Pest Megyi Hírlap, 1978. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-10 / 59. szám
Kádár János a KPM-ben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba látogatott. Elkísérte Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője és Nádasdi József, a VII. kerületi pártbizottság első titkára. Kádár János a tárca vezetőivel közvetlen hangú eszmecserét folytatott, amelyen részt vettek: Pullai Árpád miniszter, Urbán Lajos államtitkár, Földvári László, Horn Dezső, Kiss Dezső, Klézl Róbert miniszterhelyettesek, Szűcs Zoltán, a MÁV vezér- igazgatója és Györffy József, a minisztérium pártbizottságának , titkára. Pullai Árpád tájékoztatást adott a KPM tavalyi munkájáról, az idei legfontosabb feladatokról és a tárca fejlesztési terveiről. Egyebek között beszámolt arról, hogy a szállítás és a hírközlés területén dolgozók teljesítették a tavaErőforrás A közhellyé koptatott okos mondás tartalma mitsem veszít gyakorlati értékéből, s ezért — ha tények tanúsítják, akkor — igaz: aki kers, az talál. Megoldást például a gyártás közben felmerült műszaki akadályokra, lehetőséget az eladások bővítésére, szellemi-anyagi forrást újdonságok előállítására, s így tovább. Ha keresi mindezt a termelőhely vezetője, közössége, akkor rálel, csakhogy — a nyelvtani szabályoktól eltérően, de a gazdasági valósággal egyezően — ebben a mondatban a „ha” szócska válik hangsúlyossá. Napi tapasztalatok okán, meg azért is, mert a Gazdaságkutató Intézet tájékozódó fölmérése szerint a cégeknek csak kisebb része kívánja jövőjét lényegesebb kezdeményezésekkel megalapozni. A többség a járt út egyszerű meghosszabbításaként fogja fel a holnapot, a termelés növekedéséhez a létszám bővítését, az eszközállomány gyarapítását társítja következetesen és arányosan, "úgy riadozva mindenféle más lépéstől, mint korcsolyával először jégre lépő a kezdő méterektől. Csakhogy: korcsolyázni nem kötelező, ám arra a képletes jégre a cégeknek ki kell menniük, mivel korántsem kezdők, azaz elvárható, hogy biztonságosan megálljának a lábukon. Mindenfajta gazdasági tevékenységnél döntő erőforrás a kezdeményezőkészség, az új iránti fogékonyság, a változások apró jeleinek érzékelése. Ez bizonyos értelemben egyéni tulajdonság, képesség, adottság, más tekintetben viszont kialakítható magatartás, módszer, irányítási stílus, s ezek összegeződéseként a kezdeményezőkészség állandó jellemzőjévé válhat egy termelői szervezetnek. A hazai tapasztalatok azt mutatják. általában ez még nem jellemzője a vállalati tevékenységnek. A szabályt erősítő kivételek száma ugyan örvendetesen növekszik, de a szükségesnél nagyobb a rutin szerepe, a megszokottat szinte kincsként, makacsul őrzik a legtöbb helyen, s leintik azt, aki a jól bevált sablonoktól eltérővel rukkol elő. A józan óvatosság nem azonosítható a bénító félelemmel, a kimért léptű haladás az araszoló előbbre jutással. Közöttük nem mennyiségi, hanem minőségi a különbség, s ez az eltérés magyarázza, de persze nem menti a veszni hagyott lehetőségek sokaságát, adottságaink és eredményeink meg nem lelt párhuzamosságát. J ogos társadalmi igényként fogalmazódott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozatában: „A termelési szerkezet fejlesztése és külgazdasági céljaink megvalósítása csak tervszerűen és szervezetten lehetséges. Feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenységre van szükség, mind a központi és az ágazat irányításban, mind pedig a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez a központi irányítás hatékonyságának javítása mellett megköveteli a vállalatok önállóságának kezdeményezőkészségének és felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését.” A megnehezedett külgazdasági feltételek közepette is — vagy éppen azok miatt még inkább — félreérthetetlenül bebizonyosodott, mit ér — rubel- és dollármilliókat — a kezdeményezőkészség, az egészséges mértékű kockázat bátor vállalása, az örökösen ismétlődő útkeresés gyártásban és gyártmányban, értékesítési formákban, nemzetközi együttműködésben, kutatásban és kivitelezésben, azaz a termelőtevékenység egészében. Több nehézipari, gépipari cég — így a szerves vegyiparban, az energetikai gépgyártásban, a fényforrások termelésében, a közlekedési eszköz iparban — igazolja most már évről évre, hogy a haladás legfőbb forrása az agy szürkeállományának folytonos mozgósítása, azaz az alkotó gondolat, a meglevőt tökéletesítő, vagy azt helyettesítő elképzelés. Nehogy az illúziók vádja érjen bennünket, leírjuk a kézenfekvő összefüggést: a kezdeményezőkészség gyakorlati átültetése sűrűn tetemes kiadásokkal — beruházásokkal, más ráfordításokkal — jár, ám akkor sem kétséges, a kezdőpont az agysejtek megdolgoztatása, s minden más csak ezután következhet. Mégis, a termelőhelyek egy részén fordított a sorrend, a kezdeményezőkészség abból áll, hogy költik a fejlesztési alapot, s utána kínlódnak, csináljanak is valamit a megszerzett eszközökkel, termelik az árut, s utána erőlködnek, vevőt találjanak rá. V ékonyka gondolatlánc volt az az első pillanatban, ami ma üzleti siker, ami bel- és külföldön az átlagos nyereség két-, háromszorosát hozza, csakhogy ezt a vékonyka gondolatláncot a kezdeményezőkészség kovácsolta az után tovább, erőssé, szerteágazóvá, sok mindent ösz- szekötővé. Ma a jelenlegi negyedét, tizedét sem érné el — például — a közúti járművek főegységeinek, a gyorsfagyasztott zöldféléknek, gyümölcsöknek, a villamos fogyasztásmérőknek, a komplett oktatástechnikai laboratóriumoknak, a kábelgépeknek értékesítése, ha a gondolat megfogalmazásakor, az első lépések megtételekor hiányzott volna a kezdeményezőkészség. Szerencsére megvolt, s megvan ma is több helyen, de általánossá tétele, jellemzővé változtatása halad lassan, a kívánatostól elmaradva. Pedig ez a legolcsóbb befektetés a jövő gazdagításához, mert azt használja fel, ami már megvan: az emberekben szuny- nyadó képességeket, tehetséget, hozzáértést. Az egyéni és a közös kezdeményezőkészség: társadalmi érték, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy tőke. Megvan, rendelkezésünkre áll. Kamatoztatása nemcsak lehetőségünk, hanem érdekünk, s tnert társadalmi méretű érdek, személyes kötelezettségeket ró ránk a cselekvésben. Mészáros Ottó lyi terveket. A személyszállításban a korszerűbb autóbuszok forgalomba állításával enyhült a zsúfoltság. Az áru- szállításban kielégítették a megnövekedett igényeket, amiben jelentékeny szerepe volt annak, hogy javult a vállalatok közötti együttműködés. Az idén a tárca mintegy 380 ezer dolgozójára az előző évinél is nagyobb feladatok megoldása vár. A cél az utazási körülmények további javítása, az áruszállítási igények mind teljesebb kielégítése, a közutak és a vasúti pályák korszerűsítése, az országos főúthálózat fokozatos kiépítése. Kádár János elismerését fejezte ki a tárca vezetőinek, a közlekedés és a posta dolgozóinak helytállásukért, a nehéz körülmények között végzett jó munkáért, amellyel a múlt évi feladatokat teljesítették. A beszélgetés során szólt az ország előtt álló idei feladatokról, amelyek egész népünk, ezen belül a közlekedés és a posta dolgozóinak, odaadó munkájával eredményesen megoldhatók. Végül további sikereket kívánt az idei esztendő terveinek teljesítéséhez. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI.TANÁCS LAPJA ;j XXII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Ara ÍÍO fillér 19*8. MÁRCIUS 10., PENTEK A Minisztertanács ülése A kormány jehntéseket hallgatott meg és fogadott el az árucsere-forgalomról,, a táji ellenőrzés munkájáról és az ügyészi tevékenységről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külkereskedelmi miniszter jelentés tett a szocialista országokkal kötött 1978. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvek létrehozásáról, a végrehajtásra teendő intézkedésekről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés 1977. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól, A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a tapasztalatokat. A legfőbb ügyész tájékoztatta a Minisztertanácsot a bűnözés 1977. évi helyzetéről és az ügyészi tevékenység során szerzett fontosabb tapasztalatokról. A kormány tudomásul vette a beszámolót. A Minisztertanács döntött az 1978. évi Állami- és Kos-; suth-díjak odaítéléséről. A kulturális miniszter javaslatára a kormány határozott a Kiváló és Érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács jóváhagyta a Magyar Kereskedelmi Kamara alapszabályát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Pártvezetők látogatásai A Komárom megyei ország- gyűlési képviselők csoportjának csütörtökön Tatán megrendezett tanácskozásán részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tatabánya országgyűlési képviselője. ★ Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön a főváros XIV. kerületébe látogatott. A pártszékházban találkozott a kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjaival, az állami és társadalmi szervek vezetőivel. Tájékozódott a városrész helyzetéről, a pártbizottság munkájáról és Zugló fejlődéséről. Ezt követően Borbély Sándor látogatást tett a Danuvia Központi Szerszám- és Készülék Gyárban. Találkozott az üzemben szocialista brigádvezetőkkel, párt- és tömegszervezeti aktivistákkal. Végezetül részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén. Termőre készítik a spárgásokat Áprilisban már szedik Pest megye homoki növényét Nyolc ország kereskedelmi cégei érdeklődnek a tavaszi spárga iránt, amely várhatóan április elején jelenik meg, s több mint egy hónapig tart szezonja. Termőhelyein, Pest és Bács-Kiskun megye gyorsan felmelegedő homoktalajain, most készítik a tőkéket termőre. Az ültetvényeken bakhá- talják a töveket, hogy a hófehér hajtásokat ne érje napfény. Ez alól szedik majd ki kézzel a zsenge sípokat, amelyekből évente 90—100 vagon- nyi az ország termése. A nálunk kevésbé kedvelt, de külföldön annál inkább keresettebb fehér spárga még mindig a kisgazdaságokból kerül exportra. Kézimunka-igényessége miatt nem vállalkoznak nagyüzemi előállítására a gazdaságok. Beísjeződöit a belgrádi biztonsági értekezlet Csütörtökön a jugoszláv főváros Száva-palotájában befejeződött a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok tavaly ősz óta tartó tanácskozása. Miután a szerdai napon a küldöttségek elfogadták a záródokumentumot az utolsó napra már csak a delegációvezetők záróbeszédei voltak hátra. A délelőtt és délután tartott plenáris üléseken egymás után mondták el nyilatkozataikat a részvevő országok képviselői, köztük dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A szerda délután és csütörtökön elhangzott felszólalások jól tükrözték a tanácskozás eredményeit és negatívumait. Szinte minden delegátus hangsúlyozta, hogy Belgrádban sikerül megőrizni a helsinki záróokmány szellemét és betűjét. Minden részvevő állást foglalt az enyhülés folytatása mellett. Ugyanakkor általánosnak mutatkozott a vélemény, hogy az elfogadott záró- dokumentum nem tekinthető valóban sikeresnek. Az értekezlet végső és legfontosabb eredményének azonban azt tartották, hogy minden részvevő kinyilvánította készségét a helsinki alapelvek megvalósítására. A zárónyilatkozatok elhangzása után Milorad Pesics, jugoszláv nagykövet az értekezletet befejezettnek nyilvánította. (A magyar és a szovjet küldöttségvezető felszólalását, valamint a tanácskozásról szóló kommentárunkat lapunk má. sodik oldalán közöljük.) Nagyobb területen kukorica Egyeztetett tsz-tervek a ráckevei járásban A ráckevei járás 11 termelőszövetkezetének és egyetlen szakszövetkezetének közgyűNagy sorozatban, kooperációval A Csepel Autógyár kapcsolatai gyümölcsözőek Egy-egy termék gazdaságossága állhat, vagy bukhat azon, hogy milyen nagy sorozatban készül. Az Ikarus autóbusz például széles körű hazai és nemzetközi együttműködés eredményeként, nagy szériákban készül. Az alvázakat, a sebességváltókat és a kormányszerkezeteket például teljes egészében a Csepel Autógyár készíti. Ez teszi ki a vállalat teljes termelésének hetven százalékát. A Csepel Autógyár hasonló okok miatt szintén széles körű kapcsolatokat tart fenn. A kooperációra szánt termékek kiválasztását is a szükség diktálja: amiből a vállalaton belül hi-, dny mutatkozik, amire nincs kaoacitás, azt gyártatják máshol. A partnerek között nagyobb vállalatok is vannak, de számuk az utóbbi években csökken. A Mezőgép az évtized elején a Csepel Autó külső gyártásainak a 30—40 százalékát vállalta. Azóta egyre kevesebb szerződést tudnak velük tető alá hozni, sőt a Mezőgép már félhivatalosan be is jelentette,, hogy jövőre nem vállal munkát a Csepel Autótól. Hasonló a helyzet néhány más vállalatA Csepel Autógyárban új teherautó típus sorozatgyártását kezdték meg. A D—750-es, 9 tonna teherbírású, 200 lóerős teherautó sok tekintetben korszerűbb a korábbiaknál. tál is, ezért kisebb partnerek, ipari szövetkezetek és tsz- melléküzemágak után kell nézni. Sok helyen panaszkodnak, hogy több kár származik ezekből az együttműködésekből, mint amennyi a haszon, mert gyakori a rossz minőségű munka, a pontatlan szállítás. A Csepel Autógyárban elégedettek a partnerek munkájával, s a rendkívüli esetekre egymásfél hónapra elég tartalék alkatrésszel Is bebiztosították magukat. A komplett pótkocsi alváztól az apró forgácsolt alkatrészekig többszáz azoknak a részegységeknek a száma, melyeket az autógyári fenékvázakhoz, tengelykapcsolókhoz, szervokormányokhoz, a Csepel és a Volvo autókhoz, a kooperáló partnerek szállítanak. A következő években még szélesebb lesz ez a skála. “ Cs. A. lése sorra jóváhagyta az ideö termelési tervet, azóta már az egyeztetés is megtörtént. Valamennyi gazdaság a tavalyihoz viszonyítva jelentős mértékben, 16—17 százalékkal növeli termelését. Ez pedig sokkal több a megyei hét százalékos előirányzatnál. A csepeli Duna Tsz például főleg a kertészeti ágazatban kíván nagyobb termelési eredményt elérni. A ráckevei Petőfi Tsz pedig új kertészeti ágazatot hoz létre. Más tsz-ek szintén a tavalyinál nagyobb területen látnak zöldségtermesztéshez és általában valamennyi fokozza tej- és hústermelőiét is. A nagyobb termés- eredményeket az eddiginél jobb munkaszervezéssel és technológiával érik el. A tervegyeztetés során azonban kiderült, hogy úgyszólván valamennyi termelőszövetkezet csökkenteni szándékszik a kukorica vetésterületét. Ezt pedig az állattenyésztés köny- nyen megsínylené és éppen ezért a tervek módosítására volt szükség. Ügy döntöttek végül is, hogy az eredetileg meghatározott kukorica vetésterületet megnövelik. Egyikmásik tsz még a tavalyinál is több tengerit vet. Mukhtar Masood kereskedelmi államtitkár vezetésével pakisztáni küldöttség érkezett tegnap Magyarországra. A delegáció megbeszéléseket folytat a kölcsönös áruszállítások növeléséről. Timmer József, a SZOT titkára, a Madridban tartózkodó magyar szakszervezeti küldöttség élén tegnap az Általános Munkásszövetség székházában hivatalos tárgyalásokat folytatott a szocialista irányzatú szakszervezeti központ vezetőivel.
