Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-03 / 29. szám
Magyar-vietnami gazdasági megállapodás Csütörtökön hazaérkezett a Vietnami Szocialista Köztársaságból a gazdasági küldöttség, amelyet Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök- helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke vezetett. A küldöttség Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettesnek, a VSZK Állami Tervbizottsága elnökének meghívása alapján tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági együttműködése fejlesztésének kérdéseiről, s erről dokumentumot írtak alá. Tartani a munkaverseny tavalyi lendületét Villanyszerelők vállalása a kistarcsai kórházért A tavalyi munkaverseny- mozgalom lendületét, eredményességét valószínűleg sokáig emlegetjük példaként. A csepeli munkások felhívásához csatlakozva nagyszerűbbnél nagyszerűbb felajánlások szü. lettek, s váltak is valóra. Nem kullogtak hátul a sorban, megyénk gyárai, üzemei sem. A szocialista közösségek százai vették ki részüket derekasan az önként vállalt pluszmunkából. Órák V an a megyében néhány olyan nagy- vállalat, ahol a termelőmunka egyetlen órája alatt egymillió forint értéket állítanak elő. Vastag bankóköteg jelenik meg az összeg hallatán szemünk előtt, csakhogy ez a summa képletes, a banki átutalások rendszere eltünteti a kollektíva elől a pénzt, ténylegesen a forint csak akkor válik láthatóvá, amikor bért fizetnek. Engedjük meg magunknak a játékos gondolatot: meggyőző bemutató kerekedhetnék-e abból, ha valamelyik vállalatnál napról napra összeraknák a bankóhalmokat, így illusztrálva a közös erőfeszítések hatásosságának ingadozásait, mert hiszen egyik nap testesebb, a másikon vékonyabb lenne a íorintcsomó?! Ügy hisszük, meggyőző lenne ez a bemutató, jól szemléltetné, milyen jelentősége van az óráknak, azoknak a hatvan perceknek, amelyeknek egy része — számítások és vizsgálatok szerint egyhar- mada — kamatok nélkül, érdemes munka híján telik eL örvendetesnek, bár korántsem kielégítő mértékűnek tarthatjuk azt a változást, melyet a termelőhelyek többségénél az órák megbecsülésében tapasztalhatunk. A korábbiaknál nagyobb figyelem jut általában a munkaidő kihasználására, s azon belül a különböző tevékenységek normaóra szükségletének megállapítására. Néhány esztendeje például az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyárában a cselekvési program szerves része a normaóra megtakarítás. Az ezt megelőző időszakban ugyanis a szűkén vett műszaki, termelési tervek egyik tartozéka volt — műszaki fejlesztéssel is, a nor- mázás eszközeivel is — oz órák farigcsálása, ahogy ezt nem minden él nélkül az üzemi szóhasználat jelölte. A cselekvési programba iktatás azt a helyes fölismerést tükrözte, hogy az idővel történő gazdálkodás nem reszortfeladat, hanem a közösség egészének ügye, dolga, érdeke. F ormai változás lenne ez csupán, a teendők néhány íróasztalról a közösség nagy asztalára kerültek ezzel, más nem történt? Nagyonis lényegi változásról van szó! Az idő értékének hangsúlyozásáról, annak bizonyításáról, hogy a termelési tényezők sorában az idő szerepe nem másodlagos, hanem elsődleges, s mert közös forrás, óvása, hasznosítása is közös erőfeszítéseket, figyelmet feltételez. Ennek előre bocsátásával már jó megvilágítást kap az a tény, hogy a gyárban 1977-ben összesen negyvenezer normaóra megtakarítását tervezték — tehát az előállítandó terméktömeghez ennyivel kevesebb idő felhasználását —, s nemcsak elérték ezt a célt, hanem negyedévvel túl is lépték, a megtakarítás meghaladja az ötvenezer órát. Ha most válásit keresünk a hogyanra, tévútra vezetne egyetlen ok említése. Mert igaz, az időszükséglet mérséklésében jelentős szerepe volt a műszaki fejlesztésnek, azután olyan intézkedéseknek — közöttük szervezési elhatározásoknak éppúgy, mint fegyelembelieknek —, amelyek fölött bizony nem nyitottak vitát, tetszett, nem tetszett, el kellett fogadnia a közösségnek, ám része volt a percek órákká növesztésében a közösség önkéntes igyekezetének is. így a brigádvállalásoknak — amikor időt adnak le a rendelkezésükre bocsátott műveleti előírásokban szereplőből e közösségek — az újításoknak, azoknak az ésszerűsítéseknek, melyekért más nem, pusztán köszönet járt. Illúzió lenne persze azt hinni, hogy a naponta egymillió forintnál valamivel többet termelési értékként elérő gyárban most már mindenki szent kötelességének tartja a takarékoskodást az időveL Az azonban bizonyos, hogy jó irányban változott a közhangulat és közfelfogás, megértőbb, segítőkészebb a közösség egésze, mint volt korábban, amikor a normaórákról, normaidőkről, mi több, a normák karbantartásáról van szó. N e hallgassuk el, mert torzítana a leírt helyzet értékelésén: zsebbevágó ügy ez, hiszen felületes megítélésre a munkásnak az az érdeke, hogy minél lazább legyen foglalatossága időbeli kerete. A bő normaidő azonban — s itt a lényege a fölismerésnek — rontja a munka hatékonyságát, azaz a vállalat hosszabb távon nem viselheti el ezt a terhet, mert egyre kisebbre zsugorodik a bérek teljesítmény- és árufedezete. Ezt sikerült, illetve sikerül lassan, de folyamatosan megértetni — elsőként a kommunisták magyarázó szavával, a párttaggyűlések állásfoglalásával — a dolgozók mind tágsabb körében. Kissé tudományoskod- va fogalmazva: az egyéni és a kiscsoport érdekek egyeztetése megy végbe a csoportérdekekkel. Az azután már nem véletlen, hogy e csoportérdekek összhangban állnak a népgazdasági érdekeltséggel, sót, az egésznek csak így van értelme. A megye szocialista iparában a fizikai foglalkozásúak teljesített munkaóráinak száma egy esztendő alatt meghaladja a 143 milliót. A munkaórák s a normaórák közötti kapcsokat nem szükséges méltatni, a kettő elválaszthatatlan, ha a normaóra feszesebb, a munkaóra mögött álló teljesítmény is nagyobb. Erre a nagyobb teljesítményre — sokféle módon lefolytatott vizsgálatok azonos következtetése — az iparnak, versenyképessége növelése érdekében, elengedhetetlenül szüksége van. Azonos termékfajták egységére számítva ugyanis, a magyar iparban kétszer, háromszor nagyobb a műveleti időfelhasználás, mint a nemzetközi élmezőnyt képviselő cégeknél. Amiben persze része van a technikai, technológiai háttérnek, de annak szintén, hogy az órák értéke a termelők szemében még mindig nem akkora, mint amennyi valóságosan, a piacra kerülő termékek árában. Mészáros Otto A kérdésre, hogy miként tettek eleget felajánlásaiknak, a brigádok, ezekben a napokban fogalmazódik meg a válasz. Megyeszerte értékelik a végzett munkát. A vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetése javaslat-tervezetekkel segít szocialista brigádjainak: milyen vállalásokat tehetnek, hogyan őrizhetik meg a tavalyi lendületet. A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat szocialista brigádvezetői a napokban tanácskozásra ültek össze. Birinyi Mátyás, a gyár főmérnöke nem titkolta, nehéz, esztendőt hagytak maguk mögött. A tervezett 125 millió forint árbevételt nem is tudták volna elérni a brigádok vállalásai, lelkiismeretes munkája nélkül. A meghívott brigádvezetők, átérezve a vállalat gondjait, egymás után emelkedtek szólásra. Balogh Károly, a Bláthy Ottó szocialista brigád vezetője, élve az alkalommal, felhívással is fordult társaihoz, öle ugyanis jelentős mértékű társadalmi munkát ajánlottak fel a kistarcsai kórház villanyszerelési munkálataira, az intézmény mielőbbi elkészülte érdekében. Kérte: szélesítsék ki ezt a mozgalmat! Szavai nem maradtak hatástalanok. Elfogadták a felhívást a nagykátai Május 1. és az Április 4., a budaörsi anyag, és áruforgalom telep Bánki Do- nát, a taksonyi munkahely Űrhajós, valamint a Zrínyi Ilona szocialista brigádok vezetői. Hazaérkezett Púja Frigyes Háromhetes afrikai körutazását befejezve, csütörtökön hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter. Púja Frigyes hivatalos látogatást tett Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ára ISO fillér 1978. FEBRUÁR 3., PÉNTEK Álmát, barackot telepítenek Búzafajta-kisérletek a ceglédi járás ísz-eiben A ceglédi járás, Cegléd és Nagykőrös Termelőszövetkezetei kidolgozták már idei termelési tervüket, hogy azután a közeljövőben tervtárgyaló közgyűlésük elé terjeszthessék. Az egyelőre javaslatnak tekinthető terveket azonban, ha esetleg kisebb módosítással is, bizonyára mindenütt elfogadják a tagok. S akad olyan tétel a tervekben, ami már nem változtatható meg, például a búza vetésterve, hiszen az ősszel a 18 termelőszövetkezet 11 ezer 435 hektáron elvetette. Említésre méltó, hogy némelyik tsz-ben több búzafajta magja került a földbe, egyelőre még mindig kísérletezve, melyik fajta válik be legjobban. Kukoricát előreláthatólag 9 ezer 700 hektáron termelnek, de csak 16 tsz. A ceglédi Kossuth és a csemői November 7. tsz évek óta nem vet kukoricát, nincs rá alkalmas talaja. Mindenesetre a többi szövetkezet is kevés jó föladel rendelkezik, de mert nagy az állatállomány, termesztik a kukoricát és nem is rossz eredménnyel. Például tavaly a jászkarajenői Árpád Tsz — a járási, városi tsz-ek közül a legnagyobb területről: 1700 hektárról — bár sok a gyenge minőségű földje — IKR-rend- szerben 45 mázsa kukoricát ta- Karított be adagosam Viszonylag új kultúra ezen a vidéken a napraforgó nagyüzemi termesztése. Tavaly öt tsz, vagy ezer hektáron jó eredménnyel termelt, az idén viszont ugyanez az öt szövetkezet már 1 ezer 218 hektárba véti el a napraforgót. Ellenben legalább 100 hektárral csökken a burgonya területe: egy-két tsz, amelyik 100—200 hektáron felül termesztette, idén 15—40 hektárral kevesebben fogja. Más tsz- ek pedig egyáltalán nem kívánnak foglalkozni vele. Olyanok ezek, amelyek eddig mindössze 10—15 hektárt szántak rá. Ilyen kis területen azonban nem érdemes termelési rendszert alkalmazni, anélkül pedig gyenge a terméseredmény. Megnő viszont — ha nem is sokkal —, a cukorrépaterület. A 600 hektárt tavaly alig meghaladó répa- földek ezidén előreláthatólag megközelítik a 700-at. Jó volt a tavalyi eredmény, megnövelik a cukorrépa-termesztést. Mind a két városban és a járás községeiben hagyományos a zöldségkertészet. Sok tsz-tag foglalkozik vele háztáji földjén és sok kistermelő is. A termelőszövetkezetek szintén nagy területen termesztenek különböző zöldségfajtákat. Az idén mindenesetre a tavalyinál valamivel kisebb lesz a terület, de így is meg fogja haladni a 2 ezer 800 hektárt. A paprika, uborka, zöldborsó területe nem csökken. A gyökérzöldségé pedig meg is nő. leginkább a paradicsom alól veszik el a földet, úgy látszik, Importot helyettesít Füzetek, számlatömbök, átkátömbök Fáiról A fóti Papíripari Szövetkezethez érkező megrendelésekből következtetni lehet arra, hogy milyen ütemben halad a hazai vállalatoknál,' szövetkezeteknél, hivataloknál az ügyvitel gépesítése, de egy kicsit arra is, hogyan burjánzik el a bürokrácia. Néhány évvel ezelőtt legfeljebb négy-öt példányos számlatömböket kértek a vállalatok, ma nem ritka, hogy 10—13 egymást követő iapon szerepel ugyan, az a kimutatás. Természetesen nem a szövetkezet vezetőinek és dolgozóinak a dolga, hogy megítéljék, nem végeznek-e fölösleges munkát az irodákban, s hogy takarékoskodnak-e az emberek energiájával és a papírral. A 200 millió forintos értéket előállító fóti üzemben azon igyekeznek, hogy *a legkorszerűbb ügyviteli gépekhez szükséges, eddig külföldről beszerzett különböző papírfajtákat hazaiakkal cseréljék fel, illetve itt készítsék el a nyomtatványokat és a számlatömböket. Termékeik egy része hagyományos: évi 600—700 tonna átírótömb, vonalas, kockás füzet, gyerekeknek számolókorongok, színes kivágó papírok. A rendszeres fejlesztő munka után bevételük jelentős része azoknak a papíroknak a feldolgozásából származik, amelyek indigók nélkül nyomásra másolnak. Ezekből az angol, osztrák és jugoszláv gyártmányú önátíró papírokból, mintegy 300 tonna nyomtatványt készítenek. Ezeket a papírokat rendkívül változatos módon lehet használni. A különböző számlákon kívül a műszerek jelzéseinek megjelenítésére, például többpéldányos telexpapírként, lengéscsillapító mérésre. A Papíripari Szövetkezet termelése önmagában is jelentős, de mivel jelentős részben importot helyettesítő munkát végeznek, tovább fejlesztik gépparkjukat, az idén is növelik termelésüket. Cs. A. összesen 180 hektárral kevesebben ültetik. Termesztése csak itt-ott van gépesítve, az sem teljesen, s egyre nagyobb gond a munkaerő. Két tsz, a ceglédi Kossuth meg a csemői November 7. tsz teljesen megszünteti a paradicsom termesztését, az előbbi 35, az utóbbi 30 hektáron. Csemőn, a paradicsom volt területével azonos mennyiségű földbe, 15 —15 hektár szamóca és ribizli kerül. Habár ezekhez a növényekhez, különösen a szamócához is sok munkaerő kell. A gyümölcsös összesen 1 ezer 146 hektárt tett ki a 18 tsz-ben tavaly. Ebben az évben több tsz növeli gyümölcskertészetét: almát, kajszi - barackot, meggyet és főleg szilvát telepítenek. így a gyümölcsterület meg fogja haladni a másfélezer hektárt. A szőlő, miután évről évre kisebb a területe, tavaly már csak 1 ezer 972 hektárt tett ki ezen a jó homoki bort termő vidéken. Űj telepítésre egyik tsz-ben sem kerül sor, viszont ismét kivágnak többkevesebb kiöregedett szőlőültetvényt. A ceglédi járás és a két város termelőszövetkezeteinek nagy a szarvasmarha-állománya. Összesen 7 ezer 664 darabból állt tavaly és ebből 5 ezer 644 volt a tehén. Csak a nyársapáti Haladás és a ceglédi Kossuth tsz istállóiban nem fejnek, viszont mind a két tsz hizlal marhát. Mindenesetre a tizennyolcból tizennégynek van szakosított tehenészeti telepe és az egyik közülük, az abonyi Ságvári Endre Tsz a meglevő mellé 600 férőhelyes új istállót épít 1979-re. A tehénállomány nagy része már Holstein—Friz keresztezés, . és ebben az évben fő cél a tejhozam emelése. Egyelőre szerényen megelégednek, ha a fejenkénti 3 ezer 848 literes átlagot elérik az idén. Sertést kilenc tsz tenyészt, de csak négynek van szakosított sertéstelepe. Összesen 3 ezer koca gondoskodik a szaporulatról. A tekintélyes juhállományéról pedig 13 ezer anyajuh. Ami az állatállományt illeti, a tsz-ek a darabszám növelését nem, de a minőség javítását tervezik ebben az évben. Sz. E. Benke Valéria a főváros XVI. kerületében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke csütörtökön a főváros XVI. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Závori László, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. KÖZÉLET Ez az NDK-gyártmányú kötészeti gép fűzés nélkül képes összeállítani a nyomtatványokat. Bozsán Péter felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Imrad Idris rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Indonéz Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Mohamed Taher Bugaighis rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam első budapesti nagykövetét Is, aki ugyancsak átadta megbízólevelét. A megbízólevelek átadásánál jelen volt Házi Vencel külügyminiszter-helyettes. Jerzy Kuberskinck, a Lengyel Népköztársaság oktatási miniszterének, a Nevelési Tanács elnökének vezetésével hazánkban tartózkodott oktatási delegáció csütörtökön elutazott Budapestről.
