Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
1978. FEBRUAR 25., SZOMBAT Szakszervezet a tsz-ben ló szövetségesre találtak Két nappal az egyhónapos termelőszövetkezeti titkári tanfolyam befejezése előtt a továbbképzésben részt vevők számára tapasztalatcserét szervezett a szakszervezetek megyei tanácsa a Szilasmenti Termelőszövetkezetben. A megbeszélésen részt vett Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára és László Sándor, az SZMT oktatási központjának igazgatója. Tagok és alkalmazottak Fábián Ferenc, a szövetkezet elnökhelyettese ismertette a résztvevőkkel a gazdaság munkáját. Elmondta, hogy egy évvel az egyesülés után szép eredményekkel dicsekedhetnek. A tervezett árbevételt 90 millió forinttal teljesítették túl. Az egy tagra jutó havi átlagjövedelem 4 ezer 150 forint volt. A termelés koncentrálásával korszerű nagyüzem jött létre. Területük több mint 6 és fél ezer hektár, s Rákosszentmi- hálytól Aszódig terjed. A döntő az alaptevékenység: állattenyésztés és növénytermesztés fejlesztése. Erre fordítják az ipari és egyéb tevékenységből származó hasznot is. Az idén 7—8 százalékos termelésfejlesztést terveznek. A beruházási programban szerepel egy 600 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep megépítése. Ezeket a kiemelkedő gazdasági eredményeket a szövetkezet azonban csak jó politikai légkörben, a szövetkezet egész kollektívája — köztük a több mint 900 alkalmazotti állományban dolgozó — összefogásával érhette él. A cselekvési egység megteremtéséhez a szakszervezet tevékenysége is hozzájárult. Kovács László, a szövetkezet pártbizottságának titkára a szakszervezeti alapszerve- zet létrehozásának előzményeiről szólva elmondta, hogy a szövetkezetben 1968-tól vet- í%k fel nagyobb számban alkalmazottakat, 1975-ben már a jogelőd termelőszövetkezetben az összes dolgozók 70 —80 százaléka ilyen állományú volt. Akkoriban a tagok 20 százalék részesedést kaptak év végén, az alkalmazottak semmit. Ez természetesen feszültséget eredményezett. Egy esetben megtörtént, hogy a dolgozók kiírták az ablakokra: „Mi megkerestük a pénzt a tagoknak, most osztozkodjanak rajta”. Hiányzott tehát az érdekvédelem. E helyzeten — az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának 1975. évi határozatát követően — a szakszervezeti alapszervezetek létrehozása gyökeresen változtatott. Mint a pártbizottság titkára rámutatott, a gazdaság pártszervezeteinek a szak- szervezeti munka megalapozásában fontos szerepe volt. Segítséget nyújtottak a káderek kiválasztásában, számos párttag pártmegbízatás alapján tevékenykedik a mozgalomban. Gazdasági célkitűzéseink elérésében a pártszervezet jó szövetségesére talált a vállalati szakszervezeti bizottságban. Mindez azzal is összefügg, hogy a vezetés nem idegen testként, szükséges rosszként fogta fel a tömegszervezet működését. Hasznos módszerek Kerek József, a vszb titkára a termelőszövetkezeti alapszervezet munkájáról beszélt. Elmondta, hogy a szervezettség kielégítő: a 989 alkalmazottból 843-an tagjai a szakszervezetnek. Ezt az arányt a gazdasági vezetés támoga tásával, hathatós segítségével érték el. A meggyőzés mellett azonban hasznos, követésre méltó módszereket is al kalmaztak a szervezésben. Megállapodást kötöttek a munkaügyi osztállyal, hogy a munkásfelvétel esetén a felvételi lapot a vszb-titkár is megkapja, s aláírja. A belépő a szakszervezeti tagkönyvét nyilvántartó kartonját elkérik, és a szakszervezeti-gazdasági felelőshöz juttatják. A szükséges bejegyzések után a tagkönyv annak a munkaterületnek a bizalmijához kerül, ahol a munkába álló dolgozni fog. Ezzel folyamatossá teszik a már korábban szervezett dolgozók tagsági viszonyát. A szervezési rendszert a gazdasági-területi megoszlás alapján építették fel. A szövetkezet három kerületében egy-egy üzemi bizottság fogja össze a tagságot. Az üzemi bizottságokat a vszb irányítja. Az üb-üléseken a bizalmiak, a vszb munkájában az üb-titkárok állandó meghívottként vesznek részt, így biztosított a folyamatos információáramlás. A taggyűlés összehívására a magas létszám miatt nincs lehetőség. Ezt a küldöttgyűlés hivatott helyettesíteni, amelyet tavaly három alkalommal rendeztek. Megkülönböztetés nélkül A szocialista brigádmozgalomban 63 kollektíva vesz részt, mintegy ezer taggal. A vszb a versenybizottsággal közösen dolgozta ki a versenyszabályzatot. A brigádok vállalásainak megfogalmazását ajánlásokkal segítették. Valamennyi munkahelyen a vszb által megbízott munkavédelmi felügyelő őrködik a dolgozók biztonságos munka- feltételei fölött, ők vesznek részt a balesetek kivizsgálásában is. A termelőszövetkezetben egy formán megbecsülik azokat, akik jól dolgoznak. Például a szociális alapból a tagok és az alkalmazottak egyaránt részesülnek. Az elmúlt évben a nagycsaládosok gyermekei 40 ezer forint beiskolázási segélyt kaptak, ugyancsak 40 ezer forint rendkívüli szociális segélyt juttattak az arra rászorulóknak. A dolgozók gyermekeinek óvodai elhelyezése szinte teljes mértékben megoldódott. Tavaly 600 dolgozó üdült, pihent a közös gazdaság saját üdülőiben. Végezetül a titkár kitért a jog- és hatáskörök érvényesülésére, s azt kedvezőnek ítélte meg. Megjegyezte viszont, hogy egyes középszintű vezetők szemléletén azonban még van változtatnivaló. Ne csak a jóindulattól függjön A tájékoztatókat követő hozzászólásokban a résztvevők elmondták, hogy a szövetkezetekben még fiatal szakszervezeti mozgalom továbbfejlesztését jól szolgálják az ilyen tapasztalatcserék. Javasolták, hogy a szövetkezetét érintő fontos kérdések előzetes megtárgyalásába a továbbiakban ne csak a párttitkárt vonják be, hanem a szakszervezeti bizottság képviselőjét is. A negatív és pozitív példák alapján a változtatni akarás türelmetlensége fejeződött ki abban a véleményben, hogy mindenütt él kell érni, hogy ne a vezetők jóindulatától függjön a szakszervezet szerepének megítélése a termelőszövetkezetekben. Valkó Béla •• ME SZÓ V-kiiidottközgyűlés Alkotó egységben a gazdasági tennivalókkal Pest megye fogyasztási szövetkezetei a nőpolitikái határozat végrehajtásáért | A Pest megyei fogyasztási szövetkezetek fejlődésé- I nek üteme és a szövetkezeti mozgalom eredményei elő- i segítik a jelenlegi tervidőszakra kitűzött célok elérését. | Az áruforgalom növekedése az előző évekhez képest táji valy meggyorsult, több mint 10 százalékkal emelkedett | a bolti kiskereskedelemben, illetve a szövetkezeti ven- I déglátóiparban; az elmúlt két év átlagában eléri az öt- ! éves terv teljesítéséhez szükséges mértéket. A felvásár- ! lás árbevétele több mint 30 százalékkal növekedett. Kü- ! Ionosén figyelemre méltó az arány a takarékbegyűjtés | és állománynövekedés terén, a tervezett egymilliárd fo- ! rintot már októberben elérték a takarékszövetkezetek. A I lakásszövetkezetek 264 étthont építettek, a fennlarió- I szövetkezetek kezelésébe kerül 142 tanácsi értékesítésű I lakás. Az idei tervekben is érvényre jutnak azok a köve- | telmények, amelyek a népgazdaság és a szövetkezeti = szektor középtávú céljait hivatottak szolgálni: az áruld- = nálat további javítása, körültekintőbb beszerzés, szerve- ! zés, a megkezdett beruházások tervszerű befejezése, ta- I karékos gazdálkodás, a takarékszövetkezetek taglétszá- | mának és betétállományának emelése, 618 lakás átadá- = sa — mindezek a minőség folytonos jvításával. Társadalmi feladatnak tekintik Az ÁFÉSZ-ek hézagpótló szerepet töltenek be a szolgáltatásokban, figyelemre méltó tehát, hogy Pest megyében hat helyen nyitottak szövetkezeti ruhatisztító felvevőhelyet, konfekció méretre igazító műhely kettő van, ugyanannyi függönyvarró, divat-, kozmetikai és háztartási tanácsadó pedig tizenkettő. Sorolhatnánk tovább a hasonló tevékenységeket, melyekről — indokoltan —, igen sok szó esett a Pest megyei Fogyasztási Szövetkezetek tegnapi küldöttközgyűlésén — ahol azt elemezték a résztvevők, hogyan hajtották végre a MÉSZÖV szövetkezetei, az MSZMP Központi Bizottságának 1970- ben hozott nőpolitikái határozatát. A küldöttközgyűlésen —melyen Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke elnökölt — részt vett Molnár István, az MSZMP Idegenforgalmi kiállítás nyílt Többször vetítik a Hétvége Pest megyében kisfilmet Utazás hazai tájakon címmel nyílt pénteken délelőtt nagyszabású kiállítás Budapesten, a Néprajzi Múzeum épületében. A bemutatónak az a célja, hogy színes fényképeken, filmeken ismertesse és kedveltesse meg hazánk szép vidékeit, városait, tájegységeit, s ösztönözze a hazai turizmust. A bemutatót Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke nyitotta meg. Az érdeklődők március 5-ig tekinthetik meg a bemutatott több mint 400 színes fényképet az ország mind a tizenkét tájegységéből, köztük Pest megyei vidékekről is. A képek mellett néhány népművészeti tárgy is reprezentálja az adott tájat. A bemutató gyakorlati hasznát növeli, hogy tájékoztat az idei idegenforgalmi programokról, s az ország valameny- nyi megyéjének idegenforgalmi hivatala prospektusokkal is az érdeklődők rendelkezésére áll. Az utazási irodák itteni alkalmi kirendeltségein nyomban jelentkezni is lehet egy-egy hazai tájra vezető programhoz, kiránduláshoz. Pest megye néhány jellegzetes vidékével (tekintve, hogy külön megyei tablók nincsenek) a Budapest környéki kirándulások címszó alatt találkozhatunk. Ezenkívül többször vetítik a Hétvége Pest megyében című idegenforgalmi színesfilmet, mégpedig ma, szombaton, továbbá hétfőn és március 1-én, 3-án, 5-én, délután fél 2 órai kezdettel. Emellett naponta 11-től 5-ig félóránként vetítenek színes filmet az ország különböző tájairól. Képünk a Pest megyei nevezetesebb idegenforgalmi helyeket bemutató tablóról készült. Pest megyei bizottságának osztályvezető helyettese és Mógor Pál, a budai járási párt- bizottság titkára, Lányi Pál, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. A 107 küldött előre megkapta és tanulmányozhatta a nőpolitikái határozat végrehajtásáról szóló beszámolót, melyből kitűnik, hogy a szövetkezetekben a nőpolitikái feladatok megoldása szoros kapcsolatban van a gazdasági, mozgalmi tennivalókkal. A tagok közül a nők aránya az AFÉSZ-eknél 52,4, a takarék- szövetkezeteknél 47,6, a lakás- szövetkezeteknél 48,1 százalék, ez utóbbi majdnem kétszerese az országosnak. A nőtagság zöme dolgozó is, ez szintén meghatározza a fogyasztási szövetkezetek gazdasági munkájában a nőpolitikái tevékenységet. A feladatok végrehajtását jól mérhetjük például a szövetkezetek kereskedelmének? iv szolgáltatásainak alakulásával. Jelentős előrelépés, hogy az utóbbi hét esztendőben egyebek közt két áruházat, tizenhét ABC-t és több mint száz élelmiszerüzletet adtak át Pest megyében. Ezek korszerű áru- összetétellel, kulturált vásárlási körülményeket teremtettek. Az üzletekben a korábbi évekhez képest több a vágott baromfi, a hűtött, félkész étel, konyhakész zöldség; háztartási és vegyi cikk. Az áruválaszték szélesítésének jelentősége még nyilvánvalóbb, ha azt nézzük, hogy az ötéves terv végére az ÁFÉSZ-ek 46 százalékkal képviseltetik magukat a megye ellátásának ösz- szességéből. Ezt húzta alá szóbeli kiegészítőjében Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese, az ÁFÉSZ-titkárság vezetője is: Kiemelte, hogy a háztartási munkák közül az otthoni főzést könnyítik, illetve némiképp fölöslegessé teszik a szövetkezeti vendéglátóipar intézkedései. Növelték a konyhakész ételek és — az éttermeken belül — az előfizetéses étkeztetés arányát, több új üzemi konyha kezelését vállalták át. A vendéglátóipari ételforgalom fejlődése jelentősen túlszárnyalta az italeladást. A nőtagság többsége kapcsolódott be a kistermelői, kis- tenyésztői szakcsoportok munkájába. Ezért a kisgépek, kerti traktorok, permetezőgépek beszerzése, kölcsönzése — mint szövetkezeti szolgáltatás —, szintén hozzájárul a nők munkájának könnyítéséhez. Évről évre több termelési hitelt nyújtanak a takarékszövetkezetek nőtagjainak, hasonló a tapasztalat az áruvásárlási kölcsönöknél is. Elmondotta Nagy Gábor, hogy a fogyasztási szövetkezetek az elmúlt években igyekeztek saját nődolgozóik munkakörülményeit is javítani, a lehetőségek keretein belül. A kisüzletek egy része elavult, műszaki feltételeik minimálisak. Van tehát tennivaló. A szövetkezetek fokozott erőfeszítéseket tettek a béraránytalanságok megszüntetésére, külön ügyelve arra, hogy a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevők is részesüljenek béremelésben. A nőbi- zottságok kapcsolata igeri jó a szövetkezetek vezetésével, ez meglátszik az eredményeken is. A nők aránya a választott testületekben az ÁFÉSZ-eknél 46,9, a takarékszövetkezeteknél 48,2, a lakásszövetkezeteknél 39,4 százalék. A nők közéleti tevékenységének kitűnő iskolája: részvételük a szövetkezetek vezetésében. Vita a közéleti tevékenységről E gondolatkörhöz kapcsolódott felszólalásában Nagy Imre, az albertirsai ÁFÉSZ elnöke. Náluk a nőtagságnak több mint fele szerepel társadalmi megbízatással a közélet valamely fórumán. Pedig nem könnyű a munkájuk: elmaradott körülmények között, zsúfolt raktárakban gyakran erejükön felüli megterhelést kényszerülnek vállalni, a szállítók magatartása miatt is. Rózsahegyi Márta, a Vác és vidéke ÁFÉSZ KlSZ-szerve- zetének titkára elmondta, hogy szövetkezetükben párttaggyűlés hozott határozatot az ipari profilban dolgozó nők munkakörülményeinek javítására, legközelebb a kereskedők helyzetét vizsgálják. Király Antal, a tápiószelei ÁFÉSZ elnöke vetette föl, hogy feltétlenül be kell kapcsolni több üzletet a konténeres áru- szállításba. Tanyi Józsefné, a MÉSZÖV nőbizottságának elnöke arról szólt, hogy sok olyan nő van, aki alkalmas volna összetettebb feladatokat vállalva a vezetésre, de bátortalan, visz- szahúzzák az előítéletek. Ezt a problémát is közösen kell megoldani. S hogy a szövetkezetek mennyire figyelemmel kísérik a nők helyzetét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a határozat születése óta többször napirendre tűzték különböző testületek a végrehajtás elemzését, most pedig a MÉSZÖV legmagasabb fóruma, a küldöttközgyűlés foglalkozik e témával. Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára elemezte azt a sok lehetőséget, amely az együttműködésre kínálkozik a népfront és a szövetkezetek nőbizottságai között, a kertbarátköröktől a kulturális rendezvényekig. Hangsúlyozta viszont, hogy a közéleti szereplést és a részvételt a vezetésben nem szabad egyforma súlyú feladatnak tekinteni mindaddig, míg a családokon belül nem válik megközelítően egyenlővé a munkamegosztás a házastársak között. ★ Az ágazati választmányok tartottak a vita után szekcióüléseket, majd folytatta munkáját a plenáris ülés. Javaslatot fogadtak el a küldöttek a MÉSZÖV idei költségvetéséről, az ÁFÉSZ-ek közművelődési és sportcélokat szolgáló megyei közös alapjának kezeléséről és felhasználásáról, a közös fejlesztési, valamint tartalékalap kezelésének és felhasználásának módosításáról, majd választással kiegészítették a MÉSZÖV különböző testületéit. B I.
