Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
A száztíz éves emlékmű Kétszer volt 1849-ben Vácott utcai csata. Április 10-én, az isaszegi ütközet után fölfelé vonuló magyar sereg, valamint Götz és Jablonowszky osztrák tábornokok csapatai között, amely Damjanich nagyszerű győzelmével végződött. A második, még keményebb utcai harc július 17-én zajlott le, amikor Paszkjévics orosz tábornok Aszódtól idáig nyúló főserege és Görgey visszavonuló csapatai mérték össze erejüket. A honvédfegyverek diadala itt csillámlott fel utoljára, de a csata vége nem az ő győzelmüket jelentette. Dr. Stefaits István, a váci 1848—49-es honvédemlékműről közölt tanulmányában azt írja, hogy kiemelkedő a szerepe az ország hasonló emlékművei között, mert elsőként avatták fel az országban, s elkészítéséhez a torinói emigrációban élő Kossuth is hozzájárult 100 forinttal, ami akkor nem kis összeg volt. A vers írására először Arany Jánost kérték fel, de ő betegségére hivatkozva nem vállalta. Így a három versszak Degré Alajos századosé, az ismert íróé. Az emlékmű tervét Caciari Alajos építőmester és Krenedits Ferenc rajztanár készítette. Száztíz éve, 1868-ban avatták fel. Degré Alajos beszélt, s a díszelnökség sorában ott volt Klapka György is. A váci ifjúság idén is lerótta március idusán kegyeletét az emlékműnél tartott ünnepségen. Papp Rezső Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Ruzsicslca Béla, kedden dr. Sárközi József, szerdán dr. Csömör Pál, csütörtökön dr. Bucsek Tibor, pénteken dr. Karádi Katalin, szombaton és vasárnap dr. Sárközi József tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kórházban. (Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő orvosokat a 11—525-ös telefonszámon is lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. A művelődési központ heti műsorterve Március 20-án 14 és 15,30 órakor: MOKA-LÁKA (Levente Péter műsora, iskolásoknak), — 16 órakor: Magyar festők Itáliában (dr. Bodnár Éva előadása), — 18 órakor: Nézzük meg Ausztriát (Kaufman And- rásné vetítettképes előadása), — 19 órakor: Csak a szépre emlékezem (Fővárosi művészek műsora). Március 21-én 10 órakor: Mesemozi (iskolai napköziseknek). Március 24-én 16 órakor:' a a VIT Klub rendezésében előadás a szocialista Kubáról. — 16,30-kor: Játékkiállítás, Hídvégi Valéria festőművész tervei alapján. Megnyitja: Weisz György, a városi tanács elnöke. Március 25-én 17—21 óráig: Disco (lemezlovas Báráz Miklós). Március 26-án 10 órakor: A kigyóvadászoktól a furfangos rókáig (ismeretterjesztő mesefilmek 10—14 éveseknek, díjtalanul). VAC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RESZERE XXII. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1978. MÁRCIUS 19., VASARNAP Jubileumi alkalom Az új nemzedék érdekében A napköziellátás helyzetéről Az első magyarországi napközi megalakulásának het- venötödik esztendejében a Pest megyei gyermekfoglalkoztató otthonok külön is jubilálnak: huszonöt éve, hogy az első ilyen jellegű intézményt létrehozták a megyében. Ebből az alkalomból kerestük föl Venesz Ernőt, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét. — A kibontakozás időszakában a napközik kizárólag szociális feladatokat láttak el: gondoskodtak a gyermekek felügyeletéről, biztosították számukra a meleg ételt. Ma már, tudjuk, joväl összetettebbek a követelmények. Melyek a modern napköziotthonok legfőbb jéllemzői? — A szociális funkció az idők során nem gyengült, sőt, a társadalmi foglalkoztatottság arányában erősödött; ám előtérbe került egy másik alapvető szempont: a pedagógiai feladatok minél magasabb színvonalú ellátása. Magyarán, az iskoláknak ma már nemcsak a tanítás alatt kell foglalkozniuk a gyerekekkel, hanem a növendékek szabadidejének hasznos eltöltéséről is gondoskodniuk szükséges. A napközik egyrészt segítik a tanulók tanulmányi felkészülését, munkamódszert is adnak ehhez, lehetőséget nyújtanak a kicsinyek kulturális, sport- és egyéb1 területű tevékenységének gyakorlásához. Bizonyos esetekben pedig — a hátrányos, vagy veszélyeztetett gyerekek foglalkoztatására gondolok — gyermekvédelmi funkciót is ellátnak. Arról nem szólva, hogy — amennyire lehet — pótolniuk kell a családot is. Sőt, a termelékenység alakulásában is szerepet játszanak! Hiszen mennyivel nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, s ezáltal mennyivel jobb munkát végez az a szülő, aki tudja, hogy gyermekéről mindennap megfelelő körülmények között gondoskodnak. Venesz Ernő a továbbiakban a napközik néhány problémáját említette. Elmondta, hogy a gyermekfoglalkoztató otthonokban talán még kiválóbb pedagógusokra van szükség, mint az iskolákban, Hiszen itt tevékenykedni komplex feladat:1 egyszerre kell jó oktatónak és jó nevelőnek bizonyulni. Ezt a kétségtelenül nehezebb munkát azonban sokain nem vállalják. Ebben szerepe van a délutáni műszaknak, az alacsony díjazásnak, valamint annak, hogy a legtöbb pedagógus tanítani szeretne. így azután képesítés nélküli dolgozókat alkalmaznak, akik azonban csak fokozatosan tudnak eleget tenni a magasszintű követelményeknek. A megoldás az lenne, ha emelni tudnák a tanárok körében a napközis munka presztízsét. — Mindenütt hangsúlyozzuk a napközis nevelők erkölcsianyagi megbecsülésének a kérdését. De, hát hogyan mutathatnánk fel e téren eredményt, amikor még a képzőintézményekben sem mindenkor készítik fel eléggé — sem szívben, sem szakmailag — a fiatalokat, a tanításon kívüli gyermekfoglalkoztatásra ? A gondokról szólva, Venesz Ernő megemlítette a tantermek hiányát is, A gyerekek visszajárnak a tanítás színhelyére, s az egyhangúságon az a törekvés sem sokat segít, hogy délutánra ■ megpróbálják átalakítani, otthonosabbá tenni a helyiségeket. ■— Képzelje, ha egy felnőtt munkást visszaküldenének ugyanazon munkapad mellé — hogy töltse ott a szabadidejét —, ahol délelőtt dolgozott! .. A helyzet csaknem vigasztalan. A tanteremszükséglet miatt lassanként eltűnnek az úttörőszobák, a könyvtárak, a kultúrált foglalkoztatás mind nehezebbé válik. Ez annál inkább fájó, mert a gyerekek kitűnően felszerelt óvodákból érkeznek az iskolákba, s csak alig-alig illeszkednek be a kevésbé otthonos környezetbe. Az étkeztetés terén is akadnak csak félig megoldott kérdések. A négy iskolai konyha kapacitását maximálisan ki- I használják. Am, még így is sok az eszkimó, kevés a fóka. A gondok orvoslására vezették be az „Egy üzem — egy iskola” rendszert. Csakhogy jobban szeretnék, ha a tanulók kifejezetten gyermekeknek való ételt ennének, amit a gyárakban nem tudnak biztosítani. De még ilyen körülmények között is magasan az országos átlag feletti színvonalon látják el az élelmezési feladatokat. — Jó néhány problémával kell tehát megbirkózniuk. Biztosak vagyunk abban, hogy le is küzdik ezeket. Mégis, milyen intézkedéseket tesznek önök a helyzet további javításáért? További, mondjuk, mert a meglévő gondok ellenére a fejlődés kézzelfogható. — Ezek a problémák — objektív nehézségek. Máról-holnapra aligha remélhetünk javulást. Látványos előrehaladást csak a demográfiai hullám apadásával várhatunk. Mindenesetre, a fejlesztés ügyében minden lehetséges anyagi eszközünket mozgósítjuk, mert a megoldás elsősorban ezen múlik. Még szorosabb együttműködést alakítunk ki a szülőkkel és az üzemekkel, hogy miinél tartalmasabbá, színesebbé tegyük a gyerekek életét. A huszonöt éves jubileum alkalmából októberben kiállítás nyílik majd a váci művelődési központban. Az illetékesek azonban nemcsak ilyen rendezvényekkel, meggyőző eredményekkel szeretnék ünnepelni az évfordulót. Hegyi Iván Tegyünk városunkért! Társadalmimunka-felhívás Dunakeszi lakosságához I Az idén áprilisban lesz egy esztendeje, hogy Dunakeszit várossá nyilvánították. Az évforduló közeledtével az alábbi felhívást adta ki a Hazafias Népfront városi bizottsága: városi rang elnyerésének sok-sok áldozatkész munka volt az előzménye. Hosszú éveken át Dunakeszi lakossága, az itt működő vállalatok, üzemek dolgozói, a párt- és tömegszervezetek fáradoztak a várossá nyilvánítás feltételeinek megteremtésén. E cél érdekében szorosan együttműködtek mindazok, akik magukénak vallották és vallják Dunakeszit. A várossá nyilvánítással megnőttek az igények is. Ez természetes, hiszen a fejlődésnek mindenkori hajtóereje az emberi igényesség. A városi rang elnyerése azonban önmagában nem oldhatja meg az igények azonnali kielégítését. A központilag biztosított anyagi források — bár lényegesen magasabbak, mint a nagyközségi szint volt — nem elégségesek ehhez. A szükséges anyagi fedezetet az állam- háztartás a jövőben sem tudja mindenben városunk rendelkezésére bocsátani, hiszen az egész ország igényeit kell szem előtt tartani. A központilag biztosított anyagi eszközöket viszont mi, Dunakesziek, többszörösére növelhetjük saját alkotó munkánkkal, összefogásunkkal, tenniakarásunkkal a: városért. A várossá alakulás idén áprilisi első évfordulója tiszteletére társadalmi munkára hívunk ezért minden városát szerető lakost és kollektívát! Fogjunk össize és tegyünk valamennyien a városért! Parkosítsunk, tartsuk tisztán környezetünket! Építsünk járdát, játszóteret, hozzuk rendbe a sportpályákat! Saját munkánkkal növeljük az óvodai, iskolai helyeket! t Várjuk az egyéni és kollektív felajánlásokat a Hazafias Népfront városi bizottságára. Várjuk az egy nap Dunakesziért felajánlást — kommunista szombatok megszervezését —, társadalmi munkaórák megajánlását — parkok feletti védnökségvállalásokat! Legyen valamennyiünk jelszava: tegyünk városunkért! A HAZAFIAS NÉPFRONT DUNAKESZI VÁROSI BIZOTTSÁGA SZÍVÓS AKARATTAL Egy magyar vadász Afrikában HABUB SZUDÁN FELETT Vác a hazai lapokban A Figyelő beszámolt arról, hogy kétnapos munkavédelmi tapasztalatcserét rendezett Vácott, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület. Az Izzó című üzemi lap Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonyát 5 és 6 forintért árulták. A tarkababot 35, a fehéret 30, a színeseket 25—30 forintra tartották. Emelkedik a káposztafélék ára: a fejeset 6, a kelkáposztát 7, a pirosat 8 forintért láttuk. A savanyított káposzta kilóját 10—12 forintért mérték. A zöldség 9—10, a sárgarépa 6—7, a zellergyökér 8—10 forintért kelt el. A cékla és fekete retek kilóját 5—6 forintra mondták. A vöröshagyma ára 8—10, a liláé 11, a fokhagymáé 38 forint volt. Dug- hagymából az aprót 20, a nagyobbat 10 forintért mérték kilónként. Az újhagyma csomóját 2—4 forintért árulták. Fejes salátái is láttunk: a termelőszövetkezetiek 6, az őstermelők 4 forintot kértek darabjáért. Spenótot 28 forintért, sóskát 40 forintért mértek. Töpörtyűt 30-ért, füstölt szalonnát 40 forintért kínáltak. Az alma ára változó: a jonatáné 6 és 11,60 között, a húsvéti rozmaringé 7—10 forint között volt. A dióbélért 120 forintot kértek. Mákot 80 forintért kínáltak. Nagy a kereslet a tejfel és túró iránt. Mindkettőt 30 forintért mérték. Az élő csirke kilóját 32 forintért mérték a tsz-árudában. A tojást az őstermelők 1 forint 50 fillérért kínálták. szerint Vácott befejeződik a már korábban előlkészített fénycsőgyártás összpontosítása, s itt történik majd a nagy volumenű, Vello-rendszerű bú- raelőállítás. A Typographia márciusi száma beszámolt a Pest megyei Nyomda Vállalat új üzemének átadásáról, és az év eleji mumkásgyűlésan ismertetett, 1978-as tervfeladatokról. A Magyar Hírlap tájékoztatást adott arról, hogy Vácott jelenleg ezer telefon- igénylőt tartanak nyilván, s 1980-ig kétezer vonallal bővítik a telefonközpont kapacitását. A Nőgrád ismertette a Dunakanyar Intéző Bizottság egyik szakbizottságának bán- ki ülését, ahol tájékoztatást adtak a Váci Tejipari Vállalat képviselői is a nyári ellátásról. Az Észak-Magyarország nevű, miskolci napilap méltatta Somogyi József Kossuth-dí- jas szobrászművész több alkotását, s ismertette a Vácott felállított felszabadulási emlékművet is. P. R. IGNÁCZ FERENC Afrika- kutató és Afrika-vadász vetített képes előadást tartott a közelmúltban a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nyugdíjasklubjában. A II. világháború alatt a Nemzeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum anyagában is tetemes kár keletkezett. Sajnos, az 1956-os események során a gyűjtemény megmaradt része is porrá égett. A múzeum ekkor Széchenyi Zsigmondot, az ekkor már híressé vált írót és Afri- ka-vadászt bízta meg az anyag pótlásával, aki feladatát meglepően gyorsan és nagy lelkesedéssel próbálta teljesíteni, de azt 1967-ben bekövetkezett halála miatt befejezni nem tudta. Munkáját a múzeum igazgatója, Szunyoghy János vette át, aki viszont Afrikában szerzett betegségben fiatalon meghalt. Ekkor merült fel a szakemberek körében egy gödöllői fogász, Ignácz Ferenc neve. Ignácz Ferenc szinte a járással, a beszéddel tanulta meg gyermekkorában az erdő nyelvét, törvényeit, a vadászat mesterségét, az erdélyi havasokban édesapja mellett. Később kapcsolatot talált Kittenberger Kálmánnal, majd Széchenyi Zsig- mond segítőtársa lett. S‘ZfVÖS AKARATTAL, nagy tehetséggel orvossá, néprajz- kutatóvá, ornitológussá, zoológussá, neves autóvezetővé, fotóssá, preparátorrá és köny- n yűbúvárrá képezte magát. Több nyugati nyelv mellett magánszorgalomból megtanulta az afrikai bennszülöttek nyelvét: mivel jól beszélte a szuahéli nyelvet, így a Budapesti Vadászati Kiállításon Tanzánia pavilonjának megbízottja lett. A kiállítás után maga a tanzániai erdőminiszter hívta meg hazájába, 1970 óta pedig a Magyar Természettudományi Múzeum megbízásából minden évben Ke- let-Afrikában tartózkodik, hogy nagy elődjei: Magyar László, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond útján pótolja elporladt természettudományi értékeinket. AFRIKAI ÁLLOMÁSAIN tanúi lehettünk előadásain keresztül a gepárd, a leopárd, a tigris és az elefánt vadászatának, Ignácz Ferenc veszélyes afrikai táborozásainak, a Viktória-tó csodálatos flórájának, a bennszülöttek életének. Ütjairól, mint nagy elődei, ő is könyveket ír. Eső műve a Gondolat könyvkiadó gondozásában, rengeteg képanyaggal már elhagyta a nyomdát és a legközelebbi könyv- napon „Habub Szudán felett” címmel jelenik meg (habub a 120 kilométer sebességgel száguldó, hatvan fokos forró homokvihar, mely mindent eltemet). Ignácz Ferenc jelenleg új könyvén, a „Karamodzsák földje” címűn dolgozik és megígérte, hogy a könyvnapra visszajön az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nyugdíjasklubjába, könyvét dedikálni. M. Gy. Táncház a művelődési központban A fiatalok körében igen népszerű a művelődési központban működő táncház, ahol havonta egy alkalommal a Viola együttes táncosainak segítségével tanulják az érdeklődők a különböző népi táncokat. Legutóbb a Matkópusz- tán élő Pólyák Ferenc fafaragó-népművésszel is megismerkedhettek a fiatalok. Pólyák Ferenc a magával hozott hasábfából a helyszínen faragott ki egy portrét, s közben mesélt életéről, művészetéről és a régi hagyományokról. Oldott hangulat Nyílt nap Elégedett szülők A Petőfi Sándor Általános Iskola II. b. osztályában nyílt napot tartott Sas Ferencné osztályfőnök: a szülők részt vehettek a tanítási órákon, megismerkedhettek az iskolai oktatás és nevelés állandóan fejlődő formáival. Láthatták gyermekeik magatartását, óraközi aktivitását és az érdemjegyek mögött rejlő munkát. Pergő, friss, mozgalmas óráknak lehetett tanúja a megjelent húsz szülő. Kitűnő kollektív munka és oldott hangulat jellemezte a nyílt napot. Sokáig emlékezetes marad a logikus gondolkodásra késztető modern számtanokatás magas követelményrendszere, valamint az a törekvés, amely az elméleti ismereteket gyakorlatban alkalmazhatóvá teszi. Tetszett a szülőknek az órák tananyagának egymásra épülése és tetszett a morális nevelési kérdések beépítése. A nyílt nap megrendezése újszerű kezdeményezés, amely- lyel élményt és hasznos tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtott a tanító a szülők számára. M. !
