Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

1978. MÁRCIUS 18.. SZOMBAT sMSap CEGLÉDI VASIPARI ELEKTROMOS ÉS MŰSZERÉSZ KSZ u Javítanak, gyártanak Huszonnét évvel ezelőtt, 1951 vé­gén alakuló ülést tartottak Ceglé­den. Harmincegy kisiparos, alkalma­zott, műszakiak, ipari tanulók — összesen negyvenhetén — kértek, s kaptak iparengedélyt vasipari szol­gáltatásokra, javításokra és gépal­katrészek gyártására. Az akkor meg­alakult Ceglédi Vasipari Elektro­mos és Műszerész KSZ már ezen a huszonhét évvel ezelőtti napon lé­nyegében megtalálta azt a működé- w területet, amely máig is a sajátja. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ SZOLGÁLTATÁSOK B\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V Természetesen a világ azóta — csaknem harminc éve — nagyot fej­lődött. A létszám mintegy ötszörö­sére, a termelési érték pedig negy­venszeresére nőtt. A szövetkezet mű­ködési területe — az alapszabály szerint — területi korlátozás nél­küli, de döntően Dél-Pest megyére irányul, kiemelve Cegléd városát. Tevékenységük fő formái tehát majd három évtizeden át megmaradtak. Munkájuk kétfelé osztható: szolgál­tatásra és készárutermelésre. Ismer­kedjünk meg ezekkel az ágazatokkal részletesen is. A szolgáltatás ad munkát a dol­gozók 30 százalékának. Albertirsán, Abonyban és Cegléden jelenleg hat javítóműhelyük várja a meghibá­sodott készülékeket, berendezéseket. Tizenegy gépkocsijukkal házhoz mennek azokhoz a hibás készülé­kekhez, amelyek a helyszínen is ja­víthatók. Így a szolgáltatási terület Cegléden és a környező járásokon túl terjed, nemcsak Dél-Pest megye, hanem egész Pest pjegye _i* „biro­dalmukhoz” tartozik. Vannak olyan gépek, berendezések: például a var­rógép, a kerékpár, az olajkályha stb., amelyet lényegében csak ez a ceg­lédi szövetkezet javít Budapest kör­nyékén. Nehéz felsorolni mindazokat a te­vékenységeket, amelyeket a szolgál­tatás keretében végeznek, de azért ha vázlatosan is, kíséreljük meg. Te­hát: a szövetkezet mesteremberei foglalkoznak háztartási gépek, rádió, televízió javításával, gumijavítás­sal, villanyszereléssel, kovács-, ká­dár-, bognár- és mázolótevékeny­séggel, mérleg-, óra-, olaj kályha- és hűtőgépjavítással, akkumulátortöl­téssel, motortekercseléssel, kerékpár, motor, gépkocsi és varrógépek ja­vításával. Ehhez a szerteágazó szolgáltatási tevékenységhez természetesen ren­geteg szakma tartozik. Villanysze­relők, elektroműszerészek, elektrola- katosok, rádió-tévéműszerészek, gép­lakatosok, forgácsolók stb., stb. vár­ják és gondozzák a meghibásodott készülékeket. A szövetkezet nagy gondot fordít a továbbképzésre is. Lépést tartanak az elektromos ipar fejlődésével, felkészülnek egy-egy új készülék, új típus megjelenésére. Akár a külföldi gyárba is elküldik emberüket, hogy a helyszínen is­merje meg az új termék készítésé­nek, javításának titkait. Hiába, a márkavédelem ma már nem elha­nyagolható. ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\W ITJDONSÁG: A LAKÁSSZERVIZ N\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\' Speciális tevékenységük a szolgál­tatáson belül: egész Pest megyében egyedül a ceglédi műszerész szövet­kezet foglalkozik mérlegek javításá­val Ugyancsak különleges feladatuk az elektromos berendezések ellenőr­zése tűzrendészeti szempontból, a védőföldelések é'intésvédelmi ható­sági ellenőrzése. Egész Pest megyé­ben e szövetkezet végzi ezt a fon­tos munkát. Idei úidonság: Cegléden a ksz be­lépett a lakásszerviz-társulásba. Ti­zenegy emberükkel kezdik meg a munkát, azokat, amelyek profiljuk­ba tartoznak. Tehát: központifűtés­szerelés, a bojlerekkel kapcsolatos feladatok, különféle lakatosipari munkák, tévéantenna-szerelés, -be­állítás. Ugyancsak a szolgáltatások színvonalának javítására gondoltak akkor, amikor együttműködési szer­ződést kötöttek a ceglédi, az albert- irsai és az abonyi ÁFÉSZ-ekkeL Ezek a szövetkezetek bekapcsolód­tak a meghibásodott iparcikkek szál­lításába: autóikkal begyűjtik a ja­vításra váró készülékeket, majd ki­szállítják őket. A sokféle szakmára ők maguk évente 40—50 ipari tanulót képez­nek. Két tanműhelyük működik, Cegléden és Abonyban. S most térjünk át a készáruter­melésre. Ezzel a tevékenységgel a dolgozók 70 százaléka foglalkozik. Cegléden három, Abonyban egy he­lyen folyik a készárutermelés: az élelmiszeripari gépek, berendezések, vegyipari gépek és berendezések, szállítószalagok elektromos és híradástechnikai készülékek gyártá­sa. Ahogy végigtekintünk ezen az ágazaton, s megismerjük a főbb ter­mékeket — szólhatunk a szövetke­zet exporttevékenységéről is. Hiszen áruik eljutnak a világ sok országá­ba: szocialista és tőkés országokba egyaránt. A gépek nagyobb része olyan ki­szolgáló berendezés, amely elsősor­ban élelmiszeripari, s vegyipari gyá­rak technológiai folyamataiban vesz részt, azokat vezérli. Erőátviteli és elektromos vezérlő berendezéseket gyártanak a ksz-ben, illetve egy- egy technológiai folyamat között az árut szállító készülékeket: szállító­szalagokat, fordítósorokat, stb. ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\N\\\N.\\\\V IIITNISTER ÉS TÁRSAI ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\w Négy-öt évvel ezelőtt kezdték el magyar szabadalom alapján gyártani a Hunister elnevezésű, osztott, hyd- rostatikus, sterilező berendezést. Vegyipari, élelmiszeripari, konzerv­ipari gyárakba kerül ez a gép, amelynek automatikáját, műszere­zettségét készítik a ksz-ben. Ugyan­is a berendezést egy nagykőrösi és egy kiskunfélegyházi céggel közösen gyártja a ceglédi ksz. A három vál­lalat együttműködése „kulcsátadá­sig” tart. A Hunistert a GÉPEX­PORT Külkereskedelmi Vállalaton keresztül exportálják: már több be­rendezés működik a Szovjetunió­ban, az NDK-ban. A Biofer fermentációs készülék gyógyszergyárakba, mikrobiológiai és kutatóintézetekbe kerül. Ezt a be­rendezést a KGST-n belül is egyedül a ceglédi ksz készíti. Terméküket csak a szocialista országok kapják, természetesen a hazai megrendelők mellett. Az NDK-ban készítik azt a készüléket, amely a brikettgyártás­ban vesz részt. Brikettgyártó sornak nevezik a berendezést, s belőle évente harminc darabot készítenek. A KKC—II. tablettázógépből éven­te tíz készül. A hazai és a szocia­lista országokban dolgozó gyógy­szergyárak a vevői. Az LRC jelzés egy homogenizált ipari darálócsaládot jelent Három­fajta típusban, méretben, évente húsz-harminc darabot készítenek, el­sősorban a szocialista országok szá­mára. A hűtőgépgyáraknak szállítják a hűtőgépek hőszigetelésére szolgáló polyuretán habosító gépet. A Szov­jetunióban már több működik eb­ből a ceglédi berendezésből, amely például az ismert Szaratov-hűtőgép- hez is gyárt polyuretán habot. Talán már az eddigiekből is kide­rült: a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész KSZ elsősorban nem a nagy szériák gyártását tűzte célul. Ez az állami ipar feladata — mond­ják a ksz-nél —, az ő dolguk az ál­lami ipart kiegészítve gyártani az egyedi vagy kisszériás gépeket, be­rendezéseket. A nagy gyáraknak, a több tízezer munkást foglalkoztató hazai és külföldi mammutüzemek- nek ugyanis nem érné meg a né­hány tucat berendezés legyártása. A ceglédi ksz-nek azonban — alkal­mazkodókészsége, rugalmassága, gon­dossága, precizitása miatt — igen. IRAK, INDONÉZIA .\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\v S most néhány szót a tőkés ex­portról, amely növekvő tendenciája miatt igen jelentős a vállalat életé­ben. Elsősorban a távoli országok­ba szállítanak profiljukhoz illő gé­peket, technológiai berendezéseket. Ezeket a megbízásokat versenytár­gyalásokon nyerik el: a megrende­léseket a legmegbízhatóbb, a legol­csóbb és a legjobb készülék gyár­tója kapja. Nem könnyű betömi er­re a piacra, s állandó készenléttel, hibátlan, jó munkával lehet csak megmaradni itt. Az általános szo­kás szerint a ceglédi ksz gépeit, be­rendezéseit, ceglédi szakember — ve­zető szerelő — irányításával helye­zik üzembe. Irakban festékgyárhoz készítenék elektromos és vezérlőberendezése­ket. Idén már üzembe is áll ez a gyár, ahová összesen tizenegy sze­relőjük utazik el Ugyancsak Irak­ban, a dohuki konzervgyár teljes elektromos berendezésének elkészí­tésére és helyszíni beszerelésére kap­tak megbízatást. Irak egyébként is jó „vevőik” közé tartozik: az elmúlt évben egy mészrriű- és hydrátüzem- hez szállítottak elektromos vezérlő­ket. . janisában tgvaly egy. hasopló üzem éiektrolhos irányító rendsze­rét szerelték fel. Ebből a készülék­ből egyébként újabb megrendelé­sekre is jut: legutóbb például egy algíri ajánlatot fogadtak el. 1977-ben egy jemeni oxigéngyár elektromos- és vezérlőberendezéseit készítették el. Ebből további öt darab készül ezekben a hónapokban, közülük né­hány ugyancsak távoli országokba, például Indonéziába kerül kiszállí­tásra. millió forint értékű árut kívántak szállítani, a tervet 11 és fél millióra teljesítették. "A tőkés export nyolc­millió helyett kilenc és fél millióra sikerült. Így nem csoda, hogy a ksz nyeresége is az ötmillió forint helyett túlszárnyalta a kilencmilliót! Természetesen ebben szerepe volt annak a szabályozónak is, amely az elmúlt években lépett életbe, s a külföldre szállított termék utáni ter­melési adókötelezettséget engedte el. Ezekért az eredményekért a Ceg­lédi Vasipari Elektromos és Műsze­rész KSZ az elmúlt években kétszer kapott kiváló kitüntetést, elnyerték a KISZÖV vándorzászlaját, illetve kétszer miniszteri dicséretet is kap­tak. S néhány szó a gondokról. A je­lenlegi körülmények között — a szétaprózottság, a korszerűtlen mun­kahelyek miatt — nem tudják to­vább fejleszteni sem a szolgálta­tást, sem a készárutermelést. A ta­nácsi bérleményekben működő ja­vítóműhelyek egy része földes, el­avult, lebontásra ítélt épület. A ja­vítási lehetőségek fejlesztése itt ter­mészetesen nincs biztosítva. E kö­rülmények miatt a dolgozók szociá­lis igényeit is csak nagyon nehezen lehet kielégíteni. Pedig az itt dolgo­zók évente 222 ezer forint termelési értéket állítanak elő egyenként! Lel­kiismeretességüket, munkaszerete­tüket jelzi: még a mostoha körül­mények között is kitartanak a ksz mellett. A javításra váró gépek, berende­zések egy részét állandóan a szabad ég alatt kénytelenek tárolni. Talán ezért is van, hogy jelentős partne­reik: a RAMOVILL, a MOBIL és a Mechanikai Művek nem egyszer nem adnak lehetőséget a korszerű gépek javítására. ÉPÍTKEZÉS ELŐTT v\\\\\\\\\\\\\v,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ A bajokból a ksz vezetősége meg­találta a kiutat: nagy építkezésbe, beruházásba kezdtek. Cegléd ipar­telepen központi javítóműhelyt lé­tesítenek, a tervezett költség 45 mil­lió forint. Most már csak a bank jóváhagyására van szükség, s meg­kezdik a nagy munkát. A tervek szerint 1980-ig el is készülnek, s akkor a ksz ipari részlege végre korszerű körülmények közé kerüL A külkereskedelmi kapcsolataik jók, továbbfejleszthetők. Az export- tevékenység fokozására az új helyen az eddiginél jóval nagyobb lehető­ség lesz. A korszerűbb elhelyezés, raktározás, anyagmozgatás minden bizonnyal kedvezően hat majd a ‘ készárutermelésre. Lehetővé válik az élőmunka hatékonyságának növelé­se, a kapacitásók jobb kihasználása, s végre megvalósulhat a kétműsza- kos termelés is. Mindezek eredmé­nyeként igényesebb, az eddiginél még jobb minőségű termékek gyár­tását vállalhatják. A szolgáltatással foglalkozó mű­helyek ugyancsak nagyon elavultak. De 1980-ra ez a probléma is meg­oldódik: a ksz mesteremberei az addigra elkészülő szolgáltatóházban dolgoznak majd. Minőségi változást várnak a szolgáltató tevékenység korszerűsödésétől. A régi, korszerűtlen üzletek fel­számolásával, az új gépek munkába állításával, a szervezettebb munká­val a szolgáltatás alacsony jövedel­mezőségét is növelik majd. Bővíthetik a javítandó készülékek számát,. típusválasztékát, s megol­dódhatnak á tárolási, raktározási gondok is. Ez a nagy terv ad tehát munkát a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész KSZ dolgozóinak, veze­tőinek az elkövetkező évekre. Addig kitehetnék a táblát: „Az építkezés idején a munka zavartalanul folyik” — hiszen a lépésről lépésre,,megvaló­suló beruházás mellett egy pillanat* ra sem hagyják abba a készáruter­melést, a szolgáltató tevékenységet Már nincs messze 1980, s ez az év minden bizonnyal mérföldkő lesz a ksz életében: a megtervezett, s vár­va várt telephely megvalósításával még jobb eredményeket fognak el­érni. (X) A ceglédi ksz készárutermelése, kapacitása több évre le van kötve. Tevékenységük nagyobb részét két exportvállalat, a CHEMIMAST és a GÉPEXPORT bonyolítja le. Most újabb nagy üzlet előtt állnak, öt­éves együttműködési szerződést köt­nek egy NSZK-beli útépítő céggel, a Bomaggal.- Technológiai berendezé­seket, tartályokat szállítanak majd az útépítő gépekhez. A próbaévet, 1978-at már lekötötték, most már csak a ceglédi ksz-en múlik: ma­rad-e a kapcsolat. Tulajdonképpen nem is az üzlet volumene fontos, ha­nem az, hogy ez az üzlet az első próbálkozás betömi a fejlett tőkés országok egyikének piacára. EREDMÉNYEK, GONDOK \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Ez tehát a jelen, amely az ered­mények mellett bizony nem kevés gondot is ad a ksz-nek. Feladataikat lényegében azonos létszám mellett látják el: öt éve állandóan 258—259 dolgozóval. Ennyien vannak, seny- nyien látják el az állandóan nö­vekvő feladatokat. A termelési érték például 1976-ban 41 millió forint volt, 1977-re 48 milliót terveztek, s lett: 57 millió! Ugyanígy túlteljesítették az ex­portkötelezettséget is. Tavaly, pél- . . . ,, dául a szocialista országokba hat- ^ Oiofer fermentációs kes#.ulck

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents