Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

1978. FEBRUAR 8., SZERDA Népszínházi látogatások A harmadik hemutató után Februárban kilenc Pest megyei előadás — Beszélgetés Gyurkó Lászlóval az együttes közművelődési feladatairól Tizenhárom produkció pró- ' báit kezdték' meg az év elején egyszerre Budapesten és vidé­ken, üzemi kultúrtermekben és_ művelődési házakban a Népszínház művészei. Mindkét fellegvárunkban, a Várban és a_ Kulich Gyula téren az épí­tők dolgoznak jelenleg is, ezért kényszerültek a társulatok ar­ra, hogy művelődési házak színpadán próbáljanak. A Vár­színház — mint ahogy erről már hírt adtunk — február 13-án, 'illetve 14-én várja elő­ször a közönséget, a Kulich Gyula téri Józsefvárosi Szín­ház pedig március második fe­lében nyitja kapuit. Az utazó társulatok bemutatóival már a közönség elé lépett az ország legfiatalabb, mégis legnagyobb színházi együttese. Az első országos bemutatót január 27-én tartották Jászla- dányban, Jevgenyij Svarc: Hétköznapi csoda című 3 fel- vonásos színművével. Ezt Pest megyében először január 29-én Táborfalván, majd két nappal később Aszódon játszották. A színház második bemutatóját Jánosházán tartották január 30-án, s Tamási Áron tollából a Bubos vitéz kalandjaival kápráztatják el az apróságo­kat. A darab márciusban ke­rült a megyébe. Humor — krimi Marcet Achard már világ- sikert aratott és Budapesten is játszott vígjátékát, A bolond lányt néhány nappal ezelőtt mutatták be Pásztón. Ez a .valóságos színházi bestseller a iegegyszerűbb humorsémára épül: hazugságrengetegben egy szerencsétlen „bolond” folyton igazat mond, s ezzel a látsza­tokat erősítve egyre nagyobb bajt okoz magának. A cselek­mény egy bűntényre épül: Josefa, a bolond lány vizsgáló- bíró elé kerül, mert azzal vá­dolják, hogy megölte a szere­tőjét. A látszat is ellene szól, ráadásul vallomásával még erősíti a ráirányuló gyanút. leadna László korrekt ren­dezése hagyta érvényesülni az írott szöveget, következetesen vígjátékot állított színpadra. Hatásosan. Talán különösen hangzik, de ebben a felfogás­ban éppen a túlzott mértéktar­tás okozott némi hiányérzetet. Mert a darab figurái eredetileg kivétel nélkül túlkarikírozot- tak, s így a komédia műfajá­hoz állnak közelebb. Ennek ellenére jó a produkció. Még­pedig mindenfajta lekicsinylő megkülönböztetés nélkül: jó. Ez nem viszonylagos értékmé­rő, hanem a magyar színházi átlagon értendő. Az előadás bármelyik színpadon megállná a helyét. S ez öröm egész szín­házi életünknek. Josefa szerepét a bemutatón Illyés Mari alakította (párhu­zamos szereposztásban Némedi Mária is játssza a szerepet). Illyés megoldásában jelentős motívummá vált a bolond- jelző, pedig a szertelenség job­ban illett volna a figurához. Ennek ellenére kedvességgel és bájjal elismerésre méltó teljesítményt nyújtott. Szigeti Géza formálta meg a vizsgáló- bírót, ő is egy kissé letransz­ponálta a figurát, hangvételé­vel alkalmazkodott Illyés Ma­rihoz. Szereposztásbeli telitalá­lat a bankámé, Szántó Margit alakítása. Lestyán Katalin a kelleténél kissé merevebb, így a bíró felesége csupán egy ci­cababa. Emlékezetes alakítás Vereczkey Zoltáné is a bankár szerepében és második figurá­ja, az epizódnyi rendőr egye­nesen kiváló karakter. Dicsé­ret illeti a többi szereplőt is: elsősorban Köves Gézát, de Balogh Bélát és B. László Dezsőt. Mennyiség és színvonal A pásztói előadás szüneté­ben beszélgettünk Gyurkó Lászlóval, a Népszínház igaz­gatójával, akinek különösen sok munkát adtak az utóbbi hetek. — A mostani évadra terve­zett hat bemutatónkból az el­múlt héten három került kö­zönség elé — mondta. — És február 12-én újabb bemuta­tónk lesz: Örkény István: Macskajáték című drámáját tűztük műsorra. Az opera- társulatunk március 26-án mu­tatja be Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen című alkotá­sának feldolgozását. Ugyan­csak márciusban készülünk el egy dramatizált irodalmi mű­sorral. — Tervezték, hogy az utazó társulatok önálló irodalmi műsort is betanulnak. Sike­rült-e megvalósítani ezt? — Igen, s ezek a bemutatók az első prózai előadások után egy héttel már a közönség elé kerülhetnek. A Bubos vitéz színészei Képtelen természet­rajz címmel játszanak műsort; a Hétköznapi csodával együtt Biztató a szerelemhez című válogatásunkat is játszhatjuk; a Bolond lány társulata Ka­rinthy vers-összeállítássgl is utazik; a Macska játék mellett Ördögi kísértetek címmel vá­logatást mutatunk be a XVI— XVII. századi bűbájosságról, és az operatársulat Zenés le­genda címmel az Orosz Ötök csoportjának munkásságát mu­tatja be. Így tehát minden társulatunk két műsorral uta­zik. — Az évente vállalat előadá­sok számát kilencszázra csök­kentette a Népszínház. Nem keletkeznek-e fehér foltok, színházzal teljesen ellátatlan területek ennek következté­ben? — Sőt, inkább csökkenteni kívánjuk a fehér foltokat, mert színházunk tudatosan vállalja a közművelődési fel­adatokat — hangzott a válasz. — Pontos katasztert készítünk az ország valamennyi művelő­dési intézményének színpadá­ról, hogy a szerződéskötések előtt eldönthessük, hová, me­lyik darabunkkal tudunk utaz­ni. Díszleteinket három kü­lönböző méretben készítjük el: kis, közepes és nagy színpadra. Ezzel is emelni tudjuk az elő­adásaink művészi színvonalát, és a mennyiségi érvek mellett ez is döntő követelmény. Az új díszletépítéssel megszüntet­hetjük színpadaink zsúfoltsá­gát vagy éppen a légüres tere­ket. Az a célunk, hogy mind több kis faluba is elvigyük a színházat, ezért állítottuk ösz- sze az irodalmi műsorokat is, amelyeknek nincs technikai igényük, tehát bárhol fellép­hetünk, ahová hívnak. Ezért mondhatjuk, hogy az előadás­szám csökkenése csak relati­ven jelentkezik. Ugyanakkor megteremtettük az alapot a jó színházhoz. A Népszínház februárban összesen kilenc Pest megyei településen játszik, csaknem kétszer annyi előadást tart, mint az egy megyére jutó or­szágos átlag. A már említett községek mellett Törteién, Ér­den, Szentendrén, Szigethal­mon, Albertirsán mutatkoznak be a társulatok. S mindezek mellett a Népszínház szerző­dést kötött az érdi művelődési központtal hosszú lejáratú együttműködésre. Érd már január másodika óta otthont ad a Népszínház­nak: a művelődési központban próbálták a Macskajáték című drámát. Ma, szerdán délelőtt pedig nyilvános főpróbán lát­hatja a közönség a produkciót. Rövid látogatásunkkor meg­győződtünk róla, hogy Brigitte Soubeyran berlini rendező magas igényeket támaszt mind a színészek, mind a darab mű­szaki gárdája elé. Az igényes­ség mindig indokolt, most Macska játék Érden azonban különös érdeklődéssel figyeltük a munkát, mert Soubeyran 1974-ben a berlini Volksbühne színpadán Sulyok Mária vendégszereplésével már rendezte Örkény István drá­máját. Rendezési módszere egyébként is látványos: inst­rukcióit széles gesztusokkal kíséri, mozgásban próbálja az érzelmeket is megértetni színé­szeivel. Nem csoda, hiszen előbb Párizsban, majd Berlin­ben pantomim-koreográfus­ként dolgozott. Módszerének jellegzetessége az is, hogy már csaknem a színpadra lépés első percétől kosztümben és a vég­leges kellékekkel próbál. — Más módszert nem is tu­dok elképzelni — mondta Brigitte Soubeyran. — S a szándék nem is új, már Brecht is ezt a módszert tartotta üd­vözítőnek, mert megmozgatja a színész fantáziáját, mintegy a figura lelkét veszi magára, a jeimez a szerep bőre. Ráadásul így a próbák fokozatosan átnő­nek a bemutatóba, az előadás­ba, ezzel átsegítjük a színészt a sokkoló feszültség jelentős részén. A kemény, kissé erőszakos Orbánnét, az idős kor szépsé­geiért és örömeiért egészséges önzéssel harcoló magányos asz- szonyt Feleki Sári, Kossuth- díjas érdemes művész alakítja. Huszonegy éves Déryné szín­házi pályafutása során szinte minden nagy szerepet elját­szott, amire színésznő vágyhat. — De ilyen szerepet még soha — szakítja meg a felso­rolást Feleki Sári. — Ebben a figurában az összes szerepet el tudom játszani, mert ez líra, tragédia, groteszk együttvéve. Az előadás díszlettervezője is az NDK-ból érkezett. Hel­mut Brade kitűnően alkalmaz­kodott a Népszínház adta sa­játosságokhoz, a viszonylag kis térhez és a színpadtechnikai lehetőségekhez. Az előadás to­vábbi szerepeit Fodor Teréz, Somfai Éva, Balog Judit, Czéh Gitta, Hável László és Holl János alakítja. Az össze­fogott, lelkiismeretes munka sikert ígér a közreműködők­nek. Kriszt György Szakmunkás-bizonyítvány az érettségi mellé Pest megye kilenc szakközépiskolájában változik a tanterv A fiatalok körében különösen nagy keletje van a jó ismeretterjesztő könyveknek. S a Móra Ferenc Könyvkiadó számol ezzel az ér­deklődéssel: tekintélyes választékot nyújt az ilyen munkákból, különösen a jól bevált, nagy népszerűségnek örvendő sorozataiban. Az egyik ilyen — viszonylag^ újabb keletű — érdekes sorozatuk az Iránytű, amelyben már olyan munkák jelentek meg, mint Mohás Lí­via keresett kötete, a Mit tudsz önmagadról? vagy például Gecse Gusztávnak a vallással foglalkozó munkája. Az emlékezet labirintusa E sorozat legújabb kötete Szergej Ivanov könyve, Az emlékezet labirintusa. A szovjet szerző igen sok érdekes kísérleti leírással, például szolgáló izgalmas történettel fűsze­rezett ismeretterjesztő munkája az emberi agyműködéssel, azon belül .is főleg az emlé­kezettel foglalkozik. Nagyon részletes, tárgyát sokoldalúan megközelítő és olvasmányosan megírt ismeretterjesztő könyv. Módszere rend­szerint az, hogy a példákból jut el a követ­keztetésekhez, az általános elvekhez. Renge­teg érdekes adatot és történetet gyűjt össze. Csak egy példát ezekre ízelítőül. Egy amerikai útépítő brigád vezetője 1848 szeptemberében robbantást készített elő. A műveletbe azonban hiba csúszott és a munkához használt döngölőt a robbanás úgy kivágta, hogy nyele belefúródott az útmester arcába, átment agyveleje homloki részén s a fejtetőn jött ki. A brigádvezető mégsem vesz­tette el eszméletét, sőt társaitól kísérve be­ment a kórházba, ahol aztán meggyógyult, s még sokáig élt. Mi több: értelmi képességei birtokában — csupán indulatosabb, szeszé­lyesebb lett a későbbiekben. Miért érdekes ez a különös eset? Mert el­gondolkoztatta a tudósokat arról, hogy mi a szerepe az agy homloki lebenyének. Addig úgy vélték, nélkülözhetetlen. Kiderült, hogy nem. Később sokféle tapasztalat gyűlt még össze egyedi esetek, háborús sérülések, állat- kísérletek révén. Ezen az úton jutott el ké­sőbb az orvostudomány egy olyan műtéthez — a frontális lobotomiához —, amelynek ré­vén igen súlyos, veszélyes viselkedéssel járó elmebetegségben szenvedők állapotán, maga­tartásán, egyéniségén lényegesen változtatni tudnak, a dühöngőbői nyugodt, kiegyensúlyo­zottabb ember lesz. Ez azonban csak egyetlen eset a sok százból, amit a könyv leír — zömmel kísérleti megfi­gyelés alapján. Így a valóságból vonja le kö­vetkeztetéseit az emlékezet működésének sa­játosságaira, kapacitására. Bujdosó nyelvemlékeink Jó két évtizeddel ezelőtt Puffy Péter, a kitűnő riporter Pannonhalmán a legrégibb magyar nyelvemléket, pontosabban a legré­gibb írásban fennmaradt — ez esetben latin nyelvű szövegbe ágyazott — magyar szavakat nézegette a tihanyi apátság 1109. évi ado­mánylevelében. Erről írta azt a riportszerű, személyes hitelű ismeretterjesztő cikket, amely Bujdosó »nyelvemlékeink című, most Emlékezet — nyelv — irodalom Izgalmas ismeretek megjelent kötetének élén áll. Címe — A,Fe­hérvárra vezető hadiút — mai írásmódon idé­zi az említett oklevélben fennmaradt régi sza­vainkat. Akkor persze talán még Ruffy sem gondolta, hogy ez a témakör — nyelvünk múltja, hajdani emlékei, régi irodalmunk — könyvvé kerekedik majd. De hát olyan ügy lett, ami a legmélyebben érintette őt és — úgy véljük — az olvasókat is legmélyebben érintő témák közé tartozik. így azután Ruffy érdeklődésétől indíttatva végigjárta és végig izgalmas érdekességgel mutatta be legfonto­sabb nyelvemlékeinket, irodalmi múltunk kü­lönös körülmények között fennmaradt fontos emlékeit. A tihanyi alapítólevelet a XII—XIII. század fordulóján keletkezett Halotti Beszéd és Kö­nyörgés, majd az Ómagyar Mária-siralom él­ményes bemutatása követte, aztán történeti, művelődéstörténeti emlékek következtek: Anonymus Gestája, Mátyás király corvinái s az első nyomtatott magyar könyv, a Hess András által 1473-ban kiadott latin nyelvű Chronica Hungarorum. Nem folytatjuk a felsorolást, hiszen tizenöt izgalmas és szép írás, tizenöt történet követi egymást. Találkozunk ezek között Petőfi kéz­iratával, Balassi Bálint versével, a lapp nyelvrokonság felismerésének történetével, Radnóti Miklós utolsó verseinek az abdai tö­megsírból való előkerülésével. A magyar nyelvjárások atlaszának — a határainkon be­lül és kívül beszélt jelenkori magyar nyelv sajátosságai, változatai feltérképezésének és megörökítésének — történetével. Vala­mennyi írást áthatja az anyanyelv szeretete, az anyanyelv varázsának mély, az olvasót ma­gával ragadó átélése. * így élt Vörösmarty A népszerű Így élt sorozat újabb kötetében a tehetséges pécsi költő és irodalomtörténész, Berták László Vörösmarty Mihálynak az éle­tét és pályáját mutatja be a fiatal olvasók- nak: Eseményesen és szépen megírt, jól ért­hető és érdeklődést keltő portrét rajzol a nagy költőről e kötet. Nem itt fordul azonban egyedül elő, hogy az író s a szerkesztő néha elfelejti, mit és hogyan fogalmazott pár lappal előbb, s az olvasó szá­mára ellentmondásnak tűnő rejtvényt ad fel. Ilyen például, hogy a 7. oldalon megtudjuk: a költő apja „már túl a harmincon” házasodott, majd a 11. oldalon azt olvashatjuk az anyjá­ról, hogy „elmúlt húszéves, amikor feleségül megy a nála hat esztendővel idősebb gazda­tiszthez”, az apához. Hát bizony hat esztendő­nél valóban több a tíz. Szerencsére azonban nem ez a jellemző e könyvre, hanem erényei, olvasmányossága, adatgazdagsága, ugyan­akkor átérzett szenvedélyessége. Nemcsak a fiatalok forgathatják érdeklődéssel és ha­szonnal. N. F. és elméleti oktatással — az iskolai tanműhelyekben, har­madikban és negyedikben vál­lalati tanműhelyekben, vagy csoportos oktatás céljára al­kalmas egyéb munkahelyeken szerzik meg a szakma gyakor­lati ismereteit. Ugyanakkor ezek az iskolák alaposan fölké­szítenek a jellegüknek megfe­lelő — főiskolai, egyetemi to­vábbtanulásra. Az előbbiekből nyilvánvaló, hogy ehhez az oktatási formá­hoz úgynevezett bázisüze­mek szükségesek. A megye szakmunkásképzéssel foglal­kozó iskoláinak eddig is igen jó kapcsolatai voltak a külön­böző vállalatokkal, most azon­ban tovább kell szélesíteni eze­ket a kapcsolatokat. Az érin­tett iskolák vezetői intenzíven tárgyalnak, keresik az újabb lehetőségeket, a szerződések megkötésén a sor. Néhány üzemmel — például az Ipari Műszergyárral, a Gödöllői Gépgyárral és az Árammérő­gyárral, a Váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárával, a ceg­lédi tangazdasággal és az ál­latkórházzal — már megszüle­tett a megegyezés. Az érdekek közösek A reform bevezetésének ösz- szetett tárgyi és személyi felté­telei vannak. Több pedagógus­ra — egy-egy speciális szakmá­hoz értő tanerőre — lesz szük­ség, új eszközökre, gépekre, tanműhelyekre. Minden bizony­nyal a vállalatok is adnak majd szakembereket az iskolák tá­mogatására, hiszen a szak­munkásképzés — különösen ilyen formában — közös ér­dek ... A tantestületek felké­szítése is összetett feladat. Az Oktatási Minisztériumtól rövi­desen megkapják az óraterve­ket, a részletes tájékoztatókat A szakmunkásképzést foly­tató — felsorolt — szakközép- iskolákba március 20-ig lehet jelentkezni, a szomszédos He­ves, Nógrád és Bács-Kiskun megyékből is. Bálint Ibolya A bábjáték évfordulója Harminc éve alakult a Me­sebarlang, az Állami Bábszín­ház jogelődje, s egyben az első magyar hivatásos báb­társulat. Erre az évfordulóra emlékeznek ünnepi héttel feb­ruár 22-től a bábjátszás művé­szei. Az eseménysorozat elő­készítéseként tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Szi­lágyi Dezső a Bábszínház igaz­gatója. A három évtizedes fej­lődést vázolva beszámolt a színház tavalyi eredményeiről: összesen 1 ezer 521 előadást tartottak, ebből 878 vidéki kö­zel száz Pest megyei és 38 kül­földi fellépés volt, a nézők száma pedig megközelítette a 480 ezret. Jelenleg 33 produk­ciót tart repertoáron a színház. Szilágyi Dezső hangsúlyozta, hogy a mostani évforduló mér­földkövet jelent a bábszínház életében, hiszen ez lesz az el­ső teljes évad amikor már kél helyiségben játszhatnak. A ré­gi, Jókai téri épületben az ap­róságoknak és a kisiskolások­nak tartanak előadásokat, a Népköztársaság úti színház pe dig az ifjúsági és a felnőtt da­raboknak ad otthont. Az Álla­mi Bábszínház maga gondosko­dik a bábszínész képzésről is, jelenleg a kilencedik osztál? jutott túl a félévi vizsgákon tehát a színészek 85 százalé­kát már a színház képezte. Az ünnepi héten a két szín­házban húsz előadást tartanak délelőtt, illetve este. Műsor ra tűzik többek között a Jáno vitézt, a Kacsalaki rejtélyt, ; Kököjszi és Bobojszát, a Fábc faragott királyfit, a Petruská, és a Csodálatos mandarint Több neves külföldi résztve vővel együtt hazánkba érkezil: az ünnepre és önálló estet ad Szergej Obrazcov, a bábjáteit élő klasszikusa. Ugyanakkor Budapesten tartja kétnapos ta­nácskozását a Nemzetközi Bábszövetség végrehajtó bi­zottsága. piliscsabaiban, a váci Tán­csicsban és a nagykőrösi Tol­diban korábban az érettségi bizonyítvány mellé szakmun­kásvizsgát is tehetett, aki akart. A reform bevezetésével ezekben, valamint a többi négyben ezután nem kell kü­lön vizsgázni a szakmunkásbi­zonyítványért, A munkaügyi és más szak­minisztériumokkal egyetértés­ben egyes szakmákat töröltek, másokat fölvettek a szakmák országos jegyzékébe, a népgaz­daság igényeinek változása sze­rint. Ez azt is jelenti, hogy a megyében is lehet a továbbiak­ban eddig még nem oktatott mesterséget tanulni. A váci Lőwy Sándor Szakközépiskolá­ban például a következő tanév­ben gépi forgácsoló (ezen be­lül esztergályos), elektromű­szerész, szerszámkészítő, me­chanikai műszerész (ezen be­lül gyártó és karbantartó) osz­tályokat nyitnak. Az aszódi szakközépiskolában a gépsze­relő és karbantartó osztályban géplakatosokat is képeznek, a nagykátaiban zöldségtermesz­tőket és kertészeti gépészeket, a ceglédiben állategészségőr szakmunkásokat, a fótiban gépjárműtechnikus szerelő osz­tályban autószerelőket is, Pi- liscsabán mezőgazdasági gép­szerelőket. Az üzemek tanműhelyeiben Az említett szakközépiskolák nevelési-oktatási tervének vál­tozása magában hordozza an­nak lehetőségét, hogy széle­sebb műveltséggel rendelkező szakmunkásokat képezzenek. A tanulók elsőben és második­ban — megfelelő közismereti Az idén szeptemberben új | nevelési-oktatási tervet vezet­nek be azokban a szakközép- iskolákban, amelyeket szak­munkásképzési céllal hoztak létre annak idején. A válto­zás ősztől 139 szakközépisko­lát érint az országban 340 első osztállyal, a jelenlegi tanulókra nem vonatkozik. Nem lesz mó­dosítás például az óvónőkép­ző, postaforgalmi, művészeti és egyéb olyan szakközépisko­lákban, amelyek nem foglal­koznak szakmunkásképzéssel Nem kell külön vizsga Az országban eddig harminc szakmunkásképzést folytató szakközépiskolában tanítottak a szóban forgó tantervek sze­rint, kísérleti jelleggel, a töb­bi között — tavaly ősztől — a szigetszentmiklósi 208. számú Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskolában. Pest megyében további nyolc iskolát érint a változás: a váci Lőwy Sándor Szakközépiskolában, az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában, a nagyká- tai Damjanich János Gimná­zium és Szakközépiskolában, a ceglédi Török János Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában, a Fóti Gyermekváros szakközép- iskolájában, a piliscsabai Me­zőgazdasági Szakközépiskolá­ban, valamint a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában az idén szeptemberben vezetik be az új tantervet, míg a váci Tán­csics Mihály Növénytermesztő és Állattenyésztő Szakközépis­kolában egy év haladékkal, 1979/80-ban. A felsorolt iskolák közül a nagykátaiban, a fótiban, a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents