Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

I ms. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK \ÍMsm 3 Emlékezetes nagt Gödöllőn Szokatlanul kezdődött a teg­nap reggel Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetemen. Még csak ébredeztek a kol­légium lakói, az álmosabbak nyújtózkodtak egyet, amikor ismerős dallam szűrődött a szobákba. A kíváncsibbak ki­lestek az ajtón, megtudakol­ván e furcsa, felettébb szo­katlan napkezdet okát, s bi­zony, alaposan meglepődtek. A hallgatókból álló alkalmi zenekar tagjai 1848-as hu­száregyenruhában Kossuth- nótákat énekeltek. Szó, ami szó, szépen mu­zsikáltak, mert egymásután nyíltak az ajtók, s a néhány perccel korábban ébredezők villámgyorsan megmosakod­tak, felöltözködtek, s csat­lakoztak a zenebrigádhoz. A mandolin, a hegedű, a tan­góharmonika és a cselló mu­zsikája messzire elhallat­szott. A kis együttes vezető­je, Vas István, negyedéves ag­rármérnök jelölt érthető mó­don örömmel fogadta a gra­tulációkat... Korabeli újság, ruhák De a java még csak ezután kezdődött. A mandolinosok után megjelentek a rikkan­csok, akik a Nemzeti Üjság korabeli, 1848. március 16-i számának lenyomatát kínál­ták a diákoknak — természe­tesen díjtalanul — az ese­mények pontos tudósításával, a 12 ponttal. A Kultsár Ist­ván táblabíró alapította lap­ból azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy Petőfi Nem­zeti dalát, „amely a soka­ság előtt elszavaltatott, mind­annyiszor a hazafiak sok ez­rei a költeményben előfor­duló esküszünk szavakat föl­emelt ujjakkal hangosan, sa legnagyobb lelkesedéssel is­mételték”. így hát a kollé­giumban már kora reggel kézről kézre járt a Nemzeti Újság, s a délelőtti órákban a városban is feltűntek az önkéntes hírlapárusok. Ta­lán mondani is felesleges: öltözékük 1848-at idézte. Gondolafok a forradalomról A szokásostól eltérő prog­ram á kollégiumi zenés éb­resztő után az egyetemi pin­ceklubban folytatódott. Ér­demes megjegyezni: délelőtt tíz órára hirdették az itt meg­rendezendő esemény kezde­tét, s aki a jelzett időpont­nál csak néhány perccel ké­sőbb érkezett, bizony, már alig talált széket magának: a terem zsúfolásig megtelt. A kétségkívül nagy érdeklődés a meghívott vendégnek, Ne­me skürty Istvánnak, az iro­dalomtudományok doktorá­nak, a Budapest Filmstúdió vezetőjének szólt, akinek kö­zelmúltban megjelent köny­ve — Kik érted haltak szent világszabadság címmel je­lent meg —, szinte napok alatt elkelt az üzletekben. Alig kezdődött el a találkozó, azon- nyomban kiderült: a jelen­levő egyetemisták értő olva­sói voltak a műnek, s így nem csoda, hogy jó néhány izgalmas kérdés megfogal­mazódott a fiatalokban. Ezek közül idézünk most csupán néhányat a válaszokkal együtt. — Játsszunk egy kicsit a gondolatokkal. Az ön véle­ménye szerint volt-e esélye a Kossuth Lajos azt izente..., énekelték a nagygyűlés résztvevői, köztük a monori járás KISZ-esei is. Szépen szél a hegedű. Az alkalmi prímás és a 48-as hangulatot idéző huszár is a GATE hallgatója. szabadságharcnak a végső győzelemre? — Örülök a kérdésnek. A történelem mindig döntési le­hetőségekből áll. De vigyáz­ni kell, mert soha nincs helye a dolgok ábrándos felelevení­tésének. Szerintem az 1843— 49-es szabadságharcnak vol tak esélyei arra, hogy meg- döntsék a Haibsburg-Lotha- ringiai ház uralmát. A döntő momentum mindenképpen az volt, hogy Ferenc József az orosz cár csapatait hívta se­gítségül. Korabeli történelmi források egyértelműen bizo­nyítják, hogy az orosz cár katonái, valamint a magyar hadsereg katonái között jó kapcsolat alakult ki, s érthe­tő, hogy az orosz vezérkar 1849. augusztusában már azt latolgatta, hogy visszavonja csapatait. Az okokat vizsgál­va jelentősebb az, hogy a ma­gyar csapatoknak nem volt igazi seregvezére, az egész hadsereget átfogó tudós fő- parancsnoka. — Hogyan ítéli meg Gör­gey feltétel nélküli fegyver- letételét? Volt-e más válasz­tási lehetősége az adott hely­zetben? — Elöljáróban hadd szö­gezzem le: Görgeyt nem tar­tom árulónak. Az érzelem­szegény, középjobboldali be­állítottságú katonának — aki egyébként soha nem volt a magyar csapatok felelős ve­zetője — nem az a bűne, hogy feltétel nélkül letette a fegy­vert. Sokkal nagyobb hibát követett el Dembinszky levál­tásával. A világosi fegyverle­tétel napján még többen vol­tak fegyverben a magyarok közül, mint ahányan megad­ták magukat. A felelősség kérdését boncolva súlyponti kérdés: ha a politikai vezetés a helyén van, a hadsereg megteszi a magáét. A világosi fegyverletétel napján azonban az ország politikai vezetői rnár útban voltak külföldre. S az ma már kideríthetetlen, mit ígérhettek egyesek Görgeynek a feltétel nélküli fegyverle­tételért. .. Szünet nélkül záporoztak a kérdések, s Nemeskürty Ist­ván mindegyikre alapos, ki­merítő választ adott. A prog­ram végén dedikálta könyvét az egyetemistáknak. Menü az Aranykézből A találkozó után — jócskán elhúzódott, hiszen bőségesen akadt tudakolnivaló az író­tól —, megéheztek a hallga­tók. Elballagtak az egyetemi menzára, ahol stílszerűen, a pesti Aranykéz étterem 1848- as étlapja alapján összeállí­tott menüt ettek a fiatalok. Korabeli ruhába öltözött pin­cérek szolgálták fel az éte­leket: a zellert, a burgonyát, a galambbegyet, az írósvajt, természetesen „eczetes ubor­kával, paprikával és lilaká­posztával.” A délután a sportversenyek jegyében zajlott le: a tanár— diák focimeccs lelkes szur­kolói remekül szórakoztak. Szép megemlékezés volt. Te­li ötlettel, leleménnyel. A gödöllői egyetemisták emlé­kezetében még hosszú ideig élni fog a tegnapi program. Amikor március 15-ét muta­tott a naptár. Falus Gábor Dunakeszi hétköznapjai (3.) A közművelődést szolgálva Alig egy éve, hogy a József Attila Művelődési Központot a várossá nyilvánítás, és az intézmény fennállásának 50. évében mintegy 55 millió fo­rintos költséggel helyreállí­tották. A dunakeszi üzemek, a városi tanács, a vasutas­szakszervezet és a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsa közös fenntartásában lévő intézmény életében az el­múlt esztendő sikeres volt. Az idén pedig minden koráb­binál nagyobb feladatokat kell megoldania. Azelőtt csak a helyi vas­utas > dolgozók kulturális igé­nyeinek kielégítése voll a fel­adatuk, de a közös fenntar­tás révén a művelődési in­tézmény tevékenysége kilé­pett a vasutaskolónia keretei közül, s az egész városra kiterjedő területpolitikai cé­lok megvalósításában vesz részt. Szocialista szerződéssel Elsődleges feladat a helyi üzemekkel és iskolákkal, a különböző területeken tevé­kenykedő közművelődési bi­zottságokkal együttműködve segíteni a dolgozók és a diá­kok munkahelyi, iskolai ne­velését. Januárban az évi munka­tervet a társadalmi vezetőség és az illetékes szakszervezeti bizottságok elfogadták. Vala­mennyi helyi üzemmel szo­cialista szerződést kötött a művelődési ház. Ennek értel­mében anyagi támogatásukat a családi és társadalmi ün­nepségek, a vetélkedők és ta­nácskozások megrendezésé­vel viszonozza az intézmény. A kiterjedt üzemi közönség- szervező hálózat révén az a cél, hogy a szocialista brigá­dok hármas célkitűzését ered­ményesen segítsék. Az elmúlt év 400 különfé­le rendezvényét csaknem 100 ezer érdeklődő tekintette meg, de az idén, február 6- án, a VIT-staféta fogadásán már egy nap alatt 3000 em­ber vett részt. Sikerrel sze­repelt Dunakeszin az év első két hónapjában az Állami Bábszínház, Bessenyei Fe­renc, Bárdy György és Bánf- fv György. Sugár Rezső Kos- suth-díjas zeneszerző veze­tésével az Országos Filhar­mónia bérletsorozatának har­madik helyi előadása nagy tömegeket, elsősorban fiata­lokat, mozgatott meg. Szerve­zett matinésorozat keretében kedvelt rajzfilmekből állí­tottak össze műsort a gyere­keknek, s vendégszerepeitek a művelődési házban a Lo­komotív és Expressz beat- együttesek is. Az egyre szín­vonalasabb ifjúsági klubmű­sorok és irodalmi színpadi előadások látogatottsága to­vább nőtt. A Szocialista kul­túráért elismeréssel kitünte­tett vasutas fúvószenekar és énekkar folytatja a nevéhez méltó szereplések sorozatát. Legutóbb farsangi koncertet adtak a helyi szocialista bri­gádok részére. A művelődési intézmény tavaszi terveinek keretében a nemzetközi nőnap alkalmá­ból Tavaszi szél címmel a Ma­gyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese változatos programmal örvendeztette meg a gyengébb nem képviselőit. Sor került a város iskolásai­nak kulturális seregszemlé­jére, melynek keretében báb­játszók, irodalmi színpadok, gyermekszavalók, prózamon­dók és néptáncosok adtak változatos műsort, elevenítet­tek fel népszokásokat. Már­cius 9-én Soós Zoltán költő­vel találkoztak a konzerv­gyár dolgozói. Sokoldalú programok A zenekedvelőknek Ars Musica címmel az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem ze­nekara adott ízelítőt a rene­szánsz és barokk zenéből. Holnap a vasutasok szak- szervezete központi zeneis­kolájának 60 tagú szimfo­nikus zenekara Hamary And­rás vezényletével operett- és dalestet tart. A zehei prog­ramok záró akkordjaként március 31-én a művelődési központ 2. számú könyvtá­rában, Schubert-estet rendez­nek, melyen Lakatos Ágnes zongorán, Erdei Sándor, a Musica Humána karnagya hegedűn működik közre. A tavaszi hónapokban a TIT- és ifjúsági előadásoknak, a VIT- tel és a forradalmi ifjúsági napokkal kapcsolatos vetél­kedőknek ad otthont a mű­velődési központ. A szocialista brigádok klub­jában a kollektív szerződések­ről, az üzemi demokráciá­ról, az életszínvonal-politi­káról hangzanak el előadá­sok. A Mit kell tudni a dol­gozók jogairól? címmel ter­vezett előadás is nagy érdek­lődésre tarthat számot. Az Aranylant fokozattal és a Szocialista kultúráért elis­meréssel kitüntetett fúvós- zenekar az országos minősí­tőre készülve a Kórusok Or­szágos Tanácsának szerve­zésében koncertet ad a Ha­lászbástyán. A 40 tagú arany­koszorús kórus tagjai a Ván­dor Sándor-kórustalálkozóra készülnek, s ők rendezik a Pest megyei bemutató- és gá­laestet is. Mindkét együttes NDK-beli és osztrák zeneka­rokkal, énekkarokkal közös fellépésen is részt vesz. Eredményesen tevékenyke­dik a kézimunka-, a bélyeg-, a méhész- és a horgászszak­kör, s egyre bővül a néptánc- csoportban a fiatalok száma. Szeretnének a májusban sor­ra kerülő mezőkövesdi nép­táncfesztiválra benevezni. Minden kedden szabás­varrás tanfolyam van. Szer­dán az óvódások és kisisko­lások vehetnek részt balett­oktatáson. Csütörtökönként né­met nyelvtanfolyam van. Ismerkedjünk meg gyógy­növényeinkkel címmel a he­lyi vasutas-sportegyesület ter­mészetjárói előadássorozatot indítanak, s a tájolásról, a tájékozódásról és térképis­meretről tartanak elméleti és diafilmes ismertetőket. Felkelteni az érdeklődést Kétségtelen, hogy mozgal­masabb, eredményesebb lett a művelődési ház munkája az elmúlt időszakban, de a könyvtárak lehetőségeit még a helyi üzemek szocialista brigádjai, KISZ-esei nem használják ki kellően. Sze­retnék elérni, ha a brigádok kulturális vállalásai nem sab­lonosak lennének, hanem együttműködve segítenék a művelődési ház munkáját. Az ifjúság érdeklődése ma még elsősorban a táncos, a zenés rendezvények iránt nyilvánul meg. Kétségtelen, hogy ez természetes, de fon­tos felkelteni bennük a mű­velődés és a művészetek meg­ismerése iránti vágyat is. A művelődési ház vezetői bíz­nak benne, hogy a város tár­sadalmi szervezeteivel, a la­kossággal összefogva valóra váltják szép terveiket, elkép­zeléseiket. OROSZ KAROLY (Vége) Első a fogyasztók érdeke A parlament ipari bizottsága a belkereskedelmi törvény tervezetéről A hazai ipar és mezőgazda­ság adja a belkereskedelemben forgalomba hozott árucikkek 82 százalékát, a vállalatok, szövetkezetek munkája te­hát meghatározó a lakosság el­látásában. A belkereskedelmi törvényjavaslatot tárgyalva azért vitatta meg az ország- gyűlés ipari bizottsága, hogy mit tehetnek, pontosabban mit kell tenniük, az érintett minisztériumoknak, vállalati vezetőknek, a fogyasztói ér­dekek szolgálatában. A Gorjanc Ignác elnökleté­vel szerdán megtartott parla­menti tanácskozáson először Juhár Zoltán, belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a kép­viselőket a belkereskedelmi törvényjavaslat előkészítésé­ről, a társadalmi vita tapaszta­latairól. A vitában több képviselő is szólt az áruk minőségéről, az ellenőrzésről. A törvényjavas­lat a fejlődést, a távlatot mu­tatja, de nem feledkezhetünk meg belkereskedelmünk mai helyzetéről sem — így érvelt a vitában több felszólaló. El­ismeréssel szóltak az utóbbi évek fejlődéséről, a választék bővüléséről, a gyarapodó üz­lethálózatról, de figyelmeztet­tek az ellentmondásokra is. A fogyasztók érdekvédelmének fontosságát is kiemelték a vi­tában. Az országgyűlés alelnöke. Ínokai János kiemelte, hogy a belkereskedelmi törvény próbája — amennyiben a ja­vaslatot az országgyűlés el­fogadja — a gyakorlat lesz. A vitát követően Szabó Im­re könnyűipari és Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes válaszolt a képviselők észrevételeire. Felhívták a figyelmet többek között a kül­kereskedelem ellátási felelős­ségére, s egyetértettek a minő­ségellenőrzés ésszerűsítésével is. Juhár Zoltán — válaszában az erősödő kereskedelmi el­lenőrzésről beszélt, külön fi­gyelmet szentelt a csúszópénz­nek, ami többek között, a ke­resett építőanyagok útját „olajozza”. Tervezik, hogy a csúszópénzeket szabálysértési eljárással igyekeznek száműz­ni, de természetesen a végső és az igazi megoldás, a kívána­tos árubőség biztosítása lesz. A belkereskedelmi törvény- javaslatot rövidesen megtár­gyalja az országgyűlés keres­kedelmi és jogi bizottsága is, majd az országgyűlés tavaszi ülésszaka elé terjesztik. nagygyűlésen. Az első sorban, balról jobbra: dr. Arpási Zoltán, itó András, Knopp András, dr. Pethő György, Kovács Álltaidé és Lakatos Tibor. Az ünnepi menet a nagygyűlés színhelyére tart. Bozsán Péter felvételei Szervezés az egészségügyben A magyar egészségügy két fő kérdését tárgyalja meg a Magyar Egészségügyi Szerve­zők Tudományos Egyesületé­nek V. kongresszusa, amely szerdán kezdődött meg Buda­pesten a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Nagyvárad téri toronyépületében. Másfél­száz kutató, illetve kutatócso­port számol be azokról a vizs­gálatokról, amelyeknek célja a lakosság egészségi állapotá­nak meghatározása, s elemzi a kongresszus az egészségügyi, intézmények integrációjának tapasztalatait. A tanácskozást — amelyen részt vett Zsögön Éva egész­ségügyi államtitkár — Kádár Tibor professzor, az egyesület elnöke nyitotta meg. Elsőként Medve László egészségügyi mi­niszterhelyettes tartott elő­adást a gyógyító-megelőző ellátásban érvényesülő in­tegrációról, majd Simonovits István professzor, a budapesti intézmények integrációjáról adott áttekintést.

Next

/
Thumbnails
Contents