Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JADAS ES XXII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1978. MÁRCIUS 12., VASÄRNAP Reklámjuk: a jó minőség Tartálykocsikban érkezik a tej Megalapozzák a biztonságos termelést Pest megye jelentős területének lakói tavaly nyáron igen hamar megszokták, hogy a tejet, tejterméket árusító boltokban a választék CEG- LEDTEJ feliratú tasakokba töltött tejjel, majd túróval és kakaóval, végül piros-fehér címkés poharakban ízletes tejföllel bővült. Megkóstolás után megkedvelni nem volt nehéz az új üzem termékeit, hiszen az a saját maga reklámja volt, s ma is az. Most, április végén lesz egy esztendeje, hogy a város új iparnegyedében megkezdték a ceglédi központú tejipari közös vállalkozás üzemének lépcsőzetes beindítását. A múlt év tulajdonképpen itt hét hónapos volt. Az év végén már 4 millió 273 ezer forint nyereséggel zártak, amelyből jutott a közös társulás tizennyolc tagjának, a tejet termelő közös gazdaságoknak is. A legtöbb tej a jászkarajenői Árpád Tsz-ből, a törteli Dózsa, az abonyi József Attila, és az albertirsai Dimitrov termelőszövetkezetekből érkezett. A ceglédi tejüzemben naponta 50—60 ezer liter tejet tudnak feldolgozni. Tavaly már munkába állítottak újabb gépeket is, ez lehetőséget ad arra, hogy az eredetihez képest 32 ezer literrel több, tasakokba töltött tejet és ugyanennyivel több poharas terméket gyárthassanak. Gépek és alkatrészek vásárlásakor gondoltak arra, hogy megfelelő biztonsági tartalékot szerezzenek be, hiszen a tej, a tejtermék népélelmezési, közszükségleti cikk, az ellátásban emiatt nem lehet fennakadás. Segédanyagokból úgy ötmillió forintnyi raktárkészletük van, ennek majdnem a fele a tmk-sok munkáját segíti. A készlet csak kis feltöltésre szorul, hogy elmondhassák: minden rendelkezésre áll a biztonságos termeléshez. A régi ceglédi tejüzemben százhúszan dolgoztak. Az új több mint készáz embernek — 65 százalékban vidékieknek — ad munkát, megélhetést. Vásároltak egy autóbuszt, azzal hozzák dolgozni nap mint nap a helybeli, az újszilvást, tápio- szőlősi munkásaikat. A szinte megkétszereződött létszám és az, hogy az előző üzemben eredményesen tevékenykedő szocialista brigádok tagjai itt már nem együtt dolgoznak, szükségessé tette, hogy mihamarabb alkalmazkodjanak az új körülményekhez és megszervezzék, felújítsák, megerősítsék a mozgalmat. A CEGLEDTEJ-nél most az a jelszó: „Legyen ez az esztendő a jó minőség éve!!” Ezt segítik a hármas követelmény szerint megfogalmazott brigádvállalások, és az erősödő munka- verseny-szellem is. A megkötött szerződések szerint ebben az évben a közös gazdaságoktól 23 és fél millió liter tej érkezik, a háztájiból — bár azókKal nem kötöttek szerződést — 4,8 millió liter tej várható. Az üzem képes ennyi tej átvételére. Több mint 18 és fél millió litert dolgoznak itt fel, 9,7 millió litert tartálykocsikban, pasztőrözve a Budapesti Tej ipari Vállalathoz továbbítanak. Ebben az évben a boltokba polipakkokba töltve és kannás tejként összesen 12,9 millió litert szállítanak ki, fogyasztásra. Kakaóból 928 ezer litert, tejfölből 808 ezret, túróból 484 ezer kilogrammot kívánnak értékesíteni. A vaj, a tejpor, a túrókészítmények, ízesített tejtermékek, sajtok beszerzésével, a boltok ellátásával szintén foglalkozik a CEG- LÉDTEJ. Sajtból az idén 401 ezer kilogrammot, vajból 306 ezer kilót hoznak forgalomba. Tavaly augusztus óta elmarasztalás, panasz nem érte a tejipari közös vál- , lalkozás házatáját. Szeretnék, ha ez továbbra is így maradna. Igyekeznek az árut időben, elegendő mennyiségben és jó minőségben a boltokba szállítani. Közeledik a melegebb idő, amely mint mindig, most is próbára teszi a tejipart. Mint mondják, sokkal könnyebb dolguk volna, a korszerű, minden igénynek megfelelő tejüzemből hűtőpultokkal és hűtőtárolókkal jól ellátott üzletekbe vihetnék termékeiket, hiszen nemcsak a mélyhűtött kész- és félkész ételeknek, húsféléknek, hanem a tejnek, és a tejtermékeknek is ilyenre volna szükségük minden boltban. MUNKÁT MAJD KERES.. // Ismeretlen hsS/re távozott' Közveszélyes munkakerülésért 30 napi elzárás lett a büntetése Horváth Erzsébet huszonkét éves, foglalkozás nélküli hodászi lakosnak. A fiatal nő tavaly szeptemberben egy kisfiút hozott világra. Az anyát és gyermekét a budapesti, Vas utcai csecsemőotthonban helyezték el. Ott-tartózkodása alatt, mivel más csecsemők táplálására is tudott segítségül anyatejet adni, pénzt kapott. A pénzt el is költötte. November 17-én, amikor gyermeke kéthónapos volt, a nő elhagyta a csecsemőotthont és egyedül ismeretlen helyre távozott. Munkát nem vállalt, s mint később vallotta, előbb hazalátogatott az anyjához, majd egy férfinél lakott és élelmet is kapott. December 4-én elhatározta, hogy megint hazalátogat anyjához, Fábiántanyára. Mialatt a Keleti pályaudvaron várakozott, több régi „ismerősével” találkozott. Ismerős volt az őt igazoltató rendőröknek is, akik nem állták meg szó nélkül. Megkérdezték: „Mi van, Erzsi, megint itt vagy? Mit akarsz?" A váróteremben — mert vala- 01 el kell tölteni az időt — leült. Hallotta, amint a szom- s-'j asztalnál beszélgető társa- s '■ ’ a börtönéletről folytat fél - hangos ejzmecserét. Felhasználta az alkalmat, hogy ő is ’''ékozódjon. Megkérdezte az pgyik férfitől, aki börtönből s abadult hogy tud-e valamit véletlenül; az ő élettársáról, aki szinten az említett helyen tölti napjait. A beszélgetés vége az lett. hogy nem haza. hanem az Új ismerőshöz csatlakozva utazott el Horváth Erzsébet Gondolta majd keres munkát eav arra levő nagyobb városban Ebből nem Irt: semmi, mert me„i..t e, "adózott. Derembe *i -•* a eglédi vasútállomáson igazoltatták, majd a rendőrségen, mint köz- veszélyes munkakerülő gyanúsítottat, előállították. Fiatal nő. Rajta múlik, hogy útja mikor lesz egyenes. Csöpp gyermekére, Rudolfra, aki sok kis társával együtt cseperedik, édesanyja helyett mások vigyáznak. De pótolhatja-e a társadalom az igazi, anyai szere- tetet? SZÍNHÁZI este „A nő?" Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ emeleti termében hétfőn, március 13-án este 19 órai kezdettel a városijárási könyvtár rendezésében Békés Itala színművésznő egyszemélyes színházának bemutatkozására kerül sor. A sokoldalú, érdekes művész műsorának címe: „A nő?” Vers, próza, népdal, sanzon és riport — a hazai és a világirodalom megannyi gyöngyszeme fér el a kellemes este programjában, amely Fehér András zeneszerző zongorajátékával egészül ki. Az irodalmi esten minden érdeklődőt szívesen látnak. A gyűjtő és a gyűjtemény Ä közösségért tenni kell Hozzáférhetők lesznek a történelem forrásai Napjainkban a társadalmi élet számos területén tanúi lehetünk az egyén közösségi áldozatvállalásának. Ezt példázzák azok a műgyűjtők is, akik egy emberéleten át, lemondás és folytonos fáradozás árán, számontartott gyűjteményeket hoznak létre, amelyek idővel az állami közgyűjteményeket gyarapítják. Nem ritka, hogy neves alkotóművészek ajánlják fel életművüket múzeumoknak, képtáraknak, ez által teszik ezrek számára hozzáférhetővé munkáikat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem gyűjt mindenki ilyen emelkedett erkölcsi magatartással. Vannak, akiket nem a kötelező szerénység rettent vissza a nyilvánosságtól, sokkal inkább a titkolózás. Számukra ez pénzes szenvedély, hétpecsétes titkú magánügy. Szemükben a festmények, érmek, szobrok elsősorban nem műalkotások, hanem forintértéküket biztosan őrző, mi több, növelő, anyagi biztonságot nyújtó vagyontárgyak. A két magatartásforma közti különbség nem kíván bővebb magyarázatot. Négy kiállítás Cegléden az utóbbi négy évben négy magas színvonalú kiállításra irányult az érdeklődők figyelme. Minden eddigit felülmúló tárgyi gazdagságú — és korábban jórészt hozzáférhetetlen — dokumentum-anyag került a látogatók elé. A Rákóczi szabadságharc, a mohácsi csatavesztés 450. évfordulója alkalmából rendezett és az Ady-centenáriumhoz kapcsolódó kiállítást követte a Kossuth Múzeumban most látható Széchenyi István emlékkiállítás. A források lelőhelyét megjelölő tábla a Nemzeti Múzeumot, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Széchenyi Emlékmúz »úrnőt, a Kossuth Múzeumot és 1ölb magángyűjtő anyagát sort Íja j fel. Az egyik meg nem nevezett, szerényen háttérben maradó személy dr. Tóth Pál, aki négy éve a ceglédi kórház szemészetének osztályvezető főorvosa. Fontos közreműködője, áldozatkész segítője volt mind a négy kiállításnak, önkéntes munkatársa a jelen kiállítást réhcázőKocsis Gyula és Máté Bertalan muzeológusoknak, ötven, jórészt kuriózum számba menő könyve sorakozik a tárlókban. Könyvgyűjteménye országos viszonylatban számontartott. Sok könyvkötészeti ritkaságot, a feledés homályából előkerült, kallódástól megmentett ősnyomtatványt, első kiadású filozófiai, történeti, irodalmi művet mondhat a magáénak, hazai é^ külföldi jeles tudósok, írók tollából. A tanító orvos A könyvben középiskolás éveiben lelt igaz és hű barátot. A jeles szerzők műveiből sugárzó tudás és felemelő emberi magatartás az ifjú könyvbarátban termékeny talajra talált, és megszabta további, ez irányú tevékenységét. A főorvos gyűjteménye gyarapítását nem kedvtelésnek, passziónak, időtöltésnek, hobbinak — még kevésbé vagyonszerzésnek — tartja, hanem egyszerűen a közösségért végzett munkának. E kijelentése igazolásául elmondja, hogy napi szabadidejéből négyhat órát tölt kutatással, bibliográfiák, forrásjegyzékek, az irodalom tanulmányozásával, ily módon tárva fel a gyűjteményébe illő, hozzáférhető műveket. Számára nem a pénzbeli érték, a könyvek külleme, cifra díszítése, emléksorokat tartalmazó szerzői ajánlása a mérvadó, hanem csakis maga a mű, mégpedig első megjelenési formájában, amikor szerzője elindította a ilágba, hiszen korának közegében kifejtett hatása a meghatározó. A rendkívül mély történelmi érdeklődésű fiatalember bemar ráébredt, hogy a régi fó- liánsok forgatásával szerzett élményeit nem tudja megosztani másokkal, mert az emberek nagy többségének nincsenek ilyen ismereteik. Ez a felismerés váltotta ki belőle a kényszerítő kötelességérzetet, amely azóta is arra serkenti, hogy közkinccsé tegye, minél többekkel megismertesse a birtokában lévő műveken keresztül a magyar történelmet és irodalmat. Gyűjtőköre a hazai és külföldi könyvnyomtatás kezdeteitől napjainkig tart. Az idegenben megjelent anyagból a magyar vonatkozású munkák érdeklik. Szenvedélyesen vallja, hogy nemzeti múltunk megismeréséhez a forrásokig kell visszanyúlnunk, az eredeti dokumentumok saját magunk számára való felfedezésével alakíthatjuk történelmi tudatunkat. A középkorú orvos nem volt rest beiratkozni az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem bölcsészkarára, ahol rövidesen történelemtanári diplomát szerez. Az a célja, hogy a pedagógia eszköztárának birtokában, nevelőként katedrára állhasson, a gyógyító munka mellett történelmünket tanítva. Közben készül a múzeumban rendezendő új, tavaszi kiállításra, amely irodalmunkat a könyvnyomtatás kezdeteitől napjainkig fogja át — első kiadású művek tükrében. A legutóbbi budapesti könyvaukción már e szempontok alapján kiválasztott könyvekre licitált. Növekvő érdeklődés A gyűjtő azt állítja, hogy hazánkban napjainkban a nagy szellemi, tudományos értékű könyvek gyűjtése elsősorban nem anyagi áldozatvállalást követel, hanem hozzáértést, kutatómunkát, tájékozottságot és sok-sok utánjárást. Anyagiasságtól idegen, szerény életvitele, célratörő állhatatossága teszi lehetővé, hogy nemzeti kultúránk nagy- szerűségeit megmentse az enyészettől. Ezek ismeretébe és birtoklásába sokakat be szeretne vonni. A múzeummal közös törekvéseit csendes, de lépésről lépésre növekvő siker kíséri. Az emberek fogékonysága buzdítja, hiszen öröm látni, hogy aki az első kiálításra éppen csak hogy bekukkantott, a másodikon már elmélyült érdeklődést tanúsított. Legutóbb harmincötén vették meg a múzeumban a kiállítás témaköréhez kapcsolódó tudományos kiadványt. Csalhatatlan igazolása ez a mai mecénás tiszteletre méltó törekvéseinek. Tamási Tamás Három körzetben Tanácstagi beszámolók Március 14-én, kedden este hat órai kezdettel Cegléden, a Kinizsi úti iskolában tanácstagi beszámolót tart az 58-as választókörzet lakói számára Győré Sándor tanácstag. Szerdán, március 15-én délután három órakor kezdődik a Lenin Tsz-ben a 74-es és a 76- os körzetbeliek számára Békefi Emil és Arany István tanácstagi beszámolója. Elkészült a versenynaptár Galambsat a városban A 25. Postagalamb Sport- egyesület Cegléden megtartotta a napokban rendes évi közgyűlését. A tanácskozáson az elnökség beszámolt múlt évi eredményeikről. Sok gonddal és örömmel telt el számukra az 1977-es év. A taglétszám ugyan gyarapodott, de a minőség hagyott kívánni valót maga után.. Főként a táv- röptetésben jelentkezett visz- szaesés. Az egyesület anyagilag erősödött. A szigorú önkritika ellenére jelentős versenyeredményekről adhattak azért számot. Az egyesületi bajnokságot Molnár Károly nyerte, jó eredménnyel. Kerületi szinten öt tenyésztő minősült első osztályú versenyzőnek. Ebben az évben a ceglédi 25. Postagalamb Sportegyesület ismét szép feladatok előtt Sertésfelvonó a húskombináthoz A kiemelt beruházásként épülő bajai hús kombinát részére berendezések és szerelvények készülnek a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében. Bálint István sertésfelvonót hegeszt. Apáti-Tóth Sándor (elvétele áll. Mind több elsőosztályú versenyzővel szeretnék bizonyítani a galambsport szépségét, hasznosságát. A kerületi kiállításokra egyre több kiál- litót várnak. A versenynaptár már elkészült, ennek alapján mindenki megfelelően felkészítheti galambjait. A lábgyü- rűket időben kiosztják a tenyésztő versenyzőknek. A beszámolóhoz hozzászólt több tenyésztő sporttárs. Valamennyien amellett foglaltak állást, hogy az eredményeket növelni kell. A Postagalamb Sportegyesület elnökének Sal- lai Ferencet, titkárának Molnár Károlyt választották. Az új vezetőség, mint ígérte, azon lesz, hogy a ceglédi galambsport hagyományait és a tagság érdekeit eredményesen szolgálja. K. L. Érmek, győzelmek Birkózás, labdajátékok Asztalitenisz: Budapesten a Tanács Kupa országos versenyén Juhász Erika serdülő a 16 közé jutott. Birkózás: Szolnokon a Tisza Kupa országos versenyén értékes Nyuli György aranyérme az úttörő korcsoportban, 45 kilogrammban. Kézilabda: Az abonyi Somogyi általános iskola tornacsarnokában a Rákóczi Kupa úttörő fiú kézilabda teremtornán 7 csapat vetélkedett. A tornán a vidékiek jeleskedtek. A győzelmet Tiszapüspök csapaté szerezte meg Törökszentmiklós és a Somogyi iskola csapta előtt. Labdarúgás: Az idei labdarúgó-bajnokság nyitányán Monoron, a megyei bajnokságban az ifjúsági csapat idény eleji játékkal 0:0-ás döntetlent ért el. Az őszi itthoni vereség után ez az eredmény az abonyi fiatalokat dicséri. A felnőtt csapat Tóalmáson, előkészületi mérkőzésen 4:4-es eredményt ért el, míg az ifi II. csapat 1:0 arányban kapott ki. Tömegsport: Abonyban a helyi üzemek háziversenyeket rendeztek. Az építőipari szövetkezet 18 fővel a Gaál Miklós iskolában tartotta üzemi versenyét, a bitumenes pályán a téglagyár dolgozói vetélkedtek, közülük a karbantartók csapata nyert kispályás labdarúgásban. D. L. 1 i
