Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
'xr/ßdav 1978. MÁRCIUS 12., VASARNAP 3 Árvízvédelemből: jeles ? Megrázó, az emlékezetből kitörölhetetlen élmény. | Amerre a szem lát, víz és víz. Csak a fák koronájának | hegye, a házak üstöké látszik ki belőle. A község egy | részét még védi a nyúlgát, de már mindenütt szivá- I rog a töltés. Az oldalán katonák rakják a követ, homok- I zsákot. Borostásak, kialvatlanok, sárosak. A távolabbi | házak felől kétéltű katonai jármű közeleg. Rajta a ki- | mentettek: beesett szemű férfiak, megtört tekintetű asz- = szonyok, síró gyerekek. Amit a kezükben hoznak, az | maradt mindenük. Mindez az 1970-es Szamosközi árvíz | idején történt... I S bár a pusztító természeti erők megfékezésére ösz- 1 szefogött a fél ország, a munka oroszlánrészét a katonák 1 vállalták. Ott voltaik az emberek mentésénél, a települések | kiürítésénél, a gátakon és buzgároknál, segítettek az egész- 1 ségügyi ellátás és az élelmezés megszervezésében, később 1 v a veszélyessé vált épületek bontásában, a tönkrement utak, I hidak, közművek ideiglenes helyreállításában, a kutak | fertőtlenítésében, majd az elpusztult otthonok újjáépí- I tésében. A néphadsereg gyorsan mozgósítható, szervezett | ereje, korszerű technikája semmivel sem pótolható, mo- = torja volt a katasztrófa elleni küzdelemnek. Összehangoltan — katonák és vízügyiek Az akkori események sok tanulsággal szolgáltak. Többi között azzal, hogy már az árvízmentes időben megszervezett együttműködés, a közös felkészülés a vízügyi szolgálattal elengedhetetlen a természeti csapások megfékezéséhez, a pusztítások megakadályozásához. E felismerés nyomán 1973-ban alakult ki az árvízvédelem mai rendszere, mely a néphadsereg, valamint az ár- és belvízvédelmi szolgálat összehangolt munkáján és tervein nyugszik. A néphadsereg egyes műszaki alakulatai azóta különleges árvízvédelmi kiképzést is kapnak, technikai eszközeiket rövid idő alatt a katasztrófaelhárítás szolgálatába állíthatják. A vízügyi igazgatóságok területi illetékessége szerint az ország veszélyeztetett térségeit katonai árvízvédelmi körzetekre osztották. Az itt állomásozó alakulatok hivatottak adott esetben a vízügyiek szakmai irányításával bekapcsolódni a védelmi munkálatokba. A körzeti parancsnokok megismerték a veszélyes folyószakaszokat, a védőműveket s ennek megfelelő naprakész árvízvédelmi terveket dolgoztak ki speciális alakulataik számára. Rendelkeznek árvízvédelmi osztag felett, mely szükség esetén a töltéseken dolgozik. Ha jégtorlódás okoz veszélyt, a robbantó járőrök lépnek akcióba. S ha már átszakadt a gát, a könnyű mentőosztagokra számíthatnak az emberek mentésében. A nehéz mentőosztagokat sok ember és a terjedelmesebb értékek kimenekítésére szervezték. Ez utóbbiak 12 napig működhetnek önállóan, kenyér-, víz- és üzemanyag-utánpótlással. Egy- egy kétéltű járművük 70 emA terepjáró visszapillantó tükrében bér, vagy 12 fekvő sérült, illetve 10 tonna teher mentésére alkalmas. Egy osztag egyszerre 800 embert szállíthat ki a veszélyeztetett területről. Mostanában ugyan nincs árvízveszély, az ország folyóin levonuló kisebb árhullámok nem fenyegetik a partmenti településeket. Az egyik Duna- menti partszakaszon mégis lánctalpas járművek dagasztják a nem szikkadó sarat. Bemutató gyakorlatra vonulnak fel a néphadsereg egyik árvízvédelmi nehéz mentőosztagának járművei. Vöröskeresztes zászlót lenget rajtuk a szél, jelezve, hogy a harceszközök most emberek mentésére szolgálnak. Parancsszavak csattannak s felhorkannak a sok lóerős motorok. A lánctalpaknak nem jelent akadályt a hepehupás terep, a ragadós sár. A part széléhez érve, lendületből vízre szállnak, s máris az erős sodrású folyam közepén manővereznek. Elérve a túlsó partot, fordulnak visz- sza. Ha szükség lenne rá, kimentett emberekkel megra- kottan érnének ismét partot. Közben az osztag katonái a parton is serénykedve, homokzsákokat töltenek, töltést raknak. Ennek a fogásait — bár egyszerűek —, mégis gyakorolni kell. A töltés mentén akcióba lépnek a könnyűbúvárok is. Felöltik a gumiruhát, a maszkot és a levegőtartályt, s elmerülnek a Duna hullámaiban. Vastag PVC-fó- liát vonszolnak magukkal, a víz alatt a gát oldalára terítik, ezzel védve az átázástól, a hullámveréstől. A víz ugyan csak öt fokos, de a búvárok gyakorlott mozdulatain látszik, hogy ez nem riasztja őket. Igaz, hogy valamennyien az MHSZ könnyűbúvár klubjaiban kaptak már ilyen kiképzést, még bevonulásuk előtt. Közben a könnyű mentőosztag is felvonul a vizen. A ki- sebb-nagyobb motoros csónakok előnye a mentésnél, hogy gyorsak, fordulékonyak és sekély vízben is alkalmazhatók. Az osztag technikai Akcióban a könnyűbúvárok berendezései közé tartozik a Diesel-motoros cölöpverő gép is, mely öt perc alatt nyomja be a földbe a hatméteres pátrialemezeket. A gép szárazon és vizen is használható a gátak megerősítésére ... ★ Egy óra telt el az árvízvédelmi osztag riadója óta. Teljesítették feladatukat az emberek és a gépek. Amint a parancsnok megállapította: a gyakorlaton jelesre vizsgáztak. Ugyanúgy, mint már korábban, az 1965-ös dunai árvíz idején, a Rába áradásánál Sárvárnál, Répcelaknál, majd csehszlovák barátainkat segítve a Csallóközben s 1970- ben a szamosközi árvíznél is. Veszély esetén rájuk biztosan számíthatunk. Lendületből szállnak vízre a mentőjármüvek Bozsán Péter felvételei Mészáros János A cselekvő felelősségre neveljünk A nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának felhívása Az 1979-es nemzetközi gyermekévre való felkészülés jegyében a gyermekév magyar nemzeti bizottsága az alábbi felhívást bocsátotta ki: Honfitársak! Magyar dolgozók! A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a világon mindenütt különleges gondoskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük — állapította meg a világ haladó közvéleményével egyezően az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es, a gyermekek jogairól szóló deklarációja. Az ENSZ az 1979-es esztendőt — e nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulóját — a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította és felhívta a világ közvéleményének, a kormányoknak a figyelmét arra, hogy kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a gyermekek jogainak védelméhez, azok teljes érvényrejut- tatásához. A Magyar Népköztársaság — híven a szocializmus eszméihez, társadalmi rendünk humanizmusához — magáévá tette az ENSZ felhívását. Hazánkban mindenkor a szocialista építés legfontosabb feladatai között szerepel a legifjabb nemzedék életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésének magas színvonalú biztosítása. Erről nem pusztán családi és ifjúsági törvényeink, rendeleteink tanúskodnak, hanem még inkább az országszerte épülő gyermek- és oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, játszóterek, a gyermekekről, az anyákról, a családokról való sokoldalú gondoskodás valóságos eredményei. Változatlan törekvésünk, hogy gyermekeinknek növekvő lehetőségeink alapján még többet, még értékesebbet adjunk. Ez az egész társadalom, minden szülő érdeke, kötelessége. Tudatában vagyunk annak, hogy sokat kell még tennünk mind a szülői felelősség erősítése, mind a fiatalok családi életre nevelése érdekében, hiszen miközben neveljük-tanít- juk őket, ők is formálják-alakítják önmagukat, a családot, az egész társadalmat. Használjuk fel a nemzetközi gyermekév nemes ösztönzéseit arra, hogy tovább gazdagítsuk szocialista hazánkban az okos gyer- mekszeretetet, ápoljuk a szocialista családeszményt, javítsuk a gyermekek testi-lelki és szellemi nevelésének, egészségügyi ellátásának feltételeit, erősítsük gyermekeink érdekében a társadalmi összefogást. Munkálkodjunk továbbra is közösen azon, hogy a gyermekek képességei még teljesebben bontakozhassanak ki, hogy egyéni vágyaiknak, valódi képességeiknek, a társadalom igényeinek megfelelően választhassák meg életpályájukat. Neveljük őket alkotó munkára, a munka szeretetére. Neveljük őket olyan felnőttekké, akik lelkesednek és harcolnak a szocializmusért, a haladásért, olyan közösségi emberekké, akik vállalják nemzetük, hazájuk sorsát és gondját. így vezethetjük őket a teljesebb emberi élet útjára. Neveljük őket olyan emberekké, akik cselekvő felelősséget éreznek az egész világ jele_ ne és jövője iránt, mint ahogy mi sem feledkezünk meg arról, hogy napjainkban a föld különböző tájain 350 millió gyermek nélkülözi az élethez szükséges legelemibb feltételeket. Szolidaritást vállalunk az elnyomott népekkel, a fejlődő országok családjaival, azokkal a gyermekekkel, akik a kizsákmányolás miatt, a gyarmatosítás örökségeként még mindig nélkülöznek, akiket éhhalál fenyeget. Hozzájárulunk a megsegítésükre létesített gyermekszolidaritási alaphoz. Aggodalommal tölt el bennünket azoknak a gyermekeknek a sorsa is, akik ugyan a fejlett tőkésországokban esetleg kedvezőbb anyagi viszonyok között, de emberhez méltatlan eszmények nélküli, céltalan társadalomban nőnek fel, sivár, lélektelen körülmények között. Valljuk, hogy a béke és a gyermekek boldogsága, öröme elválaszthatatlan. A Magyar Népköztársaság — összhangban az egész társadalom akaratával, a testvéri szocialista országok, a haladó világ törekvéseivel — mindent megtesz, hogy kedvező feltételeket teremtsen a szocialista építés számára és hozzájáruljon a béke fennmaradásához. A nemzetközi gyermekév előkészítésére alakult nemzeti bizottság felhívja az egész magyar társadalmat, az állami és társadalmi szervezeteket, az egyházakat, a felnőtteket és a fiatalokat, a szülőket; minden magyar állampolgárt: legjobb tudásuk és akaratuk szerint munkálkodjanak azon, hogy a gyermekek nemzetközi évének nemes céljai valóra váljanak. A nemzetközi gyermekév nemzeti bizottsága M®m egy fórum a többi között Az üzemi demokrácia továbbfejíesztésének tapasztalatai Pest megyében Több mint fél év telt el az- . óta, hogy a Minisztertanács és a SZOT elnöksége együttes I határozata napvilágot látott I az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének feladatairól. Ezek sorában kiemelkedik egy lényeges: a munkásokat a korábbinál jobban be kell vonni a vezetésbe, különösen a gazdálkodási és az elosztási feladatokkal összefüggő döntések előkészítésébe. Döntési jogkör Ezért kellett létrehozni a szakszervezeti bizalmiak és a vállalati szakszervezeti tanácsok együttes testületét. Attól fejlődik az üzemi demokrácia, hogy a meglevő fórumok számát gyarapítjuk? — tették fel sokan a kérdést. Elsősorban a középszintű gazdasági vezetők körében. Szó se róla! Ez az együttes tanácskozás nem is kezelhető úgy, mint egy fórum, a többi között. Kiemeli a sorból ugyanis az a megkülönböztetett hatáskör, mely- lyel felruházták. Az a jogkör, hogy a testület állástfoglal- hat, dönthet és természetesen felelősséget is vállal olyan kérdésekben, amelyek meghatározzák az adott munkásközösség egész gazdasági tevékenységét, élet- és munkakörülményeit. Közérthető fogalmazást! Pest megyében — a határozat értelmében — az első lépcsőben hetvennégy vállalatnál hozták létre tavaly év végéig az új fórumokat. Ezek munkájáról tehát már alkotható némi, hozzávetőleges kép. Mint a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa elnöksége legutóbbi ülésén megállapította leginkább az rontotta a testületek eredményességét, hogy a megyebizottságok és az alapszervezetek nem mindenütt értelmezték egységesen, milyen napirendek kerüljenek az együttes ülés elé. Sok helyütt nem oda tartozó témákat vittek e fórumokra. Az is gondot okozott, hogy a tanácskozás résztvevői számára nyakatekert nyelven írt, vállalati előtervekhez kértek véleményeket. Erről pedig nem tudtak érdemben véleményt mondani. Vannak jó ellenpéldák is, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, az Ikladi Ipari Műszergyárban, vagy a Csepel Autógyárban gondosan, közérthetően megfogalmazott tervek kerültek az asztalra. S ezekhez magyarázatot is fűztek a vállalati szakemberek. Tény, hogy ott is, ahol előkészítették az üléseket, baj volt a bizalmiak aktivitásával. Ez megmutatkozik elsősorban a hozzászólások számában. Am az is igaz, hogy a szót kérők csak egy-egy részkérdésről nyilvánították véleményüket. És ismét egy ellenpélda: a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat és a DKV együttes testületé javaslatot tett az előterjesztett bérfejlesztési elképzelések módosítására. Az eddigi tanácskozások tapasztalatai meglehetősen vegyes képet mutatnak: a határozat végrehajtása nem zökkenőmentes a megye vállalatainál. Előrelépést az jelenthet — amint azt az SZMT elnöksége leszögezte —, ha a szakszervezetek központi vezetőségei nagyobb segítséget adAz üzemekben 1971 óta növekedett a licencek és a know-how-k alkalmazása, mégis további élénkítésre, szélesítésre vár a külföldi termelési tapasztalatok átvétele. Felülvizsgálva a mintegy 50 átvett licenc hozamát úgy találták, hogy vannak olyanok, amelyek évi egymillió dollár exportbevételt is eredményeznek, új termékek előállításához, technológiák korszerűsítéséhez segítik az ipart, nak a vállalatok szakszervezeti bizottságainak a gyakorlati munkához. Emellett a felettes szerveknek is fokozottabban kell ellenőrizniük az utasítások betartását. (Az együttes üléseken eddig sehol nem jelentek meg képviselőik.) A tennivalók sorából kiemelkedik a bizalmiak további oktatásának megszervezése. A gazdasági vezetők szemléletváltoztatása is lényeges. Ez elősegíthető azzal is, ha a szakmai továbbképző tanfolyamok tematikájában helyet kapnak az üzemi demokrácia elvi és gyakorlati kérdései is. Az előkészítésen is múlik A határozat nyomán idén, második lépcsőben, újabb vállalatoknál szervezik meg az együttes üléseket és készítik el a működési szabályzatokat. Mindez nagy feladatokat ró az SZMT illetékes osztályaira és a megvebizottságokra. A kísérleti időszak tapasztalatai azonban mind a gyakorlati munkában, mind az ellenőrzésben jól hasznosíthatók. Bár az üzemi demokrácia továbbfejlesztéséről szóló határozatban előírtak fokozatosan valósulhatnak meg, a végrehajtás sikere azonban nagymértékben függ a megfelelő előkészítéstől. D. Gy. de még nem minden elképzelés valósul meg teljességében, a vásárlók számára kínálkozó előnyök kiaknázása is eltérő. Összességében kevés úcencet vásárolunk. A Könnyűipari Minisztérium a jövőben intenzívebb kezdeményező. szervező tevékenységgel járul hozzá a program sikeréhez, beleértve valamennyi meglévő. jól bevált hazai tapasztalat hasznosításának elősegítését is. Hasznot hozó licencek Még nem használják ki kellően a lehetőségeket
