Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-21 / 68. szám
A MONORVIDÉKI ÁFÉSZ ÉRTESÍTI KEDVES VÁSÁRLÓIT, HOGY 1978. MÁRCIUS 21-ÉN VECSÉSEN, AZ OTP-LAKOTELEPEN A PFST MÍG Y E I H ÍRLAP KÜLD N K I ADÁS A ; Végtelen barázdákon Régi mesék jó ízével A béresek fia — Rideg Sándor XX. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1978. MÁRCIUS 21., KEDD Beszámoló — két év munkájáról Megemlékeztek a Tanácsköztársaság évfordulójáról Megemlékeztek a Tanács köztársaság 59. évfordulójáról. Burján István, a Társada Imi Ünnepségeket Szervező Iroda vezetője méltatta az év forduló jelentősegét, majd a fiatalok megkoszorúzták az e mléktáblát. Mutnéfalvy Zoltán felvétele Vasárnap a járási pártbizottság nagytermében tartották meg a KISZ járási küldöttgyűlését. Az elnökségben foglalt helyet Cselényi Dezső, az MSZMP monori járási bizottságának első titkára, Fiel Marianna, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, Kozák Sándorné, a járási hivatal elnöke. Harsogott a terem az értekezlet megkezdése előtt, a küldöttek a Venceremost és más mozgalmi dalokat énekeltek, aztán egyszeriben csend lett. Fodor Sándor, a járási KISZ- blzottság politikai munkatársa üdvözölte a résztvevőket, majd Földi Károly járási KISZ-titkár tartott beszámolót az elmúlt két év munkájáról. — Két mozgalmi év telt el a legutóbbi járási küldött- gyűlés óta. Ez idő alatt erősödtek az alapszervezeti közösségek, ami pozitív hatással volt a KISZ-munka minden területére. Értékelés Gyakorlattá vált, hogy az akcióprogramok összeállításakor. s. pártszervezetek gazdaságpolitikai cselekvési programjaihoz kapcsolódva konkrétan megfogalmazzák sajátos feladataikat. Ez a gyakorlat jól szolgálta a munkahelyi alapszervezetek e téren végzett tervszerű, tudatos tevékenységét. Járásunk KISZ-fiataljai sokat tettek a megyei, járási és községi beruházások minél előbbi megvalósítása érdekében. Ott voltak a kistarcsai megyei kórház építésénél, a börzsönyi úttörővasút munkálatainál és még sorolhatnánk tovább azokat a helyeket, ahol szorgoskodtak. Bár sok fiatal kapcsolódott be a társadalmi munkaakciókba, ugyanakkor vannak passzív KISZ-tagok, akik nem vettek részt ebben a tevékenységben. A politikai képzés új rendszerét három és fél évvel ezelőtt dolgozta ki a KISZ KB. A képzés színvonala javult, azonban az agitációs munkára nagyobb súlyt kell helyezni az elkövetkezendő időszakban. A különböző politikai akciókba fiatalok egyre nagyobb szómban kapcsolódnak be. Javult a párttaggá nevelés az alapszervezetekben, az elmúlt két évben hat- vanketten kerültek felvételre, többségük KISZ-ajánlóssal. Az alapszervezeti munkák színvonalára rányomta bélyegét, hogy gyakoriak voltak a személyi cserék, az újonnan bekapcsolódott titkárok nem tudtak olyan színvonalasan dolgozni, mint elődeik. örvendetes viszont, hogy a társadalmi szervekkel egyre jobb kapcsolatot alakított ki valamennyi alapszervezet, s a pártszervezetek irányító munkája is éreztette hatását. A járási KISZ-titkár Ismertette az elkövetkezendő két év feladatát is. A fiataloknak ezentúl is elsőrendű feladata a gazdasági építő munkában való aktív részvétel. de be kell kapcsolódniuk a különböző társadalmi munkaakciókba is. Javítani szükséges az alapszervezeti munkát, ehhez a feltételek megteremtődtek. Hozzászólások Pintérné Reubi Teréz, a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját ismertette, majd a küldöttek hozzászólásai következtek. Ztma Gyula süly- sápi küldött a pártépítő munka fontosságára hívta fel a figyelmet. Sülysápon jó módszerei vannak e tevékenységnek, ennek is köszönhető, hogy a legtöbb fiatal ebben a községben került felvételre a pártba. Felszner János, a monori MEZŐGÉP dolgozója arról számolt be, hogy alapszervezetük a KMP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére társadalmi munkaversenyre hívja ki a járás többi alapszervezetét. Még több segítséget kell adni a KISZ-fiataloknak az úttörőcsapatok munkájához — mondotta Révész György pe- degógus, gombai küldött. Több mint 300 ifivezetőt tartanak nyilván az úttörőcsapatok, sajnos, közülük mindössze százötvenen dolgoznak rendszeresen, pedig szükség lenne mindnyájukra. Az Ifjú Gárda fontosságát ismertette Bői Sándor csévharaszti küldött. Tajti Ágnes, a gyömrői KISZ- bizottság titkára a káderkiválasztás körültekintő megszervezéséről beszélt. Jól működik a járásban az agrártudományi egyesület, sajnos, kevés a fiatal e szervezetben — mondta Páhi Irén, a Monori Állami Gazdaság üzemgazdásza. Sokan azt hiszik, hogy az egyesületben csak diolomások tevékenykedhetnek, pedig szívesen látnák soraikba a termelőszövetkezetekben más munkaterületen dolgozó fiatalokat is. Félórás szünet következett ezután, a száz küldött a nagyközségi tanács emeleti folyosójára vonult, ahol megkoszorúzták a Tanácsköztársaság monori direktóriumának emléktábláját. Marunák Ferenc üllői pedagógus köszönetét mondott az üllői általános iskola építésében jó munkát végző KISZ-fiataloknak. Az Edzett ifjúságért mozgalom eredményeit Dudás Sándor úri fiatal ismertette. Fiel Marianna, a megyei KISZ-bizottság véleményét tolmácsolta, s felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben még többet kell tenni az alapszervezeti munka javítása érdekében. Cselényi Dezső elismeréssel szólt a járási KISZ- munkáról. Választás A hozzászólások és a vitaösszefoglaló után került sor az új járási KISZ-bizottság megválasztására, titkos szavazás utkin. A járási KISZ- bizottság tagjai lettek: Béres Erzsébet, Dudás Sándor, Földi Károly, Földvárszki Zsuzsa, György László, Fiel Gabriella, Horváth Boldizsár, Móczár László, Pintér Erzsébet, Rácz Zoltán, Revák Sándorné, Ságodi Ferenc és Tajti Ágnes. A testület megtartotta első ülését, amelyen á KISZ járási bizottsága titkárává ismét Földi Károlyt választotta meg. Sor került a pénzügyi ellenőrző bizottság és a megyei KISZ-küldöttgyűlésen részt vevő járási küldöttek megválasztására is. Ezt követően kitüntetéseket adtak át a jól dolgozóknak. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Móczár László (Maglód), a KISZ KB dicsérő oklevelét vehette át Földvárszki Zsuzsa (Pilis), Csöndör Ferenc- né (Gyömrő), Sztarahorszki János (Rákosmezeje Tsz),Czu- nyi Lászlóné (Monor) és Szlo- boda Györgyné (Sülysáp). Négy alapszervezet szintén dicsérő oklevelet kapott. Gér József „AZ APÁM SZEGÉNY EMBER VOLT, aki csak dolgozni tudott, de szolgálni annál rosszabbul szolgált. Minden évben elszegődött valahová, s minden este arról beszélt, hogy milyen jó lesz nekünk ezután.-’ A család elhitte a jövendő tágas szobákat, a forró kemencéket, amelyekben mindig sül valami finomság, kalács vagy hízott liba, a terüljasztalokat, a nyugodt, hosszú álmokat, az új ruhákat, melyeknek élvezetes, friss szaguk és finom tapintásuk van, és az új csizmákat, amelyek minden lépésre nyikorognak, mint az ispán fia csizmái. Végezetül, most már csakugyan falhoz lapítja a kegyetlen ispánt, hogy úgy kell onan levakarni! A gyermekek a mesék jó ízével tértek nyugovóra abban a biztos tudatban, hogy reggel már kezdődik a szép élet. Ámde a szürke hajnalokon még mindig a régi „millió folttal tarkított ruhákat lobogtatta rajtuk a szél, a csatakos földeken tántorgó béresek szalmakötéllel szorították testükhöz a vedlett ruhákat, s botorkáltak a szörnyűségesen végtelen barázdákon.” RIDEG SÁNDOR BÉRES FIA VOLT, és egy törteli cselédházban látta meg a napvilágot 1903. február 12-én. Fújt a dermesztő tél végi szél, száll- dosó varjak károgtak a felhők alatt, mintha vesztét kiáltozták volna, és a kifogyhatatlan reményű apja új pusztákról mesélt, ahol bizonyosan megtalálja a szerencséjét. A pusztai cselédköz|,sség sajátos szervezete, akár a katonaságnál, az alá- és fölérendeltségen alapult, kezdődött a gróffal, akit tón sohasem láttak, folytatódott az intézővel, legfőbb parancsoló- jukkal, lejjebb az ispánokkal és béresgazdákkal. Ez utóbbiak a legkisebb lazításra, hibára testi fenyítéssel sújtották őket Visszaütni ezeket a jóllakott húskolosszusokat istenkísértés lett volna. A zörgő csontú, elcsigázott béresek vérezve rogytak az alomszalmára a jászol elé. A megszégyenített emberek szívós konoksággal tűrték megkín- zatásukat, a borzalmas szegénységet, és maradtak, vagy továbbálltak egy másik uradalomba. Rideg Sándornál igazabban senki sem mondta el ezt az életet, életrajzi írása a Tűzpróba és a Sámson a majorsági cselédközösség hiteles, művészi ábrázolása. Monoron járta az elemi iskolát, elvégzett öt osztályt, aztán csikósnak állt. Alig érte meg a tizenhatodik életévét, vöröskatonának jelentkezett a Tanácsköztársaság védelmére. Falusi munkások és hadifogságból hazatért katonák meséltek neki az oroszországi ' változásokról, a dolgozó nép országáról. A bukás után felköltözött Budapestre gyári munkásnak, vasúti altisztnek, péksegédnek. 1925-ben már a A nap kulturális programja MOZIK Gyömrő: Csillagszemű. Mender Hüvelyk Matyi. Monor: Magyarok. Nyáregyháza: Kísértés. Pilis: Alfredo, Alfredo. Üllő: Mr. McKinley szökése, I—II. Vecsés: Tojásrántotta. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Mendén, 8-tól 14 óráig: az ÁFÉSZ dolgozók tanfolyama, 18-tól: a könyvbarátok körének foglalkozása. Maglódon, Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja volt. Több ízben letartóztatták, egy alkalommal a rendőrség titkos nyomdát talált a lakásán, emiatt 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt tartották, végül koncentrációs táborba hurcolták. A fölszabadulás után elnöke volt a csepeli szabadkikötő üzemi bizottságának. Novelláit a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapok közölték, avatott íróvá első regénye, az Indul a bakterház tette. Sajátos elbeszélő tehetsége, eredeti egyénisége hamarosan a legolvasottabb írók sorába emelte. A negyvenes években tagja volt a munkásírók csoportjának, a felszabadulás után a néphadsereg írói testületének. Műveinek középpontjában a szegényparasztság és a munkásság áll. Hősei városba szakadt zsellérek, akik mostoha sorsuktól ott sem szabadulhattak, a városok peremén laktak deszkából, bádogból tákolt, rozzant, egészségtelen lakásokban, a ház elé halmozott, soha el nem hordott szeméthalmok, döglött állatok bűzében. Tanult mesterségük nem vplt, elesettek, kiszolgáltatottak voltak, bár lázadoztak sorsuk ellen, változtatásra nem volt erejük. VARÁZSA ABBAN ÁLL, hogy Rideg Sándor történeteiben szikrázva csillog jellegzetes humorg, vidámító, színes, fordulatos, lebilincselő meséje. Művészi elveit így fogalmazza meg: „az emberek általában öröm, vidámság és nevetés nélkül élnek, olyan élőnek látszó ábrákat kell kitalálnom, amelyeken az emberek elgondolkoznak és megismerik tőle a jókedv ízét, és t nevetni is. tudnak általa.” Műveinek hőse, mint a népmesében, a legkisebb fiú, végső diadalában alaposan eltángálja élete megrontóit, csúffá teszi vaskos tréfáival a kapzsi kispolgárokat, a kegyetlen nagygazdákat, a görbebotos I ispánokat. József Attila-díjat három, egymás után következő évben kapott az ötvenes évek elején, Kossuth-díjat 1954-ben. Kilenc regényéből és novelláskötetéből néhányat lefordítottak bolgár, lengyel, német, román és szlovák nyelvre. Ha élne, most volna hetvenöt éves. Hídvégi Lajos Veszélyes tüzek A monori tűzoltóknak az utóbbi időben egyre gyakrabban kell kivonulniuk oltáshoz. Sokan ugyanis a szeles, vV haros időben is hozzáfognak a kertjeikben, portájukon összegyűlt hulladék, avar, gally elégetéséhez. A szél aztán viszi a parazsat, amelytől könnyen meggyullad az ól, a fáskamra, a fából készült kerítés. Az árokpartokon is gyújtogatják a szemetet, s otthagyják őrizetlenül. A tűz könnyen tovább terjed, riadalmat keltve, s nem kevés munkát okozva nekünk. A tűzoltók azt kérik a tavaszi hulladékégető lakóktól: csak szélcsendes időben gyújtsanak lángot, s ne hagyják a tüzet őrizetlenül. Aki nagyobb terület égetéséhez készül, feltétlenül jelentse be előtte a monori tűzoltóparancsnokságon. 14-től 18-ig: Bodócsi Béla és Reitz János képzőművészeti kiállítása (az MSZMP magló- di nagyközségi bizottságának tanácstermében, Steinmetz kapitány u. 24.). Monoron, 10-től 18-ig: három kubai grafikusművész kiállítása és Che Guevarát ábrázoló fotó- kiállítás (a Vigadó feletti kiállítóteremben). Úriban, 14- től: a gyermek sportszakkör foglalkozása. Egy pillanat... Autóbuszba rohant a daruskocsi Szombaton is menetrendszerűen indult Rákoskertre a 13 óra 50-es autóbuszjárat a monori buszpályaudvarról. Zsibongva helyezkedtek el a Péteribe, Gyömrőre igyekvő diáklányok, szatyrokkal felszerelt asszonyok, munkából hazafelé igyekvő utasok. A jármű falta a kilométereket. — Mikor érünk már Gyömrőre? — kérdezte egy kisfiú, az ablaküveghez nyomva orrocskáját — Ez már Gyömrő — mondta az édesanyja. S abban a pillanatban hatalmas csattanás hallatszott, a busz megdőlt, füst öntötte el a kocsi belsejét, a félelem dermesztő csöndje után sikolyok, jajkiáltások hallatszottak, üvegcsörömpölés, fájdalmas nyögés vegyült az „ablakot, nyissanak ablakot!” kiáltások közé. Köhögésre ingerelt a füst. A középső ajtó nem nyílt, a vezetőfülke melletti nagy- nehezen igen. Ostrom indult a lejutásért. fejkendős, idős asszony könyökölt a kisfiú oldalába, hogy hamarabb levegőre érjen. Személygépkocsik fékeztek sorra a gyömrői. Mendel úti elágazásnál. Megrettenve nézték a baleset színhelyére sereglett helybeliek is az eléjük tárujó látványt. Az autóbusz oldat- iát teljesen szétroncsolta a Mendei útról szabálytalanul behajtó MÁV-da-rusko- csi. Ömlött a benzin, patakban csörgött az aszfalton. Reszkettek az út szélére került utasok. A személy- gépkocsik vezetői előzékenyen felajánlották, hogy a könnyű sérülteket Monorra viszik, s értesítik a rendőrséget is. — A fékem ... Nem működött a fék ... — hajtogatta a daruskocsi vezetője, reszketett a keze, s hallhatóan nagyot sóhajtott, amikor kiderült, hogy súlyos sérült nincs az autóbuszon. Késő estére már elvontatták az útból mindkét összeroncsolódott járművet. Napihírként szerepelhetne az eset a baleseti rovatban, besorolva a többi közé, amelyeken átfut az ember tekintete a megszokott gondolattal: megint baleset, megint nem vigyáztunk. Egy pillanat volt az egész. Az életünk múlott rajta. K. Zs. ABC ÁRUHÁZÁT ÉS HANGULATOS ESZPRESSZÓT NYIT.
