Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
A.PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1978. MÁRCIUS 19., VASARNAP Árengedményes tüzelővásár Megfelelő készletek a telepen A Vörös Újság irta Fogadalom a proletáríorradalomra Az utcán, a munkahelyeken ismét több szó esik a tüzelésről, fűtésről. A még tavaly nyáron vagy ősszel beszerzett készletek elfogytak, pótlásukról gondoskodni kell. Hamarosan, a naptárra kacsingatva mérlegeljük, mennyi szenet vásároljunk még, meddig kell fűteni otthonunkban. A tü- zép-telepeken ezekben a napokban kezdődött az árengedményes vásár, s a korábbi évektől eltérően április elseje helyett már hétfőn indult a SZOT tüzelőhitel-akciója is. Mázsánként tíz forint kedvezmény A Budapestkömyéki Tüzép Vállalat gödöllői telepén Csontos Lajos telepvezetőtől arról kértünk tájékoztatást, milyen árukészlettel várják a vásárlókat. Elmondta, hogy az engedményes vásáron 10 ezer mázsa magyar szénből és 15 ezer mázsa magyar brikettből vásárolhatnak a környékbeliek. A szénből mázsánként tizenegy forint, a brikettből mázsánként tíz forint kedvezmény illeti meg a vevőket. A vállalatokhoz ezekben a napokban küldik el a telepről a SZOT-tüzelőutalványok beváltásával kapcsolatos értesítőket. Az utalványokra bármilyen, a telepen megtalálható tüzelőt lehet kapni. Hiánycikkek Megfelelő mennyiségű koksz és fa is van, NDK-brikettből négyezer mázsát tárolnak. Ez iránt különben a kereslet az utóbbi időben csökkent. Nincs viszont lengyel szén, de helyette a minőségileg megegyeA rohamosan fejlődő ipar lassan kiszorítja a régi foglalkozásokat. Akadnak mesterségek, amelyeket még ma is űznek, például a kádár- ság, de legtöbbjét abbahagyták, a műhelyeket bezárták. Ilyen feledésbe merülő mesterség a tímároké is. A tímár bőrkikészítő, vagyis olyan mester, aki nyers bőrből további felhasználásra alkalmas kész bőrt állít elő. Tímár látta el alapanyaggal például a szíjgyártót, a cipészt és a csizmadiát, a kesztyűst, a szabót, a szűcsöt, vagy a szekérgyártót ülésbőrrel. A tímárság több évszázados foglalkozás hazánkban. Kelet felől, főleg örmények terjesztették, nyugaton a német iparosoktól lehetett a hazainál gyakran fejlettebb módszereket ellesni. Olcsó cserzőanyag A tímárság az állattartással együtt jelent meg azokon a tájakon, ahol nagy gulyákat, csordákat. méneseket tartottak, vagy olyan falvakban. ahol sok volt a lószág. De meghonosodott olyan helyeken is, elsősorban vizek mellett, ahol nagy mennyiségű olcsó cserzőanyag (tölgy, fűz. fenyő) helyben volt. Ezek voltak az úgynevezett kistí- márságok. Gödöllőn a múlt században csak a koronauradalom tartott nagyobb állatállozö kokszot árusítják. Jó ha tudják a vásárlók, hogy aki lengyel szenet vesz, 10:6 arányban magyar szenet is köteles venni. A közelgő jó idő az építkezések meggyorsulását, az építőanyagok iránti kereslet növekedését is jelenti. A gödöllői telepen a legkülönbözőbb minőségű, fajtájú, anyagokból választhatnak. Mintegy 70 ezer darab tégla, 8 ezer mázsa cement vár gazdára, és jó hír, hogy az egyébként hiánycikk- listán szereplő anyagok — per- lit szigetelő, ongroplast falburkoló, nikecell hang- és hőszigetelő, a gyakran keresett szímányt, a gazdák csak az 1800- as évek végétől, a növény- termesztés fejlődésével tértek át a nagyobb mérvű állattartásra. Ekkor már volt elég állatbőr a kikészítéshez. Cserzőanyagot, elsősorban tölgy- és fenyőkérget a környékbeli erdőkből gyűjthet- tek. A Rákos-patak aszályos időkben nem adott elég vizet, ezért kutakat is kellett fúrni. Városunk tímárhagyományait a Nagy család őrzi. A dédnagyapa, Nagy János még kecskeméti csizmadia volt, de fia, Gergely, már Pesten, egy bőrgyárban tanulta a tí- márságot. A Felvégen, a Rákos-patak mellett építette fel műhelyét, amely az időnkénti bővítésekkel több mint száz évig működött. Az akkori kis műhelyben, ahol még minden munkát kézzel végeztek, a helyi mészárosoktól, környékbeli gazdáktól szerzett bőrt készítették ki. A jó szerszámbőr, a húzó- és a blankbőr (szíjak és hajtószárak) marhabőrből készült. Ezeknek a készítéséhez értettek kiválóan a gödöllői tímárok. A jó húzóbőrnek híre és kereslete volt a környéken, de még mesz- szibb vidékeken is. Jövevényszavak Amíg nem volt elég bőr, nem lehetett válogatni, minI nes burkoló tégla — is kaphatók. Ugyancsak van elegendő válaszfaltégla, cserép, hullámpala, 40 X 40 centiméteres pala. Tetszés szerint... Hétszázezer darab fal- és burkoló csempe áll a vevők rendelkezésére, különböző minőségben, fajtákban. A Nova típusú metlachi árengedménynyel vásárolható. 910 különböző típusú ajtó és ablak közül választhatják ki a legmegfelelőbbet a vásárlók. Gáspár Mária denféle alapanyagot kikészítettek, a macskabőrtől kezdve a kecske- és bivalybőrig. A 15—20 kilogrammos tömör és finom borjú- és csikóbőrből készült a lábbeli. A 20—25 kilogrammos marhabőrt használták szerszám- és húzóbőrnek. Az ennél is jóval nehezebb, 25—70 kilogrammos nehézbőrökből készültek a gépszíjnak, cipő- és csizmatalpnak való és a blankbőr. A lószerszámot szironnyal lehetett jól megvarrni. Ez nyers bőrből készült, szívós, erős, varrószíj. Ezzel varrták a széles gépszíjakat is. Készítéséhez a szőrtelenített nyers marhabőrt szárítás után csíkokra hasították. A lóbőr leginkább idős állatoktól származott. A disznóbőrt a környéken elsősorban kocsiülésnek és fegyvertoknak használták. Juhbőrrel nemigen dolgoztak, kevés volt belőle. Ebből a kevésből bélésbőrt, vánkosbőrt készítettek lószerszámokhoz. A bőr átvételekor a tímárnak ügyelni kellett a hibás. vakmetszéses, bélyeges, métö- lyös helyekre, mert kikészítés után ezeket ki kellett vágni belőle. Amíg a nyersbőrből használható finom bőr lett, jó néhány kezelésen esett át. Hogy milyet alkalmaztak, az a bőrtől, későbbi felhasznáA Vörös Újság 1919. január 4-i számában olvashatjuk a következőket: „Azaszódi repülőgépgyár munkásaitól a következő levelet kaptuk: A kormányszocialisták (értsd szociáldemokraták) lapjában 1918. december 29-én arcátlan hazugság csúszott be. Azt állítják, hogy az aszódi repülőgépgyár munkásai nem csatlakoztak a kommunista párthoz. Hát hogyan is történt a csatlakozás? 1918. december 17-én értekezletet hívtak össze, amelyen a kommunisták részéről Por és Szaton elvtársak jelentek meg. A kormányszocialistáik pártvezetősége azonban neszét vette az értekezletnek, és rohamlépésben kiküldött három szónokot: Ze- lenkát, Kovácsot és egy harmadik személyt. Megkezdődött a nagy vita... Eltartott öt órától tíz óráig. A megjelent munkások két szó ellenében elfogadták azt a határozati javaslatot, mely szerint a jelen társadalmi rend megérett a megdöntésre és egyedül a munkásság képes arra, hogy szervezetten átvegye a hatalmat a munkásság és a földtelen parasztság tanácsainak diktatúrája útján... Ebben az irányban odaál- lunk a Kommunisták Magyar- országi Pártjához”. Harcban született Az idézett újságcikk két alapvető következtetés levonására ad lehetőséget. Az egyik az, hogy az 1918. november 24-i Városmajor utcai pártalapítás után 23 nappal az aszódi Lloyd-gyári munkások csatlakoztak a lenini, bolsevik típusú párthoz. A másik az, hogy az aszódi kommunista párt harcban született, s bár párt- szervezetei sem létszámban, sem szervezettségben nemérték el a szociáldemokrata párt színvonalát, programja egyre inkább vonzotta a forradalmasodó és forradalmi munkásokat. Hogy a Lloyd-gyári munkások 1918-tól balra tolódtak, abban három bizalmijuknak volt érdeme. Közülük az egyik Mikulik József, aki a Mátyásföldi Repülőgépgyárnak voit a bizalmija. Kortár- sai igen jó szónokként említik feljegyzéseikben. Abban az évben több hónapig az aszódi gyár bizalmija volt, majd tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártlácf.től és nem utolsósorban a helyi módszerektől függött. A só ás, vizes, meszes ázta- tás idejét és módját a mester szakértelme szabta meg. Érdekes, hogy a gödöllői tímármunka némely szavai, kifejezései nagyrészt német szavak és kifejezések magyarul ejtett változatai voltak. Például a bőrt életlen kopasztó késsel szőrtelenítették, de a vizet már kézi stószolókővel nyomták ki. Más vidéken, például Szatmárban, nem cserzették, hanem csávázták a bőrt. Gödöllőn csak a szőrösen vagy prémesen maradt bőröket csávázták, tehát ez már inkább o szücsmunka kifejezése volt , Válogatás nélkül Meszezés után a bőrt hú- solta a tímár, azaz lekaparta róla a fölösleges inas, esetleg húsos részeket. Ezt a munkát egy faragott, kétlábú tőkén végezték úgy, hogy a tímár rátette a bőrt, a tőkét a hasának támasztotta. Így tudta jól megfaragni. Az apróbb bőröket sóbolókéssel, a nagyobbakat sérolóval húsol- ták. Az egy-két ujjnyi vastag bőröket falccal faragták egyenletesen vékonyra. Ezt később már hasitógéppel végezték. A tímármunkában a sérolóval, falccal való faragás volt az egyik legnehezebb művelet. Erő, szívósság és ügyesség kellett hozzá. Félig a tőkére hajolva, álló helyzetben, egyféle mozdulatokkal gyakran órákig dolgoztak a bőrön, míg az szép, egyenletes, sima lett. Ülni nem lehetett, a tímárság állómesterség volt. Erő és szívósság kelja első központi bizottságának. Jelentős érdemei voltak az aszódi munkásság forradalmasításában Mosolygó Antalnak, a párt egyik alapító tagjának. O teremtett kapcsolatot az albertfalvai, az aszódi és a mátyásföldi repülőgépgyár munkásai között. A politikai nevelőmunka és a szervezés oroszlánrészét Csíki Imre vállalta magára, aki az aszódi gyár főbizalmija volt. A pártalapítást elősegítette egy 1918. évi novemberi szakszervezeti gyűlés, amelyik kimondta: „A vas- és fémmunkások főbizalmi testületé nem gördít akadályt az elé, hogy tagjai a KMP-hez tartozzanak”. Az aszódi munkások a szakszervezetüktől kapott lehetőséggel élve nagy számban léptek át a helyi kommunista alapszervezetbe. Fogadalmat tettek A fiatal pártszervezet élénk pártéletet élt. Erről a Vörös Újság két januári számában olvashatunk. „Az aszódi repülőgépgyár szervezett’mun- kásai január 17-én Liebknecht Károly és Rösa Luxemburg elvtársak orvul való meggyilkolásáról értesülve azonnal beszüntették a munkát, és á gyász jeléül félórás szünetet tartottak. A szünet alatt gyűlésre jöttek össze, ahol Csiky és Steiner elvtársak ismertették a németországi eseményeket... Csiky elvtárs indítványára egyhangúlag fogadalmat tettek a kommunista proletárforradalom szent ügyére... A nagygyűlés forró üdvözletét küldte a hősiesen harcoló orosz és német pro- letáriátusnak és Lenin elvtársnak. Felhívta a magyar proletáriátust, csatlakozzon azokhoz, akik a szocialista forradalomért, a proletáriátus diktatúrájáért és a munkások, földművesszegények és katonák tanácshatalmáért küzdenek.” Amikor február 21-én a kormány a KMP első központi bizottságának több tagját letartóztatta és a gyűjtőfogházba szállíttatta, az aszódi munkások a hír vétele Után azonnal éles tiltakozásukat fejezték ki. „A magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár munkássága felháborodással tiltakozik az ellen, hogy a kommunista pártot és vezéreit már előre gyilkolással vádolják, s hogy a gyászos eseményből palitilett a 70—80 kilogrammos bivalybőrök rendszeres napi forgatásához is. A sokféle maró- és cserzőlé sem kímélte a tímár kezét, de a tüdejét sem. Húsolás után a bőrök javarészét pácolták, majd következett a cserzés. Az utóbbinak többféle módja volt, Gödöllőn főleg a növényi cserzést alkalmazták. Tavasz- szal a 8—10 éves tölgy- és fenyőfákról gyűjtötték a kérget, ami ilyenkor könnyen levált: egyméteres csíkokban lehasították, majd szecskával fölaprították. Ebből nyerték forrázva a cserzőlevet. A helyi erdészettől időnként gubacsot lehetett venni mázsaszám, ebből nyerték a jó talpbőr cserzőanyagát. Az 1920-as évektől egyre inkább más anyagokat is használtak, majd készen vették őket. A kikészítendő bőrök hatalmas cserzőhordókban és-kádakban áztak. A hordókban gyakran kellett mozgatni a bőrt, hogy a lé egyenletesen érje. Ezt eleinte kézzel végezték, majd a hordókat motor forgatta. Cserzés közben folyamatosan sózták, áztatták, meszezték az új bőrt. A világháborús években zá-, rolták a bőrt, nehezebb lett a beszerzés és az értékesítés is. Utána a fejlődő ipar vette át a kikészítést, mígnem egyszer a gödöllői cserzőműhelyben is véglegesen leálltak a hordók és nem indultak el többé. Mint annyi más mesterségből, lassan a kistí- márságból is kihalt szakma lesz. Györkös István kai tőkét kovácsoljanak és ürügyet találjanak a kommunista párt elnémítására. A gyár munkássága követeli a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását és a kommunista párt teljes akciószabadságának rögtöni helyre- állítását. Követeljük továbbá határozatunknak a Népszavában, a vas- és fémmunkások szaklapjában és a Vörös Újságban való közlését.”, A feketézők ellen..: A Lloyd-gyáriak azonban nem csupán a munkásság forradalmi harcát segítették és szervezték, hanem a környező községekben jelentős hatást gyakoroltak a szegényparasztságra is. Szembefordultak az államhatalom helyi vezetőivel, napvilágra hozták, hogy a Hollender-cég hadiszappannal feketézik. Nem kerülte el figyelmüket, hogy a nagy élelmiszerhiány közepette gróf Ráday Gedeon tizennégy sertés hizlalására és ötvenhat mázsa tengeri felhasználására kap engedélyt. A galgagyörki Tahy birtokos hatvan bakancsra kap kiutalást. Hatósági emberek állandóan rekvirálnak a falvakban. Nincsen gyufa, petróleum, lámpabél, élelem. A frontokról hazatért katonák ingyenes étkeztetését február végén megszüntetik. Napirenden vannak a házkutatások, fegyvereket keresnek a csendőrök. , Vér nélküli hatalomátvétel Ilyen előzmények után vezette győzelemre az aszódi kommunista pártszervezet és munkástanács 1919. március 18-án az országosan közismert kartali földfoglalást. A Vörös Újság március 20-i cikkéből való az alábbi idézet: „...Az aszódi munkástanács elhatározta az 5 ezer 100 holdas Schossberger- és a Hat- vany-féle 9 ezer 500 holdas földbirtokok szocializálását, megváltás és a szociáldemokrata paktumos földosz-1 tó rendeletre való hivatkozás nélkül. Szándékukat nem jelentették be sem a kormánynak, sem a szociáldemokrata pártnak. Előre megállapított terv szerint hozzáfogtak a nagyszerű munkához. Március 18-án, a párizsi kommün emlékünnepélyén a proletáriátus nagy napját azzal ünnepelték, hogy megcsinálták a föld fegyveres forradalmát. Ezen a napon vette birtokba Aszód, Kartal, Bag és Hévíz fegyveres népe a báró Schossber- ger-birtokot...” Az aszódi ipari munkásság és szegényparasztság készen állott a proletár forradalom, a Tanácsköztársaság előestéjén a hatalom átvételére. S valóban, amikor a fővárosban győzött • a forradalom, Aszódon is egyik óráról a másikra átment a hatalom vér nélkül a munkásosztály kezébe. Kardos Győző Isaszegi hírek Nyolcvanórás tanfolyam kezdődött írni-olvasni nem tudó cigány fiataloknak Isa- szegen, a helyi Vöröskeresztszervezet kezdeményezésére. Huszonhárom, többségében nő, húsz-huszonegy éves fiatalt ismertet meg a betűvetéssel Győri Sándorné tanítónő. A márciustól júniusig tartó kurzust ősszel újabb jelentkezőknek megismétlik. ★ Ma, 19-én délután 3-kor a művelődési házban összevont taggyűlést tart a Vöröskeresztszervezet, amelyen a szabásvarrás tanfolyam résztvevői vizsgaruháikat is bemutatják, ZENÉLŐ KASTÉLY Dal- és áriaest Egri László dal- és áriaestjét tartják meg vasárnap, 19-én 17 órakor a kastélyban. A Zenélő kastély nevű komolyzenei sorozat újabb műsorában Duffek Mihály zongoraművész működik közre. Vetik a tavaszi árpát Vetik a tavaszi gabonaféléket a kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben. Képünkön: a traktorok egy öt ven hektáros táblán készítik a magágyat a tavaszi árpának. Barcza Zsolt felvétele. Feledésbe merülő mesferség Kistímárságok városunkban
