Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-15 / 39. szám

1978. FEBRUAR 15., SZERDA 3 Végső búcsú Nemeslaki Tivadartól Családtagjai, barátai, mun­katársai, elvtársai, a kohászat és a gépipar dolgozóinak kép­viselői kísérték utolsó útjára kedden Nemeslaki Tivadart, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, kohó- és gép­ipari' minisztert, országgyűlé­si képviselőt. A Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában a vörös drapé­riával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál párt-, álla­mi és szakszervezeti vezetők, köztük az országgyűlés, a Mi­nisztertanács, a SZOT és a tábornoki kar tagjai álltak díszőrséget. Képviseltették magukat a szocialista orszá­gok budapesti nagykövetsé­gei is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, az országgyűlés és a kormány nevében Havasi Ferenc mi­niszterelnök-helyettes vett búcsút az elhunyttól. — Nemeslaki Tivadar ah­hoz a nemzedékhez tartozott — mondotta — amely, még a kapitalista Magyarországon született, s eszmélt fel, amely­nek még a népeilenes hata­lom viszonyai között kellett utat választania. Akkor lett kommunista, amikor azért megtorlás, üldöztetés és bör­tön járt. Azok közé tartozott, akik nemcsak tudomásul vet­ték és nem is csak várták a felszabadulást, hanem tettek is érte. Nem bevárta, amíg elérkezik az új világ, hanem elébe ment, mert „későinek” érezte az érkezését Feszített munkatempó, örö­kös belső nyugtalanság, a fe­lelősségérzés nyomasztó sú­lya, annak a tudata, hogy egy feladatnak a megoldása ki tudja, hány új megoldásra várót szül — ez volt élete állandó kísérője, de egyben tartalma, értelme is. Soha nem volt ideje megállni s visszatekinteni, örülni annak, amit már megoldott. Mindig előretekintett, előtte pedig a megoldásra váró feladatok sorakoztak, amelyekkel meg kellett birkóznia. Neki és korosztályának nagy terheket kellett viselnie egyénileg és nemzedékként is. Ilyen körül­mények között különösen nagy szerepe volt az akarat­nak, a lelkesedésnek, a jel­lemnek, a szívnek. Ezek nél­kül soha nem kerekedett vol­na felül a nehézségeken, s nem vált volna köztisztelet­nek, megbecsülésnek örvendő kommunista vezetővé. — Akik itt állunk, tudjuk, hogy igaz emberként, osztály­aimén, a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus szellemében munkálkodott. Felszabadult ember volt. So­hasem az elmúlás foglalkoz­tatta, küzdelme nem a halál ellen, hanem az életért folyt. — Mi valamennyien példás életed követjük, emléked megőrizzük — fejezte be gyászbeszédét Havasi Ferenc. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium dolgozói, a vasas kollektívák ezrei nevében Gácsi Miklós államtitkár .bú­csúzott a minisztertől.­— Nemeslaki Tivadar tele hittel és akarással vette át két és fél évvel ezelőtt a mi­nisztérium irányítását. Régi ismerős volt, hiszen eredeti szakmájánál fogva évtizedek óta a vasasak nagy családjá­hoz tartozott. Vezetői eré­nyeit, emberi értékeit azon­ban a közös munka során is­merték meg munkatársai. Mindenkit megragadott ügy­szeretete, elvszerűsége a fel­adatok meghatározásában és végrehajtásában. Döntéseinél soha nem felejtkezett meg arról, hogy gazdasági építő­munkánk célja a dolgozó em­berek életének tartalmasabbá, gazdagabbá, baldoggabbá té­tele. — Nehéz a búcsú azért is, mert olyan kommunista ve­zetőt veszítettünk el, aki új, nagy feladatok megoldására készült, akinek élete, mun­kássága váratlanul befejezet­len maradt — mondotta. — Most azzal a tudattal veszünk búcsút Nemeslaki Tivadar elvtárstól, hogy személyes példaadása közöttünk él to­vább. Nemeslaki Tivadart a sír­kert miniszteri parcellájában helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartás az In- temaoionálé hangjaival fe­jeződött be._­_ ★ Sz ámos ország Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletének vezetője fejezte ki részvétét Nemeslaki Tiva­dar elhunyta alkalmából a magyar kormánynak és az el­hunyt családjának. Népfront- feladatok Pest megyében A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége tegnap rend_ kívüli ülést tartott Barna La­josnak, a HNF megyei bi­zottsága elnökének elnökleté­vel, Budapesten. Részt vett és felszólalt Szabó László, a HNF Országos Tanácsának alelnöke is. Barna Lajos ismertette Aczél Györgynek, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának tá­jékoztatóját, amely időszerű kül- és belpolitikai kérdések­ről hangzott el a HNF Orszá­gos Tanácsának január 13—i üléséin. Ezután Kovács Antal- né, a megyei népfrontbizottság titkára vázolta a HNF VI. kongresszusának irányelvei alapján született új működé­si szabályzat legjelentősebb pontjait, különös tekintettel azokra, amelyek a megyei, városi és a Pest megyében oly jelentős nagyközségi, ön­álló községi és társközségi népfrontbizottságok működésé­re vonatkoznak. Ismertette a HNF Országos Tanácsának idei programtervét is, rámutatva arra, hogy az országos elkép­zelések kapcsán milyen fel­adatok várnak a Pest megyei népfronttestületekre. Falugyűlések Pest megyében eddig 22 falugyűlést és városkörzeti fó­rumot tartottak. A falugyűlé­seken sok szó esett a környe­zetvédelemről. Szentlőrvncká- tán a fóliás kertészetekből származó hulladék elhelyezése okoz gondot. A visegrádi fó­rum részvevői elhatározták: megtisztítják az apátkúti pa­takot és a munkáért járó 50 ezer forintot a gyermekintéz­mények fejlesztésére ajánlják fel. Monori-erdő lakói a fej­lődés egyenetlenségeit tették szóvá azzal, hogy az üdülőte­rületen már villannyal világí­tanak, ugyanakkor az őslakoT soknál sokhelyütt még petró­leumlámpa járja. Budakeszin a falugyűlés részvevői az idén felépülő 208 új lakás tervét fogadták örömmel, Szentlő- rinckátán pedig a munkásőrök egynapi társadalmi munkát vállaltak a leendő iskola épí­téséhez. SZÁZMILLIÁRD FÖLÖTT A BETÉTÁLLOMÁNY Újabb kedvezmények a takarékoskodóknak A lakosság takarébetét-állo- mánya egy év alatt 14,6 milli­árd forinttal emelkedett és el­érte a 107,5 milliárd forintot. Az OTP csaknem 6 millió betétkönyvet tart nyilván. A legnépszerűbb takarékossági forma a kamatozó betét; eb­ben van a megtakarított pénz 80 százaléka. Kedvezően alakul az ifjú­sági takarékoskodás, meg­közelítően 370 ezer ilyen betétszámlát kezelnek. Egy évvel ezelőtti bevezetése óta mintegy 1,7 milliárd forin­tot helyeztek el takaréklevélen. A dolgozók üzemi bankjai, a KST-k megközelítően egymil­lió tagot számlálnak, megtaka­rításuk tavaly több mint 2,5 milliárd forint volt — hang­zott el egyebek között az OTP hagyományos év eleji sajtótá­jékoztatóján kedden, a MUOSZ- ban, amikor a lakossági takaré­kosság, a hitelezési tevékeny­ség múlt évi eredményeit és a további takarékosságra ösztön­ző intézkedéseket, kedvezmé­nyeket ismertette Szirmai Jenő vezérigazgató. Az OTP a rendelkezésre álló — 10 milliárd forinttal növe­kedett — hitelkeretből a sze­mélyi kölcsön kivételével min­den jogos igényt kielégített, különféle célokra több mint 21,4 milliárd forintot folyósí­tott a lakosságnak. A legna­gyobb összeg a lakásépítkezések támogatására jutott, a befejezett lakások 85 százaléka készült el az OTP pénzügyi közreműködésé­vel. Nyolcszázezer tételben 5 mil­liárd forint áruvásárlási köl­csönt adott ki, a háztáji és kisegítő gazdaságok terme’ésé nek növelését 640 millió forint hitellel segítette az OTP. Ked­vezően alakult a valutaüzletág, forgalma, a vásárlás, illetve az eladás 22 százalékkal növeke­dett; a hazai és külföldi ál­lampolgárok devizaszámláin több mint 13 millió dollárt tar­tanak nyilván. A betétkönyv-sorsolásoknál például a nyeremény alapjául szolgáló átlagbetét összegét 10 ezer forintról 50 ezer forintra emelték. Az ifjúsági betétben takarékoskodók a korábbi, a betét lejárta utáni egy év he­lyett két évig vehetik igénybe a kedvezményes hiteleket. Az új feltételek szerint a családalapító fiatalok sa­ját hozzájárulás nélkül, egy Pest megyében: 7 A tájékoztató alkalmából megkérdeztük Kovács Gyulát, az OTP Pest megyei Igazgató­ságának vezetőjét, milyenek szűkebb ( hazánk takarékpénz­tári eredményei? Mint el­mondta, valamennyi előirány­zatát teljesítette, sőt túlteljesí­tette a 28 Pest megyei OÍP- fiók. A megye lakosságának összes betétje meghaladja az ötmilliárd forintot. Ebből a postai és takarékszövetkezeti betétállomány értéke 3,2, az OTP-nél elhelyezett összeg 2,3 milliárd forint. Egy esztendő alatt összesen 817 millió forint­tal nőtt a takarékoskodók be­tétszámlájára írt pénzösszeg A betéttulajdonosok összesen 170 millió forint kamatot kaplak tavaly. Pest megyében majdnem minden családnak van taka­rékbetétkönyve, a betétgyűjtő szervek több mint 300 ezer ta­karékkönyvet kezelnek. Eddig hat helyen haladta meg a be­tétállomány a 100 millió fo­százalékkal alacsonyabb kamattal kaphatnak áruvá­sárlási kölcsönt, amelynek cikklistáját is bőví­tették. A hitelek zömét idén is a la­káshelyzet javítására fordítják, s új intézkedésként 20 ezer forinttal emelték a lakásépítés­hez, illetve vásárláshoz adha­tó kölcsön felső határát. A vezérigazgató azt is meg­említette, hogy nem folytatják a vecsési lakótelep építését, mert a repülőtér bővítéséhez kell a terület. A megye veze­tőivel egyetértésben helyette Monoron kezdődik nagyobb arányú lakásépítés. és fél ezer lakás rintot: a ceglédiek 331, a vá­ciak 224, a nagykőrösiek 178, a szentendreiek 152, a gödöllői­ek 139, a nagykátaiak 113 és a vecsésiek 102 millió forintot őriznek takarékban. Népszerű már a pénzintéze­tek új szolgáltatása, a takarék- levél, amely most ünnepli el­ső születésnapját. Az 5—10 és 20 ezer forintos takaréklevél­ből több mint négyezret vál­tottak a megyében 61 millió forintért. Pest megyében ed­dig 20 ezer fiatalnak állítottak ki ifjúsági takarékbetétköny­vet, s ezekben összesen 108 millió forintot helyeztek el. Az úgynevezett gépkocsi fe­dezeti betétszámlán 17 ezer gépkocsi előtörlesztési összegét kezeli az OTP. Tavaly 7 ezer 565j, lakás épült az OTP pénzügyi közreműkö­désével Pest megyében. Ebből 1189 tanácsi, a többi magánépí­tésű. Cz. V. Zárszámadásokról ieBenijäk Zárszámadás. Hangulata van a szónak, súlya, fénye. Esz­tendönyi munka ítéltetik meg: mit végzett, mire jutott 1977- ben, mit tett a nagyobb közösség, az ország asztalára, s mi­lyen jövedelmet könyvelnek el ennek fejében, erről ad szá­mot a termelőszövetkezetek tagsága, a mérnök, a gyalogmun­kás, szövetkezeti elnök, a jószággondozó. Számoszlopokba sű­rűsödik egy-egy gazdaság élete, ölt testet a tehenész hajnali igyekezete, a traktoros, a tehergépkocsi-vezető, a kombájnos gépnyeregben töltött olykor 10—12 órányi napi munkája, a terményrakodók verítéke, a kapaforgatók, a gyümölcsszedők derékfájása, a műhelybeliek fáradozása, az aratáskor felhő- södő ég ókózta riadalom, a termelés, az értékesítés megannyi áloműző szakmai, piaci gondja. Mit mutat a mérleg? Erről jegyezzük föl az alábbiakat két termelőszövetkezet — az Óbuda Tsz és a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz — zárszámadó közgyűlésén. Óbuda Tsz Példamutatóan alkalmazkodtak a gazdasági követelményekhez Néhány héten belül másod­szor bérelte ki a Sportcsarno­kot az Óbuda Tsz. Legutóbb a Dunakanyar Termelőszö­vetkezet tagságával közösen az egyesülésről döntöttek itt, ki­mondották, hogy január else­jétől közösen gazdálkodnak a főváros peremétől Szentend­réig nyúló határban. A tava­lyi év munkájáról még külön- külön vetettek számot, hét­főn a dunakanyariak, tegnap a nevet örökítő óbudaiak. A tetszetős hasonlat kedvéért mondhatnók^ a mérkőzést követő gála színhelye volt a sportintézmény, de hát ko­rántsem csupán ünnepségre gyűlt össze két és fél ezernyi ember, az óbudai tagság 80 százaléka — nemcsak a lelá­tókon ültek, a játékteret is széksorokkal rendezték be —, egy folyamatos mérkőzés 365 napos futamát mérlegelték, egyszersmind a teendőkről, a jövőről határozott a termelő- szövetkezet legfelsőbb testü­leté, a közgyűlés. S hogy a tsz krónikájában mégiscsak piros betűs napként jegyzik be február 14-ét, annak nyo­mós oka van. S hogy mi? Er­ről számolt be Varga Ferenc elnök, miután köszöntötte a tagságot és a körükben meg­jelent vendégeket: dr. Trethon Ferenc munkaügyi minisz­tert, dr. Czimbalmos Bélát, a TOT főtitkárát, dr. Raft Mik­lóst, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnökhelyet­tesét, a megyei pártbizottság képviseletében Molnár István osztályvezető-helyettest, Vi- mola Károlyt, a megyei tsz- szövetség titkárát és Rozgo- nyi Ernőné dr.-t, a szentendrei járási hivatal elnökét. — Hazánkban 1948-ban kez­dett kibontakozni a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti mozgalom. Ekkor alakultak meg a különböző típusú szö­vetkezetek Óbudán is, ők rak­ták le azokat az alapokat, amelyekre ma is építkezünk — mondotta bevezetőül a tsz- elnök. Három évtized, egy fél em­beröltő történetét még felvá­zolni is bajos volna, közhely­ként hangzik, hogy kötetnyi­re rúgna ez az agrárkrónika, márpedig így van, néhány esztendeje jelent meg e gaz­daság nem csekély terjedel­mű monográfiája, érdekfe­szítő, izgalmas olvasmány. Nincs módunk fölidézni a kö­zös útra lépett parasztság kez­deti küszködésének, a filléres gondokkal bajlódó törődésé- nek-keserveinek idejét, végig­pásztázni a fölívelés lépcső­fokait, csupán két dátumot és két számot említünk: Az óbu­daiak 1966-tól számítják a nagyüzemi gazdálkodás föl­lendülésének kezdetét. Abban az évben 14 millió forintos termelési értéket mutattak föl, és sok veszteséges eszten­dő után tisztes jövedelemmel zárták a mérleget. S most kö­vetkezzék egy adat a tegnapi beszámolóból: 1977-ben csak­nem 800 millió forint terme­lési értéket állítottak elő, a nyereség összege 93 millió fo­rint, a gazdaság közös vagyo­na 730 millió forint volt. Jó nevű gazdaság az Óbuda Tsz, híre országos, sőt — főként virágexportja révén — a ha­tárokon túl is eljut. Miként a beszámolóból kitűnt, a ta­valyi termelési tervüket 23 százalékkal teljesítették túl, jóllehet, az időjárás kárt tett a gyümölcsösben, a belvíz a kenyérgabonában, ám a me­zőgazdasági ágazatban mutat­kozó terméskiesést pótolta a kertészet, a kertépítő és -szol­gáltató ágazat, a mintegy 200 vállalattal kapcsolatot tartó fafeldolgozó és csomagoló­részleg, az autószerviz, a vi­rágüzletek és barkácsboltok hálózata, s az építők főágaza­ta. Ez utóbbiról szólva föl­tétlenül említést kell tenni a tsz nagyberuházásáról, a bé­kásmegyeri lakótelep színes panelházainak szomszédságá­ban húzódó üvegvárosról, melyben 60 ezer négyzetmé­tert foglalnak el a növényhá­zak. A tervezők, a kivitelezők a tsz szakemberei voltak, hogy a tervezettnél egy esztendővel korábban bevégezték munká­jukat az építők, kertépítők, megmozgatván 200 ezer köb­méter földet, beépítvén 10 ezer köbméter vasbetont, 600 tonna acélszerkezetet, 70 ezer A nagykátai járási művelő­dési ház homlokzatán a tél vé­gi szél kék-fehér-piros zászlót lengetett a magyar nemzeti lobogó mellett A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlése vendégül látta ez alkalommal Kim Ze Szűköt, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetét is. Tsz-zárszám- adásokon a diplomáciai testü­letek ritkán képviseltetik ma­gukat. — Nem első ízben járok Itt — mondja a nagykövet —, legalább tíz alkalommal meg­fordultam már a Magyar—Ko­reai Barátság Termelőszövet­kezetben. A koreai Vn-Bong testvérközsége Nagykátának, az ott dolgozó termelőszövet­kezet szoros munkakapcsolat­ban van az ittenivel. Ismerik egymás munkáját, eredmé­nyeit, gondjait s nemcsak le­velek jönnek-mennek a két helység között, hanem tsz-de- legációk is látogatják egymást. A nagykátaiak 1971-ben jártak az un-bongi termelőszövet­kezetben, 1973-ban az un- bongiak jártak itt. A kapcso­lat eleven; természetes tehát, hogy magam is szívesen hall­gatom meg most az eredmé­nyek összegezését Nagykátán. Majd félezernyien gyűltek össze a nagyteremben, amikor Csányi József elnökhelyettes megnyitó szavai után Varga Pál, a termelőszövetkezet el­nöke vette át a szót. Beveze­tőjében utalt arra: alig egy esztendeje, hogy a két helybeli tsz egyesült. Az elmúlt év te­vékenységét ez a folyamat jó­részt meghatározta, hisz két termelőegység összevonása nem egyszerűen adminisztratív feladat; ilyenkor megváltoz­nak a szerkezeti arányok, mó­dosulnak az ágazatok tevé­kenységi körei s a napi felada­tok ellátása több zökkenővel jár. Az elmúlt év növényter­mesztésben elérhető eredmé­nyeinek ugyancsak nem ked- ezett az időjárás sem. Az őszi vetemények kétszáz hektárját érte vízkár, az őszi búzának több mint felét nem tudták időben fejtrágyázni a talajvíz és a sok csapadék együttes ha­tása miatt Ugyanez okozta, J négyzetméternyi üvegtáblát, 530 kilométer hosszúságú fű­téscsövet. Az innen kikerülő palánták, virágok, zöldség értéke már az idei év mérle­gének latjára esik. S ha mind ama tervek va­lóra válnak, amiről Varga Fe­renc szólt a zárszámadó- tervtárgyaló közgyűlésen — egészen pontosan részköz­gyűlésen, a peremváros szorí­tásából kiszabaduló gazda­ság, tőkeerejénfek mozgósítá­sával — egyebek közt a tej- és hústermelés, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés továbbfejlesztésére — a gaz­dálkodás tágasabb terepén, még az eddiginél is dina­mikusabb fejlődés elé néz. S miért ne válnának való­ra az Öbuda Tsz mintegy 6 ezer főnyi munkásgárdájának célkitűzései — tette fel-a köl­tői kérdést- dr. Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter hozzászólásában —, hiszen a gazdaságban, mindkét alapító tsz-ben példamutatóan alkal­mazkodtak a korábbi évek­ben is a gazdasági élet reali­tásaihoz, a népgazdasági kö­vetelményekhez, igyekeztek feltárni a termelő munka tartalékait. Különösen alapot ad a re­ményeknek az a felélénkülés, amely a január elsejei tsz- eftvesülés óta az eladdig Is számottevő versenymozgal­mat jellemzi: 103 brigád 2000 főnyi tagsága ajánlotta fel, hogy folytatva a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontako­zott munkaversenyt, csatla­kozva a Láng gépgyáriak fel­hívásához, ügyelve a minőség­re, a munka hatékonyságára fegyelmezetten példát mutatva az egész tagságnak. A.Z. hogy a kukorica későn, május elején került csak földbe. Majd kétszáz hektárnyi cukor­répa kifagyott, újat kellett vet­ni helyette. Jég- és fagykár érte a zöldborsót, a zöldségfé­léket is — az időjárás ugyan­csak mostoha volt a termelő- szövetkezet földjeihez, termé­nyeihez. A technológiai fegye­lem, a munkaszervezésben rej­lő tartalékok feltárása azon­ban kiegyenlítette az időjárás káros hatását —, s a vezérnö­vények is kitettek magukért: a búza 42 mázsás hektáron­kénti termésátlaga az előzetes tervnek 110 százalékát, az ár­pa 3<j mázsás átlaga a terv 145 százalékát, az 55 mázsányi ku­korica a 120 százalékát, a lu­cernaszéna 56 mázsányi és a nagyüzemi szőlő 86 mázsányi termésátlaga a tervezett meny- nyiségnek 120 százalékát hozta. Az állattartásban — mint a másik főágazatban — már nem ilyen egyértelműen ked­vező a helyzete az eredmények mögött ugyanis nem csekély állami támogatás húzódik meg, itt tehát van még mit tenni. Ahol az elmúlt év tervszá­mai és tényszámai egybeesnek, netán ez utóbbiak a magasab­bak, ott mindenütt jelen van az energiaszolgáltató és fenn­tartó ágazat munkája is: a kombájnosoké, a traktorosoké, a szárítóüzem, sőt a lófogatok időben, jól végzett napi fel­adatai is. A mérleg azt mutat­ja, hogy a termelőszövetkezet 125 millió forintos bevételéből több mint 11 millió a nyere­ség. A nyereségrészesedés mértéke pedig a tagok három­heti fizetésének megfelelő ösz- szeg lesz, mely a korábbi évekhez képest több mint % százalékos emelkedést jelent. — Számítottunk erre a nye­reségrészesedésre — mondja a baromfitelepen dolgozó asz- szonybrigád nevében Lengyel Magdolna —, > az egyesülés, át­szervezés okozta nehézségeket a pénztárcánk is megérezte: az első hónapokban csökkent a kereset. Aztán kezdtünk íel- ívelni, s év vége felé már lát­szott, ahogy javulnak a ter­melési eredmények úgy emel­kedik a mi jövedelmünk is. Be. I. Magyar-Koreai Barátság Tsz A kedvezőtlen időjárás ellenére növekvő terméseredmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents