Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-26 / 73. szám

K/ümm 1978. MÁRCIUS 26., VASÁRNAP A Pravda értékelése a belgrádi értekezletről: Belgrádion megerősödött az enyhülési tendencia A moszkvai Pravda szomba­ti számában „Helsinki ügyé­nek folytatása” című cikkében a helsinki záróokmányt aláíró országok belgrádi tanácskozá­sát értékelte. A lap négy pont­ban foglalja össze a találkozó fő eredményeit: — A tanácskozás megerősí­tette az enyhülési tendenciát; — Megmutatta, hogy az idő­szerű nemzetközi kérdések megoldására irányuló törek­vés összegyeztethetetlen a más országok belügyeibe történő beavatkozási kísérlettel; — Az ilyen kísérletek határozott visszaverése nem gyengítette, hanem erősítette a helsinki zá­róokmány szellemét és tartal­mát; — Megjelölte a tovább­haladás útját a biztonság meg­szilárdításában és az együtt­működés fejlesztésében. A Pravda a továbbiakban megállapítja: „A Szovjetunió és a testvéri szocialista orszá­gok a belgrádi találkozón elő­térbe állították azt a reális programot, amely konkrét, ha­tékony intézkedéseket foglal magába, hogy megakadályozza a háborút a kontinensen. A szovjet fél javasolta, hogy a legközelebbi jövőben vitassák meg a katonai enyhülés egész kérdéscsoportját és az esetle­ges más konstruktív javasla­tokat is, tartsanak ebből a célból külön konzultációt az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet valameny. nyi részvevő országának bevo­násával. Az Egyesült Államok és egyes NATO-szövetségesed azonban elutasították ezeket a javaslatokat, ezzel is bizonyít­va, hogy számukra teljesen kö­zömbös az európai béke ^alap­vető kérdéseinek megoldása. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország a találkozón sok olyan javaslatot terjesztett elő, amelyek az államok közötti együttműködés továbbfejlesz­tésére irányult. Fontos javas­latokat terjesztettek elő arról, hogy a tanácskozáson részt vett államok intézményesen fejlesszék a politikai konzul­tációkat, tiltsák meg a hábo­rús propagandát, valamint az erő bármilyen formában törté­nő alkalmazását, illetve az erővel történő fenyegetőzést. Nem mindenki érkezett azonban Belgrádba azzal a cél­lal, hogy gyakorlati javaslato­kat dolgozzanak ki az európai biztonság megszilárdítására, az együttműködés fejlesztésére. Az Egyesült Államok tevé­kenysége például arra irá­nyult, hogy a belgrádi talál­kozón ne fogadjanak el javas­latokat az európai biztonság és együttműködés fontos vonat­kozásairól, obstrukciós taktiká. hóz folyamodott és demagóg módon kezelte az emberi jogok kérdését. Belgrádban Bulgária és az NDK képviselői azt javasolták, hogy írjanak alá ajánlást az emberi jogokról szóló nemzet­közi egyezményekről és azt va­lamennyi részvevő állam rati­fikálja. Magyarország képvise­lői azt indítványozták, hogy a részvevő államok teljes egé­szében biztosítsák a munkához való jogot. Az Egyesült _ Álla­mok küldöttsége azonban nem mutatott érdeklődést a munka- nélküliségtől, a társadalmi igazságtalanságtól, a faji megkülönböztetéstől, a gengsz­terizmustól és az emberi jogok más tömeges megsértésétől szenvedő állampolgárai milliói­nak sorsa iránt. Ahelyett, hogy komolyan óhajtotta volna meg­közelíteni az emberi jogok tiszteletben tartásának elvét, egyes áruló renegátok megvé­désére törekedett, visszataszító tevékenységüket próbálta fel­használni arra, hogy jogot for­máljon a szocialista országok belügyeibe történő beavatko­zásra. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok határozot­tan visszautasították a bel- ügyekbe történő beavatkozás híveit, szilárdan kijelentették, hogy nem lehet felülvizsgálni sem a helsinki záródokumen­tumot és annak tételeit, sem pedig a Helsinkiben meghatá­rozott enyhülési folyamat fő irányát” — szögezi le a Prav­da. Közlemény a magyar-szíriai pártmegbeszélésekről Asszad fogadta a Fock Jenő vezette magyar küldöttséget Az Indiai KP kongresszusának előkészületei Befejezéséhez közeledik az Indiai Kommunista Párt XI. kongresszusának előkészíté­se. A kongresszust Bhatinda városában március végén, április elején tartják meg. Sikeresen folyik az a fel­vonulás, amelyet az indiai kommunisták március elején indítottak útjára. A menet résztvevői eddig 4000 kilo­métert tettek meg, s nagygyű­léseket, találkozókat rendez­tek a kommunista párt kong­resszusa jegyében. Ali Bhutto fellebbezett Ali Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök szombaton or­szága legfelsőbb bíróságánál megfellebbezte a lahorei bíró­ság március _ 18-i döntését, amely összeesküvésben és poli­tikai gyilkosság! kísérletben való részvétel miatt halálra Ítélte. Bhutto négy társa, aki­ket szintén a gyilkossági kí­sérletben való részvétellel vá­dolnak, és a volt miniszterel­nökkel együtt halálra ítéltek, már ■ korábban benyújtották fellebbezésüket. Közös közleményt adtak ki Doro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter Etiópiában tett hivatalos látogatásáról. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza: „A felek elítélték az impe­rializmust és a reakciés arab rezsimeket, amelyek a moga- dishui kormányzattal össze­fogva vettek részt az Etiópia elleni agressziós háborúban. Mindkét fél teljes mértékben egyetértett abban, hogy „Af­rika szarva” térségében a tar­tós béke csak azután jöhet létre, ha Szomália a nyilvá­Az MSZMP Szíriában tar­tózkodó küldöttségét, ame­lyet Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja vezet, fogadta Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. Az or­szág államfőjének Fock Je­nő átadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára üd­vözletét. A magyar delegáció láto­gatásáról közleményt adtak ki. Eszerint a magyar kül­döttség tárgyalásokat folyta­tott az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának több vezetőjével és látogatásokat tett az ország néhány vidéki körzetében. A dokumentum megállapít­ja: a tárgyalások során a fe­lek leszögezték, hogy a fe­szültség tovább növekedett a Közel-Keleten, s ennek oka az imperialista körök által támogatott folytatódó izrae­li agresszió az arab népek el­len. Aláhúzták, hogy a kiala­kult helyzetben alapvető je­lentősége van a haladó arab országok és szervezetek össze­fogásának, akcióegységük megerősítésének. Ezzel kap­csolatban kiemelték a ha­ladó arab államok és a PFSZ vezetői részvételével Tripoli­nosság előtt is lemond az Etiópiával, Kenyával és a Dzsibuti Köztársasággal szem­ben támasztott területi köve­teléseiről és a beavatkozás po­litikájáról.” A két ország kapcsolatáról, helyzetéről folytatott megbe­szélésekről szólva a közös köz­lemény kiemeli: Kuba teljes .támogatásáról biztosította az etióp forradalmat, az ország területi sérthetetlenségét, az etiópiad nép azon jogát, hogy bármiféle külső agresszióval szemben megvédje magát. ban, Algírban és Damasz- kuszban megtartott tanács­kozások eredményeit. „Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjának képviselői köszönetüket fejezték ki az MSZMP szilárd, elvi maga­tartásáért, az arab népek és a Palesztinái nép ügyének kö­vetkezetes támogatásáért” — állapítja meg a dokumentum. Az MSZMP küldöttsége da­maszkuszi látogatásakor ta­lálkozott Khaled Bagdassal, a Szíriái Kommunista Párt KB főtitkárával és a politikai bi­zottság több tagjával. „Izrael évek óta készülő­dött Dél-Libanon katonai megszállására” — jelentette ki Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet el­nöke, egy interjújában, ame­lyet Bejrútban adott a ma­gyar televízió tudósítójának. Arafat idézett amerikai ve­zetőket, így Kissinger, volt külügyminisztert, akik kije­lentették: az izraeli hadsereg hat éve tervezi, hogy lero­hanja Dél-Libanon t és saját határait kiterjeszti, a Litani- folyóig. „1972-ben Izrael már végrehajtott hasonló táma­dást” — mondotta Arafat, majd rámutatott: a Tel Aviv melletti palesztin komman- dóakció csak ürügy volt a már kész terv végrehajtására. Tel Aviv célja a palesztin mozga­lom és a libanoni haladó erők megsemmisítése volt. Arafat elmondta még: „Iz­rael nem fog teljesen kivonul­ni a megszállt dél-libanoni területekről. A várható rész­leges kivonulásra is csak azért kerülhet sor, mert a nemzetközi közvélemény, a szocialista országok, sőt, még Izrael támogatói közül is so­kan, keményen elítélték a Dél-Vietnam Eltűnik a tőkés kereskedő réteg Ho Si Minh-város népi bi­zottsága március 23-i hatály- lyal döntést hozott a tőkés ke­reskedelem felszámolásáról és a bufzsoá kereskedőréteg ter­melőréteggé való átalakításá­ról. A burzsoá kereskedőréteg tevékenységét Dél-Vietnam összes tartományában és vá­rosában felszámolják. A dön­tés .csak Ho Si Minh-városban harmincezer közép- és nagy­tőkés kereskedőcsaládot érint. Az intézkedés célja az, hogy valóra váljék a felszabadulás utáni Dél-Vietnam egyik leg­fontosabb feladata: a szocia­lista termelés és a nép életét szolgáló kereskedelem megte­remtése. polgári lakosság ellen inté­zett barbár légitámadásokat, a vérontást, amely sok ezer halálos áldozatot követelt, és amellyel az izraeliek számos dél-libanoni települést letö­rölték a föld színéről”. Ara­fat a továbbiakban kijelentet­te: Szadat egyiptomi elnök kapituláns tervét ez a meg­szállás, valamint a haladó erők helytállása végérvénye­sen elsöpörte. A dél-libanoni izraeli ag­resszió megszüntetése szem­pontjából Arafat különleges fontosságot tulajdonított a szocialista országokkal kiala­kított együttműködésnek, va­lamint a haladó erők gya­korlati és tényleges összefo­gásának és nagyra értékelte a Szovjetunió, illetve a többi szocialista ország, közöttük Magyarország támogatását, szolidaritását. LONDON központjából az aldermastoni atomkutató in­tézetig tartó húsvéti neut- ronfegyver-ellenes békemenet­tel ünnepli fennállásának hu­szadik évfordulóját a „nuk­leáris leszerelési kampány” elnevezésű angol mozgalom. Befejeződött c külügyminiszteri látogatás Etióp-kubai Arafat interjúja a Magyar Televíziónak Izrael évek óla készült Béklilmmn megszállására Hét nap - három kérdés Diplomáciai nagyhét Külpolitika a KB-ülés és az országgyűlés napirendjén HÉTFŐ: A francia választások második fordulójának ered­ménye: a jobboldal megőrzi többségét, de a baloldal növeli mandátumainak számát. — Közzéteszik a kínai országi népi gyűléshez intézett szovjet tárgyalási javaslatokat, Peking el­utasítja az ésszerű kezdeményezést. KEDD: Kádár János meghívására hazánkba érkezik Willy Brandt, nyugatnémet szociáldemokrata pártelnök. — Szófiában Todor Zsivkov fogadja Púja Frigyest. — Ismét Suhartót választ­ják meg Indonézia elnökévé. SZERDA: A tűzszünet bejelentése után csendesednek a har­cok Dél-Libanonban, megérkeznek a helyszínre az UNIFIL ENSZ-erők első egységei. CSÜTÖRTÖK: A véleménykülönbségek jegyében ér véget Washingtonban a Carter—Begin találkozó. — Szovjet—amerikai leszerelési konzultációk Gcnfben, világszerte bírálják az ame­rikai elnök kardcsörtető beszédét. FENTEK: A külügyminiszter beszámolója parlamentünk tavaszi ülésszakán. — Az Afrikai Egységszervezet Nyugat-Sza- haráról tanácskozik. — A francia baloldali pártok vezetői el­fogadják az elnök meghívását egy általános eszmecsere meg­SZOMBAT: Üjabb kambodzsai nrovokációk a vietnami ha­táron. — Callaghan Washingtonban. — A visszafoglalt Ogaden- ben konszolidálódik a helyzet. Vannak véletlenek, amelyek törvényszerűek. Természetesen csupán a diplomáciai naptár időegyeztetésének véletlenén múlt, hogy miközben az Or­szágház patinás épületében a külügyminiszteri beszámolót vitatták a képviselők, a ven­dégek páholyában megjelent Willy Brandt és kísérete 'is. Törvényszerű viszont, hogy sokoldalúan és lendületesen fejlődnek az MSZMP és a Ma­gyar Népköztársaság nemzet­közi kapcsolatai, vonatkozik ez éppúgy a budapesti ven­dégkönyvre, mint vezetőink megszaoorodott külföldi utazá­saira. Ugyanezen a héten ma­gyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalásokat tartottak Szófiá­ban. pártdelegációk jártak az NDK-ban, Szíriában és Sri Lankában, s nehéz lenne akár csak tényszerűen felsorolni az összes jelentős látogatásokat és megbeszéléseket. HOGYAN ÉRTÉKELTEK NEMZETKÖZI TEVÉKENY­SÉGÜNKET A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÉS A PARLA­MENT ÜLÉSÉN? Ennek a megnövekedett külpolitikai aktivitásnak je­gyében értékelte a nemzetközi helyzetet és nemzetközi hely­zetünket az elmúlt napokban a párt Központi Bizottsága, valamint az országgyűlés. Az időszerű problémák, s nem utolsósorban a mielőbbi or­voslást sürgető válsággó:ok fé­nyében, ismét felhívták a fi­gyelmet napjaink talán leg­fontosabb sajátosságaira: arra, hogy egyrészről továbbra is az enyhülési képezi világunk alapvetően meghatározó fo­lyamatát (s ez nem kívánság vagy óhaj kérdése, hanem az erőviszonyokból fakadó ob­jektív tényező), ugyanakkor je­lentős ellenerők sorakoztak fel, amelyek mindent elkövet­nek az enyhülés fékezésére, sőt visszavetésére. KülöAösen éles összeütközésekre került és kerül sor a katonai enyhülés, a fegyverzetcsökkenés ügyei­ben, Afrika szarvának és a közel-keleti térségnek fegyver­zajjal is összekapcsolódó vitái­ban, s heves polémiákra ve­zetett Belgrádban az imperia­lista kísérlet, hogy az emberi jogok védelmének ürügyén megpróbáljanak beavatkozni a szocialista országok belső ügyeibe. Ilyen körülmények között a szocialista közösség országainak fontos feladata, hogy elhárítsák az enyhülés útján tornyosuló akadályokat, visszaverjék a támadásokat, s folytassák azt a politikát, amelyben az elvi határozott­ság párosul a rugalmas kez­deményezőkészséggel. A Központi Bizottság köz­leménye és a külügyminiszteri beszámoló jól tükrözte kipró­bált külpolitikánk folyama­tosságát, amelyet mindenek­előtt elkötelezettségünk jelle­mez a béke és a társadalmi haladás iránt. Ezért külpoliti­kánk alapja a szilárd egység a Szovjetunióval és a szocia­lista közösség országaival, s éppen ez segít bennünket, hogy cselekvő szolidaritást vállaljunk a fejlődő világ anti- imperialista erőivel, illetve a békés egymás mellett éléstől vezérelve fejlesszük kapcso­latainkat a más társadalmi berendezésű országokkal is. Az elmúlt hét eseménykróni­kája is mutatja törekvéseink fokozódó eredményességét. MIÉRT BÍRÁLJÁK AZ AMERIKAI ELNÖK SALEM1 BESZÉDÉT? Salem nevéhez mindeddig a boszorkányokat kapcsolta a képzettársítás, az emlékezetes Miller-dráma címét idézve. Az amerikai városka egyetemén elhangzott elnöki megnyilat­kozás viszont a fegyverkezési verseny és a feszültség mér­téktelen növekedésének kísér­letét keltette fel. Carter az Egyesült Államok „katonai stratégiájának átértékeléséről” beszélt, s hogy ne hagyjon kétséget ennek iránya felől, új fegyverrendszerek kifejlesz­tését hirdette meg. (A szárnyas rakétákról, a mozgatható ki­lövőállásokról indítható MX- rakétákról, a Trident atom­tengeralattjárók családjáról van szó.) Nem titok, hogy a két nagy­hatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között alap­vető katonai egyensúly áll fenn, elég magas fegyverérté­kekkel. Ez utóbbi szintet kí­vánja szabályozni, majd csök­kenteni a SALT-tárgyalások egymásutánja. Mindez csakis az egyenlő biztonság alapján képzelhető el: ha ez a straté­giai egyenlőség realitás a gya­korlatban, hogyan lehetne a tárgyalóasztal melletti ügyes­kedésekkel vagy más úton fe­lülvizsgálni? Az Egyesült Ál­lamok azonban újra és újra ezt kívánja tenni, s még nem is voltak képesek aláírni a SALT—2 megállapodást, ami­kor az új fegyverrendszerek meghirdetésével tovább bo­nyolítják a vitákat. Lehet új fegyvereket fejlesz­teni és tárgyalni, de illúzió lenne azt hinni Washington­ban, hogy ezek .monopóliuma kizárólag az amerikaiaké lesz, s megváltozhat az alapvető egyensúly. Csupán azt érhetik el, hogy megnehezülnek a tárgyalások, veszélyesebbé vá­lik a helyzet, s a fegyverke­zési verseny új útjai nyílhat­nak. Ezért fogadta a világ olyan érzékenyen, s ezért bí­Az ENSZ-alakulatok állásaik felé tartanak Dél-Libanonban rálja olyan keményen az el­nök salemi szavait. HOGYAN ALAKUL A KÖ­ZEL-KELETI VÁLSÁG? Gyors ütemben foglalják el állásaikat Dél-Libanonban az UNIFIL-egységek. A négyezer főből álló, új kék sisakos ala­kulatokat a Biztonsági Tanács döntése hívta életre, s első hathónapos működése 68 mil­lió dollár költséget emészt majd fel. Az állások elfogla­lása nem mindig megy köny- nyen, a dél-libanoni tűzszü­netet időnként bombák döreje és rakétapárbajok zaja szakít­ja meg. Közben megélénkült a dip­lomácia — nem is egy fron­ton. Damaszkuszban a Szi­lárdság Front tartott minisz­teri szintű összejövetelt, de a jelek szerint nem tödtak min­den kérdésben teljes egységre jutni. Kairóból felhívást intéz­tek Szadat politikáiénak ellen­zőihez, hogy próbáljanak meg valamit közösen tenni, de en­nek inkább szólamértéke volt. Az arab ellentétvonalak tehát változatlanul fennállnak, ugyanakkor az eddigi legsú­lyosabb nézeteltérések robban­tak ki Washington és Tel Aviv között. A Carter—Begin meg­beszéléseken annyira ütköztek az Egyesült Államok globális érdekei (ehhez tartozik az arab országok besorolása egy amerikai rendezés kereteibe), valamint Izrael sajátos érde­kei (amelyeket Begin személy szerint is igen mereven és szélsőségesen képvisel), hogy közös közleményt sem tettek (közzé. Az amerikai sajtóban egyre több találgatás utal ar­ra: Washingtonban nem bán­nák Begin bukását, hogy olyas­valaki kövesse a kormányfői poszton — például Weizman hadügyminiszter —. akivel jobban szót tudnak érteni. A Fehér Ház hivatalosan cáfolt, de valahogyan ez nem volt igazán meggyőző .. Réti Ervin í.

Next

/
Thumbnails
Contents