Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

10 1878. MÁRCIUS 29.. SZERDA CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT • • Öreg boltban — fiatalos hévvel Az élelmiszer-áruházak, -boltok helyzete évek óta kedvenc témája nemcsak az újságoknak, hanem mindenkinek, aki napi be­vásárlásai miatt megfor­dul ezekben a boltokban. Javul, vagy romlik-e a helyzet, senkinek sem kö­zömbös. Annál kevésbé nem, mert a lakosság el­látása fontos politikai kér­dés, amely erősen befolyá­solja az emberek életkö­rülményeit és hangulatát. Huszonhat évvel ezelőtt... így gondolják ezt Ceglé­den is, a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat köz­pontjában. Két város: Nagykőrös és Cegléd, öt nagyközség és öt telepü­lés, vagyis 130 ezer em­ber mindennapi ellátásá­ról gondoskodnak. Az el­múlt esztendőben ünne­pelték megalakulásuk 25. évfordulóját. Működésük 1952. január elsején 63 elavult, korsze­rűtlen egykori népboltban kezdődött. S ezt a „vegyes jelleget” tulajdonképpen a mai napig hordozzák, hi­szen vas-, műszaki és ru­házati cikkeket is árusíta­nak boltjaik egy részében. Természetesen az arány ma már más, mint egykor volt: áruforgalmuk 93 szá­zalékát adják az élelmi­szerek, illetve a hasonló jellegű illatszerek, háztar­tási vegyiáruk, s mindösz- sze a maradék 7 százalék jut a régi emlékekét idéző „népbolti” profilnak. De térjünk vissza még egy kicsit az 1952-es év­hez. Már maga a vállalat székhelye — Cegléd — is arra ösztönzött, hogy ne csak az élelmiszer-ellátást tekintsék feladatuknak, hanem elérjék azt is, hogy a falvakban élő lakosság­nak az olcsóbb vagy drá­gább iparcikkek beszerzé­séért ne kelljen a főváros­ba utaznia. A „népbolt”-ra vonatkozó eredeti elképze­léseket az 1960-as évek körülményei megváltoz­tatták. A vállalat szakoso­dott az élelmiszerre azzal, hogy a már említett 7 szá­zalékos nagyságrendben azért átmentettek valamit a múltból. Az első év 118 millió forintot hozott, a korsze­rűtlen boltokban a kedve­zőtlen ellátás ellenére is az egy főre eső forgalom 47 ezer forintot tett ki. Két- száznegyvennyolcan dol­goztak akkor a'vállalatnál, s ma már bizony alig hin­nénk, hogy az egy hónap­ra eső átlagbér összege mindössze 810 forint volt. Fejlődésről beszélő számok A következő évek fejlő-« dése erőteljesnek mond­ható, különösen az 1968- ban bevezetett új gazda­ságirányítási rendszerből adódó lehetőségek hatása volt ösztönző. Míg 1952- ben a hatvanhárom bolt alapterülete mindössze 3210 négyzetmétert tett ki, 1972-ben már 188 egy­ség dolgozott, az összes alapterület elérte a 12 ezer négyzetmétert. A legfris­sebb adat: 181 bolt fogad­ja a vevőket és az összes alapterület 13 ezer négy­zetméter. Ugyanígy érdemes vé­gigtekinteni a kereskedel­mi forgalom növekvő ada­tain is. Az 1952-es év 118 millió forintot hozott. Az 1972-es terv már 456 mil­lióról szólt, az elmúlt év­ben pedig 760 millió fo­rintos forgalmat értek el. Működésük első évében 47 ezer forint árut adott el egy-egy dolgozójuk, 1972- ben 69 ezer forintot, 1977- ben pedig az egy főre eső forgalom 102 ezer forint volt. Ez a 102 ezer forint — óriási szám. Az országos átlag 92—94 ezer forint körül mozog, s különösen becsülendő az eredmény, ha tudjuk, hogy milyen nehéz körülmények között dolgoznak a vállalat ke­reskedői. Az első években a bol­tok csak kézi meghajtású gépekkel, a húsüzletek pe­dig csak hagyományos jégszekrényekkel rendel­keztek. 1958-ban már két darab elektromos pénztár­gép működött, s ugyaneb­ben az évben vásárolták az első 1500 literes hűtő­gépet is. S ma? A pénztár­gépek száma több mint 100, hűtőgép is minden boltban dolgozik: összes hűtőkapacitásuk megha­ladja a 300 ezer litert. S akkor még nem beszél­tünk az elektromos hús­őrlőkről, a mák- és dióőr­lőkről, a kávédarálók­ról... Érdemes egy-egy mon­datot idézni azoknak a visszaemlékezéseiből, akik már az induláskor is itt voltak. „írógépünk és gép­írónk sem volt...” „Egy negyedév alatt kaptunk annyi árut, mint most egy hónapban.” „Egy kecske­lábú hosszú asztalon gyűj­tögettük a könyvelni való számlát.” A tulajdonos nemet mond Elmúlt ez az időszak, amelyre már a legöregeb­bek is csak alig-alig emlé­keznek. Ám maradt vala­mi, ami sajnos a mába is visszahozza letűnt idők emlékét, s ez a korszerűt­len bolthelyzet. A most üzemelő 181 egység 80 százaléka ugyanis még ma is magántulajdonban van. Bérletként üzemeltetik őket, s az esetek többsé­gében a tulajdonos és a vállalat között a viszony egyáltalán nem mondható jónak. A fejlesztésekhez, a beruházásokhoz nem já­rulnak hozzá, pedig enél- kül halott a kereskedelem. Hűtőpultok, gépek kelle­nének a boltokba, ám a tulajdonos tiltakozik, kéri vissza az üzletét, kell a hely, építkezik — mondja —, s ott akadékoskodik, ahol csak tud. Megoldás lenne a boltok visszaadása? Nem. Hiszen a kereskedelmi forgalom 50 százaléka ezekben az öreg üzletekben realizáló­dik; az egykori tulajdonos tudta, hol kell építkezni... De nemcsak a vállalatnak van ezekre a boltokra szüksége, hanem a telepü­lések lakóinak is, akik egyelőre •— jobb híján — máshonnan nem szerezhe­tik be az alapvető élelmi­szereket. A 181 boltnak mintegy a 25—30 százaléka kor­szerű. Egészen pontosan: 32 bolt felel meg azoknak a követelményeknek, ame­lyek itt, a főváros közelé­ben biztosítaná a verseny- képességet. További 47 üz­let felszereltsége, beren­dezése, méretei, áruvá­lasztéka alapján közepes­nek mondható. Ám a ma­radék 102-vel bizony ba­jok vannak. A cél, évente legalább egy olyan új boltot nyitni, amelyik 400—500 négy­zetméteres alapterületé­vel, gépesítettségével át tudja venni a kisboltok szerepét. 1975-től ez a program eddig töretlenül folytatódott. Gyálon kettő, Üllőn egy ilyen ABC ké­szült el, következik Duna- haraszti, Cegléd, Vecsés. Hús, kenyér, tej az alap Ha végigtekintünk a két városon, az öt nagyközsé­gen és az öt településen, tehát a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat ellátási te-; rületén, azt tapasztaljuk, hogy a bolthálózat első­sorban a nagyobb váro­sok, települések közelé­ben van megfelelően ki­építve. Nagykőrösön pél­dául huszonkét élelmiszer- üzlet dolgozik. Cegléden is ötvenöt, s ezek a válla­lati forgalom 30 százalé­kát, vagyis évente 220— 230 millió forintot forgal­maznak. Gyálon összesen három boltja van a válla­latnak, s ezzel a község a szerencsésebbek közé tar­tozik, ugyanis a három üz­letből kettő már ebben az ötéves tervidőszakban épült, korszerű, 450 négy­zetméteres ABC. Ennek megfelelően forgalmuk is igen jó, eléri az évi 45 millió forintot. Említettük már: az el­múlt év 760 millió forin­tos forgalmat hozott, s az idei terv még nagyobb. Ahhoz, ho«?v minden sike­rüljön, pontos tervek, s azok kifogástalan végre­hajtása szükséges. Az áru­ellátás színvonalának javí­tása — ez mindenekelőtt a legfontosabb feladat. A vállalat szocialista együtt­működési szerződést kö­tött a nagykereskedőkkel, a gyártókkal. Igyekeznek a több mint négy és fél ezer árucikket több felől is beszerezni, így több fe­lől is biztosítva vannak, s az esetleges áruhiányt egy-egy hirtelen „beugró” partnerrel csökkenteni tudják. i A különféle termékcso­portok mindegyikét több szállítóval kötötték le. A húskészítmények legjelen­tősebb szállítója például a Ceglédi Húsipari Vállalat. Az utóbbi időben a buda­pesti „húsosokat” — a másik szállítót — bizony lekörözték a hernádi Már­cius 15. TSz készítményei, amelyeket a fogyasztók is megszerettek. Különösen a tojás és a baromfi kelen­dő. A választékot színesít­ve „foglalkoztatnak” még további néhány termelő­szövetkezetet is. A sütőipar a legalapve­tőbb élelmiszeripari ter­mékeket adja. E termék­családon belül is alapos változás volt tapasztalha­tó: ma már mind kevesebb fogy a két-, illetve három­kilós kenyerekből, viszont annál több a süteményből. Nemigen sütnek már a ta­nyákon sem, a környező falvak lakói is vevőik let­tek. Kenyeret Ceglédről, Dunaharasztiból és Ve- csésről kapnak, ennek mi­nősége kitűnő: az itt ké­szült kenyér híre túljut a megyehatárokon is. Mono- ron viszont munkaerőgon­dok vannak, s ez érződik a kenyér minőségén is ... Tej-ügyben elsősorban a Cegléd Tej elnevezésű tár­sulást kell megemlíteni. Különösen sajtféleségeik iránt nagy a kereslet. A vállalat ;,mammut”-part- nere a Pest megyei FŰ­SZERT, a napi füszért- áruk 80 százalékát szerzik be tőlük. Az árucsoportból megmaradó 20 százalékot a Budapesti FÜSZÉRT szállítja, elsősorban a kö­zelebb eső településekre. Tranzitraktár, gépkocsik Amikor nincs áruhiány, amikor telve vannak a boltok, az azt jelenti, hogy „Minőségi ellenőrzés" a 36—38 partnerrel dolgo­zó kiskereskedelmi válla­lat kapcsolatai „élnek”, nincs fennakadás a szállí­tásban, a kereskedelem sokféle fogaskereke zök­kenőmentesen illeszkedik egymásba. S ha mégis va­lami „üzemzavar” kelet­kezik a jól beolajozott gé­pezetben — segít a saját gépkocsipark. Négy teher­autójuk várja az indulási parancsot, elsősorban a ki­sebb tételek fuvarozásá­ban akad dolguk. Nem árt az sem, ha az elfekvő áru­cikkekből — elsősorban a füszért termékekről van szó — saját raktárukon ki­sebb mennyiséget tartalé­kolni is tudnak. Ezért ta­valy 800 négyzetméteres, úgynevezett tranzitraktárt vettek Cegléden. Ennyi tárolóhely bőségesen elég arra, hogy az esetleges szállításkimaradásokat sa­ját készletükből tudják pótolni. A vállalatnál jelenleg 850-en dolgoznak. Ez majdnem négyszerese az indulási létszámnak. Az előrelépés feltételeinek megteremtésében valóság­gal hősies harcot folytat­tak a dolgozók. A vállala­ton belül nagy erőt képvi­selnek a törzsgárdatagok és a szocialista brigádok. Nélkülük nem is igen let­tek volna megoldhatók ezek a feladatok. Az itt dolgozók jó munkáját szá­mos kitüntetés is elismeri. Eddig hetvenketten kap­ták meg a Belkereskede­lem Kiváló Dolgozója, s háromszáztizennégyen a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. S ha már itt tartunk, említsük meg: a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat fennállásának 26 eszten­deje alatt kétsfcer nyerte el a „Kiváló Vállalat” cí­met, egy ízben megkapták a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a KPVDSZ vándorzászlaját, s három­szor kaptak dicsérő okle­velet. Közben — bár a körül­ményeken csak lassan le­het javítani — sikerült legalább a fizetéseket, a nyereséget megfelelő mér­tékűre emelni. A kezdeti havi 810 forintból mára 2500-as átlagfizetés lett, s a kifizetett nyereség is el­érte a másfél millió fo­rintot. Szállítás, majd éjszaka is Beszéltünk már a törzs- gárdatagokról, a szocialis­ta brigádmozgalom része­seiről, azokról, akiknek helytállása teremtette meg az egy főre eső 102 ezer forintos forgalmat. Ők te­hát — az „öregek”. S most néhány szó a fiatalokról, akiket — mint minden más társvállalat — szere­tettel várnak. Jelenleg 90—100 kereskedelmi ta­nulójuk van, s hamarosan sikerül olyan gyakorlási körülményeket teremteni nekik, amilyen az ország­ban is kevés van. A Ceg­léden épülő 600 négyzet­méteres, modern ABC-hez ugyanis oktatókabinet is készül, ahol a diákok meg­ismerkedhetnek majd a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel. S ha már az építkezé­seknél tartunk, szóljunk néhány szót a vállalat fej­lesztési programjáról is. Évente mintegy 6 milliót fordíthatnak beruházásra: korszerűsítésére, illetve új építkezésekre, tehát az ötödik ötéves terv alatt összesen 35—40 milliójuk van erre a célra. Ebben az évben Üllőn, Dunaharasz- tin lesznek építkezések, a vecsési legnagyobb boltju­kat pedig teljesen korsze­rűsítik. Ide olyan tízezer literes hűtőkamra kerül, amely mínusz 22 fokon tartja az árut. (Egyébként a vállalatnál összesen négy ilyen hűtőóriás mű­ködik.) A ceglédi 800 négyzetméteres boltot a jelenleg legkorszerűbb — éjszakai — áruszállításra rendezik majd be. Egyelő­re még csak a terület elő­készítése folyik, a Káro­lyi-lakótelepen épülő ABC 1980-ban áll munkába. Régen volt az az 1952-es január, amikor megala­kult a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat. Jó néhány buktatón át jutottak el a mai szintre, amikor 130 ezer ember mindennapi élelmezésének legnagyobb részét nekik kell megolda­niuk. Hosszú és könnyű­nek egyáltalán nem mond­ható a megtett út, amely azonban nyugodt, ki­egyensúlyozott alapot te­remtett a jövő számára.

Next

/
Thumbnails
Contents