Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
10 VrZrr -érfjr W xJunap 1918. MÁRCIUS 18., SZOMBAT Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat HÍRES KENYÉR CEGLÉDRŐL-i^-évadó előtt állnak a ceglédi pékek: a Pest megyei 3. számú Sütőipari Vállalatot július 1-től Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalatnak hívják majd. A változás talán lényegtelennek is tűnhet, hiszen semmilyen szervezeti módosítás nem követi, a név csupán a vállalat működési területére utal, s ez Pest megye déli része. Egykor a főváros körül négy sütőipari vállalat működött: Vácott, Gödöllőn, Cegléden és Dunaharasztin. Az első kettőből lett az „északi”, a ceglédiből a „déli”, a dunaharaszti pedig a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat nevet vette föl. Kifejezőbb ez az „égtáj” szerinti eloszlás. E szerint tehát a ceglédiekhez a déli vidék: Nagykáta és a ceglédi járás, Nagykőrös és Cegléd városa tartozik, összesen huszonhét település, illetve az itt élő 186 ezer ember ellátása ad munkát a vállalat dolgozóinak. A városokba naponta többször, a kisebb településekre reggelente viszik a friss kenyeret — a különféle súlyú fehér, barna és rozskenyeret —, s a harminckét-har- mincöt féle süteményt: zsemléket, kifliket, dúsított péksüteményeket, kalácsféléket. Itt készül a híres ceglédi morzsa és a ceglédi sajtos-ropogós is. S hogy mennyi? Kenyérből például ebben az évben 144 ezer mázsát gyártanak. Ezen kívül 45 millió sütemény is készül, például a ceglédi sajtos-ropogósból 1400— 1500 mázsa. Évszázados dinasztiák Kenyeret gyártanak — írtuk az előbb. Hol van már a kézi dagasztás, a régi kis pékségek, amelyekből Cegléden is működött jónéhány? Hiszen például az az épület, amely most az egyik kisüzemnek, illetve az irodának ad otthont Cegléden, már 1882-ben is pékség volt A város híres volt pékjeiről: a Marton, a Dezsőfi, a Tóth családokról — igazi pékdinasztiák ezek. Messzi vidékekről is eljöttek az emberek a náluk készült tejeskiflikért, cipókért Már a felszabadulás előtt is több mint harmincöt pék kisiparos dolgozott a városban. Azután számuk csökkent, s az államosítások idején tizenkilenc kisüzemből — egykori pékségből — alakult meg a mostani sütőipari vállalat elődje. Aztán más vállalatokkal olvadt össze, terjeszkedett, bővült, majd ismét különválás következett, s végül 1961-ben jött létre az a szervezeti forma, amely mind a mai napig megmaradt. Kevés a pék Most tizenöt termelőüzem — az egykori pékekkel eltűntek az öreg, meghitt szavak: molnárok, pékmesterek, s a frissen sült kenyér illatát árasztó pékműhely is termelőüzem lett — dolgozik. Közülük az egyik nagyüzem: kenyérgyár. Cegléden működik; 25 tonna kenyeret készít. Ugyancsak a városban termeli a pékárut további négy kisüzem is. A tizenöt termelőüzem, s a huszonhét településen levő 350 kereskedelmi egység között jelentős feladatokat ad a pékáru gyors szállítása is. Hiszen majdnem mindenki reggel, üzletnyitáskor akarja megvásárolni a friss kenyeret, s így bizony nem egyszerű megszervezni a fuvarokat. Huszonkilenc saját gépkocsija van a sütőipari vállalatnak, s ezek úgyszólván egész nap ingáznak a kenyérgyár, a pékségek, illetve saját boltjaik — összesen tizennyolc vállalati szakbolt van, éves forgalmuk 50 millió forint —, az ÁFÉSZ-üzletek, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok, s a különféle gyárak, hivatalok, üzemek konyhái, büféi között. A zsúfolt gépkocsikat mindenütt sokan várják. A ceglédi kenyér híre túljut a megyehatárokon is. Pedig nem is olyan egyszerű manapság finom, ízletes pékárut sütni. Nem egyforma a liszt minősége, sőt még előbb: a gabona szárításánál, tárolásánál is gondok vannak. Olykor még egy- egy tételen belül is többféle minőség adódhat. Arról nem is beszélve, hogy a gépek — bármennyit is költenek beruházásra, fejlesztésre — nehezen tudják a mai kor diktálta fantasztikus mennyiséget a régi minőségben legyártani. Ezzel együtt is a ceglédiek mindent megtesznek, hogy árujukkal a régi pékek leszármazottai is elégedettek legyenek. Mert dolgoznak még ma is közülük né- hányan, például a Tóth család férfiai — mint egykor nagyapáik, ükapáik — ma is pékek, törzsgárdatagok. Egyébként a vállalat több mint ötszáz dolgozójának 48 százaléka kiérdemelte már ezt a címet. Nélkülük, az összdolgozók 60 százalékát foglalkoztató 28 szocialista brigád nélkül, bizony alig-alig tudnák' megoldani a rájuk háruló feladatokat. Hiszen itt jószerivel caafk azt lehet tudni, hogy mikor indul a műszak, de hogy mikor van vége, az csak napközben dől el, akkor, amikor a teljes rendelés összeáll. Régen azt mondták: „A pék soha nem hal éhen...” A körülmények már megváltoztak, de ma is kiemelkednek a pékek a többi szakmunkások közül, hiszen keresetük az országos átlag fölött van. Nem egy itt dolgozó a hatezer forintot is megkapja, s az alsó határ is 3500 körül mozog. De hát meg is érdemlik, hiszen nemcsak a komoly fizikai munka, a kemencék melletti tűző forróság teszi nehézzé ezt a hivatást, hanem a munkaerőhiány is. S bizony az előrejelzések sem kecsegtetnek túl sok jóval: azelőtt hat-hét gyerek is jelentkezett péktanulónak, ma már kettő-három is alig akad. Segédmunkásuk még csak lenne, de szakmunkásban bizony nagy a hiány. Új gyár Nagykátán Talán segít a gondokon a munkakörülmények javítása, a fejlesztés, a korszerűsítés. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 26 milliót fordítottak erre, most ötvenmillió jut beruházásokra. Ebből a legjelentősebb a Nagykátán felépülő, napi 12,5 tonna kenyeret gyártó középüzem, amely 24—25 millió forintba kerül, s 1979-ben kezd dolgozni. Azon a napon, amikor az első kenyér megsül az új gyárban, bezárják a régi, korszerűtlen nagykátai üzemet. A nagykátai kenyérgyár mellett 1980-ig már nagyobb beruházások nem lesznek. Inkább előkészülnek az 1981—82-ben kezdődő rekonstrukcióra, amely a ceglédi kenyérgyárat varázsolja majd újjá. Harminc- harmincöt millió forintért vásárolnak új gépeiket, gyártóberendezéseket. A munkát úgy kell végezni, hogy közben a gyár nem állhat le, a felújítás szakaszos lesz, s a csökkent termelést a testvérüzemeknek kell kiegészíteni. Így tehát körülbelül a mai szinten marad a termelés, az összmennyiség alig-alig váltóink, inkább azon belül lesznek bizonyos arányváltozások. Évente két-három százalékkal nő a kisebb súlyegységnyi kenyerek gyártása — mostanában az emberek mind kevesebb két-, háromkilós kenyeret vásárolnak —, s évente 4—5 százalékkal több és több süteményt készítenek. Az idei évre összesen 179—180 millió forintot termel a Sütőipari Vállalat, amely mindent elkövet, hogy megőrizze a ceglédi kenyér és a ceglédi pékek évszázados jó hírnevét. (X) Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Gombostűtől a kazánig Dinamikus forgalom- emelkedés, a hiánycikkek számának csökkenése, figyelmes kiszolgálás, eredményes gazdálkodásról tanúskodó mutatók — ezek azok a célok, amelyeket a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat el akar érni. A vállalat szerepe meghatározó a megye ellátásában. Harminchét községben, településen dolgoznak boltjaik: tizenhárom településen egy-egy vegyesbolt működik, másutt több, a nagyvárosokban: Vácott vagy Cegléden tucatnyi egység dolgozik. Cegléd fontos szerepet tölt be a vállalat életébén. Az idei évre tervezett összforgalom — amelynek értéke meghaladja az 1 milliárd 350 millió forintot — mintegy 12—13 százalékát ebben a városban bonyolítják le. Ez az összeg meghaladja a 160 millió forintot. Mielőtt kicsit részletesebben is megismerkednénk a vállalat — Ceglédet érintő — működésével, még néhány szó bemutatkozóul. A PIK 80 ezer féle cikket kínál vásárlóinak. Ezzel a hatalmas árumennyiséggel alig több mint hétszáz dolgozó foglalkozik, s hogy milyen lendülettel, igyekezettel, szorgalommal, arra mindennél jobban jellemző az egy főre eső évi forgalom adata. Ez az összeg a vállalatnál 1 millió 400 ezer forint: ennyi árut forgalmaz évente egy dolgozójuk. (Csak összehasonlításul: ebben a szakmában az országos átlag 1 millió alatt van ...) Különösen becsülendő akarásuk, hiszen évről évre kevesebben vannak. Az állandóan csökkenő létszám mellett az ottma- radottaknak kell helytállniuk. Térjünk vissza azonban Ceglédre. A városban a vállalat vegyesiparcikkeit tizennégy boltban találhatják meg a vásárlók. Különösen jól „beépített” területük a két fő tér: a Kossuth és a Szabadság tér. A tizennégy boltban megtalálható a vállalat teljes áruválasztéka. Látogassunk el először a legújabba, a Szabadság tér l'/a-ban most januárban megnyílt szerelvényboltba. A vasáruk népes családja — mintegy húszezerféle kisebb-nagyobb árucikk tartozik ide — meghatározó a vállalat forgalmában. A teljes árukészlet 40 százalékát teszi ki ez a profil, amelyről a ceglédi vasüzlet, illetve a mellette levő szerelvénybolt nagyjából ízelítőt is ad. A szerelvénybolt tehát januárban nyílt, 150 négyzetméteres eladótérrel. Boltcsere hozta létre, mivel a régi sze- relvényszaküzlet már kinőtte önmagát. Ezerféle apróság kapható itt, emellett víz-, gáz- és központifűtés-szerel- vényekhez alkatrészek, anyagok, fürdőszoba- berendezési tárgyak, csempék, burkolok. A ceglédiek máris megszerették, megszokták az új boltot: az első negyedévben tervezett 5 milliós forgalmat valószínűleg túl is teljesítik. Innen egy ugrás a nagy vasbolt, amely az egyik legöregebb üzlet Cegléden. Berger Lipót egykori szaküzletében szerencsére megmaradtak a századfordulót idéző, ma már kereskedelemtörténeti műemléknek is beillő, gyönyörű, fából készült kazetták, fiókok, polcok. Ezekben van felhalmozva a mai élet kínálta vasáru: hengerelt és húzott áruk, tüzeléstechnikai készülékek; az épületek bádogszerelvényeitől az apró kis csavarokig, kötőelemekig, minden megtalálható itt. Gondolnak a városkörnyéki tanyavilágban élő, elsősorban mezőgazdasági foglalkozásúakra is: kisgépek, kerti szerszámok várják őket. Az elmúlt évben 24 millió forint forgalmat értek el, idei tervük 27 millióról szól. Rádió- és villamossági szaküzlet — Szabadság tér 8. Az itt dolgozók az idén 30 millió forint értékben szeretnének árut eladni. Régi kedvelt szaküzlet ez, televízió és mosógép, centrifuga és bojler, mindenféle villamossági cikk, szerelési anyag várja a vevőket. A színes televízió csak lassan fogy — mondják a boltiak —, de bojler, centrifuga még több kellene. Az említett három bolt mellett Cegléden két papír-írószerbolt van, két háztartási vegyi szaküzlet, illatszerbolt, mezőgazdasági szaküzlet, jármű-, illetve jármúalkatrész-boit. A bútorbolt élénken kiveszi részét a város bútorkereskedelméből. S itt van is tennivaló, hiszen Pest megye — s behifé Cegléd — az országosan jellemző, bútorvásárlásra elköltött összegnek nem egész a félénél tart... A ceglédi bútorbolt a forgalomba kerülő bútorok teljes választékát árusítja, még jugoszláv garnitúrák is kaphatók. Az utóbbi hónapokban már 3 milliós havi forgalmat bonyolítottak le. S még egy szaküzletről essen szó, amely a legnagyobb a megyében: ez a gázcsere-telep. E néhány sor talán elég volt arra, hogy bemutassuk, milyen fontos szerepet tölt be a vállalat Cegléd város életében. Az idei év e várost érintő egyik újdonsága: üveg-porcelán-műanyag szaküzlet nyílik meg még ebben az esztendőben. Mindezekkel igyekeznek az itt élőknek kellemesebb vásárlási körülményeket teremteni. A vállalat arra törekszik, hogy jó irányban hasson a családok otthoni életére, megköny- nyítse a nők második műszakját. Mind több, a háztartási munkát segítő gépet és berendezést kínálnak^ s áruik között megtalálhatók a szabad idő értékes kihasználását lehetővé tevő árucikkek is. Az árukészlet összetételét folyamatosan vizsgálják, gondot fordítanak a megváltozott igények kielégítésére. Az 1978-as év tervei "" között olyan intézkedések szerepelnek, amelyek a városban élők vásárlási körülményeit még tovább javítják. A PB-gázellátás fejlesztésével minden bizonnyal együtt járó tűzhelykereslet kielégítésére felkészültek. Ugyancsak növelik a vas kötőelemek, szerelési anyagok kínálatát. A konyhafelszerelési, a kerti, a háztartási és a szakipari szerszámokból a város, illetve a környéken élők szokásainak megfelelő választékot biztosítják. Több színes televíziókészüléket, bojlert, világítástechnikai és elektromos háztartási készüléket küldenek a boltokba a vállalat vezetői. így remélhető, hogy ebben a cikkcsoportban az értékesítés üteme meghaladja a vállalati átlagot. Ugyanígy törekednek a lakosság kiegyensúlyozottabb ellátására a bútorokból és a papír-író- szerárukból is. Az idei év feladatainál számításba vették az elmúlt évi tapasztalatokat, s ez az egyes áruféleségek jobb elosztására vezetett. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fő célja 1978-ban is az itt élők igényeinek minél gyorsabb, pontosabb és jobb kielégítése. (X) /