Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-29 / 74. szám
1978. MÁRCIUS 29., SZERDA PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK FÓRUMÁN Félidejénél tart a számadás Pest megyében 3 Együttműködés a jobb egészségügyi ellátásért A hatékonyság és a minőség jegyében A beszámoló taggyűlések tapasztalatai a KISZ-alapszervezetekben A lakosság egészségi állapotának megőrzését, javítását egyetlen szaktárca nem képes megoldani, „jobb lé- tónk” számos minisztérium és országos hatáskörű szerv, továbbá valamennyi tanács alkotó közreműködését kívánja meg, tehát: kormányzati feladat — hallhatták a képviselők Schultheisz Emil egészségügyi miniszter megállapítását kedden a Parlamentben megtartott tanácskozáson. E gondolat adja a magyarázatát, hogy a lakosság egészségügyi állapotát, az egészségügyi ellátás helyzetét és további feladatait miért vitatta meg együttes ülésen az országgyűlés szociális és egészségügyi, illetve terv. és költségvetési bizottsága. A megelőzés és a gyógyítás sok szállal kötődik más ágazatokhoz, például az építőiparhoz, a külkereskedelemhez, és az egészségügyi felszereléseket gyártó egészség- ügyi vállalatokhoz. Szólt arról, hogy nagymértékben nőtt a szív- és érrendszeri, valamint daganatos -betegségek száma, ám a gyógyító hálózat nem bővült kellőképpen. Évente a betegek 150 millió- szőr fordulnak meg a rendelőkben, egy lakos tehát statisztikai átlagban 14-szer — a valóságban persze sokan egyszer sem mennek el orvoshoz. A magas betegforgalom okait az indokolatlan követelőzésekben és a betegek felesleges küldözgetésében kell keresni, tehát — úgymond — mindkét oldal ludas. Ezt követően Medve László egészségügyi miniszterhelyettes a gyógyító-megelőző munkáról, a körzeti és üzemorvosi ellátás gondjairól adott áttekintést. Szólt az egészségügy szakmai terveiről, a szívsebészet fejlesztéséről, amelynek nyomán a jelenlegi két- három éves műtéti várakozási idő remélhetően csökkenni fog, a daganatos megbetegedések kapcsán elmondotta, hogy bővítik a szűrőhálózatot és a gyógyításban rövidesen részt vesznek — már az eddiginél jóval nagyobb számban — a kobaltágyúk is, amelyeket a regionális központokban helyeznek el. A tájékoztatók után széles körű és elemző vita bontakozott ki, amelyben a képviselők sok hibát tettek szóvá. Többen hangsúlyozták, hogy a meglévő lehetőségekkel, tehát kórházakkal, rendelőkkel, értékes műszerekkel és a munkaerővel sem bánnak mindig a társadalmi igényeknek megfelelően. Indítványként hangzott el: központosítani kell a műszerbeszerzést és -elosztást. A pénzügyi és fejlesztési tevékenységet, s az orvosi munka is A régi abonyi téglagyár már nem felel meg a kor követelményeinek — az épület roskadozik, a berendezések elavultak, sok a kézi munka, amire egyre nehezebben találni már munkaerőt. A régi gyár az elkövetkező években teljesen újjászületik. Első lépésként a régi kemencéket, korszerű alagútkemencék- kel cserélték fel — amelyekkel már könnyebb a munka, nagyobbfokú az automatizáltság. A kemence j azonban a munkafolyamat befejező szakaszában lép funkcióba — a gyártás előzményei, nek is lépést kell tartaniok ezzel a korszerűséggel. Ezért úgy döntöttek, kz alagútkemencé- hez új agyagtárolót, komplett i nyersgyártó gépsort állítanak. S mindezekhez új csarnok is épül, olyan elhelyezésben, hogy a munkafolyamatok közelebb kerüljenek egymáshoz, kövessék. a termelés sorrendjét — az eddiginél szigorúbb ellenőrzést kíván. Tervszerűség, átgondolt és előkészített építkezések, közgazdaságilag megalapozott kórházi és rendelőintézeti gazdálkodás — több hozzászólás lényege volt. Szabó Kálmán, a témakörön belül a már meglévő értékek védelméről, mindenekelőtt a budapesti kórházak ügyéről beszélt. Meghívottként felszólalt Béré nd T. Iván akadémikus, a közgazdasági egyetem rektora. Kiemelte, hogy az egészségügy további fejlesztésében rendkívül nagy a szerepe a közgazdasági tevékenységnek. Javasolta: a közgazdasági és az orvosi egyetem vezetői rövid időn belül egyezzenek meg — a mérnök-közgazdász képzést követve —az orvos-közgazdász-képzés elindításában. Ugyancsak meghívottként szólalt fel Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátásban egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés, ami nagymértékben ösz- szefügg a lakosság életmódjával, a gazdasági, társadalmi változásokkal. Az akadémikus szorgalmazta az ágynyilvántartás, a kórlapok, a laboratóriumok, a leletek számítógépes feldolgozásának elterjesztését, mert a bürokrácia még mindig sok időt rabol a tényleges gyógyítómunkától. Sok képviselő, köztük Schnitzler József is a körzeti orvosi ellátás fejlesztését ' szorgalmazta. Radnai Eva, a több mint 300 ezer rokkanttá nyilvánított ember sorsáról szólt. Többségük 50 év alatti, tehát munkaképes korú. ám teljes rehabilitációjukhoz "a gyógyászati segédeszközök 'gyártókénak fejlesztésére, új szakmák oktatására és munkahelyek létesítésére Nem alakult ki egységes szemlélet, vajon elfogadható-e, ha egy szocialista brigád a balesetmentes munkát is felajánlja. Hiszen ez természetes kötelesség — érvel az egyik tábor. Bármiféle baleset is történik, a brigád semmiféle elismerő címre nem jogosult — vélekednek a másik nézet védői. Kinek van igaza? Szinte fölösleges a kérdés, hiszen csupán az a lényeg, hogy a brigádok tehetnek legtöbbet a munkavédelem erőtelezzel a belső szállításokat is csökkentik, a termelékenységet is növelik. A 123 millió forintos költségelőirányzattal folyó rekonstrukció már megkezdődött, befejezését 1979-re tervezik. Az újjáépítéssel a gyár négyezer négyzetméteres gyártócsarnokkal bővül — s itt a hazai gyártású automatikus gépek mellett az NSZK-ból, Csehszlovákiából és a Lengyel- országból vásárolt berendezések is segítenek majd a termelésben. A megújuló gyárban jelenlegi napi 13 millió téglával szemben — naponta mintegy 25 milliót tudnak majd előállítani. A megnövekedett mennyiség túlnyomó többsége a gyárközeli területek — így Pest megye jelentős részének — téglaellátását javítja majd. H. Zu Beruházások és munkavédelem A beruházások költségeit gyakran a munkavédelmi és a szociális létesítmények rovására igyekeznek csökkenteni a vállalatok — állapította meg keddi ülésén a SZOT elnöksége. Az ilyen kétes értékű „takarékossági” próbálkozások nemegyszer a beruházások előkészítésében, elbírálásában, engedélyezésében közreműködő szervek szűrőjén is átcsúsznak, mivel többnyire nincs idő a munkavédelmi követelmények alapos tanulmányozására. A kormányintézkedések lehetővé teszik, hogy a szak- szervezeti szervek munkavédelmi szempontból már az engedélyezés során részt vegyenek a beruházások elbírálásában, az ÉVM jogszabálya azonban érthetetlen módon kihagyta a közreműködő szakhatóságok sorából a szak- szervezeteket. Így hivatalosan csak a beruházás kivitelezésének megkezdése előtt 30 nappal értesülhetnek a tervezett beruházásról, gyakorlatilag sok esetben ennél is később, így alig van módjuk arra, hogy körültekintő véleményt mondhassanak. Nehezíti a munkavédelmi szervek közreműködését, hogy a beruházások előkészítésének és engedélyezésének időszakára az okmányok nem intézkednek kötelezően a munkavédelmi és szociális feltételekről, az ezekkel kapcsolatos költségekről, így nincs lehetőség arra, hogy figyelemfelhívással kellő időben megakadályozzanak későbbi hanyagságokat. A SZOT elnöksége helyesli, hogy legújabban már fel kell tüntetni az előkészítő okmányokban a várható káros környezeti hatások megelőzésére szükséges intézkedéseket és azok költségeit. A SZOT elnöksége a beruházások munkavédelmi biztonságával kapcsolatos kérdésekben állást foglalt, javaslatokat dolgozott ki és ezeket a kormányzati szervek rendelkezésére bocsátja. . jes javulásáért. Akár vállalást tesznek, akár nem. Egy brigád — egy őr Tavaly több üzemi baleset történt, mint az azt megelőző évben, elsősorban az építőiparban. Nem véletlen tehát, ha az Építők Szakszervezetének Pest megyei bizottsága is fontos feladatának tartotta felhívni a figyelmet a munka- védelmi előírások eddiginél nagyobb mértékű eienőrzésére és betartására. Figyelembe véve a megyei építőipari vállalatok adottságait és helyi sajátosságait, irányelveket is kidolgoztak a balesetek csökkentése, megelőzése érdekében. Elsősorban a gyári munka- védelmi bizottságok újjászervezését és az őrhálózat létrehozását javasolták. Hangsúlyozták azonban, hogy igényesebben követeljék meg a szakszervezeti illetékesek a gazdasági vezetőktől az előírások betartását. Javasolták: minden szocialista brigádban legyen egy-egy munkavédelmi őr, s a hibák megszüntetésére is tegyék meg a szükséges lépéseket. Ha kell, a szakszervezeti bizottság segítségét kérve. Üzemi akadémián... A közelmúltban több vállalatnál tartott vizsgálatot a szakszervezet megyei bizottsága. Az első tapasztalatok kedvezőek. Néhány nagyobb üzemben, például a Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnál, a gödöllői KKMV-nél, az üzemi akadémiákon is oktatják a munkavédelmet. S nem is akárhogyan. Film- és diavetítéssel szemléltető előadásokon a legfőbb balasetforráFélidejénél tart a számadás: 1 Pest megye másfél ezer KISZ- | alapszervezetének harmincöt- ezer ifjúkommunistája az elmúlt hetekben értékelte a korábbi időszak mozgalmi munkáját. A KISZ Pest megyei Bizottságán Járai Gyula szervezési felelőstől megtudtuk: az alapszervi vezetőségválasz- tó-beszámoló taggyűlések már csaknem mindenütt befejeződtek. Minden az előre meghatározott program szerint történik: ez egyúttal azt jelenti, hogy elkezdődtek már az új akcióprogramot tárgyaló taggyűlések. Észrevételek, hasznos javaslatok Milyen tapasztalatokat hozott a számadás eddigi időszaka? Járai Gyula utalt arra, hogy az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, az iskolai és a lakóterületi közösségekben — a pártalapszervezetek támogatásával — egyaránt őszinte légkörben, az eredményeket, s a továbblépést gátló tényezőket egyaránt feltárva, értékelték korábbi tevékenységüket. TV közelmúltra visz- szatekintő beszámolók tényeket tártak fel: elemezték azt, hogy az alapszervezetek fiataljai miként vettek részt az adott területen a gazdasági építőmunkában, s foglalkoztak az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom helyzetével. Feltétlenül érdemes szólni arról, hogy az ifjúkommunisták az értékelő taggyűléseken hasznos, a környezetük gyarapodását, gazdagodását szolgáló ákéiókról számolhattak be: Százhalombattán, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat kazánkarbantartóinak KISZsokra irányítják a figyelmet. Arra is találtak példát, hogy egy-egy új gép beszerzése, üzembe állítása előtt a majdani üzemeltető dolgozó más vállalatnál előre megismerhette a berendezést. A gyakorlati ismeretszerzést megfelelő elméleti oktatás követte, majd ezután került sor a 'biztonság- technikai vizsgára. Sok helyütt a munkavédelemmel foglalkozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséről sem feledkeznek meg. Az őrhálózatok kiépítése általában most kezdődött a megye építőipari vállalatainál. Figyelemmel, törődéssel Az is kiderült viszont a vizsgálódás során, hogy a munka- védelem közüggyé válását főként a helytelen szemlélet gátolja, hátráltatja. Ahol a balesetvédelmi szemlék formálisak, bizony, nem segítik elő a balesetek megelőzését A középszintű vezetők olykor elnéznek hibákat, nem követelik meg a szabályok betartását. Ma is előfordul, hogy olyan munkára adnak engedélyt, amelynél nem biztosított a dolgozó testi épsége. A felelősségrevonás alól pedig igyekeznek kibúvót keresni. Szemléletbeli kérdés az is: feléleszthetö-e az emberek felelősségérzete maguk és egymás iránt. Itt érvényesülhet leginkább a szocialista brigádok szerepe, hiszen hatásuk kisugárzik a nagyobb közösségre is. Figyelemmel, törődéssel sok munkahelyi tragédia megelőzhető, meg fokozott ellenőrzéssel. A cél — hogy idén kevesebb legyen a baleset — közös erővel elérhető az építőiparban is. D. Gy. alapszervezetében például személyenként száz óra társadalmi - munkát végeztek. így jelentős mértékben hozzájárultak nemcsak a munkahelyi tervteljesítéshez, hanem a város fejlesztéséhez is. Az alapszervezeti vezető- ségválasztó-beszámoló taggyűlések tapasztalatait vizsgálva, külön örvendetes, hogy a hozzászólók a vitában nem általánosságokat soroltak fel, hanem hasznosítható javaslatokat tettek. Az elkövetkezendő időszakban ezek hasznosítása nagymértékben élénkítheti a mozgalmi munkát. Szólni kell viszont arról is, hogy a másfél ezer KISZ- alapszervezetben az értékelés során 427 fiatal tagságát nem hosszabbították meg, mivel társaik úgy ítélték meg, hogy vállalásaikat nem teljesítették, s hátráltatták a közösségi munkát. Hozzájárulnak a tenrteljesítéshez Megkezdődtek már az új akcióprogramot tárgyaló taggyűlések is. A leglényegesebb elem most az, hogy a fiatalok a munka hatékonyságának és minőségének javításával, legjobb tudásuk szerint, járuljanak hozzá a népgazdasági tervek teljesítéséhez. Az elkövetkezendő időszakban a KISZ- esek legfontosabb feladata az V. ötéves terv gazdaság- politikai céljainak megvalósítása. A már eddig megtartott Az első félévben 120—150 ezer készruha készül el a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében. Erről tájékoztatott Meleg István az üzem vezetője. Cegléden elsősorban kis sorozatú pontos munkát, szakértelmet igénylő ruhák készülnek, többnyire tőkés exportra. A napokban fejezték be a tavaszi kollekció varrását, fiataloknak való különböző farmer szabású együtteseket és a ballonokat. Mindkettő tőkés exportra kerül. Az előbbiek elsősorban az USA-ba, az utóbbiak Svédországba kerülnek, ahol mindig is divat volt * a ballonkabát, idén több min$ 35 ezret vásároltak. Az USA is vásárlója a cég. lédi gyárnak. Tavaly a Vi- rány cég megrendelésére 6 és fél ezer átmeneti kabátot készítettek. A széria olyany- nyira elnyerte a megrendelő tetszését, hogy most már ragaszkodik hozzá, csak a Cegléden gyártott Május 1. terúj akcióprogramot tárgyaló taggyűlések tapasztalata: az alapszervezeteknél a lehetőségek mérlegelésével és figyelembevételével állítják össze a soron következő feladatokat. Ez a tény vitathatatlanul fejlődést jelent a korábbi évekhez képest, hiszen akkoriban előfordult még, hogy jó néhány alapszervezeti közösségben a mennyiséget helyezték előtérbe, s többet vállaltak annál, mint amennyit a valóságban el tudtak végezni. Ha az akcióprogram összeállításánál — s mindenekelőtt az egyéni vállalások meghatározásánál — reálisan, a helyzetnek megfelelően mérlegelik sajátosságaikat, úgy a további mozgalmi munka eredményesebb lehet. Jó alapok a küldöttgyűlésekhez A KISZ-alapszervezetek ve- zetőségválasztó-beszámoló taggyűléseit — csakúgy, mint wz eddig lebonyolított, új akció- programot tárgyaló taggyűléseket —, a jó légkörű politikai munka jellemezte. Ez a mozgalmi tevékenység biztos alapul szolgál a területi küldöttgyűlések sikeréhez: ugyanis az elkövetkezendő időszakban kerül sor a járási-városi KISZ-bizottságok küldöttértekezleteire. E fontos eseménysorozat júniusban, a KISZ Pest megyei Bizottságának küldöttgyűlésével fejeződik be. F. G. mékeket veszi meg. Idén, ha a két szalag győzi, 20—25 ezer, egyébként BNV-nagydí j jal kitüntetett kabát kerül amerikai exportra. Más újdonsággal is szolgál a gyáregység. A győri Graboplast műbőréből készítenek modem vonalú esőkabátot elsősorban szovjet megrendelésre. Ugyancsak az őszi szezonban kerül a szovjet boltokba az elegáns, kockás szövetből varrt női átmeneti kabát. A gyáregység termelésének többségét a különböző kabátok teszik ki, idén azonban régen keresett zsugorított kelméjű nyári ruhával is meglepik a vásárlókat. A lányoknak, asszonyoknak attól sem kell félnie, hogy úton-útfélen találkoznak a ruha párjával. A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységéből ugyanis 400—700 darabos kis sorozatok kerülnek az üzletekbe. Több építőanyag Pest megyének Megújul az abonyi téglagyár van szükség. Munkavédelem az építőiparban Sokat tehetnek a szocialista brigádok Divatos kis sorozatok Az exportpartner ragaszkodik a ceglédi gyárhoz Havonta ötezer szövetkabát készül exportra a két szalagon. Bozsán Péter felvétele
