Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JADAS ES XXII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1978. MÁRCIUS 12., VASÄRNAP Reklámjuk: a jó minőség Tartálykocsikban érkezik a tej Megalapozzák a biztonságos termelést Pest megye jelentős terüle­tének lakói tavaly nyáron igen hamar megszokták, hogy a tejet, tejterméket árusító boltokban a választék CEG- LEDTEJ feliratú tasakokba töltött tejjel, majd túróval és kakaóval, végül piros-fehér címkés poharakban ízletes tejföllel bővült. Megkóstolás után megkedvelni nem volt nehéz az új üzem termékeit, hiszen az a saját maga rek­lámja volt, s ma is az. Most, április végén lesz egy eszten­deje, hogy a város új iparne­gyedében megkezdték a ceg­lédi központú tejipari közös vállalkozás üzemének lépcső­zetes beindítását. A múlt év tulajdonképpen itt hét hóna­pos volt. Az év végén már 4 millió 273 ezer forint nyereséggel zártak, amelyből jutott a közös társulás tizennyolc tagjának, a tejet termelő közös gazdaságoknak is. A legtöbb tej a jászkarajenői Árpád Tsz-ből, a törteli Dó­zsa, az abonyi József Attila, és az albertirsai Dimitrov ter­melőszövetkezetekből érke­zett. A ceglédi tejüzemben na­ponta 50—60 ezer liter tejet tudnak feldolgozni. Tavaly már munkába állítottak újabb gépeket is, ez lehetőséget ad arra, hogy az eredetihez ké­pest 32 ezer literrel több, ta­sakokba töltött tejet és ugyan­ennyivel több poharas termé­ket gyárthassanak. Gépek és alkatrészek vásárlásakor gon­doltak arra, hogy megfelelő biztonsági tartalékot szerez­zenek be, hiszen a tej, a tej­termék népélelmezési, köz­szükségleti cikk, az ellátás­ban emiatt nem lehet fenn­akadás. Segédanyagokból úgy ötmillió forintnyi raktárkész­letük van, ennek majdnem a fele a tmk-sok munkáját se­gíti. A készlet csak kis feltöl­tésre szorul, hogy elmondhas­sák: minden rendelkezésre áll a biztonságos termeléshez. A régi ceglédi tejüzemben százhúszan dolgoztak. Az új több mint készáz embernek — 65 százalékban vidékieknek — ad munkát, megélhetést. Vá­sároltak egy autóbuszt, azzal hozzák dolgozni nap mint nap a helybeli, az újszilvást, tápio- szőlősi munkásaikat. A szin­te megkétszereződött létszám és az, hogy az előző üzemben eredményesen tevékenykedő szocialista brigádok tagjai itt már nem együtt dolgoznak, szükségessé tette, hogy miha­marabb alkalmazkodjanak az új körülményekhez és meg­szervezzék, felújítsák, meg­erősítsék a mozgalmat. A CEGLEDTEJ-nél most az a jelszó: „Legyen ez az esztendő a jó minőség éve!!” Ezt segítik a hármas követelmény szerint megfogalmazott brigádválla­lások, és az erősödő munka- verseny-szellem is. A megkötött szerződések szerint ebben az évben a közös gazdaságoktól 23 és fél millió liter tej érkezik, a háztájiból — bár azókKal nem kötöttek szerződést — 4,8 millió liter tej várható. Az üzem képes ennyi tej átvéte­lére. Több mint 18 és fél mil­lió litert dolgoznak itt fel, 9,7 millió litert tartálykocsikban, pasztőrözve a Budapesti Tej ipari Vállalathoz továbbítanak. Ebben az évben a boltokba polipakkokba töltve és kannás tejként összesen 12,9 millió li­tert szállítanak ki, fogyasztás­ra. Kakaóból 928 ezer litert, tejfölből 808 ezret, túróból 484 ezer kilogrammot kívánnak értékesíteni. A vaj, a tejpor, a túrókészítmények, ízesített tejtermékek, sajtok beszerzé­sével, a boltok ellátásával szintén foglalkozik a CEG- LÉDTEJ. Sajtból az idén 401 ezer kilogrammot, vajból 306 ezer kilót hoznak forgalomba. Tavaly augusztus óta el­marasztalás, panasz nem érte a tejipari közös vál- , lalkozás házatáját. Sze­retnék, ha ez továbbra is így maradna. Igyekeznek az árut időben, ele­gendő mennyiségben és jó mi­nőségben a boltokba szállíta­ni. Közeledik a melegebb idő, amely mint mindig, most is próbára teszi a tejipart. Mint mondják, sokkal könnyebb dolguk volna, a korszerű, minden igénynek megfelelő tejüzemből hűtőpultokkal és hűtőtárolókkal jól ellátott üz­letekbe vihetnék termékeiket, hiszen nemcsak a mélyhűtött kész- és félkész ételeknek, húsféléknek, hanem a tejnek, és a tejtermékeknek is ilyenre volna szükségük minden bolt­ban. MUNKÁT MAJD KERES.. // Ismeretlen hsS/re távozott' Közveszélyes munkakerülé­sért 30 napi elzárás lett a bün­tetése Horváth Erzsébet hu­szonkét éves, foglalkozás nél­küli hodászi lakosnak. A fiatal nő tavaly szeptemberben egy kisfiút hozott világra. Az anyát és gyermekét a budapesti, Vas utcai csecsemőotthonban he­lyezték el. Ott-tartózkodása alatt, mivel más csecsemők táplálására is tudott segítségül anyatejet adni, pénzt kapott. A pénzt el is költötte. November 17-én, amikor gyermeke kéthó­napos volt, a nő elhagyta a csecsemőotthont és egyedül is­meretlen helyre távozott. Mun­kát nem vállalt, s mint később vallotta, előbb hazalátogatott az anyjához, majd egy férfinél lakott és élelmet is kapott. De­cember 4-én elhatározta, hogy megint hazalátogat anyjához, Fábiántanyára. Mialatt a Kele­ti pályaudvaron várakozott, több régi „ismerősével” talál­kozott. Ismerős volt az őt iga­zoltató rendőröknek is, akik nem állták meg szó nélkül. Megkérdezték: „Mi van, Erzsi, megint itt vagy? Mit akarsz?" A váróteremben — mert vala- 01 el kell tölteni az időt — leült. Hallotta, amint a szom- s-'j asztalnál beszélgető társa- s '■ ’ a börtönéletről folytat fél - hangos ejzmecserét. Felhasz­nálta az alkalmat, hogy ő is ’''ékozódjon. Megkérdezte az pgyik férfitől, aki börtönből s abadult hogy tud-e valamit véletlenül; az ő élettársáról, aki szinten az említett helyen tölti napjait. A beszélgetés vé­ge az lett. hogy nem haza. ha­nem az Új ismerőshöz csatla­kozva utazott el Horváth Er­zsébet Gondolta majd keres munkát eav arra levő nagyobb városban Ebből nem Irt: sem­mi, mert me„i..t e, "adó­zott. Derembe *i -•* a eglé­di vasútállomáson igazoltatták, majd a rendőrségen, mint köz- veszélyes munkakerülő gyanú­sítottat, előállították. Fiatal nő. Rajta múlik, hogy útja mikor lesz egyenes. Csöpp gyermekére, Rudolfra, aki sok kis társával együtt cseperedik, édesanyja helyett mások vi­gyáznak. De pótolhatja-e a tár­sadalom az igazi, anyai szere- tetet? SZÍNHÁZI este „A nő?" Cegléden, a Kossuth Műve­lődési Központ emeleti termé­ben hétfőn, március 13-án este 19 órai kezdettel a városi­járási könyvtár rendezésében Békés Itala színművésznő egy­személyes színházának bemu­tatkozására kerül sor. A sok­oldalú, érdekes művész műso­rának címe: „A nő?” Vers, pró­za, népdal, sanzon és riport — a hazai és a világirodalom megannyi gyöngyszeme fér el a kellemes este programjában, amely Fehér András zeneszer­ző zongorajátékával egészül ki. Az irodalmi esten minden ér­deklődőt szívesen látnak. A gyűjtő és a gyűjtemény Ä közösségért tenni kell Hozzáférhetők lesznek a történelem forrásai Napjainkban a társadalmi élet számos területén tanúi le­hetünk az egyén közösségi áldozatvállalásának. Ezt példáz­zák azok a műgyűjtők is, akik egy emberéleten át, lemondás és folytonos fáradozás árán, számontartott gyűjteményeket hoznak létre, amelyek idővel az állami közgyűjteményeket gyarapítják. Nem ritka, hogy neves alkotóművészek ajánlják fel életművüket múzeumoknak, képtáraknak, ez által teszik ezrek számára hozzáférhetővé munkáikat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem gyűjt mindenki ilyen emelkedett erkölcsi ma­gatartással. Vannak, akiket nem a kötelező szerénység ret­tent vissza a nyilvánosságtól, sokkal inkább a titkolózás. Számukra ez pénzes szenve­dély, hétpecsétes titkú magán­ügy. Szemükben a festmények, érmek, szobrok elsősorban nem műalkotások, hanem fo­rintértéküket biztosan őrző, mi több, növelő, anyagi biz­tonságot nyújtó vagyontárgyak. A két magatartásforma közti különbség nem kíván bővebb magyarázatot. Négy kiállítás Cegléden az utóbbi négy évben négy magas színvona­lú kiállításra irányult az ér­deklődők figyelme. Minden eddigit felülmúló tárgyi gazdag­ságú — és korábban jórészt hozzáférhetetlen — dokumen­tum-anyag került a látogatók elé. A Rákóczi szabadságharc, a mohácsi csatavesztés 450. év­fordulója alkalmából rende­zett és az Ady-centenáriumhoz kapcsolódó kiállítást követte a Kossuth Múzeumban most látható Széchenyi István em­lékkiállítás. A források lelő­helyét megjelölő tábla a Nemzeti Múzeumot, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Széchenyi Emlékmúz »úrnőt, a Kossuth Múzeumot és 1ölb magángyűjtő anyagát sort Íja j fel. Az egyik meg nem nevezett, szerényen háttérben maradó személy dr. Tóth Pál, aki négy éve a ceglédi kórház sze­mészetének osztályvezető főor­vosa. Fontos közreműködője, áldozatkész segítője volt mind a négy kiállításnak, önkéntes munkatársa a jelen kiállítást réhcázőKocsis Gyula és Máté Bertalan muzeológusoknak, öt­ven, jórészt kuriózum számba menő könyve sorakozik a tár­lókban. Könyvgyűjteménye országos viszonylatban szá­montartott. Sok könyvkötészeti ritkaságot, a feledés homályá­ból előkerült, kallódástól meg­mentett ősnyomtatványt, első kiadású filozófiai, történeti, irodalmi művet mondhat a magáénak, hazai é^ külföldi jeles tudósok, írók tollából. A tanító orvos A könyvben középiskolás éveiben lelt igaz és hű bará­tot. A jeles szerzők művei­ből sugárzó tudás és feleme­lő emberi magatartás az ifjú könyvbarátban termékeny ta­lajra talált, és megszabta to­vábbi, ez irányú tevékenysé­gét. A főorvos gyűjteménye gyarapítását nem kedvtelésnek, passziónak, időtöltésnek, hob­binak — még kevésbé va­gyonszerzésnek — tartja, ha­nem egyszerűen a közösségért végzett munkának. E kijelen­tése igazolásául elmondja, hogy napi szabadidejéből négy­hat órát tölt kutatással, bib­liográfiák, forrásjegyzékek, az irodalom tanulmányozásával, ily módon tárva fel a gyűjte­ményébe illő, hozzáférhető mű­veket. Számára nem a pénz­beli érték, a könyvek külleme, cifra díszítése, emléksorokat tartalmazó szerzői ajánlása a mérvadó, hanem csakis ma­ga a mű, mégpedig első meg­jelenési formájában, amikor szerzője elindította a ilágba, hiszen korának közegében ki­fejtett hatása a meghatározó. A rendkívül mély történelmi érdeklődésű fiatalember be­mar ráébredt, hogy a régi fó- liánsok forgatásával szerzett élményeit nem tudja megosz­tani másokkal, mert az embe­rek nagy többségének nincse­nek ilyen ismereteik. Ez a fel­ismerés váltotta ki belőle a kényszerítő kötelességérzetet, amely azóta is arra serkenti, hogy közkinccsé tegye, minél többekkel megismertesse a birtokában lévő műveken ke­resztül a magyar történelmet és irodalmat. Gyűjtőköre a hazai és külföldi könyvnyom­tatás kezdeteitől napjainkig tart. Az idegenben megjelent anyagból a magyar vonatkozá­sú munkák érdeklik. Szenve­délyesen vallja, hogy nemzeti múltunk megismeréséhez a forrásokig kell visszanyúlnunk, az eredeti dokumentumok sa­ját magunk számára való fel­fedezésével alakíthatjuk törté­nelmi tudatunkat. A középkorú orvos nem volt rest beiratkozni az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem böl­csészkarára, ahol rövidesen történelemtanári diplomát sze­rez. Az a célja, hogy a peda­gógia eszköztárának birtoká­ban, nevelőként katedrára áll­hasson, a gyógyító munka mellett történelmünket tanít­va. Közben készül a mú­zeumban rendezendő új, tava­szi kiállításra, amely irodal­munkat a könyvnyomtatás kezdeteitől napjainkig fogja át — első kiadású művek tük­rében. A legutóbbi budapesti könyvaukción már e szempon­tok alapján kiválasztott köny­vekre licitált. Növekvő érdeklődés A gyűjtő azt állítja, hogy hazánkban napjainkban a nagy szellemi, tudományos ér­tékű könyvek gyűjtése első­sorban nem anyagi áldozatvál­lalást követel, hanem hozzá­értést, kutatómunkát, tájé­kozottságot és sok-sok utánjá­rást. Anyagiasságtól idegen, szerény életvitele, célratörő állhatatossága teszi lehetővé, hogy nemzeti kultúránk nagy- szerűségeit megmentse az enyé­szettől. Ezek ismeretébe és birtoklásába sokakat be sze­retne vonni. A múzeummal közös törek­véseit csendes, de lépésről lé­pésre növekvő siker kíséri. Az emberek fogékonysága buzdít­ja, hiszen öröm látni, hogy aki az első kiálításra éppen csak hogy bekukkantott, a másodi­kon már elmélyült érdeklő­dést tanúsított. Legutóbb har­mincötén vették meg a mú­zeumban a kiállítás témakö­réhez kapcsolódó tudományos kiadványt. Csalhatatlan igazo­lása ez a mai mecénás tiszte­letre méltó törekvéseinek. Tamási Tamás Három körzetben Tanácstagi beszámolók Március 14-én, kedden este hat órai kezdettel Cegléden, a Kinizsi úti iskolában tanácsta­gi beszámolót tart az 58-as vá­lasztókörzet lakói számára Győré Sándor tanácstag. Szerdán, március 15-én dél­után három órakor kezdődik a Lenin Tsz-ben a 74-es és a 76- os körzetbeliek számára Békefi Emil és Arany István tanács­tagi beszámolója. Elkészült a versenynaptár Galambsat a városban A 25. Postagalamb Sport- egyesület Cegléden megtartot­ta a napokban rendes évi közgyűlését. A tanácskozáson az elnökség beszámolt múlt évi eredményeikről. Sok gond­dal és örömmel telt el szá­mukra az 1977-es év. A taglét­szám ugyan gyarapodott, de a minőség hagyott kívánni va­lót maga után.. Főként a táv- röptetésben jelentkezett visz- szaesés. Az egyesület anyagi­lag erősödött. A szigorú ön­kritika ellenére jelentős ver­senyeredményekről adhattak azért számot. Az egyesületi bajnokságot Molnár Károly nyerte, jó eredménnyel. Ke­rületi szinten öt tenyésztő mi­nősült első osztályú verseny­zőnek. Ebben az évben a ceglédi 25. Postagalamb Sportegyesü­let ismét szép feladatok előtt Sertésfelvonó a húskombináthoz A kiemelt beruházásként épülő bajai hús kombinát részére berendezések és szerelvé­nyek készülnek a MEZŐGÉP ceglédi gyáregységében. Bálint István sertésfelvonót hegeszt. Apáti-Tóth Sándor (elvétele áll. Mind több elsőosztályú versenyzővel szeretnék bizo­nyítani a galambsport szépsé­gét, hasznosságát. A kerületi kiállításokra egyre több kiál- litót várnak. A versenynaptár már elkészült, ennek alapján mindenki megfelelően felké­szítheti galambjait. A lábgyü- rűket időben kiosztják a te­nyésztő versenyzőknek. A beszámolóhoz hozzászólt több tenyésztő sporttárs. Vala­mennyien amellett foglaltak állást, hogy az eredményeket növelni kell. A Postagalamb Sportegyesület elnökének Sal- lai Ferencet, titkárának Mol­nár Károlyt választották. Az új vezetőség, mint ígérte, azon lesz, hogy a ceglédi galamb­sport hagyományait és a tag­ság érdekeit eredményesen szolgálja. K. L. Érmek, győzelmek Birkózás, labdajátékok Asztalitenisz: Budapesten a Tanács Kupa országos verse­nyén Juhász Erika serdülő a 16 közé jutott. Birkózás: Szolnokon a Tisza Kupa országos versenyén érté­kes Nyuli György aranyérme az úttörő korcsoportban, 45 ki­logrammban. Kézilabda: Az abonyi Somo­gyi általános iskola tornacsar­nokában a Rákóczi Kupa úttö­rő fiú kézilabda teremtornán 7 csapat vetélkedett. A tornán a vidékiek jeleskedtek. A győzel­met Tiszapüspök csapaté sze­rezte meg Törökszentmiklós és a Somogyi iskola csapta előtt. Labdarúgás: Az idei labda­rúgó-bajnokság nyitányán Mo­noron, a megyei bajnokság­ban az ifjúsági csapat idény eleji játékkal 0:0-ás döntetlent ért el. Az őszi itthoni vereség után ez az eredmény az abonyi fiatalokat dicséri. A felnőtt csapat Tóalmáson, előkészületi mérkőzésen 4:4-es eredményt ért el, míg az ifi II. csapat 1:0 arányban kapott ki. Tömegsport: Abonyban a he­lyi üzemek háziversenyeket rendeztek. Az építőipari szö­vetkezet 18 fővel a Gaál Mik­lós iskolában tartotta üzemi versenyét, a bitumenes pályán a téglagyár dolgozói vetélked­tek, közülük a karbantartók csapata nyert kispályás labda­rúgásban. D. L. 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents