Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

ap 1978. MÁRCIUS 12., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Tanú. A közelmúlt törté­nelmében való alapos jártas­ság, bőséges külpolitikai is­meretanyag, és nem kis dra­maturgiai érzék jellemezte azt a tv-játékot, amelyet Szólítsák be a tanút! címmel csütörtö­kön este közvetítettek. A fenti erények jóvoltából szinte az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizott­ságában foglalhatta el képze­letbeli helyét a néző, amely szerv — a korabeli újságokból jól emlékezhetünk rá — ma­ga elé citálta az USA híres-hír­hedt Központi Hírszerző Hiva­talának (ClA) egykori igazga­tóját, Richard Heimst, hogy az általa vezetett intézmény, né­mely, sötétnél is sötétebb üzel- meiről számot adjon. Helms — akárcsak a magyar tv által készített játékban —, megjelent, véleményt nyilvá­nított, idézett, könnyed fö­lénnyel cáfolni igyekezett, ám a mégoly magabiztos föllépése nyomán is kiderült egy, s más arról, hogy miképpen szivá­rogtatta be, majd utasította fölbujtásrá, szervezkedésre ügynökeit az Allende vezette Chilébe, és ugyanígy az is, hogy a CIA milyen szerepet játszott a Nixont megbuktató Watergate-ügyben. A kihallgatást — amerikai szóhasználattal mondva: meg­hallgatást — természetesen jegyzőkönyvben rögzítették, és ezt a dokumentumgyűjte­ményt 1977-ben kiadták. Gi- mes György — a Szólítsák be a tanút! ügyes tollú szerzője — e kötet alapján írta meg az elénk került dramatizálást, és a Kígyós Sándor rendezte da­rab közreműködői is e hiva­talos eljárás ismert és kevésbé ismert politikai figuráit ele­venítették meg. Dicséretére valamennyi szín- revívőnek, az amerikai — és nemcsak az amerikai — való­ságnak ezt a jellegzetes darab­ját nem drámázták el: ahogyan illett, s kellett, megmaradtak a fölidéző, a közvetítő szerepnél; a hatásos, de hiteles illusztrá­lásnál, így is éreztetve, hogy amit látunk: egykori valóság, nem kitaláció. A megtörténés igazát vol­tak hivatva erősíteni a játé­kot időnkint félbeszakító do- koumentumfilm-részletek, — egy ideges, kimerült Nixon- arc, a főszereplő Helms diadal­mas vonulása, stb. —, ame­lyekből talán még többet is szívesen láttunk volna. Töb­bet, s hosszabban, hisz’ csak az egész mű hitelét növelték volna tovább: a megidézés drámai építménye alá így ke­rült volna még erősebb funda­mentum. Jegyzet. Nem kell valami koros dobozgazdának lenni, ahhoz, hogy fölidézzük: há­nyán, és hányféleképpen pró­bálták meghonosítani tv-nk- ben a jegyzet műfaját. Elein­te csak úgy a kamerába és a mikrofonba olvasták a leírta­kat; majd — látva, hogy ez az eljárás inkább a rádióba való — a stúdióba besétálva fejből beszéltek a jegyzetmondók; a legújabban pedig már nem is mutatkozik meg az, aki a né­zőhöz szólni akar, hanem csak a hangjátt hallatja, miközben álló vagy mozgó képek köve­tik egymást, a mondandó il- lüsztrációjaként. így volt ez legutóbb, pén­teken kora este is, amikor Bán János elmélkedett egy majdan fölépülő iskola — is­kolapéldájáról. Fölszólamlásá- nak alapos oka volt, hiszen ennek az egyelőre még csak a tervezőasztalon és egy aprócs­ka makettben élő tanintéz­ménynek az építtetői három dologban véteni látszanak a közérdek ellen: fölöslegesnek mondták a nyelvi laboratóriu­mot, fölöslegesnek az úszó­medencét, ám — hallgas­sunk oda! — a kelleténél szűkösebbnek az autóparkolót. Bán János e döntésekkel szállt perbe, mondván: ha csak a falát fölhúzva, helyét meghagyva, de azért kezdjen épülgetni mind a nyelvi labor, mind pedig az az uszodácska, mert ez a példasuli nem a jelen hetvenes éveknek, ha­nem az ezredfordulónak ké­szül. Messzebb tervezgessünk; távolabbra tekintve szabjuk meg azokat az építkezési nor­mákat. Az Iskolapéldában — úgy véljük — végképp a képernyő igényeihez igazodott ez a mindmáig nehezen tv-sülő új­ságműfaj, a jegyzet... Akácz László Új mesterség született SZAKMUNKÁSKÉPZÉS MÁS KERETEK KÖZÖTT Szeptembertől a szakmun­kásképzési célú szakközépis­kolákban — mint már koráb­ban is megírtuk — az ország­ban összesen csaknem 12 ezer elsőosztályos kezdi meg a tan­évet új nevelési és oktatási terv szerint. A változás tulaj­donképpen a szakközépiskolá­val szemben támasztott társa­dalmi, gazdasági igény követ­kezménye: lehetővé teszi, hogy a tanulók az érettségi mellé szakmunkás-bizonyítványt is kapjanak, ugyanakkor felké­szülhetnek arra, hogy a felső- oktatási intézmények valame­lyikében tanuljanak tovább. Többet — igényesebben Ezekben a középiskolákban szinte kizárólag olyan szak­mákat tanítanak, melyeknek elsajátítása különösen sok el­méleti ismeretet igényel. Ez­zel nyújtanak lehetőséget ar­ra, hogy egyrészt szélesebb körű általános műveltséget, másrészt a magasabb műsza­ki, technológiai követelmé­nyeknek megfelelő, számotte­vően jobb szakmai képzett­séget szerezzenek falaik között a fiatalok: Nem lépnek tehát a szakmunkásképző intézetek helyébe, hanem a termelő- munka kvalifikáltabb szak­munkásigényének színvona­lasabb kielégítésére vállalkoz­nak. Azzal, hogy a gyakorlati ok­tatás a harmadik és negyedik osztályban már vállalati mű­helyekben folyik, minimális­ra csökkennek a leendő fiatal szakmunkások pályakezdésé­nek, beilleszkedésének prob­lémái. A szakmunkásképző­szakközépiskolákban a tanu­lók ösztöndíjat, munkaruhát, kedvezményes étkeztetést, szakmai tankönyvellátást ép­pen úgy kapnak, mint a szak­munkásképző intézetek diák­jai. Hiányt pótol A hagyományos mestersé­geken kívül egy sor olyan újat is lehet tanulni, ősztől ezek­ben az iskolákban, amelyek eddig nem szerepeltek a szak­mák országos jegyzékében. Például eddig nem ismerték a képzett állategészségőr fo­galmát, ezt a szakmát nem is tanították sehol, a szakkö­zépiskolai szakmunkásképzés bevezetésével egyidőben szü­letett. A ceglédi Török János Mezőgazdasági Szakközépis­kolában szeptemberben már leendő állategészségőrök szá­mára is nyitnak osztályt. Ez­zel az állategészségügyi szak­emberképzés teljessé válik, a szaksegédtől az állatorvosig. Mi lesz a dolga majd a vég­zett állategészségőrnek? Sok minden. Figyelemmel kíséri rendszeresen a szakosított te­lepen, vagy az egész gazda­ságban az állatállomány egész­ségi állapotát. Megteszi a szük­séges óvintézkedéseket a be­tegségek, járványok megelő­zése érdekében. Közreműkö­dik a beteg állatok kezelésé­ben, esetleges műtéteknél, egyszerűbb vagy tömeges gyó­gyítási műveletekben. Szük­ség esetén részt vesz a kör­zeti, vagy az országos jár­ványmegelőzés hatósági fel­adatainak megoldásában. Hi­ányt pótol tehát. Eddig az ál­latorvosokon kívül nem volt olyan megfelelően képzett szakember, aki ilyen mun­kákra alkalmas. Ezekre a fel­adatokra nem feltétlenül fon­tos az orvos igénybevétele, de képzetlen segédmunkásokra se szívesen bízták a kényesebb egészségügyi feladatokat, kü­lönösen a szakosított állat­tartó telepeken, amelyeken ki­emelkedően fontos a szaksze­rűség és higiénia. Négy esz­tendő múlva az állategészség- őri munkakörökben is képzett szakemberek foglalják el a he­lyüket. Az állategészségőr tudománya Munkahelyet elsősorban a szakosított állattartó telepek jelentenek majd a végzősök­nek, de kellenek az új szak­ma mesterei az állategészség­ügyi állomásokon, laborató­riumokban, állatkórházakban is. A képzésben fiúk és lányok is részt vehetnek. A ma még hagyományosnak nevezett ál­lattartó telepeken is számos gép, berendezés szolgálja az embert azokban a részfolya­matokban, amelyek korábban nehéz fizikai munkát igényel­tek, a szakosított telepek pe­dig alapvető minőségi válto­zást hoztak a munkakörülmé­nyekben. A jövő állategészségőrei ta­nulnak majd — a közismereti tárgyakon kívül — állatte­nyésztési és takarmányozási ismereteket, higiéniát, megis­merkednek a háziállatok bonc- és élettanával, szaporodásbio­lógiai kérdésekkel. Tanulnak majd az állatbetegségekről, a sebészet alapfogalmairól. Ne­gyedik osztályban heti két órá­ban foglalkoznak az állat- egészségügy szakigazgatási vo­natkozásaival is. Szakmai gya­korlattal elsőben és második­ban hetente hat, a két fel­sőbb osztályban hetente tizen­két órát töltenek a tanulók. Az utolsó tanulmányi évben fakultatív tantárgyat is vá­laszthatnak, melyből heti két plusz órát kapnak: a tovább­tanulni szándékozók matema­tikát, a többiek az állatbeteg­ségek. tantárgyat. Az összefüg­gő szakmai gyakorlaton év közben és év végén is lehető­ségük lesz huzamosabb ideig ismerkedni azzal a munká­val, amit majd érettségi után önállóan látnak el: az állat­egészségőr felelősségteljes, nagy jelentőségű tennivalóit. A gyakorlati oktatáshoz a ceglédi tangazdaság és az ál­latkórház ajánlotta föl támo­gatását a Török János Mező- gazdasági Szakközépiskolának. Az együttműködés feltételeiben már meg is állapodtak. Min­den készen várja tehát azokat a gyermekeket, akik a nyolca­dik osztály sikeres elvégzése után az idén szeptemberben az állategészségőr-osztályban akar­ják megkezdeni tanulmányai­kat. A szakmunkásképzéssel fog­lalkozó szakközépiskolákba március 20-ig lehet jelentkez­ni. B. L Varsói művészek a Lengyel Kultúrában Nagy érdeklődésre számot tartó hangversenyt rendez Bu­dapesten a Lengyel Kultúra Háza március 15-én este 7 órai kezdettel. A műsorban közre­működik Hanna Rejmer és Renata Humen, a Varsói Nagy­színház énekese, illetőleg zon­goraművésze. Az előadás első részében Schubert és Schu­mann, a második részben pe­dig Oginski, Chopin, Moniusz- ko, Karlowicz és Szymanowski műveket adnak elő. Könyvek a szövetkezettől A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek egyik fontos te­vékenysége a könyvterjesztés is. A megye 9 önálló szövet­kezeti könyvesboltja és két nagyáruházi könyvosztálya csaknem 24 millió forint érté­kű könyvet adott el tavaly, kétmillió forinttal többet, mint egy évvel korábban. A legtöbb, 6,8 millió értékű ol­vasnivalót a budai járásban vettek meg. A monori járás­ban 2,8, a váciban 2,5 millió forint értékű könyv talált gaz­dára. A járási szaküzletek köré népes bizományosi háló­zat kapcsolódik, sőt tovább bővül a megbízásra értékesí­tők száma. Tavaly már 30 ta­karékszövetkezeti kirendeltség vett részt a könyvterjesztés­ben. PEST MEGYEI OKTATÁSI IGAZGATÓSÁG Pályázati felhívás Kép a Rejtekhely forgatásáról. Az MSZMP Pest megyei bizott­ságának oktatási igazgatósága az 1978/79-es tanévre felvételt hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves általános, sza­kosító és a speciális továbbképző tagozataira. A HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT Középszintű elméleti és politikai képzést ad a marxizmus—leniniz­mus mindhárom ágában. A jelent­kezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételin követelmény a marxiz­mus—leninizmus esti középiskola tananyagának ismerete, továbbá a napi politikai kérdésekben való tá­jékozottság. A hallgatók az első évben filo­zófiát, a másodikban politikai gaz­daságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom­történetet tanulnak. A hallgatók hetenként meghatá­rozott napon és időben (általában 16 óra után) kötelező foglalkozá­sokon vesznek részt, negyedéven­ként beszámolnak, félévkor és év végén vizsgáznak. Az egyetem be­fejezése után végbizonyítványt kapnak, amely az 1088/1957. (XI. 21.) sz. kormányrendelet alapján mentesíti az állami oktatásban to­vábbtanulókat (egyetem, főiskola, aspirantúra — kivéve a társada­lomtudományi szakokat) a mar­xizmus—leninizmus vizsgái alól. A hároméves általános tagozat osztályai a Pest megyei oktatási igazgatóságon (1145 Budapest, Amerikai út 96.), továbbá vala­mennyi járási székhelyen, illetve városban és a Csepel Autógyár­ban működnek. SZAKOSÍTÓ TAGOZATOK Felsőszintű elméleti és politikai képzést ad elsősorban a párt, tö­megszervezeti, tanácsi, gazdasági, kulturális területek vezető beosz­tású dolgozói és vezető propagan­disták részére, a filozófia, a po­litikai gazdaságtan (kapitalizmus — szocializmus), a magyar munkás- mozgalom története és a nemzet­közi munkásmozgalom története szakokon. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsgán köve­telmény a hároméves esti egyetem megfelelő szakának tananyaga. A tanulmányi idő két év. A felvett hallgatók hetenként egyszer köte­lező előadáson vagy osztályfoglal­kozáson vesznek részt, féléven­ként vizsgáznak, tanulmányaik be­fejezésekor szigorlatoznak. Eredményes osztályvizsgák után a hallgatók államvizsgát tehetnek. A sikeres államvizsga feljogosít ar­ra, hogy kiegészítő szakon a mar­xizmus—leninizmus további két ágának (1—1 éves) tanulmányozá­sa után ezekből is államvizsgát te­gyenek. Ebben az esetben a ta­nulmányi idő 4 év, és a 17/1963. (VII. 2.) sz. kormányrendelet ér­telmében a hallgatók főiskolai végzettséget bizonyító oklevelet kannak. A szakosítók az MSZMP Pest megyei bizottságának oktatási igazgatóságán működnek. SPECIÁLIS TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK Továbbképzést biztosít a mar- xizmus—leninizmus speciális kér­déseiben azok számára, akik leg­alább középfokú politikai képzett­séggel rendelkeznek, akiknek munkaköre vagy társadalmi meg­bízatása az adott oktatási formán való továbbképzést indokolja, s akik az utóbbi öt évben olyan politikai továbbképzésben nem vet­lek részt, amely tanulmányi sza­badsággal járt. A következő speciális továbbkép­ző tanfolyamok indulnak: Gazdaságpolitikai kérdések, Párt­vezetés és pártélet kérdései, Szo­cialista kultúra és közművelődés, Nemzetközi politika, Marxista eti­ka, Marxista vallásaritika és egy­házpolitika, Politikai oktatás pe­dagógiája és Szocialista állam és fejlődése. A speciális továbbképző tanfo­lyamokra a hallgatók felvétele a politikai előképzettség és az ille­tékes pártszerv ajániasa, valamint tájékozódó beszélgetések alapján történik. A speciális továbbképző tanfo­lyamokon a tanulmányi idő két év, kivétel a „Szocialista állam és fej­lődése” tanfolyam, amelyen egy év. A felvett hallgatók hetenként kötelező előadásokon és osztály­foglalkozásokon vesznek részt, fél­évkor és év végén vizsgáznak. A tanfolyam elvégzése államilag is elismert politikai továbbképzés­nek minősül, arról bizonyítvány* kapnak. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A marxizmus—leninizmus esti egyetem hallgatója az lehet, aki a felvételi vizsgán megfelelt, egyide­jűleg más egyetemnek vagy tanfo­lyamnak nem hallgatója, akit párt- szervezetének és a munkahelyé­nek vezetősége javasol, tanulását engedélyező igazolással rendelke­zik. Az esti egyetem valamennyi ta­gozatára pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A tandíj egy tanévre: az általá­nos tagozaton 170 Ft, a szakosító­kon és speciális továbbképző tan­folyamokon 250 Ft, ami a tanév megkezdése előtt egy összegben fizetendő. A munkaügyi miniszter 23/1974. (IX. 4.) sz. rendeletének 7. § 2. és 3. bekezdése alapján az általános és szakosító tagozatok hallgatói tanévenként 21, a speciális tovább­képző tagozatok hallgatói 15 mun­kanap tanulmányi szabadság igénybevételére jogosultak. Azokat a hallgatókat, akik a szakosítót ál­lamvizsgával fejezik be, államvizs­gánként további 7 munkanap ta­nulmányi szabadság illeti meg. (Magyar Közlöny, 1974. szeptember 4., 62. szám.) A jelentkezés valamennyi tago­zatra a járási-városi pártbizottsá­gok propaganda- és művelődési osztályán beszerezhető jelentkezé­si lapokon történik. A jelentkezők ott kapják meg a felvételi vizsga- kérdéseket is. A jelentkezést a pártszervezet és a munkahely javaslataival ellátva, 2 db igazolványkép és 3 db saját címre megcímzett, bélyeggel ellá­tott borítékkal együtt a munka­hely szerint illetékes járási-városi pártbizottságra kell beküldeni, áp­rilis 23-ig. A fenti időpont után jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezéssel, tanulással kap­csolatos bővebb felvilágosítást a pártbizottságok és pártszervezetek tudnak adni. A hároméves általános tagozatra jelentkezők felvételi vizsgái má­jus közepén, a szakosítókra jelent­kezőké május végén lesznek. A felvételik pontos idejéről és helyéről a jelentkezők értesítést kapnak. A felvételiről való távol- maradás a jelentkezést tárgytalan­ná teszi. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. véletlenül helyezte mindezt a nagy francia forradalom idő­szakába. Simon varga is a túlélés művészetét gyakorol­ja, miközben fent, házának emeletén a kivégzett XVII. Lajos fiát neveli (korbáccsal és alkohollal) és a forradal­már Dantonnal, Saint Just- tel és Robespierrel tárgyal — lent a pincében a forradalom ellenségeit rejtegeti. A beszélgetés félbeszakad. Újra kigyúlnak 3 lámpák, foly­tatják a Rejtekhely forgatá­sát. Szémann Béla következőket mondja a darab­ról és a szerepéről: — Politikai pamfletben ját­szom Armand arisztokrata fi­guráját. Nincs benne semmi komplikáció. A darab a túl­élés művészetéről szól. Az örök tanmeséről. A tenni- nem-akarókról, arról a bizo­nyos társadalmi rétegről, amely kívülállásával bizonyít. Páskándi Géza, az író, nem A túlélés művészete KÉSZÜL A REJTEKHELY _ PÁSKÁNDI DRÁMÁJÁBÓL tér? A választ a feleség adja meg. — Simon varga nevel, ne­veli a zsarnok fiát, hogy so­ha többé ne legyen zsarnok­ság Franciaországban. A színhely Párizs, az idő­pont 1794, a jakobinus dik­tatúra utolsó hónapjai. Pás­kándi Géza Rejtekhely című tv-játéka (eredetileg dráma volt, és Kecskeméten már be­mutatták), különös gyüleke­zőhelye a túlélésre, a forra­dalom véres időszakának át­vészelésére berendezkedő me­nekülteknek. A forradalmi ter­ror végsőkig kiélezte az ellen­téteket. A túlélni igyekvők és a meglapulók a tisztake­zű forradalmárok véréből, éle­téből igyekeznek hasznot húz­ni. Kivárjuk a hősöket, akik helyettünk cselekszenek — fogalmazza meg a darab esz­mei magját Guillotine doktor. A forradalmat nemcsak rossz csizmákkal, üres Iffsze- res ládákkal lehet szabotálni. Vannak, akik magatartásuk­kal, jellemükkel, életmód­jukkal szabotálják, ök a for­radalom láthatatlan hátorszá­ga — vélekedik róluk az író, Páskándi Géza. — A felvétel vége — hang­zik messziről. A díszletezőmunkások víz­zel locsolják a pince padló­ját. S a néhány perces szü­netben, amíg a színészek a monitor előtt csoportosulva nézik végig az imént felvett jelenetet, Kálmán György a A MAFILM Il-es telepén. Az óriási téglapincében min­denütt csizmahegyek. Csend­élet. Csak a csizmadiames­ter hiányzik: Simon varga. Középütt, az alacsony asztal­ka és körülötte az apró szé­kek. Kigyúlnak a lámpák. S aki­lövésre kész televíziós kame­rák rámozdulnak a színre be­sétáló színészekre: Kálmán Györgyre, Kállai Ferencre és Szalay Editre. Azaz, ponto­sabban Guillotine doktorra, a polgárra, Armandra. az arisztokratára és Marie Clai­re énekesnőre. A férfiak le­ülnek. s kártyázni kezdenek. — Felvesszük a jelenetet — adja ki az utasítást a film­gyár udvarán álló kocsiból a rendező, Fehér György. Az asszisztens közelebb lép a súgópéldánnyal. Az 1-es ka­merán kigyullad a vörös lám­pa. Ki vágódik a pinceajtó, és Varga Simon asszonya (Tábo­ri Nóra) robban be felpap- "ikázottan, ahogy egy jako­binus feleségéhez illik. — Miért nem dolgoznak? ' opják a napot, miközben drá­ga fiaink vérüket hullatják a frontokon. — ... de Simon varga hiány­zik, hogy tanácsot adjon a munka szépségéről — védeke­zik az arisztokrata. Hol van a forradalom elől bújkálóknak menedéket adó házigazda, az egyszerű susz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents