Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

I Megélénkült a határ Befejezéshez közeledik a gépjavítás Ä termelőszövetkezetek és állami gazdaságok örömmel fogadták a beköszöntő ta­vaszt Épphogy befejeződték a zárszámadások, az idő már­is felmelegedett, s megkez­dődhetett a munka a szabad­ban. Február végére a gépmű­helyekben mindenütt végez­tek a téli javítási-karbantar­tási feladatokkal, s most már csak az ekék, boronák, tárcsák beállí­tása van hátra. A fóü Béke Tsz szerelői pedig már a gabonakombájnokat ja­vítják. Ezekben a napokban a megye szövetkezeteiben sor­ra megtartják a gépszemlé­ket. A tavasz első meleg nap­jaiban megjelentek a trak­torok a földeken, hogy befe­jezzék az őszről elmaradt ta­lajmunkákat, s mielőbb vé­gezzenek a tavaszi szántás­sal. A sződi Aranykalász Tíz­ben példáid még 50 hektáron kell a talajjavító lápföldet beforgatni. Azokon a táblá­kon pedig, amelyeken az idén burgonyát ültetnek, illetve pa­radicsomot palántádnak majd, a talajelőkészítő munkák utolsó fázisánál tartanak e napokban. A sződi Aranykalász és a Tartósan T avaly a megyében a legjelentősebb mér­tékben az élelmiszer- ipari vállalatok bővítették külföldi eladásaikat. Volt olyan cég, ahol a kivitel ér­ték alapján számított növe­kedése 70—80 százalékkal haladta meg az 1976. évit, igaz, ne feledjük, az az esz­tendő a ritka rosszak közé tartozott. Éppen ezért a ter­melés hétszázalékos gyara­podása — amit összesítés­ben ért el a megyében tevé­kenykedő élelmiszeripar — nem 1976-hoz, hanem 1975- höz viszonyítja a változást, hiszen 1976-ban a termelés is, a kivitel is jelentősen csökkent. A nagy ingadozások el­len ma még csak részben tud védekezrii ez az iparte­rület. Teljesítménye erősen függ — s nemcsak a tartó­sítóiparban, hanem a hús­iparban is — a mezőgazda- sági termelés — termesztés és tenyésztés — eredmé­nyeitől. Amíg például 1976- ban az okozott nehéz gon­dokat a Nagykőrösi Kon­zervgyárban, miként osszák el a kevés munkát — a vártnál jóval kisebb meny- nyiségű nyersanyagot —, addig 1977-ben, a borsó ki­vételével, minden más zöldségféléből áradat zú­dult reájuk, s három mű­szakban, szombaton is, va­sárnap is dolgozniuk kellett, hogy ami megtermett, ne menjen veszendőbe. Igaz, a nagy hajrá a kiviteli ter­veken is megmutatkozott, soha annyi árut még nem szállítottak exportra a kö­rösiek, mint tavaly, s az ál­lattartó kedv növekedésé­nek köszönhetően a Pest- Nógrád njegyei Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat ugyancsak jelentősen túlha­ladta eredeti eladási terveit a külföldi partnereknél. Ér­zékeltet, valamit a felada­tok évenkénti ingadozásai­ból, ha leírjuk, hogy egyet­len esztendő alatt — tavaly — a megyében a vágósertés- felvásárlás 36 százalékkal emelkedett, a süldőké pe­dig megháromszorozódott. F ebruár 10-i ülésén fo­gadta el az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga azt a cselekvési progra­mot, amely egyebek között kimondja, hogy idén az élelmiszeripar területén a dollárelszámolású kivitel 20—30 százalékkal növe­kedjék. Ez a feladat attól válik nehéz próbatétellé, hogy a kiindulópont, a ta­valyi eredmény a megyei élelmiszeripari vállalatok­nál az eddigi legjobb volt. Erre rátenni még újabb árutömeget nem könnyű, de — nem is lehetetlen. A Nagykőrösi Konzervgyár például több mint ötven ki­vitelének tavalyi szintjét 25 százalékkal kívánja növel­ni. Amit aligha érhetnének el körültekintő munka nél­kül. Nem okvetlen arra gon­dolunk, hogy napjainkig zöldségfélékből a tervezett­nél nagyobb mennyiségre kötöttek már szerződést, bár ez sem csekélység. Az ere­deti számítások túlhaladá- sában a partneri kapcsola­tok sokrétűsége kamatozik, hiszen a gyár jelen van a termelőgazdaságok növény- védelménél éppúgy, mint a zöldségfélék gépesített be­takarításánál, s nemcsak lé­lekben érez együtt a mező- gazdasági üzemekkel, ha­nem — forintokban is. Még­is, a fontosabb jellemző az, hogy fokozódik az együtt. működés az előfeldolgozás- ban és a tárolásban, s nem­csak a nagykőrösi gyár ese­tében tapasztalhatjuk ezt, hanem a Gyümölcs- és Fő- zelékkonzervgy árnál szin­tén, s a hűtőházaknál ugyanúgy. A húsiparban, ha lassabban is, de szintén mozdulni látszanak a front­vonalak, a régebbi hagyo­mányt, az örökös vitákat új vonások váltják fel, s ezek megintcsak az együttműkö­désre, a termelő- és feldol­gozó gazdasági egységek kö­zös érdekeltségére tá­maszkodnak. Aligha koc­káztatjuk a jóslásban rejlő tévedés lehetőségét, ha le­írjuk: az együttműködés a jövő útja, ez teheti igazán tartóssá a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer- ipar feldolgozási kapcsola­tait, s ráadásul úgy, hogy azok minősége jobb, szintje magasabb legyen, A megye élelmiszeripa­rában tizenkétezer ember tevékenyke­dik, csakhogy számítsuk eh­hez hozzá azokat a tízez­reket, akik — ilyen vagy olyan formában — a nyers­anyagokat megtermelik, le­gyen az hűtőházi gurulós málna, búza, uborka, vágó­sertés. Apropó, uborka. Nagy mennyiségben kerül­hetne exportra ez a zöld­ségféle, nyersen is, tartó­sítva is, de a konzervipar évek óta nem tudja teljesí­teni ilyesfajta terveit, mert nincsen elegendő nyers­anyag. Ennek a növény­nek, meg sok más növény­nek a sorsa — csak éppen kiejtve a szót, a paprikáé például — alapvetően attól függ, hogy a termelési ér­dekeltség megteremtésén túl mire jutnak egymással a mezőgazdasági, meg az élelmiszeripari üzemek. Azaz, vállalják-e közösen a fejlesztési terheket, amik tartósan jövőt teremthetnek ezeknek a zöldségféléknek. Külön-külön ugyanis sem a fajták korszerűsítésében, sem a növényvédelemben, a gépesítésben sokra nem juthatnak, illetve — amint a megye némely területén a tapasztalatok igazolják — nem juthattak. Hiha lenne a megye élel­miszeriparának tavalyi eredményeit, s különösen az exportértékesítés dinami­kus növekedését pusztán a kedvezőbb időjárás, a jobb mezőgazdasági termelési környezet javára írni. Ben­ne van e tetszetős fejlődés­ben a vállalatok többsége hosszú távra terjedő terve­zésének haszna is, azaz an­nak a fölismerésnek a ka­mata, hogy el kell kerülni a nagy ingadozásokat, egyensúlyra szükséges tőre- kedni mind a nyersanyagok megtermelésében, mind fel­dolgozásában. Az egyen­súly persze ma még kívána­lom, de ne feledjük, tegnap álom volt. S a mai kívána­lom holnapi teljesítéséhez, a tartós fejlődés töretlenségé- hez megteremthetők a fel­tételek. Mészáros Ottó gödi Egyesült Dunamente tsz gépjavító műhelyeiben már felszerelték a mákvető gépe­ket, s a héten mindkét gaz­daságban megkezdik a mák vetését Ezekben a hetekben a legfontosabb munka a sző­lő ég a gyümölcsfák ta­vaszi metszése. A toki Egyetértés Tsz-ben már végeztek is vele, és a pá- tyi Zsámbéki medence Tsz 300 hektáros gyümölcsösében is a vége felé jár e munka. A fóü Béke Tsz, ugyancsak 300 hektáron termeszt gyü­mölcsöt. Javában metszik a meggy-, a barack- és a szil­vafákat. Űj telepítésre is sor kerül: 16 hektáron meggyet 56 hektáron pedig szilvát ül­tetnek. Pest megyében egyéb­ként az idén összesen 1300 hektáron telepítenek új gyü­mölcsöst és 200 hektáron sző­lőt. E munkákból, leginkább a dánszentmiklósiak és a Mo- nori Állami Gazdaság veszi ki a részét A szövetkezetek mezőgaz­dászai most azt vizsgálják, hogyan teleltek az őszi vetések. Csak néhány helyen mutatko­zik kár. így például a pátyi Zsámbéki medence Tsz-ben, ahol a búza minőségén ron­tott sokat a tél. A hirtelen beköszöntött me­legnek és esőnek csak azok­ban a gazdaságokban és fel­dolgozóüzemekben nem örül­tek, ahol a prizmákban még mindig volt feldolgozásra vá­ró zöldség, káposzta, illetve hagyma, mert a korai tavasz veszteséget hozott számuk­ra. W. G. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ára 80 fillér 1978. MÁRCIUS 14., KEDD Konvenciótervezet a genfi leszerelési bizottság előtt Szocialista országok javasolják a neutronfegyver betiltását A Szovjetunió, a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, az NDK, a Mon­gol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szo­cialista Köztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság közös nemzetközi kon­venciótervezetet terjesztett a genfi leszerelési bizottság elé a nukleáris neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, rendszeresítésének és alkal­mazásának betiltásáról. A konvenciótervezet szöve­gét a 2. oldalon közöljük. Beruházó Pest megye 1883 lakás 14 új iskola épül az idén Idén 2 milliárd 300 ezer fo­rint értékű építkezés gazdája a Pest megyei Beruházó Vál­lalat. Az építtetők, a megbí­zók a megyei és a városi taná­csok, a létesítmények későbbi használói, a városok és közsé­gek lakói lesznek. Hankó Páltól, a vállalat fő­mérnökétől arról kértünk tá­Szoros eredmény a francia választásokon Megegyeztek o baloldali pártok A franda belügyminisztérium hétfő délután közzétette a vasárnapi nemzetgyűlési vá­lasztások első fordulójának hivatalos eredményeit Esze­rint a szavazatok a következő­képpen oszlottak meg: A baloldal pártjai által szer­zett szavazatok: 45,1 százalék. szavazat % Kommunista Párt 5 870 340 20,5 Szocialista Párt € 450 134 22,5 Baloldali Radikálisok 603 932 2,1 A kormánytöbbség által szer­zett szavazatok: 46. ,5 százalék. szavazat %| RPR (chiracisták) 6 451 454 22,6 VDF (giscardisták) 6 122 180 21,5 A köztársasági elnököt tá­mogató független jelöltekre adott szavazatok: százalék. 684 985, 2,4 szavazat % szélsőbaloldali jelöltek 952 661 3,3 környezetvédők 612 100 2,1 egyéb jelöltek 793 276 3 A szocialisták, kommunisták és baloldali radikálisok össze­sen 45,1 százalékot szereztek, a szélsőbal 3,3 százalékot. A kormánypártok, gaulleisták, republikánusok és centristák, valamint más, a kormányt .tá­mogató csoportok 46,5 százalé­kot. A francia nemzetgyűlési választások első fordulójának végleges eredménye tehát a baloldalnak a vártnál kisebb előretörését mutatja. <Folytatás a 2. oldalon.) Az együttműködés példája A dunai hajózás rendszerére vonatkozó egyezményt 1948. augusztus 18-án Belgrádban írta alá Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselője. A konvenció alapján a dunai hajózás fejlesztése érdekében hozták létre a Duna Bizottságot, amely az egyetlen, Budapesten székelő, kormányszintű nemzetközi szervezet, a diplomáciai képviseletekkel azonos kiváltságokat és mentessé­get élvező jogi személy. A Duna Bizottságban az egyezményt aláíró Ukrajnát ma már a Szovjetunió képviseli. Az egyezmény­hez 1960-ban csatlakozott Ausztria és 1957-től szakértői szinten részt vesz a bizottság munkájában az NSZK Közlekedésügyi Minisztériuma. A jubileum alkalmából a Duna Bizottság 36. ülésszaká­nak keretében hétfőn ünnepi ülést tartottak a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében. Az ünnepi ülést — amelyen a Duna Bizottság tagországai­nak kormánydelegációi, az NSZK Közlekedési Miniszté­riuma, valamint számos nem­zetközi szervezet képviselői vettek részt — dr. Vaclav Mo. ravec budapesti csehszlovák nagykövet, a Duna Bizottság elnöke nyitotta meg. A jubileum alkalmából dr. Johann Denglet osztrák nagykövet, a Duna Bizottság titkára méltatta a belgrádi konvenció és a nagy nemzet­közi víziút jelentőségét, beszá­molt a dunai hajózás három évtizedes eredményeiről, fej­lődéséről. A magyar küldöttség vezető­je Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter a ma­gyar kormány nevében kö­szöntötte az ünnepi ülést és résztvevőit. Beszédében utalt arra, hogy a Duna Bizottság az utóbbi években eredménye­sen bővítette nemzetközi kap­csolatait, növelte tekintélyét. Az eredményeket — hangsú­lyozta a miniszter — a bizott­ság úgy érhette el, hogy Euró­pában és világszerte is örven­detesen enyhült a korábban feszült légkör. A Duna Bizott­ságban végzett közös mun­kának tulajdonítható, hogy a szervezet a nemzetközi együtt­működésnek egyik, mondhatni világszerte ismert fórumává vált. A miniszter ezután felolvas­ta Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének a Duna Bizottság ünnepi ülése részt­vevőihez intézett levelét. Ha­sonló üzenetet küldött a jubi­leumi ülésre a szovjet, a bol­gár és a csehszlovák kormány­fő is. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese hétfőn a parlamentben fogadta az ünnepi ülésre érkezett kor­mányküldöttségek vezetőit. Vácott, a város déli kapujánál épül a Földvárt téri lakótelep. A Pest megyei Építőipari Vállalat újabb 133 lakásos sorházban szerel. Az első 86 lakásba még a nyáron beköltözhetnek tulajdonosaik, a to­vábbi 17 szerelési, szakipari munkáit az év végére fejezik be. Bozsán Péter felvétele jékoztatást, milyen kommuná­lis és szociális létesítmények­kel, mennyi lakással gazdago­dik idén Pest megye? A megye kiemelt beruhá­zása a kistarcsai kórház. Az 580 ágyas egészségügyi lé­tesítménynek idén el kell ké­szülnie. Ehhez a feltételek is adottak, hiszen a generálkivi­telező, a PÁÉV és az alvállal­kozók is jól haladnak, társa­dalmi munkások, tömegszerve­zetek segítik a beruházást. Gazdagabbak leszünk két művelődési központtal. A gö­döllői 80 millió forintos költ­séggel épül, most alapozzák, 1980-ban vehetik birtokukba a város lakói. Az épület sok te­kintetben hasonlít a váci mű­velődési intézményhez, de a tervek készítésekor figyelem­be vették a használat közben tapasztalt hibákat, így például korszerűbb lesz a színpadtech­nika. Az év végén kezdődik a százhalombattai művelő­dési központ építése. Az első ütemben 1980-ig a kultúrház készül el 92 millió forintért, de később ugyanide kerül a város könyvtára. Ez az épület együttes része lesz Százhalombatta főterének, mely 1985-re alakul ki. Ad­digra épül meg a tanácsháza, a párt- és tömegszervezetek háza, az áruház és a szálloda Ä megye városaiban és köz­ségeiben 1883 lakótelepi lakás készül el idén, körülbelül 1 milliárd forintos költséggel. A legtöbb Dunakeszin, 340, kö­rülbelül 300 épül Budaörsön. Gödöllőn, Cegléden. A sorban Kistarcsa következik 210. Nagykörös 163, Érd 180 és Vác 133 lakással. Sokkal több az Iskola­építkezés, mint tavaly. összesen 106 tantermet vehet­nek birtokukba a gyerekek, míg az elmúlt évben csak 45- re futotta a keretből. A legna­gyobb iskolák Százhalombat­tán, Dunakeszin, Vácott, Szi- getszentmiklóson és Dunaha- rasztin készülnek el az új tan­év kezdetéig, összesen 14 új iskola épül a megyében. Cegléd, Szentendre, Gyál, Halásztelek bölcsődével, Szent­endre 100, Vecsés 175 szemé­lyes óvodával gazdagodik. A felsorolásból is kitűnik, keve­sebb óvodát és bölcsődét ad­nak át az idén, mint tavaly. Az ok: jó néhány olyan gyer­mekintézmény, melyet a ter­vek szerint idén fejeztek vol­na be, már tavaly elkészült. Gödöllőn, Budaörsön és Tö­rökbálinton, valamint Száz­halombattán szennyvíztisztító telep, illetve csatorna építését kezdték el. Cs. A. ZÉ Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára hétfőn fogadta Nyikolaj Gri- bacsovot, a Szovjetunió című folyóirat moszkvai főszerkesz­tőjét, az SZKP KB póttagját, a Szovjet Írószövetség titkárát, aki a lap magyarországi meg­jelenésének 20. évfordulója al­kalmából küldöttség élén tar­tózkodik hazánkban. Dr. Radovan Radonjicsnak, a Crna Gora Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége Végrehajtó Bizottsága tagjá­nak vezetésével — az MSZMP Központi Bizottsága meghí­vására — hétfőn jugoszláv pártmunkásküldöttség érke­zett hazánkba. N. Talizin, a Szovjetunió postaügyi minisztere — Pul­lai Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter meghívásá­ra — hétfőn Budapestre érke­zett. Faruk Kaddumi, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottsága po­litikai osztályának vezetője és kísérete a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának meghívására vasárnap Buda­pestre érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents