Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-18 / 66. szám
jHF.c.yn 's»*,."C5 «-<! t*fcj «>*» WiinWM : > I 1978 MÁRCIUS 18., SZOMBAT Cegléd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet KÖRKÉP AZ ELSŐ ÉV VÉGÉN Néhány héttel ezelőtt fennállásának első évfordulóját ünnepelte a Cegléd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Nem mintha akkor alakult volna — hiszen történelme, mint annyi más ÁFÉSZ-é, most már három évtizedes múltra tekint vissza —; a ceglédi és a jászkarajenői ÁFÉSZ lépett 1977. január 1-én az egyesülés útjára. A cél olyan nagyságrendű szövetkezet létrehozása volt, amely a gazdasági és a szellemi erők egyesítésével hatékonyan, eredményesen tud gazdálkodni. Ez az egy év, az évforduló alkalmas a mérlegkészítésre, a visszatekintésre is. Mit hozott az elmúlt esztendő, milyen eredményt ért el, hogyan dolgozott az ÁFÉSZ több mint 600 alkalmazottja? 72 bolt, üzlet A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ „birodalmához” egy nagyváros: Cegléd, valamint négy község: Csemő, Törtei, Jászkarajenő és Köröstetétlen tartozik. Ügy is fogalmazhatnánk: az itt élő közel 53 ezer ember ellátása ad munkát az ÁFÉSZ-nek. A községek lényegében kizárólag az ÁFÉSZ-tól várják a különféle árukat, az ÁFÉSZ az egyedüli kereskedelmi partnerük. Cegléd természetesen olyan méretű település, amely- lyel egyedül nem „birkózhatnának” meg: itt közösen dolgoznak az állami kereskedelemmel. Ez tehát a szűknek éppen nem mondható birodalom, amelynek vonzása túlnő a községek, Cegléd város határain is. A szövetkezetnek nemcsak földrajzi hatásköre nagy, tevékenysége is széles körű. Az ÁFÉSZ gazdálkodását négy ágazat — ezen belül alapvetően 3 „részleg” — határozza meg. Ezek: a kiskereskedelem, a vendéglátás, a termeltetés és felvásárlás, illetve az ipar. Á kiskereskedelem gyűjtőfogalma alatt az élelmiszer, a ruházati áruk, a vegyesiparcikkek, a vas- és a műszaki áruk, a bútorok, az írószerek, az autóalkatrészek forgalmazását kell értenünk. Boltjaik behálózzák működési területüket. Jelenleg összesen 72 kiskereskedelmi bolt, üzlet dolgozik a településeken és Cegléden. Közülük a legtöbb — harminchét — élelmiszer-árusítással foglalkozik. Az ágazat bevétele igen gyorsan emelkedik. 1977-ben 10,4 százalékkal értek el magasabb- forgalmat, mint a megelőző évben. Legdinamikusabban a vegyesiparcikk forgalma emelkedett: 15,5 százalékkal, az élelmiszer-forgalom majdnem 10 százalékkal lett több, a ruházat valamelyest elmaradt. Ez utóbbi árufőcsoportnál a forgalom növelésére jelentős erőfeszítéseket tettek, így az elmúlt év második felében bizonyos fejlődés jelei mutatkoztak. Aruház, autósbolt A forgalmi adatok, a statisztikák „száraz tényei” talán nem mutatják be azt a színes, kavargó képet, amely a kiskereskedelmi boltokra jellemző. Látogassunk el tehát' egy-két helyre, a legfontosabb, legszebb üzletekbe. Közülük is elsőként említsük meg az ÁFÉSZ ceglédi áruházát. Valamikor a megye legnagyobb áruháza volt 2500 négyzetméteres vásárlóterületével, ma már a második vagy a harmadik a sorban, hiába, az idő halad ... A petróleumlámpától a legmodernebb motorkerékpárig minden kapható itt: egyaránt kell gondoskodni arról a speciális vásárlóközönségről, amelyet egyrészről a város, másrészről a tanyavilág lakói jelentenek. Néhány utcával odébb várja vevőit a lakberendezési áruház. Három évvel ezelőtt nyílt meg, egy öröklakás teljes földszintjét vették meg akkor. A hazai bútorgyárak választéka mellett időnként jugoszláv garnitúrák is érkeznek. A vevők fele ceglédi, a fele másutt lakik, sőt nemegyszer még szolnokiak is betévednek ide. Késik a lakásprogram — mondják a boltiak — csúsznak az építők az új házak átadásával, s ezt ők is érzik: ha elmarad egy-két házzal az építőipar — visszaesik a forgalom a lakberendezési áruházban is. Induljunk tovább. A vasútállomás mellett új városrész születik. Pesten is megirigyelnék — olyan szép, a környezethez, a tájhoz harmonikusan illeszkedő, de mégis modern házak sorakoznak itt. Az egyik 160 lakásos épület földszintje munkától hangos, ezekben a napokban alakul ki az új bisztró, csemegeszaküzlet, illetve autóalkatrészbolt belső formája. Ez a 700 négyzetméteres terület az ÁFÉSZ büszkesége: a csemegét és a bisztrót márciusban, az autósboltot júniusban adják át. S végezetül vessünk még egy pillantást a Ceglédtől néhány kilométerre levő Csemőre is, erre a sajátos tanya-falura, amelynek most alakuló központját egyelőre az ÁFÉSZ közelmúltban átadott bisztrója jelenti. Az ÁFÉSZ kiskereskedői alapvető feladatuknak tekintik az árubeszerzés színvonalának emelését. Legfontosabb, hogy a vásárlók igényeit a lehető legjobban kielégítsék. Ennek a célnak megvalósítását segíti az a jó kapcsolat, amelyet a szállító partnerekkel építettek ki. Legfontosabb partnerek a megyei nagykereskedelmi vállalatok, de a választék javítására más szállítókkal, sőt közvetlenül a termelő üzemekkel is igyekeznek minél zökkenőmentesebben együtt dolgozni. Ezt segíti az éves szállítási szerződés, amelyet most már közel félszáz vállalattal kötnek meg, minden esztendőben. A ruházati és a vegyesiparcikk áruféleségek legfőbb tere az áruház, amely, mivel igen jelentős mennyiségeket vásárol, megfelelő pozíciói biztosított magának az árubeszerzés területén is. Mellette javult a kisboltok, a tanyasi boltok alapellátása. A nagykereskedelmi vállalatok nem egyszer a kis tételek miatt — és az állandó kapacitásproblémák miatt is — nem tudják ezeknek a boltoknak a megrendelt árut leszállítani. Ezen a gondon segít a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ saját gépkocsi- parkja, amely ellátja az árutelítési feladatok egy részét. Természetesen a fő szezonban, amikor a zöldséggyümölcs felvásárlás miatt még nagyobb a gépkocsihiány, teherautókat bérelnek. Vendéglátás S most néhány szót a vendéglátásról is. A szövetkezet több mint 600 dolgozójából 400 a kiskereskedelemben dolgozik, 100 embernek ad munkát a vendéglátás. Ez az ágazat is igen fontos az ÁFÉSZ életében: 1976- ban több mint 43 millió forintot forgalmazott, tavaly már majdnem 50 millió forintot. A településeken, illetve Cegléden összesen 25 vendéglátóipari egységük működik. Csemőn bisztró, Cegléden melegkonyhás étterem van, emellett kisvendéglők, italboltok, büfék találhatók az ÁFÉSZ-hoz tartózó területen. Külön érdemes egy mondatra megállni az üzemi konyhájuknál, amely az ÉVIG ceglédi gyárának dolgozóit látja el. Naponta 700 adag étel készül itt: sajnos az üzemi konyha kapacitása szűkös, ez a mennyiség nehezen fokozható. Bár az ÁFÉSZ büféiben, kiskocsmáiban az italfogyasztás adja a bevétel jelentős részét, az ágazat vezetői azon munkálkodnak, hogy az ételforgalom, valamint az üdítőital forgalma növekedjék. Zöldség, gyümölcs Termeltetés, felvásárlás. Az elmúlt időszakban ez az ágazat fejlődött a legdinamikusabban. S ha abszolút értékben nem is jelentős a felvásárlásból származó árbevétel — 1977-ben 30 millió forint volt —, a tendencia mégis figyelemre méltó. 1976 és 1977 között 50%- kal nőtt a bevételük ebben az ágazatban. A zöldség, a gyümölcs, illetve az egyéb cikkek felvásárlása mellett a szövetkezet segíti a háztáji és a kisgazdaságokat a termelés fokozásában. Szeretnék elérni, hogy a mezőgazdaságban dolgozó családok élelmiszer-szükségletük mind nagyobb részét saját maguk állítsák elő, úgy, hogy közben jusson az ország asztalára is. Ennek érdekében a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ mirtden erővel igyekszik a termelés és az értékesítés biztonságát fokozni. Az ÁFÉSZ-szaküz- leteket mindig ellátják kisgépekkel, műtrágyával, vetőmagvakkal, növényvédő szerekkel. Megerősítették a felvásárlási apparátust: Cegléden, Törteién és Jászka- rajenőn új telepet létesítettek. Fontos cél a kisgazdaságok segítése is. Ezért termeltetési szerződéseket kötnek a kistermelőkkel, a szakcsoportokkal. akiknek több ezer kiló fóliát, több ezer folyóméter fóliabordát adnak. A kistermelőknek és a szakcsoportoknak vetőmagvakat és palántákat szállítanak; kamatmentes termeltetési hiteleket folyósítanak; gondoskodnak a kisállattenyésztők szállítási igényeinek kielégítéséről; a szakcsoportoknak szakmai előadássorozatokat rendeznek. Ennek a munkának már érezhető a hatása is. 1976- ban gyümölcsből 199 vagonnal vásároltak, tavaly már 321 vagon árut vettek át a területükön dolgozó kisáru- termelőktől. A zöldség mennyisége is emelkedett, habár nem ilyen mértékben: 1976-ban 25, 1977-ben 29 vagonnal vásároltak. Legjelentősebb mértékben a burgonya felvásárlása emelkedett. Tavalyelőtt 7 vagon jutott az ÁFÉSZ átvevőihez, tavaly már 31. Nyál, méz, mák A három fő árucsóport mellett jelentős az „egyéb” is, tavaly nyúlból 350 mázsát, galambból 20 mázsát vettek át, ezt a mennyiséget teljes egészében exportálják Mézből ugyancsak 350 mázsát, (mákból 13 ezer mázsát vásároltak fel, s jelentős a baromfi, a tojás, illetve a megvett toll mennyisége is. Ez az ágazat egész évben munkát ad az ÁFÉSZ-nek. Különösen a betakarítási szezon idején sok a feladat, s ez a szezon elkezdődik a kamillával már április közepén, azután következik a zöldborsó, s így tovább, míg véget ér az őszi paradicsommal, a káposztával. Egy sor áru viszont egész évben munkát és pénzt hoz az ÁFÉSZ dolgozóinak. 1977-ben még addig „szűz” területeket is bekapcsoltak a felvásárlás mechanizmusába: azóta Törtei és Jászkarajenő kisgazdaságai is szállítanak árut az ÁFÉSZ-nek. S hogy újabb és újabb tagok jelentkeznek, annak oka a biztonságos értékesítésben is fellelhető. Az ÁFÉSZ évek óta értékesítési szerződést köt a Nagykőrösi Konzervgyárral, a budapesti ZÖLDÉRT-tel. Biztosítják a? áruk külföldi forgalmazását is a Hungaro- fruct Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. Emellett természetesen jelentős mennyiséget adnak át a helyi kiskereskedelmi partnereiknek is. Az ÁFÉSZ életében a legkevésbé jelentős ágazat az ipar; lényegében a szikvízgyártást jelenti, amely évente 1 millió forint bevételt hoz. A szikvízüzem sorsa azonban lassan már megpecsételődik: a patronos szifonkészülékek terjedésével, a közművesítéssel mind kevesebb szükség lesz rá. E néhány mondat talán összefoglalta a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ tevékenységi körét, múltját, jelenét. Végezetül néhány szót a jövőről is. Tervek — 1980-ig Jelentős hálózatfejlesztést nem határoztak el az ötödik ötéves tervben. De ez a „jelentéktelen” hálózatfejlesztés is azért hoz Cegléden egy korszerű kiskereskedelmi egységet — a már említett csemege-, bisztró-, autóbolt együttesről van szó, ami mellett barkácsbolt is nyílik. Csemőn tavaly adták át a bisztrót, Törteién kisáruház építése kezdődik májusban, ugyanekkor Jászkarajenőn alapozzák az éttermet. Mindkettőt 1979- ben adják át. Az ÁFÉSZ raktározási gondjain bizonyára enyhít az a komplex felvásárlótelep, amely Cegléden készül el, ugyancsak a következő évben. Ezek tehát a tervezett beruházások. Az 1980-ig szóló tervek az élelmiszeráru-főcsoportnál 1970-hez képest 152 százalékos fejlődést irányoznak elő. A ruházati cikkeknél a fejlődés 140 százalék lesz, vegyesiparcikknél 171 százalékot terveznek. Az ebből az ötéves tervből már eltelt időszak arányos eredményeket hozott. A felvásárlást összességében 125 százalékkal növelik. Különösen fontos a háztáji gazdaságokból, a kiskertekből, a hétvégi telkekről kikerülő áruk megszerzése. Csak Cegléd területén több mint 1000 hétvégi telek ad jelentős mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt. Növelik a baromfifelvásárlást, ennek érdekében a termelőket napos baromfival, takarmánnyal látják majd el. fővárosi szinten Pest megye, mint a főváros „peremvidéke” már megszűnt létezni. Az évek, évtizedek alatt az ellátás színvonalában lassan-lassan eltűnik a különbség a főváros és az őt körülvevő települések között, az utóbbi esztendők törlesztik a felgyülemlett adósságot. Csökken a „távbevásárlás” is, a legfontosabb élelmiszerekhez, iparcikkekhez most már mindenki a lakóhelyén, vagy annak közelében akar hozzájutni. Ebben a nagy munkában vállal jelentős részt — természetesen nem egyedül — a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ, amely az elmúlt ötéves tervidőszakban kétszer kapott kiváló kitüntetést, kétszer miniszteri dicséretet. S ha az erre az öt évre elhatározott célok is valóra válnak, a siker most sem maradhat el. (X) A ceglédi Otthon lakberendezési áruház egy részlete
