Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! I Április 4-re készülve XXII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM Ára 1 forint 1978. MÁRCIUS 26., VASÁRNAP Kettős G azdag tárgysorozat szerepelt az ország- gyűlés tavaszi ülés­szakának napirendjén. A belkereskedelmi törvényja­vaslat megvitatása és elfo­gadása, a Legfelsőbb Bíró­ság, valamint a külügymi­niszter beszámolója, s az interpellációk, közöttük egy Pest megyei képviselőé, a főváros környéki kisebb te­lepülések telefonhálózatá­nak korszerűsítéséről — a puszta felsorolás is érzé­kelteti a legfőbb államha­talmi testület munkájának sokrétűségét. Megmutatja ugyanakkor azt is, hogy törvényhozói feladatai mel­lett az országgyűlés követ­kezetesen ellenőrzi a kor­mányzati szervek tevé­kenységét, megfelelve ezzel is a választói megbízatá­soknak. Talán nem hat önkényes­nek a napirend megfordí­tása, s olyasfajta gondolati lánc fölállítása, hogy ha­zánk külpolitikája megfele­lő kereteket teremt a békés alkotómunkához, is ennek egyik terepén — a bírósá­gok törvényt őrző munkál­kodásában — éppúgy jó célok felé igyekszünk, mint a másikon, a lakosság tel­jes körét lényegesen érintő belkereskedelemben. Mind­össze egyetlen mozzanatot kiragadva a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszá­molójából: mindössze a tárgyalt ügyek fél százalé­kánál akadt olyan törvényi sérelem, ami miatt a Leg­felsőbb Bíróságnak közbe kellett avatkoznia, vagy az ítélet — a minősítés -— megváltoztatásával vagy az alsóbb fokú bíróságok új eljárásra utasításával. Ami tehát a jog szabta, adta le­hetőségeket illeti, a társa­dalom — s a képviseleté­ben eljáró szervek — mind hatásosabban él ezekkel, s jogos a feltételezés, az új belkereskedelmi törvény — ami százesztendősnél ré­gebbi rendelkezést vált fel július elsejétől — tovább bővíti a társadalmi érde­kekkel egyező tevékenység megkövetelésének jogi esz­köztárát. Rögtön hozzá­tesszük: a jogi rendezés a dolgoknak csak egyik köre. A másik kör a jogalkalma­zás és -értelmezés min­dennapi gyakorlata, s eb­ben a kettős körben he­lyezkednek el feladataink. T úlzás lenne olyasfajta reményeket dédelget­ni, az új törvény egy- csapásra rendet teremt a termelés, az értékesítés és a felhasználás korántsem egyértelmű viszonyaiban. Az azonban bizonyos, egy­értelművé tesz sok min­dent, így az ellátási köte­lezettséget például, az áru- minőségért viselt felelőssé­get, s világosan kimondja a vásárló érvényesíthető jogait. A törvény, jellegé­nél fogva, hosszú időre szól, s maradéktalan vég­rehajtásának ma még nin­csenek meg mindenben és mindenütt a feltételei. Ezt Pest megyében különösen érzékelhetjük, hiszen az ezer lakosra jutó eladótér itt majdnem harminc szá­zalékkal kisebb, mint or­szágosan, s települések so­rában az alapellátást sem Sikerül folyamatosan és za­vartalanul fenntartani. An­nak ellenére kell megálla­pítanunk ezt, hogy a het­venes években a megyében megvalósult kereskedelmi beruházások összege gyor­san emelkedett, ám ennél is nagyobb iramban a la­kosság gyarapodása. Itt is kettős kört fedez­hetünk fel tehát, egyrészt magának a fejlesztésnek a forinttömegét, másrészt a forintok és a szükségletek egymáshoz viszonyított kedvezőtlen arányát. Tuda­tában vagyunk annak, hogy a jobb kereskedelmi körülmények megteremtése hatalmas összegeket köve­tel, hiszen például a buda­örsi 320 négyzetméteres árusítóterű ABC-áruház felépítése 12 millió forintba került. S ez egyetlen üzlet, egyetlen településen, s még azt sem mondhatjuk, hogy alapvetően megoldaná a nagyközség lakosságának ellátási gondjait. Ezek a gondok ugyanis hosszú ide­je halmozódtak úgy, hogy alig apadtak, s persze, nemcsak Budaörsön, hanem a megyében általában. Me- gintcsak tényre hivatkozva: a budai járásban jelentős kereskedelmi egységeket építettek fel, s mégis, az ezer lakosra jutó kiskeres­kedelmi terület 208 négy­zetméter volt 1975-ben, a 194 négyzetméter 1978 ele­jén! Ennek ismeretében, a lakosságszám gyarapodásá­val lépést tartani nem tudó fejlesztések tükrében válik érthetővé a zsúfoltság az üz­letekben, a kényszerű fő­városi bevásárlás s vele a cípakedés, mindaz, iámi már aligha puszta kereskedelmi ügy. H iba lenne természete­sen leszűkíteni a most elfogadott törvényt a fejlesztési lehetőségekre és teendőkre, az azokkal szembeni tényleges, mini­mális igényekre. Meggyőző­désünk azonban, hogy a törvény következetes vég­rehajtásához o megyében elengedhetetlen a tárgyi feltételek lényeges javítása, s mindenütt — a legkisebb faluban is, meg a nagyköz­ségek peremrészein is — legalább az alapellátás fo­lyamatosságának elérése. A törvényj avaslat tárgyalása­kor két Pest megyei kép­viselő is figyelmeztetett a teendők sokrétűségére, ar­ra, hogy miközben az egyik feladatcsoport nagy fontosságot kap, a többi sem válhat elhanyagolható- vá, hiszen a vásárló jogai mindenütt egyformák. A kettős kör példázatát említettük cikkünkben, s most ezt úgy tágítjuk, hogy a belkereskedelemről szóló törvény szintén kettős kör­ben, kettős szerepben érinti mindannyiunkat. Mert hi­szen igaz, a törvényből leg­szívesebben azt olvassuk ki, ami fogyasztóként erő­síti helyzetünket, ám elen­gedhetetlen, hogy azt is értsük, gyakoroljuk a tör­vény paragrafusaiból, ami termelőként, kereskedőként kötelességeinket szabja meg. Jól kereskedni ugyan­is jó termékekkel, bőséges áruválasztékkal lehet, s az, hogy mi van, mi nincs — és miért nincs — az üzle­tekben, korábban dől el. A termékkibocsátás hogyanja ezért a belkereskedelmi tör­vény végrehajthatóságának legfőbb alapja. Több gázt síd a Testvériség Túl vannak a tereprende­zésen, s már alapozzák a Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dolgo­zói, a Testvériség gázvezetek Beregdaróc térségében fel­épülő új kompresszorállomá­sát. Uzembehelyezése után több mint 60 atmoszférára nö­veli a vezetéken érkező gáz nyomását, s ezzel lényegesen bővíti a csőhálózat szállítási kapacitását. A jelenlegi nyomás mellett a vezetéken évente kétmilliárd köbméter földgáz érkezhet hazánkba, a beregdaróci kompresszorállomás elkészülte után viszont évi 5,4 milliárd köbméter gáz szállítása válik lehetővé. A vezeték így alkal­mas lesz Jugoszláviába terve­zett tranzitszállításokra is. A több mint félmilliárdos beruházás kivitelezése a jövő év végére fejeződik be. Vácott ünnepli a felszabadulás évfordulóját Fest megye Keményfémüzemet, kórházpavilont, pályaudvart, iskolát, szerelőcsarnokot és egészségházat avatnak A párt- és a tömegszervezetek, az üzemek és a ter­melőszövetkezetek dolgozói Pest megyében is hetek óta készülnek már a felszabadulás 33. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Pest megye központi ünnepségét Vácott, a művelődési házban rendezi az MSZMP Pest megyei és Vác városi bizottsága, április 2-án 10 órakor. Itt Balogh László, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. A műsorban közreműködik az omszki testvérmegyénkből vendégszereplésre érkező Metyelica népi együttes. Megemlékezések a járásokban A megye valamennyi já­rásában kiemelt ünnepsége­ken emlékeznek meg legna­gyobb nemzeti ünnepünkről és kegyelettel adóznak a felsza­badító szovjet hősök emléké­nek. A budai járás központi ün­nepsége: április 2-án délután 1 órakor Törökbálinton, a Me­chanikai Művek tanácstermé­ben. A megemlékezés ünnepi szónoka Osztás János, a budai járási pártbizottság titkára. A ceglédi járás lakói Albert - irsán a művelődési házban ünnepelnek április 2-án fél Süppedő talaj - hideg Lassult a munka a határban Az átlagosnál hűvösebb, ésős időjárás miatt vonta­tottan indulnak a mezőgaz­dasági munkák; a határ a hét végén szinte néptelen volt, a legtöbb gazdaságban a ha­vazás és a havas eső miatt félbe kellett hagyni a már megkezdett vetést. Ezekben a napokban a bu­daörsi mezőgazdasági repülő­ké a szó: idén eddig több mint 400 ezer hektáron óvták meg a növényállományt vegy­szeres kezeléssel, illetve mű­trágyázták az őszi vetéseket a levegőből. Különösen jól dol­goztak a repülőgépek és a he­likopterek március első felé­ben, összesen 133 ezer hek­tárt permeteztek, poroztak, ez a teljesítmény az évnek ebben az időszakában párját ritkítja. A pilisi Aranykalász Ter­melőszövetkezet MTZ-trak- toraiból tizenkettő, pótko­csikkal hordja a hét elején a hizlaldából a szerves trá­gyát a kukoricaföldekre, mi­közben 2400 hektáron kezd­tek — borsó, burgonya; kuko­rica és cirok alá — simítózni, fogasolni. Megkezdődött a magágyelőkészítés 295 hek­tárnyi borsónak és a 315 hek­tárnyi burgonyának: nitrogén- műtrágyát és Treflánt ada­gol a szórókeret a talajba, s ha az eső eláll, elkezdhetik a borsó vetését is. A burgonya- ültetést a jövő hét elejére tervezik.. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz 700 hektárnyi búzájának fejtrágyázását már befejezték még az alkalmas időben. A növények jól te­leltek, az őszi kalászosok­nak csak mintegy tíz száza­léka mutat gyengébb fejlett­séget. A tervezett 100 hek­tárnyi petrezselyemből 90 hek­táron már elvetették a ma­got, s az elmúlt hét köze­pén az új lucernatelepítés­nek is nekiláttak 123 hektá­ron. A híres ceglédi borsző­lők vesszejének mintegy ne­gyedét már megmetszették a 68 hektáron. A paprika és a kelkáposzta palántálásával azonban még várni kell. Az abonyi Ságvári Tsz ka­lászosakkal bevetett termő­földjei is repülőgépről kap­ják a tavaszi fejtrágyázást, miért a laza talaj nem tűri a ránehezedő erőgépeket. A télen felfagyott búzát és ár­pát most hengerezik. Kipusz­tult termőterületek ugyan — szerencsére — nincsenek, de a meglazult gyökérzetet 4 henger súlya illeszti vissza a talajba, naponta mintegy 200 hektáron. A kukoricatáblák talajelőkészítését is megkezd­ték. Április tizediké táján, ha a talajhőmérséklet már eléri a tíz fokot, megkezdőd­het a vetés is. A cukorrépa azonban — melyet 400 hektá­ron termel a szövetkezet —, már a közeli napokban föld­be kerül. négykor. Fodor László, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának titkára mond ün­nepi beszédet. A váci járás dolgozói áp­rilis 3-án Kemencén, a mű­velődési házban, délelőtt 10 órakor tartják ünnepi nagy­gyűlésüket. Tóth Albert, a vá­ci járási pártbizottság első titkára mond beszédet. A dabasi járás dolgozói áp­rilis 3-án, délelőtt 10 órakor Gyálon, a filmszínházban jönnek össze ünnepi megem­lékezésre. Előadó: dr. Csicsny Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese. A gödöllői járás Pécelen ünnepel a felszabadulási em­lékműnél április 2-án, dél­után 3 óraikor. Dr. Ádám Mi­hály, a Pest megyei pártbi­zottság osztályvezetője mond ünnepi beszédet. A monori járás ünnepsé­ge április 3-án Gyomron, a művelődési házban, délelőtt 10 órakor lesz. Megemlékező beszédet mond Cselényi De­zső, a monori járási pártbi­zottság első titkára. A nagykátai járás dolgozói április 4-én délelőtt 10 óra­kor Tápiószentmártonban ün­nepelnek a művelődési ház­ban. Az ünnepség szónoka Keszi József, a nagykátai já­rási hivatal elnöke. A ráckevei járás dolgozói április 2-án délután 2 óra­kor, a járási hivatalban .tar­tanak megemlékezést. Jónás Zoltán, a ráckevei j árásifpárt- bizottság első titkára mondja az ünnepi beszédet. A szentendrei járás Viseg- rádon, a hősök emlékművé­nél, április 4-én, 10 órakor tartja ünnepségét. Dr. Olajos Mihály, a Pest megyei párt­bizottság osztályvezetője be­szél. Gyűlések a városokban Cegléden, a városi nagy­gyűlést április 2-án délelőtt 10 órakor tartják a KÖZGÉP nagytermében. Gyigor József, a városi pártbizottság első tit­kára méltatja a történelmi eseményt. Dunakeszin április 1-én dél_ után 4 órakor lesz a nagy­gyűlés a művelődési házban. Az ünnepi szónok Barinkat Oszkárné a Pest megyei párt- bizottság titkára. Gödöllőn, a város dolgo­zói a Ganz Árammérő Gyár­ban vesznek részt az évfor­duló alkalmából rendezett megemlékezésen. Április 1-én délután 2 órakor Arató And­rás, a Pest megyei pártbizott­ság titkára mond ünnepi be­szédet. Nagykőrösön a városi mű­velődési háziban rendezik a felszabadulási ünnepséget áp­rilis 1-én 4 órakor. Beszédet tart Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Százhalombattán április 2- án délután 3 órakor az álta­lános iskolában rendezik az ünnepséget, amelynek szónoka Szekeres József, a százhalom­battai városi tanács elnöke. Szentendrén, a felszabadulá­si emlékműnél április 2-án délután 4 órakor Barát Endre, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, országgyűlési képviselő mond beszédet. Gazdagodás milliókkal A nagygyűlések és az ün­nepségsorozat részeként Vá­cott március 31-én délelőtt 9 órakor dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter adja át a kórház, újonnan elkészült szárnyát. Százötvenmilliós beruházás készült el a felszabadulás év­fordulójára az Ipari Szerel­vény- és Gépgyárban. Az új keményfémüzemet Betlej Sán­dor kohó-, és gépipari minisz­terhelyettes adja át április 2- án délelőtt 9 órakor. Űj pályaudvart és szerelő- csarnokot, valamint négy tan­Épül az Omszki-park A Pest megyei Közútépítő Vállalat dolgozói bekötő utat építenek a főútról az Omszki- parkhoz. A munkálatokat augusztusra befejezik. Halmágyl Péter felvétele termes fa-elemekből épített is­kolát avatnak Szigethalmon április 1-én délelőtt 11 órakor. Hétszázezer forintos beruhá­zással és háromszázezer forin­tos társadalmi munkával épült egészségházat adnak át Sós- kúton április 2-án délután 4 órakor, ugyanaznap új sütő­üzemet vesznek birtokukba Pilisvörösváron délután 2 óra­kor a helybeli lakosok. KÖZÉLET Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, aki Kurt Blechának, az NDK Mi­nisztertanácsa mellett műkö­dő sajtóhivataj. vezetőjének meghívására hivatalos látoga­táson a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodott, szombaton visszaérkezett Bu­dapestre. Nikola Ban, a Horvát Szo­cialista Köztársaság ország- gyűlése végrehajtó tanácsá­nak tájékoztatási titkára, aki Lengyel Lászlónak, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­tala elnökhelyettesének meg­hívására hivatalos látogatáson tartózkodott Magyarországon, szombaton elutazott hazánk­ból. Nikola Bant, magyaror­szági tartózkodása során fo­gadta Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propaganda- osztályának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents