 25 százalékkal. Emellett ter­mészetesen az eddigi színvona­lon kívánják kielégíteni a bel­földi partnerek igényeit is. Ez a termelésnövekedés azonban nehéz feladat elé ál­lítja a nagykőrösieket, mivel megkezdődött az I. üzem­csarnok átépítése. A borsószezon befejezése után, várhatóan a nyár közepén pe­dig a csarnok egy részét tel­jesen le kell bontani. Az üzemrész lebontása je­lentős termeléskiesést okoz, hiszen itt készült a gyár ta­valyi termelésének egyharma- da, mintegy 2700 vagon kon­zerv. (Paradicsomból például az elmúlt szezonban rekordot, kétévnyi mennyiséget dolgoz­tak fel ebben az üzemrészben.) Az I. üzem termeléskiesését a gyár többi részlegében kell pótolni, zsúfoltabb, nehezebb körülmények között. Antal László, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatóhelyette­se elmondta, hogy már felvet­ték a kapcsolatot a környék mezőgazdasági szövetkezetei­vel, és a termeléshez szüksé­ges alapanyagok 107 százalé­kát január 30-ig szerződésben is lekötötték. Ez azt jelenti, hogy zöldség­ből a szükséges mennyiségnél többre, gyümölcsből egyelőre még kevesebbre kötöttek szer­ződést a termelőkkel. A konzervgyár exportjának legnagyobb része gyümölcské­szítmény, dzsem és befőtt. De szállítanak a külföldi megren­delőknek húskonzerveket és készételeket is. Ugyancsak a külföldi megrendelőké lesz a ceglédi és nagykátai üzemegy­ségben készülő szárított zöld­ség, hagyma és petrezselyem mintegy 90 százaléka. W. G. ezen belül elsősorban a szo­cialista brigádokra vár az a feladat, hogy a tavalyinál több szövetet a legutóbbi három év­ben üzembe helyezett korszerű, félautomata szövőgépek még jobb kihasználásával állítsák elő. A Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalat bőrdísz­mű gyáregysége ugyancsak kétharmadát exportálja idei termékeinek. Pilisszentivánon és Kistarcsán összesen 149 mil­lió forint értékű, női-, férfi-, utazó- és egyéb táskát készíte­nek, s ebből 109 millió forint értékűt külföldi megrendelésre. E gyáregységben a szocialista export az erős, bár tavaly in­tenzíven nőtt a nyugati érdek­lődés is. Egyetlen esztendő alatt másfélszeresére emelke­dett a forgalom. A tőkésorszá­gokba elsősorban Kistarcsáról szállít női táskákat a vállalat, Pilisszentiván a szocialista ex­portra menő aktatáskák gaz­dája, de itt készülnek a mind­két relációban keresett utazó­táskák is. A bőrdíszmű gyár­egységben az idén körülbelül 15 millió forintot fordítanak a munkakörülmények javításá­ra, ebből 3 millióért vásárol­nak gépeket, Pilisszentivánon új üzemcsarnokot, és szociális helyiségeket építenek. A Faipari Gyáregység a PEVDI egy másik, ugyancsak könnyűipari termékeket elő­állító üzeme Solymáron. Az idén 15 százalékkal növeli termelését, s összességében 91 millió forint értékű bútort, va­lamint ablaktokot és ajtót gyártanak. Külföldi megrende­lést most kaptak első ízben, mégpedig Franciaországból, kempingbútorokra. Az év fo­lyamán 3—4 millió forint ér­tékűt szállítanak az óceán partjára, de — mint Űjfalusi József, a vállalat gazdasági igazgatója elmondta, — a ha­zai vásárlók is megvehetik a boltokban. Cz. V. PEST MEGYE KÉTSZÁZÖTVENKILENC KÖRZETÉBEN Befejeződtek az időközi tanácstagválasztások Vasárnap országszerte meg­tartották az időközi tanácstagi választásokat. A szavazásra jo­gosultakat mindenütt feldíszí­tett szavazó helyiségek várták. Pest megye valamennyi já­rásában és öt városában ösz- szesen 259 választókerületben került sor időközi választásra. A megyei választási elnök­ség vasárnap esti ülésén érté­kelte a tapasztalatokat. Meg­állapította, hogy a választás valamennyi szavazókörben a törvényes előírások megtartá­sával zajlott le. Minden jelölt megkapta a szükséges szava­zatokat. Három választókerületben két-két jelölt indult. Ezek kö­zül két választókerületben az első helyen, egyben a második helyen álló jelöltet választot­ták meg. A választói névjegy­zékbe és pótnévjegyzékbe fel­vett 23 360 állampolgár közül 22 914, o választásra jogosultak 98,1 százaléka járult az urnák­hoz. A megyében mindössze 55 érvénytelen szavazat volt. A leadott szavazatok 99 százaléka a jelölteket támogatta. A meg­választott tanácstagból 172 fér­fi és 87 nő. Harminc éven aluli 66 új tanácstag (25,5 százalék). KÖZÉLET Hikmat Chehabi altábor­nagy, a Szíriái Arab Köztár­saság fegyveres erőinek és hadseregének vezérkari fő­nöke — aki Oláh István al- tábornagynak, a magyar nép­hadsereg vezérkari főnöké­nek, miniszterhelyettesnek a meghívására katonai küldött­Megújul a kocsi­matuzsálem A Dunakeszi Járműjavító 1. számú gyárrészle­gében készül a Közlekedési Mú­zeum megrendelé­sére muzeális ér­tékű régi étkező­kocsi. Egy hó­napja kezdték a munkát, és május 1-re szállítják a kész kocsit. Halmágyi Péter (elvétele ség élén hivatalos baráti lá­togatáson járt hazánkban — hétfőn elutazott BudapestrőL Timmer József, a SZOT tit­kára, aki magyar szakszer­vezeti küldöttség élén vasár­nap érkezett Madridba, hosz- szabb megbeszélést tartott Marcelino Camachóval, a munkásbizottságok főtitká­rával, és Carlos Elvira titkár­ral. Väinö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Baráti Tár­saság elnöke egyhetes hiva­talos látogatásra Magyaror­szágra érkezett. Tárgyaláso­kat folytat a Kulturális Kap­csolatok Intézete és a Haza­fias Népfront illetékeseivel a baráti kapcsolatok elmélyíté­sének továbbfejlesztéséről. A Magyar Nők Országos Tanácsának Elnöksége a kö­zelgő nemzetközi nőnap al­kalmából hétfőn délután a nő­tanács székházában baráti találkozón látta vendégül a Budapestre akkreditált diplo­máciai képviseletek nőtag­jait. A vendégeket Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke köszöntötte.

Next

/
Thumbnails
Contents