Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

1978. MáRCHJS 29., SZERDA k/űiítw A fővárost a Dunántúl feiől körül ölelő dombvi­dék, egy enyhe félkörben meghajtott palást, amely Szentendrétől Százhalom­battáig ér — nos ez a te­rűiéi az itt. élő 190 ezer ember ellátása ad munkát a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalatnak. Három já­rás — a szentendrei, a bu­dai és a ráckevei — hu­szonkét község és telepü­lés, valamint két város, a már említett Szentendre és Százhalombatta tarto­zik ehhez a „birodalom­hoz”. Nem mondható kicsinek ez a „tartomány”, amely különleges helyzeténél fogva az átlagosnál nehe­zebb feladatok elé állítja a kiskereskedelmi vállalatot. Nemcsak azért, mert észa­kon és délen, tehát a két végponton olyan területek vannak, amelyek idegen- forgalmi szempontból ki­emelt „bánásmódot” igé­nyelnek — gondolunk itt a szentendrei és a rácke­vei járásra —, s még csak azért sem, mert az iparo­sodó, rohamosan gyarapo­dó Százhalombatta — mint kakukkfióka az ide­gen fészekben — társainál sokkalta többet kér. — Köze! a főváros A fő gond a kiskereske­delmi vállalat munkáját nehezítő, speciális körül­mény, Budapest szinte ta­pintható közelsége. Majd minden településről HÉV- vel, sőt nagy részükről még a kék autóbusszal is percek alatt a fővárosba lehet „szaladni”. Ilyen partner mellett ke­reskedni, s a vevőt leszok­tatva az utazgatásról, be­csalogatni a lakóhelyén le­vő élelmiszerboltba csak úgy lehet, ha az árubőség, az árukínálat vetekedik a budapestivel. Ez azonban nem lehet a végcél, hanem inkább az alap, hiszen ha a boltok szegényesek, ha nincs színes áruválaszték — a vevők buszra száll­nak ... Ez tehát az a könnyűnek egyáltalán nem mondható helyzet, amely legjobban meghatározza a vállalat működését. A vál­lalat, amely nem egy eset­ben e körülmények miatt szinte megoldhatatlan helyzetbe kerül, például a munkaerőfronton... De ne vágjunk a dolgok elébe. A vállalat az egykori népboltok örököseként 1950-ben alakult ugyanitt, ugyanezen a területen. Természetesen a profil ak­kor még sokkal zavaro­sabb volt: az élelmiszerek mellett mindenféle más, „vegyesboltba” illő árut is tartottak. Az évek múlásá­val a vállalat nőtt, erősö­dött. Az egykori 27 bolt helyett ma már 258 egy­ség látja el a megnöveke­dett feladatokat, ami esy- egy erősebb hétvégén akár félmillió itt lakó. nyaraló túrázó személy ellátását is jelentheti. A boltok nalvóbb része még mindig bérlemény. Az összesen 27 ezer négy­zetméternyi vállalati üz­lethálózatból 17 ezer négyzetméter idegen tu­lajdon. Mint ahogy eddig is, szívós, kitartó munká­val igyekeznek felszámol­ni ezt a függő viszonyt, ahol csak lehet. Arról nem is beszélve, hogy azok a bizonyos „elcsábítandó” vevők is inkább mennek tiszta, világos, nagy alap- területű, hűtőgépekkel jól felszerelt boltokba — s ezt az örökölt öreg üzletek természetesen nem tudják nyújtani. Ami mostanában épült, azon már látszik a vállalat elképzelése: milyenek is lesznek a Nyugat-Pest megyei élelmiszerboltok. A százhalombattai ABC például már 800 négyzet- méteres alapterületével valóságos óriás társai kö­zött. Ez az egy bolt egye­dül évente 48 millió forin­tot forgalmaz! (Igaz, most még néhány „idegen” áru is vevőre vár a boltban, iparcikkek ezek, hűtőgép, tévé, ugyanis a városban még nincs szakosított ipar­cikkbolt. Amikor felépült, „kiköltöznek” a bojlerek, a tévék, s marad a tiszta élelmiszerprofil.) A vállalat elmúlt évi forgalma 1 milliárd 370 millió forint volt. A szak­mán belül, a társ kiske­reskedelmi vállalatok so­rában ez előkelő helyezést biztosít. Az összeg nyolc és fél százalékkal maga­sabb, mint az 1976-os eredmény volt, s érdemes megjegyezni: ezt a jelen­tős emelkedést szinte ka­tasztrofálisnak mondható munkaerőhelyzetben érték el. — Honnan lesz munkaerő? Jelenleg 1300-an dol­goznak a vállalt feladatok megvalósításán, s becsülni kell helytállásukat, hiszen közülük a legtöbben bár­mikor beléphetnének va­lamelyik fővárosi élelmi­szerkereskedelmi vállalat­hoz, ahol a fizetések, az évi hűségpénz, s nem utol­sósorban a jobb munka- körülmények bizony nem kis vonzerőt jelentenek. S mégis: maradnak. Vállal­ják a hiányzók miatti munkatöbbletet is, hiszen a vállalati forgalom — a múlt évinél újabb 115 mil­lióval „megfejelt” — tel­jesítését teljes egészében munkájuk hatékonyságá­val tudják csak elérni. Pe­dig a létszámhiány első­sorban a boltok nyitvatar­tási idejére hat kedvezőt­lenül, s ez — nem kell bi­zonygatni — a forgalom, az árbevétel csökkenését eredményezheti. Sajnos, sok jóval a jövő sem biztat. Mind keveseb­ben jelentkeznek erre a pályára, a kereskedelem, úgy látszik, elvesztette egykori vonzerejét. Az utóbbi években közel 37 százalékkal csökkent a vállalat tanulóinak létszá­ma, tavaly pedig a felve­hető nyolcvan első éves helyére mindössze hu­szonheten jelentkeztek... Ebben a helyzetben a vál­lalat legfontosabb felada­ta: meglevő dolgozóinak a megtartása, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés. Az átlagbér fokozatos emelé­se mellett jelentős erőfe­szítéseket tesznek a nye­reség fokozására is. 1975- ben a nyereség 36 millió forint volt, 1980-ra már 61 milliót terveznek. — Zavartalan ellátás Mindezek alapján nem csoda, hogy a vállalat je­lentős előkészületek után vágott bele az ötödik öt­éves tervbe. Bizonyos fokig kötele­zett a jól sikerült negye­dik ötéves tervidőszak is: akkor, öt év alatt, a válla­lat forgalma 446 millió fo­rinttal növekedett. Ez az eredmény volt az alap, amelyről el kellett indulni 1976-ban. Nagyjából is­merték a fő tendenciákat, hogy tudniillik a lakosság reáljövedelmének növeke­dési üteme ebben a terv­időszakban a megelőzőhöz képest lassabban emelke-' dik, s ezért az áruforga­lom növekedési üteme is várhatóan lassulni fog. Ebben a helyzetben a vállalat fontosabb feladata az volt, Hogy a gazdaság- politikai és életszínvonal- politikai célkitűzéseknek megfelelően a profiljába tartozó cikkekből az ellá­tási területén élő lakosság folyamatos és választékos áruellátását biztosítsa. Amellett, hogy az alapve­tő élelmiszerekből az ellá­tásnak zavartalannak kell lennie, gondot kell fordí­tani a választék növelésé­re, az áruválaszték színvo­nalára, emelésére, a kor­szerű, egészséges táplál­kozás elterjesztésére. A háziasszonyok szoká­sait és konyháját átfor­máló nagy tervek megva­lósításáért fokozzák az ál­lati fehérjék, a diétás és a vitamindús élelmiszerek forgalmazását. A lehetőséghez mérten növelik az egy főre jutó hús-, zöldség- és gyü­mölcsfogyasztást is. S ugyancsak gondot fordíta­nak a háztartási munkát megkönnyítő, előre feldol­gozott élelmiszerek, a hű­tött, a félkész és a kony­hakész termékek választé­kának növelésére, vala­mint az üdítő italoknak a forgalmazására. — Jelentős hűtőprogram E célok eléréséhez a kis­kereskedelmi vállalat to­vább javítja kapcsolatait legfőbb kereskedelmi partnereivel. Tartós kap­csolatok kialakítására tö­rekednek: a gyárak, a ke­reskedelmi vállalatok több­ségével hosszúlejáratú szerződéseket kötöttek. Sütőipari termékeket küld a kerepesi és a dunaha- raszti vállalat. Húst kap­SONKA, KOLBÁSZ ÉS TÁRSAIK nak a fővárosból, Győrből, Ceglédről, évente 240 mil­lió forint értékben. Tejet is — egy esztendőben 120 ezer hektót — több hely­ről „gyűjtenek” be: Buda­pestről, Székesfehérvárról, Törökbálintról, Dunaújvá­rosból, Alsónémediből... Reménytelen vállalkozás lenne elsorolni azt a sok ezernyi áruféleséget szál­lító sok száz partnert, aki­vel a vállalat kapcsolatot tart. Annyit azért elmond­hatunk, hogy a legtöbb közülük állami vállalat, de elsősorban a választék bő­vítésére, színesítésére, il­letve a hiánycikkek pótlá­sára időnként kisebb ter­melőket is bekapcsolnak kereskedelmi tevékenysé­gükbe. S ha már a termék a boltokban van végre, a gondok még nem szűnnek meg. Elsőrendű feladat a minőség megóvása, ezért erőteljesen folytatják a már megkezdett hűtőgé­pesítési programot. Jelen­leg a vállalat minden bolt­jában van valamilyen hű­tőgép, az összesen 781 hű­tőberendezés teljes kapa­citása 954 ezer liter. Az árak kialakításában arra törekednek, hogy sa­ját eredményeik javításá­ra ne térjenek el felfelé az irány-haszonkulcsoktól. Ezen az elven még akkor sem változtatnak, ha ezt a piaci körülmények esetleg lehetővé is tennék. Hiszen a végső cél a fogyasztók­kal való kapcsolat megszi­lárdítása, nem pedig a pil­lanatnyi nyereség növelé­se. E cél érdekében szállí­tották és szállítiák le egy­két alapvetően fontos élel­miszer árát, mélyen a pia­ci ár alá.- Mi épül 1980-ig A kitűzött célok megva­lósításáért a tervidőszak­ban jelentős fejlesztéseket határoztak el. Közel 80 millióból tudnak gazdál­kodni, ennyit fordíthatnak új beruházásokra. Hol épüljenek új boltok, üzle­tek — ezt mindig alapos előzetes tárgyalások után döntik el. A megbeszélé­seken ott vannak a helyi tanácsi vezetők, s így a vállalat idejében tájéko­zódhat a lakosságszám várható alakulásáról, az építkezésekről, az üdülő­telepi vagy éppen az ipar­fejlesztésről. Az össze­gyűjtött információk alap­ján a vállalat öt év alátt a már meglevő alapterület mintegy 6000 négyzetmé­teres bővítését határozta el. Ebből 700 négyzetmé­ter már meglevő boltok bővítése, a többi új épít­kezés lesz. Nézzük, mi valósul meg ebből még az idén. Ebben az esztendőben hat új egy­ség nyílik. 1979-ben és 1980-ban viszont még több üzletet avatnak. Az idén megkezdődik a Csepel Autógyár bejáratánál egy 600 négyzetméteres élel­miszerbolt építése. Emel­lett Szigethalmon, Rácke­vén és Szentendrén egyen­ként 240 négyzetméteres boltok nyílnak. Törökbá­linton 350 négyzetméteres üzletet avatnak. Ez az öt beruházás mintegy 20 mil­liót visz el. S most néhány szó az 1980-ig hátralevő beruhá­zásokról. Budakeszin egy 400 négyzetméteres ABC épül, s megkezdődik a község centrumában levő bolt rekonstrukciója. Bu­daörsön élelmiszeráruház építésének előkészítésébe kezdenek, a központban levő bolt rekonstrukciójá­val azonban még a mosta­ni tervidőszakban végez­nek. Solymáron, a PEMÜ lakótelepén élőknek jó hír: 400 négyzetméteres ABC-t kapnak. Pomázon, ugyan­csak a lakótelep mellett, 600 négyzetméteres ABC épül. Szigetszentmiklóson — a helyi tanáccsal közös be­ruházásként ugyancsak 600 négyzetméteres ABC kerül tető alá. A helyi ta­nácsok részvételére szá­mítanak Pilisvörösváron és Visegrádon is, ahol 200—200 négyzetméteres kis ABC épül. Budakalá- szon száz négyzetméteres, Ráckevén pedig 240 négy­zetméteres élelmiszerbolt kezd majd dolgozni. A HÉV-állomás mellett zöld- ség-gyümölcsüzlet is nyí­lik. Százhalombattán egy hús- és egy tejbolt készül el, Érden pedig egy ideig­lenes élelmiszerbolt, az új lakótelepen, addig, amíg a hatodik ötéves tervben fel nem épül egy korszerű élelmiszeráruház. A beruházásokra ebben az évben 23 millió forintot fordítanak. A következő esztendő 25 millióba „ke­rül”, ugyanennyibe az 1980-as év is. Elképzelé­seik megvalósításához a Belkereskedelmi Miniszté­riumtól jelentős támoga­tást kapnak. — Tolvajriasztó 1978-ban 1 milliárd 500 millió forintos árbevételt terveznek. A tervidőszak utolsó évében már 1 mil­liárd 770 millió forintról szól a terv. A tervben fog­lalt célokat csak úgy tud­ják végrehajtani, hogy az aktuális feladatokat éven­te takarékossági intézke­dési tervben rögzítik, an­nak végrehajtásába be­vonják és anyagilag érde­keltté teszik dolgozóikat. Számításaik szerint 1980- ra nyereségük az 1975. évi szintet 61 százalékkal ha­ladja meg. Fontos intézkedések szü­lettek a vállalati munka- és üzemszervezés korsze­rűsítésére is. A munkafo­lyamatok szervezett ösz- szekapcsolása, a tervsze­rűség és az irányítás szín­vonalának további javítá­sa érdekében új szervezeti és működési szabályzat készült. A nagyszabású munkát segítik azok a szá­mítógépek, amelyeket eb­ben az évben szerez be a vállalat. Racionalizálták a bolti ügyvitelt, s a beru­házások, a nagyobb átala­kítások előkészítését is. Az új boltok esztétikusabb — s így forgalomnövelő ha­tású — kiképzésére töre­kednek. Ugyanakkor gon­dolnak a tolvajok elriasz­tására is: az idei évtől kezdve jelentős összegeket fordítanak riasztó beren­dezések felszerelésére, amelyekkel — néhány éven belül — valamennyi boltjukat ellátják. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat elmúlt évi eredménye alapján meg­pályázta a „Kiváló Válla­lat” címet. S ha nem is nyeri el, egy biztos, hogy a fővárost környező dombvidék „gaz­dái” lehetőségeikhez mér­ten mindent megtettek azért, hogy az itt élők áru­ellátásának színvonala legalább olyan közel le­gyen a Budapesten meg­szokotthoz, mint amilyen közel esik lakóhelyük a fővároshoz. (X) Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat SZENTENDRÉTŐL SZÁZHALOMBATTÁIG- A DUNÁNTÚLI DOMBOKON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents