Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

1978. FEBRUAR 8., SZERDA

3

Hasznosított területek

Társulások

erdőművelésre

Fórumok — lehetőségek

Az üzemi demokráciáról a Volánnál- Van, ahol még mindig csak ízlelgetik, de egyre több heir lyen már természetesnek tartják, hogy a dolgozók részt vesz- = nek az irányításban, a gazdasági feladatok tervezésében és = megoldásában, a vezetők munkájának ellenőrzésében. És nia = már alapfeltétel, hogy ez a részvétel ne csak formális le- E gyen.

= A Minisztertanács és a SZOT elnöksége együttes határozatot § hozott 1977. áprilisában az üzemi demokrácia kiszélesítéséről, S fórumainak egységes, összehangolt rendszeréről. Amikor ez a E határozat napvilágot látott, az 1. sz. Volán Vállalatnál már = majdnem másfél hónapja bekerült a vállalati ügyrendbe „az = üzemi demokrácia gazdasági vezetők által működtetett fóru- = mai”-ról szóló részletes ismertetés.

Az erdőterület negyede, több mint 400 ezer hektár van a termelőszövetkezetek tulajdonában, illetve kezelésében, s ez az arány a racionális földhasznosítás során felszabaduló, más célra nem használható területek erdősítése nyomán 1990-ig 600 ezer hektárra növekszik; ily módon az erdőterület csaknem harmada kerül a tsz-ek kezelésébe.

A tsz-ek erdészeti tevékenységének fejlesztése megkezdődött; igyekeznek koncentrálni a termelést és központosítani a gépesítést.

A területileg illetékes állami és társadalmi szervezetek szintén igyekeznek elősegíteni a termelőszövetkezetek erdészeti összefogását; erdőgazdálkodási társulásokat, közös vállalkozásokat szerveznek a kölcsönös gazdasági előnyök figyelem- bevételével.

Több megyében létrejöttek már az első közös termelőszövetkezeti erdészetek. A MÉM a társulások kialakítását segíti; az állami erdőgazdaságok szakmai irányítással, a tapasztalatok átadásával járulnak hozzá a tsz-erdőgazdálkodás koncentrált fejlesztéséhez. Egész sor erdőgazdaság úgynevezett gesztorgazdaságként majd az együttműködő termelőszövetkezeteket

Először a vezetők

DÉRY GYÖRGY, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese;

— Tíz év munkája kellett ahhoz, hogy elmondhassuk, ma már egyre tartalmasabb a dolgozók részvétele az irányításban. A jogok és a fórumok szabályozása előtt elég nehezen tudtuk megkövetelni az önállóságot. A vezetők többsége a kényelmesebb „felső döntésre” várt.

— Akkor először a vezetőket kellett megtanítani a demokratikus módszerre, az irányításra?

— Elsősorban a középvezetőket. Mert addig nem várhattuk el, hogy egy művezető bevonja a vitába a munkásokat, amíg ő maga is csupán külső szemlélőként figyelte az eseményeket.

— Nehéz helyzetben vannak, hiszen a vállalat csaknem 14 ezer munkása szétszórtan, 12 üzemegységben dolgozik.

— És mintegy 40 szolgálati helyen. Ráadásul ott is csak a karbantartók és a szerelők

vannak. A gépkocsiyezetők munkahelyének kerítése mír az országhatár, vagy néha azon is túl van. Ilyen körülmények között nem is igen lehet eredményes más vezetési megoldás, mint decentralizálás. 370 középvezetőnk rendelkezik munkáltatói jogkörrel, azaz joga van a munkásokat felvenni és elbocsátani, jutalmazni és fegyelmezni. A vállalat igazgatója csak a 12 üzemegység-igazgató felett tartotta meg a munkáltatói jogkör közvetlen gyakorlását.

Forma és tartalom

VlGH JÁNOS, személyzeti igazgatóhelyettes:

— Az üzemi demokrácia adta jogok közvetett gyakorlásában részt vesznek a vállalat fizikai dolgozói is. Az igazgatói tanácsban két év óta ott ülnek a legfelsőbb szintű vezetők között a szerelők, a szállítómunkások, és a gépkocsivezetők megbízottjai.

— Ez az „ott ülés” lehet formális.

— Egyre kevésbé. Legutóbb például, amikor a gépkocsivezetők munkáját érintő kérdésekről volt szó, éppen a munkásküldött hozzászólása nyomán változtattuk meg az eredetileg tervezett határozatot.

irányelvek az árképzésben

Abból a célból, hogy a központi szabályozás irányelvei maradéktalanul érvényesüljenek a vállalati árképzésben, az Országos Anyag- és Árhivatal közleményben hívta fel a gazdálkodó szervek fi* gyeimét, a január elseje után forgalomba hozott, szabadárformába tartozó új termékek árának helyes kialakítási rendjére.

Az új cikkek árképzésekor á vállalatok akkor járnak el helyesen, ha az 1978. január elsejei termelői árrendezés, és a múlt év második félévi központi béremelések miatti költségnövekedésüket a nyereség csökkentésével ellensúlyozzák. Csak így érhető el, hogy az új termékek ára ne legyen aránytalanul magas a már forgalomban levőkéhez viszonyítva.

Az ezzel ellentétes árképzést vagy -alkalmazást az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereség forrásának tekintik az ellenőrző szervek. Akkor jut tehát tisztességtelen haszonhoz a vállalat, ha január elseje után olyan új termékkel jelentkezik, amely a forgalomban levő rokon-, illetve helyettesíthető cikkeknél aránytalanul drágább.

— A dolgozók aktivitása, érdemi részvétele ezeken a tanácskozásokon, sokban függ az általános képzettségüktől, műveltségi színvonaluktól.

— Ez így-igaz. De nem lehet megvárni, amíg az általános képzettségük alkalmassá teszi őket az aktív részvételre. Egyszerűbb úgy megismertetni velük a vállalat terveit, gondjait, feladatait, hogy közben állandóan képezzük őket. Tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt. És nemcsak a munkások, hanem a közép- és felső vezetők is'.

BELEÉR GYÖRGY, a ceglédi üzemegység igazgatója:

— A műszaki konferencia

nálunk a legmagasabb szintű közvetlen demokratikus fórum, ahol már rendszerint a széles körben megvitatott kérdésekről tárgyalunk. Ezeken a konferenciákon mindig megjelenik a vállalat igazgatója, vagy helyettese, a dolgozók tehát tudják, hogy amit felszólalásukban mondanak, minden esetben eljut a legfelsőbb vezetéshez. A műszaki konferenciát megelőzi az üzemegységenkénti termelési tanácskozás, a brigádvezetők, szakszervezeti bizalmiak értekezlete, valamint a brigádok megbeszélései.

Ahol mindenki szól

— Melyik fórum ezek közül a legfontosabb?

— Valamennyi! De kiemelhetjük a brigádértekezletet, mert a szocialista demokrácia magját ezekben a kis közösségekben kell keresni. Itt azok is feloldódnak, akik a nagyobb értekezleteken nem szólalnak meg, mert félnek a nyilvánosságtól, vagy, mert egyszerűen nincs szókincsük. Hasonlóan fontos a szakszervezeti bizalmiak értekezlete; ez a fórum egyben a vezetés munkájának egyik fontos segítője is.

MISÁK JÁNOS, gépkocsi- vezető brigádvezető:

— A brigádtagokkal csak hajnalban találkozom a garázsban, vagy egyszer-egyszer hétközben valahol az országúton. De a brigádértekezleten mindenki részt vesz.

— Mindig hozzászól a bri- gádvezetök értekezletén?

— Eleinte keveset szóltam. Ma már inkább itthon, azonban mindig elmondom a többieknek az ott hallottakat.

★

Az 1. számú Volán Vállalat vezetői nem vártak csodát az üzemi demokráciától. De amit reméltek, az az elmúlt tíz évben lassan beigazolódik. De amint a nyilatkozatokból is kitűnik, még szükség van a tartalmi elemek erősítésére. Nemcsak a tájékoztatásra, hanem a közösen gondolkodásra, nemcsak a részvételre, hanem az elképzeléseket közösen formáló vitákra is.

Wanatka Gabriella

Nemeslaki Tivadar

_________1923-1978__________

Mé

ly megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy február 7-én szívroham következtében elhunyt, Nemeslaki Tivadar elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter, országgyűlési képviselő.

Nemeslaki Tivadar elvtárs temetése február 14-én (kedden) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. •

Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál.

Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa !

Az országgyűlés elnöksége

Nemeslaki Tivadar a magyar kommunistáknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, akiket a háborús esztendők tanítottak meg helyük kiválasztására, hovatartozásuk vállalására, akik a felszabadulás után elévülhetetlen érdemeket szereztek a szocialista forradalom kibontakoztatásában, az új szocialista Magyarország megteremtéséért vívott küzdelemben.

1923-ban Tatabányán született munkáscsaládban. Először szülővárosában dolgozott, mint bádogos és vízvezetékszerelő, majd az Almásfüzitői Olajfinomítóban helyezkedett el. Itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1943-ban tagja lett a vasasszakszervezetnek, 1944. márciusától bekapcsolódott az illegális mozgalomba, a Békepárt sajtóját és röplapjait terjesztette. Társai szókimondó, harcos kiállása miatt becsülték, szerették.

A felszabadulással új szakasz kezdődött az ő életében is. Pártszervezőként, majd szak- szervezeti főbizalmiként, később mint az üzemi bizottság elnöke vett részt az Almásfüzitői Olajgyár életének megújításában. 1948-tól a Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsánál töltött be fontos tisztséget.

1949-ben már a párt Központi Vezetőségéi nek munkatársaként foglalkozott szakszervezeti kérdésekkel. Később elvégezte a pártfőiskolái, utána a párU központban, majd a SZOT apparátusában dolgozott.

Az 1956-os ellenforradalom leverése után a bányászat területére küldték. Olyan viszonyok között kellett ismét részt vennie a termelés megindításában, mint a felszabadulást követő időkben. Többek között Komárom megyében szervezte a munkát, 1958. elején pedig e megye pártbizottságának titkárává, később pedig első titkárává választották. Az MSZMP Vili. kongresz- szusán a Központi Bizottság tagja lett. A megyei párt- bizottság első titkárának tisztét 1966-ig töltötte be, amikor a vasasszakszervezet főtitkárává választották. Négy évvel később a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára,

1973-ban főtitkárhelyettes lett. 1975 júliusában nevezték ki kohó- és gépipari miniszterré.

A párt XI. kongresszusán ismét a Központi Bizottság tagjává választották. 1963. óta országgyűlési képviselő.

Nemeslaki Tivadart áldozatos munkásságáért három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1957-ben pedig megkapta a Munkás-paraszt Hatalomért Emlékérmet.

Csapatlátogatáson

„Számíthatnak ránk barátaink"

Az alacsonyan támadó repülőgépek félelmetes

Tűzoltás — harci körülmények között ellenfele — a kézi légvédelmi rakéta

lyezéseket ért el, tavaly ötödik lett a Déli Hadseregcsoport bajnokságán, ö otthon már elkezdte a főiskolát is levelező tagozaton egy évet végzett a bakui vasútmérnöki egyetemen. Rajparancsnokuk az „öreg” Vlagyimir Mihajlov 21 éves és nős. Érthető, hogy talán ő várja leginkább a postát

A tizenöt nemzetiség fiaiból álló alegység először oszlopban halad, majd vonallá alakul át. Fölöttük helikopter köröz. Hihetetlen sebességgel törnek előre a soktonnás acéljárművek. Két harcjármű most megáll, „kilőtték” őket, a katonák elhagyják helyüket és gyalogosan haladnak előre...

A hősök nyomdokain

A bemutató után a vendéglátók a laktanyában várnak. A parancsnok a hálótermekbe vezet: A falon fiatal katonák arcképe, s a Szovjetunió Hőseinek kijáró aranycsillag. A szovjet honvédelmi miniszter parancsa nyomán az alakulat két ifjú hősét, Tumár őrmestert és Nozarov közkatonát örökre az első század első szakaszának állományába tartozónak tekintik. Kettő az 59 harcos közül, akik megkapták a hősök aranycsillagát.

Utunk az egység művelődési központjába vezet. A parancsnok bemutatja a tévéközpontot. Az „igazi” stúdió zártláncú rendszer központja. Innét sugározzák a századok kultúrtermeibe a magyar tévé műsorát és az alakulat saját programját is. Nem csupán a parancsnok szólhat közvetlenül katonáihoz, de filmeket is vetítenek és önálló' műsort is adhatnak. Műhold segítségével hamarosan Moszkvát is vehetik. A laktanyának van katonákból alakult beat-zeneka- ra, női kórusa, amely magyar népdalokat is szívesen ad elő.

Ha segíteni kell...

A látogatást Budapesten, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport parancsnokságán fejeztük be. Vendéglátóink: Fedot Krivida vezérezredes a hadseregcsoport parancsnoka és helyettese, Iscsenko altábornagy, politikai csoportfőnök. Mindketten a Szovjet Hadsereg vezetőinek ahhoz a csoportjához tartoznak, amely közkatonaként a háború legnehezebb éveiben lépett a hadseregbe, tiszt lett, a háború utáni években tették meg a tábornoki csillagokig vezető utat.

Krivida vezérezredes elmondotta: „Jó a kapcsolatunk a helyi szervekkel, megyei párt- bizottságokkal, tanácsokkal, vállalatokkal, gazdaságokkal. Katonáink és tisztjeink fontosnak tartják, hogy a barátságot közös munkával is erősítsük. Ezt példázzák az együttesen felépített barátság-parkok Budapesten és a vidéki varosokban, katonáink társadalmi munkája szerte az országban. Iscsenko altábornagy hozzátette: „Jobb lenne, persze, ha nem lenne szükség ránk, de nyugodtan mondhatom, hogy bármely bajban, természeti csapás elhárításában, mezőgazdasági munkák dandárjában számíthatnak ránk barátaink.”

M. G.

tyaként veti magát az ellenséges repülőgépre, s még az aránylag nagy magasságban száguldó vadászgépeket is utóiéit, megsemmisíti. Ezek a „nyilak” bebizonyították képességüket már a vietnami háborúban is.

A katonák egy másik csoportja a • gyújtóanyagokkal szembeni védekezést gyakorolja. Villámgyorsan ugrálnak ki a lángoló harckocsi makettből, fedezékből. Hosszú köpenyükkel, oltókészülékkel, fenyőágakkal fojtják el a lángokat.

A lombok alatt közben már felkészültek a lövészpáncélö- sok. Ezek a gyors járművek a mai gyalogság megbízható harceszközei. A toronyban gépágyú van, s a lőréseken keresztül a bent ülő katonák géppisztolyai is tűz alatt tarthatják a területet.

Sok nemzet fiai

A most hatvanéves szovjet hadsereg élenjáró századának katonái tizennyolc-húsz évesek. Igazi nemzetközi század. Az egyik katona Közép-Ázsiá- ból került ide. Uktán Dzsulbe- kovnak, a-z Üzbegisztán! Sza- markand lakójának nem lehet valami kellemes a hideg szél, a csizmákon is átható fagyott hó. Nehezen forgatja az orosz szavakat, otthon telefonszerelőként dolgozott. Szintén a szovjet Dél szülötte Artur Szimon- jan. örmény fiú, Bakuból való. Vékony termet, az ember igazán nem gondolná, hogy ökölvívó. Otthon is heA városban nem érezni igatón a januárt, de itt a hegyek karéjában tél van: erősebb a szél, megmaradt a hó is. A gyakorlótér az erdőszélen kezdődik. Autóbuszunk a meredek úton lassan közelíti meg a bemutató színhelyét, ahol az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik alakulata harcászati gyakorlatát tartja.

Gyakorlat, hóban fagyban

Magas, őszülő hajú tábornok Veonyid Lubgan vezérőrnagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának képviselője. Tizenhét évesen, még a Nagy Honvédő Háború éveiben lépett a hadseregbe, széles mellén kitüntetések szalagsávjai jelzik katonai érdemeit, ö körvonalazza a látottakat:

Az erdő szélén gépesített lövész alegység készül fel áz — elképzelt ellenség — visz- szaverésére. A harcosok ellenőrzik felszereléseiket: a vegyvédelmi öltözéket, gázálarcot. Ez a védőruha nagy jelentőségű lehet a harcban: a vegyi fegyverek és a radioaktív szennyeződés ellen is oltalmat jelent. A lövészárkokból golyószórós lövészek igyekeznek elhárítani az „ellenség” légitámadását. Vagy ötszáz méterre, talajközeiben helikopter húz el, az alacsonyan támadó repülőgépeket jelzi.

A kiserdő szélén ásott mélyedésben kézi légvédelmi rakétát tartó katonák állnak. A hosszú cső, amelyet vállukon tartanak, olyan rakétát indíthat útjára, amely vadászkuPáncélozott terepjáró a havas mezón

Friedmann Endre felvételei

»