Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
10 1878. MÁRCIUS 29.. SZERDA CEGLÉD ÉS KÖRNYÉKE ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT • • Öreg boltban — fiatalos hévvel Az élelmiszer-áruházak, -boltok helyzete évek óta kedvenc témája nemcsak az újságoknak, hanem mindenkinek, aki napi bevásárlásai miatt megfordul ezekben a boltokban. Javul, vagy romlik-e a helyzet, senkinek sem közömbös. Annál kevésbé nem, mert a lakosság ellátása fontos politikai kérdés, amely erősen befolyásolja az emberek életkörülményeit és hangulatát. Huszonhat évvel ezelőtt... így gondolják ezt Cegléden is, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központjában. Két város: Nagykőrös és Cegléd, öt nagyközség és öt település, vagyis 130 ezer ember mindennapi ellátásáról gondoskodnak. Az elmúlt esztendőben ünnepelték megalakulásuk 25. évfordulóját. Működésük 1952. január elsején 63 elavult, korszerűtlen egykori népboltban kezdődött. S ezt a „vegyes jelleget” tulajdonképpen a mai napig hordozzák, hiszen vas-, műszaki és ruházati cikkeket is árusítanak boltjaik egy részében. Természetesen az arány ma már más, mint egykor volt: áruforgalmuk 93 százalékát adják az élelmiszerek, illetve a hasonló jellegű illatszerek, háztartási vegyiáruk, s mindösz- sze a maradék 7 százalék jut a régi emlékekét idéző „népbolti” profilnak. De térjünk vissza még egy kicsit az 1952-es évhez. Már maga a vállalat székhelye — Cegléd — is arra ösztönzött, hogy ne csak az élelmiszer-ellátást tekintsék feladatuknak, hanem elérjék azt is, hogy a falvakban élő lakosságnak az olcsóbb vagy drágább iparcikkek beszerzéséért ne kelljen a fővárosba utaznia. A „népbolt”-ra vonatkozó eredeti elképzeléseket az 1960-as évek körülményei megváltoztatták. A vállalat szakosodott az élelmiszerre azzal, hogy a már említett 7 százalékos nagyságrendben azért átmentettek valamit a múltból. Az első év 118 millió forintot hozott, a korszerűtlen boltokban a kedvezőtlen ellátás ellenére is az egy főre eső forgalom 47 ezer forintot tett ki. Két- száznegyvennyolcan dolgoztak akkor a'vállalatnál, s ma már bizony alig hinnénk, hogy az egy hónapra eső átlagbér összege mindössze 810 forint volt. Fejlődésről beszélő számok A következő évek fejlő-« dése erőteljesnek mondható, különösen az 1968- ban bevezetett új gazdaságirányítási rendszerből adódó lehetőségek hatása volt ösztönző. Míg 1952- ben a hatvanhárom bolt alapterülete mindössze 3210 négyzetmétert tett ki, 1972-ben már 188 egység dolgozott, az összes alapterület elérte a 12 ezer négyzetmétert. A legfrissebb adat: 181 bolt fogadja a vevőket és az összes alapterület 13 ezer négyzetméter. Ugyanígy érdemes végigtekinteni a kereskedelmi forgalom növekvő adatain is. Az 1952-es év 118 millió forintot hozott. Az 1972-es terv már 456 millióról szólt, az elmúlt évben pedig 760 millió forintos forgalmat értek el. Működésük első évében 47 ezer forint árut adott el egy-egy dolgozójuk, 1972- ben 69 ezer forintot, 1977- ben pedig az egy főre eső forgalom 102 ezer forint volt. Ez a 102 ezer forint — óriási szám. Az országos átlag 92—94 ezer forint körül mozog, s különösen becsülendő az eredmény, ha tudjuk, hogy milyen nehéz körülmények között dolgoznak a vállalat kereskedői. Az első években a boltok csak kézi meghajtású gépekkel, a húsüzletek pedig csak hagyományos jégszekrényekkel rendelkeztek. 1958-ban már két darab elektromos pénztárgép működött, s ugyanebben az évben vásárolták az első 1500 literes hűtőgépet is. S ma? A pénztárgépek száma több mint 100, hűtőgép is minden boltban dolgozik: összes hűtőkapacitásuk meghaladja a 300 ezer litert. S akkor még nem beszéltünk az elektromos húsőrlőkről, a mák- és dióőrlőkről, a kávédarálókról... Érdemes egy-egy mondatot idézni azoknak a visszaemlékezéseiből, akik már az induláskor is itt voltak. „írógépünk és gépírónk sem volt...” „Egy negyedév alatt kaptunk annyi árut, mint most egy hónapban.” „Egy kecskelábú hosszú asztalon gyűjtögettük a könyvelni való számlát.” A tulajdonos nemet mond Elmúlt ez az időszak, amelyre már a legöregebbek is csak alig-alig emlékeznek. Ám maradt valami, ami sajnos a mába is visszahozza letűnt idők emlékét, s ez a korszerűtlen bolthelyzet. A most üzemelő 181 egység 80 százaléka ugyanis még ma is magántulajdonban van. Bérletként üzemeltetik őket, s az esetek többségében a tulajdonos és a vállalat között a viszony egyáltalán nem mondható jónak. A fejlesztésekhez, a beruházásokhoz nem járulnak hozzá, pedig enél- kül halott a kereskedelem. Hűtőpultok, gépek kellenének a boltokba, ám a tulajdonos tiltakozik, kéri vissza az üzletét, kell a hely, építkezik — mondja —, s ott akadékoskodik, ahol csak tud. Megoldás lenne a boltok visszaadása? Nem. Hiszen a kereskedelmi forgalom 50 százaléka ezekben az öreg üzletekben realizálódik; az egykori tulajdonos tudta, hol kell építkezni... De nemcsak a vállalatnak van ezekre a boltokra szüksége, hanem a települések lakóinak is, akik egyelőre •— jobb híján — máshonnan nem szerezhetik be az alapvető élelmiszereket. A 181 boltnak mintegy a 25—30 százaléka korszerű. Egészen pontosan: 32 bolt felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek itt, a főváros közelében biztosítaná a verseny- képességet. További 47 üzlet felszereltsége, berendezése, méretei, áruválasztéka alapján közepesnek mondható. Ám a maradék 102-vel bizony bajok vannak. A cél, évente legalább egy olyan új boltot nyitni, amelyik 400—500 négyzetméteres alapterületével, gépesítettségével át tudja venni a kisboltok szerepét. 1975-től ez a program eddig töretlenül folytatódott. Gyálon kettő, Üllőn egy ilyen ABC készült el, következik Duna- haraszti, Cegléd, Vecsés. Hús, kenyér, tej az alap Ha végigtekintünk a két városon, az öt nagyközségen és az öt településen, tehát a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ellátási te-; rületén, azt tapasztaljuk, hogy a bolthálózat elsősorban a nagyobb városok, települések közelében van megfelelően kiépítve. Nagykőrösön például huszonkét élelmiszer- üzlet dolgozik. Cegléden is ötvenöt, s ezek a vállalati forgalom 30 százalékát, vagyis évente 220— 230 millió forintot forgalmaznak. Gyálon összesen három boltja van a vállalatnak, s ezzel a község a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis a három üzletből kettő már ebben az ötéves tervidőszakban épült, korszerű, 450 négyzetméteres ABC. Ennek megfelelően forgalmuk is igen jó, eléri az évi 45 millió forintot. Említettük már: az elmúlt év 760 millió forintos forgalmat hozott, s az idei terv még nagyobb. Ahhoz, ho«?v minden sikerüljön, pontos tervek, s azok kifogástalan végrehajtása szükséges. Az áruellátás színvonalának javítása — ez mindenekelőtt a legfontosabb feladat. A vállalat szocialista együttműködési szerződést kötött a nagykereskedőkkel, a gyártókkal. Igyekeznek a több mint négy és fél ezer árucikket több felől is beszerezni, így több felől is biztosítva vannak, s az esetleges áruhiányt egy-egy hirtelen „beugró” partnerrel csökkenteni tudják. i A különféle termékcsoportok mindegyikét több szállítóval kötötték le. A húskészítmények legjelentősebb szállítója például a Ceglédi Húsipari Vállalat. Az utóbbi időben a budapesti „húsosokat” — a másik szállítót — bizony lekörözték a hernádi Március 15. TSz készítményei, amelyeket a fogyasztók is megszerettek. Különösen a tojás és a baromfi kelendő. A választékot színesítve „foglalkoztatnak” még további néhány termelőszövetkezetet is. A sütőipar a legalapvetőbb élelmiszeripari termékeket adja. E termékcsaládon belül is alapos változás volt tapasztalható: ma már mind kevesebb fogy a két-, illetve háromkilós kenyerekből, viszont annál több a süteményből. Nemigen sütnek már a tanyákon sem, a környező falvak lakói is vevőik lettek. Kenyeret Ceglédről, Dunaharasztiból és Ve- csésről kapnak, ennek minősége kitűnő: az itt készült kenyér híre túljut a megyehatárokon is. Mono- ron viszont munkaerőgondok vannak, s ez érződik a kenyér minőségén is ... Tej-ügyben elsősorban a Cegléd Tej elnevezésű társulást kell megemlíteni. Különösen sajtféleségeik iránt nagy a kereslet. A vállalat ;,mammut”-part- nere a Pest megyei FŰSZERT, a napi füszért- áruk 80 százalékát szerzik be tőlük. Az árucsoportból megmaradó 20 százalékot a Budapesti FÜSZÉRT szállítja, elsősorban a közelebb eső településekre. Tranzitraktár, gépkocsik Amikor nincs áruhiány, amikor telve vannak a boltok, az azt jelenti, hogy „Minőségi ellenőrzés" a 36—38 partnerrel dolgozó kiskereskedelmi vállalat kapcsolatai „élnek”, nincs fennakadás a szállításban, a kereskedelem sokféle fogaskereke zökkenőmentesen illeszkedik egymásba. S ha mégis valami „üzemzavar” keletkezik a jól beolajozott gépezetben — segít a saját gépkocsipark. Négy teherautójuk várja az indulási parancsot, elsősorban a kisebb tételek fuvarozásában akad dolguk. Nem árt az sem, ha az elfekvő árucikkekből — elsősorban a füszért termékekről van szó — saját raktárukon kisebb mennyiséget tartalékolni is tudnak. Ezért tavaly 800 négyzetméteres, úgynevezett tranzitraktárt vettek Cegléden. Ennyi tárolóhely bőségesen elég arra, hogy az esetleges szállításkimaradásokat saját készletükből tudják pótolni. A vállalatnál jelenleg 850-en dolgoznak. Ez majdnem négyszerese az indulási létszámnak. Az előrelépés feltételeinek megteremtésében valósággal hősies harcot folytattak a dolgozók. A vállalaton belül nagy erőt képviselnek a törzsgárdatagok és a szocialista brigádok. Nélkülük nem is igen lettek volna megoldhatók ezek a feladatok. Az itt dolgozók jó munkáját számos kitüntetés is elismeri. Eddig hetvenketten kapták meg a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója, s háromszáztizennégyen a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. S ha már itt tartunk, említsük meg: a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat fennállásának 26 esztendeje alatt kétsfcer nyerte el a „Kiváló Vállalat” címet, egy ízben megkapták a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ vándorzászlaját, s háromszor kaptak dicsérő oklevelet. Közben — bár a körülményeken csak lassan lehet javítani — sikerült legalább a fizetéseket, a nyereséget megfelelő mértékűre emelni. A kezdeti havi 810 forintból mára 2500-as átlagfizetés lett, s a kifizetett nyereség is elérte a másfél millió forintot. Szállítás, majd éjszaka is Beszéltünk már a törzs- gárdatagokról, a szocialista brigádmozgalom részeseiről, azokról, akiknek helytállása teremtette meg az egy főre eső 102 ezer forintos forgalmat. Ők tehát — az „öregek”. S most néhány szó a fiatalokról, akiket — mint minden más társvállalat — szeretettel várnak. Jelenleg 90—100 kereskedelmi tanulójuk van, s hamarosan sikerül olyan gyakorlási körülményeket teremteni nekik, amilyen az országban is kevés van. A Cegléden épülő 600 négyzetméteres, modern ABC-hez ugyanis oktatókabinet is készül, ahol a diákok megismerkedhetnek majd a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel. S ha már az építkezéseknél tartunk, szóljunk néhány szót a vállalat fejlesztési programjáról is. Évente mintegy 6 milliót fordíthatnak beruházásra: korszerűsítésére, illetve új építkezésekre, tehát az ötödik ötéves terv alatt összesen 35—40 milliójuk van erre a célra. Ebben az évben Üllőn, Dunaharasz- tin lesznek építkezések, a vecsési legnagyobb boltjukat pedig teljesen korszerűsítik. Ide olyan tízezer literes hűtőkamra kerül, amely mínusz 22 fokon tartja az árut. (Egyébként a vállalatnál összesen négy ilyen hűtőóriás működik.) A ceglédi 800 négyzetméteres boltot a jelenleg legkorszerűbb — éjszakai — áruszállításra rendezik majd be. Egyelőre még csak a terület előkészítése folyik, a Károlyi-lakótelepen épülő ABC 1980-ban áll munkába. Régen volt az az 1952-es január, amikor megalakult a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Jó néhány buktatón át jutottak el a mai szintre, amikor 130 ezer ember mindennapi élelmezésének legnagyobb részét nekik kell megoldaniuk. Hosszú és könnyűnek egyáltalán nem mondható a megtett út, amely azonban nyugodt, kiegyensúlyozott alapot teremtett a jövő számára.
