Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-14 / 38. szám
wZrn 4/?jr V Ksimav 1978. FEBRUAR 14., KEDD A több tudás — életszükséglet A népfront szerepe Pest megye közművelődésében A Hazafias Népfront köz- művelődési munkájának az a legfőbb célja, hogy a társadalom minél több tagja érezze életszükségletének műveltsége ■folyamatos gyarapítását. Munkaközösségek ' E nemes feladat valóra váltása hívta életre a művelődési munkaközösségeket, amelyekből ma már ötven tevékenykedik Pest megyében. Bizonyára sokakban felmerül a gondolat: ugyan mi szükség van a népfrontmozgalom keretén belül a művelődési munkaközösségekre, amikor a tanácsok mellett kulturális bizottság, az üzemekben és termelőszövetkezetekben szintén kulturális bizottság, a művelődési házakban pedig társadalmi vezetőség működik? Ebben az esetben azonban nem illetékes állami és társadalmi szervek újabb bizottságáról, hanem a művelt és művelődni vágyó, a mások művelődését is elősegíteni akaró, társadalmi érdeklődésű emberek közösségéről van szó, akik azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a kulturálódóé ebben az országban valóban tömegessé váljon. Ennek érdekében azon munkálkodnak, hogy a dolgozók sokaságához eljusson népünk és az emberiség múltjának, jelenének minél több haladó szellemi értéke. Feladatuknak tekintik a tanulási, a továbbtanulási, és az olvasási kedv felkeltését, a művelődési igények lehető legjobb kielégítését. Segítenek a szocialista ízlés. életmód, magatartás, az igényes emberi élet általánossá válásában. Egy kiragadott példa a sok közül. Vecsésen a közművelődési munkaközösség munkájának középpontjába a munkásművelődés segítése került. Ennek egyik eredménye, hogy a dolgozók iskolájának tavaly már félszáz hallgatója volt. Jelentős részt vállaltak a Ve- esési ősz programsorozatának megszervezéséből. E fő feladatok mellett állandóan figyelemmel kísérik a nagyközség kulturális életét a lakosság igényeit és keresik azok kielégítésének lehetőségeit. Nagy részük van abban is, hogy a honismereti kör újult erővel kezdett dolgozni. Részletes program alapján folyik a gyűjtés. Ennek keretében fényképeken és diákon örökítették meg a hagyományos szüreti felvonulást, most pedig egy falusi lakodalom, majd pedig a helyi húsvéti népszokások megörökítése szerepel a közeli hetek terveiben. Fórumok A népfrontnak, mint a legszélesebb politikai tömegmozgalomnak, fontos feladata az ismeretterjesztés. Pest megyében tavaly mintegy húszezer ember vett részt ilyen jellegű rendezvényeken. A színes és változatos formák között a fórum jellegű rendezvények bizonyulnak a legeredményesebbnek, amelyen az emberek kérdezhetnek és feleletet kapnak, elz országos célokat helyi tennivalókban fogalmazzák meg közösen, s a tettreváltás lehetőségeit is kidolgozzák. így a helyi igényeknek megfelelően sokhelyütt foglalkoztak és foglalkoznak a terület mező- gazdasági, ipari, környezetvédelmi vagy éppen oktatási kérdéseivel. Másutt fórumokat szerveznek a szolgáltatások, az áruellátás, a háztáji gazdaságok helyzetéről vagy éppen arról rendeznek vitát, hogyan segíthetnék az eddiginél jobban a bejáró munkások kului- rálódását. Példaként ezúttal a szentendreiek ilyen irányú tevékenységét említjük. Vitát rendeznek a város közművelődéséről. Rétegtalálkozót szerveznek a város egészségügyi dolgozóival, tanulóifjúságával, pedagógusaival, nyugdíjasaival, és a városban élő-dolgozó értelmiségiekkel. A hétfő esti eszmecserék keretében találkozót szerveznek márciusban- áprilisban a Pannónia városrész, a Felszabadulás lakótelep, az Izbégi városkörzet, a belváros és az északi városrész lakóival, amelyeken e körzetek fejlesztéséről váltanak mpjd szót. Hasznos kezdeményezések A népfrontmozgalom nem csupán a közművelődés bevált formáit — honismereti körök, kertbarát klubok — támogatja és szorgalmazza. Az évenként meghirdetett króni- kaíró-helytörténeti pályázat nyomán ma már több mint ötszáz pályamű van a Megyei Közművelődési Gyűjteményben. A kertbarát- és kisállattenyésztési körök száma is túlhaladta már a hetvenet. Huszonöt értelmiségi, népfront, illetve népfront-tanácstag klub működik a megyében. A közművelődés bevált formái mellett a népfront felkarol és támogat minden ú), hasznosnak tűnő kezdeményezést. Ilyen volt például a kismamaklubok megalakítása. Ez a mozgalom alig tekinthet vissza két-három esztendőre, ennek ellenére máris tizenhat kismamaklub várja az érdeklődőket. És feltétlenül meg kell említeni az olvasótáborokat. Hogy mi a céljuk? Olvasóvá nevelni elsősorban a munkás- és parasztfiatalokat. Felkelteni bennük az önművelődés igényét. Megtanítani őket a könyvtár használatára. Az olvasással ösztönözni őket a társadalmi valóság megismerésére. És a népfrontmozgalom igen aktívan bekapcsolódott az egyik legújabb közművelődési forma, a Mindenki iskolája szervezésébe is. Az eredmény: az elmúlt tanévben már majd ötezren vettek részt a felnőtt oktatásban, többségükben — hetven százalék — fizikai dolgozók. A dolgok lényege: általánosságok és régi receptek helyett egyre több helyen a jelenlegi valóságnak megfelelő megoldásokat keresnek és találnak is a népfrontbizottságok a közművelődés hatékonyabbá tételére. Prukner Pál AZ ARANY JÁNOS MUZEUM ÉVADNYITÓ TÁRLATA Abonyifestő Nagykőrösön Heiling György abonyi rajztanár festőművész nagykőrösi kiállítása az Arany János Múzeumban tekinthető meg március 27-ig, hétfő kivételével, naponta 10 és IS óra között. Tanulságos Heiling György fejlődése. Kis lépésekkel, de mindig előre haladt. Abonyi Horváth József tanította meg szólni a rajz nyelvén, s hogy mi a festmény, azt a nagykőrösi tanítóképzőben és Szegeden érzékelte Rácz József és Fischer Ernő stúdiumain. Minden alkalmat megragadott, hogy festő legyen, önképzése szívós, önismerete Szigorú. Nyaranta rendszeresen képzi magát zebegényi, gombai művésztelepeken, a Nagy István csoport tagja, végzi a Képző- művészeti Főiskola kiegészítő tagozatát Patay László szakmai irányításával. Nem hanyagolja el tanári tevékenységét sem, diákjai eredményes rajzokkal szerepelnek a Szovjetunióban, Indiában, Svájcban, Kubában. Heiling György első önálló abonyi tárlata után részt vett a pedagógus képzőművészek országos kiállításán, s Itteni sikere révén delegálták a pozsonyi nemzetközi tárlatra is műveit. Heiling György személyiség és típus. Típusa 'megyénk szorgalmas rajztanárainak, mint Chemez Árpád, Somogyi György, Garat Jenő, Radóczy Mária, Pataki Tibor, Kiss Ernő, Somodi László és annyian mások egyre nagyobb erőfeszítéssel és hitellel rohamozzák a festői magaslatokat Heiling György hosszú ideig töprengett, hogy az ábrázolás természetelvűsége közelében maradjon, vagy a jelírás útjáHeiling György: Shakespeare 75. szonettje. Végső búcsú Martsa Istvántól Hétfőn a Farkasréti temetőben vettek végső búcsút Marisa István Érdemes művész, kétszeres Munkácsy-díjas szobrásztól barátai, pályatársai, tisztelői és családjának tagjai. Koszorúkkal övezett ravatalánál elsőként — a Kulturális Minisztérium nevében — Csorba Géza osztályvezető mopdott búcsúztatót: A művésztársak, a Képző- és Iparművész Szövetség és a Művészeti Dolgozók Szakszervezete nevében Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, a kollégák nevében pedig Somogyi János, a szabadfoglalkozású képző- és iparművészek pártszervezetének titkára búcsúzott az elhunyttól, akinek sírját elborították a kegyelet és a megemlékezés virágai. Kutatások támogatása Nem mindennapos pályázatot hirdetett az Építéstudományi Intézet gyakorlati szakembereknek, akik olyan értekezés megírását tervezik, amellyel tudományos fokozatot szerezhetnek. Az esetek többségében e szakembereknek a napi termelő-irányító munka mellett sem idejük, sem módjuk nincs kutatási és fejlesztési eredményeik módszeres feldolgozására, összefoglalására, esetleg újabb vizsgálatok, kísérletek elvégzésére. E gondok megoldására nyújt lehetőséget a pályázat, amely szerint — munkáltatójuk engedélyével — ideiglenesen, általában három hónapon át az Építéstudományi Intézetben, tapasztalt kutatók konzultációs közreműködésével, a vizsgálati berendezések, műszerek igénybe vételével pontosíthatják és dolgozhatják ki fejlesztési elképzelésüket. TV-FIGYELÓ SZÍNHÁZI ESTEK Mahagonny „Ebből is láthatjátok, mire vezet a mértéktelen zabálás, szeretkezés, az erőiszak és az alkohol” — láthatjátok: az ember ösztön-állattá silányul, a valóságos kapcsolatok fellazulnak, a korlátlan szabadság farkassá tesz mindenkit, aztán áldozatul veti az embertelen hatalomnak. Talán így is meg lehetne fogalmazni Bertolt Brecht: Mahagonny tündöklése és bukása című drámájának lényegét. De a lényeg keresésében elszegényedik az alkotás. Brecht műve ennél sokkal több, meséjében gazdagabb, motivációiban, gondolataiban összehasonlíthatatlanul színesebb. Olyan, amilyennek kibomlott Kerényi Imre rendezésében a Madách Színház szombati bemutatóján. Brecht munkássága annak idején nagy színházi kavarodást, heves vitát is kiváltott; elődök nélküli csodabogárnak, legjobb esetben kísérletező zseninek titulálták. Még marxista teoretikusok is — elméletét minden lehető ponton ütköztették Sztanyiszlavszkijéval. Mondván: Sztanyiszlavszkij az emóciókra (érzelmekre) épít, Brecht pedig a rációra (gondolkodásra); az előbbi, színészeitől tökéletes beleélést követel, az utóbbi kívülállást, elidegenítést. A szétválasztás hamis, mert Brecht is megkövetelte a színháztól, hogy az érzelmekre hasson, hogy a színész átélje a játszott figurát. Csakhogy amíg Sztanyiszlavszkij ezt tekintette a színművészet csúcsának, addig Brecht továbblépett: elengedhetetlenül szükségesnek tartotta a kontrollt, hogy a színész és a néző ellenőrizze-, a történelmi igazságnak megfelelö-e, igaz-e, jogos-e az átélt érzelem. Mintegy „elidegenedve” keresse a történet lényegét, gondolkodjon a művészet által kimondott igazságról. Kerényi Imre rendező nem fedezett fel semmi korszakalkotóan újat, „csupán” kitűnő mértékkel alkalmazta Brecht módszerét. Leginkább az elismerésre méltó, hogy a színészek játékában is érvényesíteni tudta a brechti eszközöket, s ez jelentős tartalmi vonatkozás. Miközben a színészek el játszották a valóságos, „hús-vér” figuráBrecht-bemutató a Madách Színházban kát, mintegy saját véleményüket is kifejezve karikírozták az alakokat és a nézőt az eseményeket mérlegelő gondolkodásra késztették. Kitűnőek voltak a külsődleges elidegenítő jegyek is: a zsinórpadlásról belógatott feliratok, a díszletmozgatás. Volt még egy nagyszerű megoldás: amikor a három rosszhírű üzletember megalapítja Mahagonny városát és hívják a munkanélküli, léha életet kedvelőket; hirtelen kicsapódnak a nézőtéri ajtók. Azt várnánk, hogy a tömeg bennünket is a színpadra, Ma- hagonnyba sodor. De nem jön senki... és csönd van a színpadon, döbbenet a nézőtéren. A drámát Mahagonny Opera címmel is játszották már, végül is Brechtet az új típusú opera létrehozása vezette. De olyan szövegkönyvet írt, amely drámaként is teljesértékű alkotás, s egyben a hagyományos librettók karikatúrája. Magasztosság helyett a íealacso- nyodást ábrázolta. Mahagonny, a kelepce városa, alapítói arra szövetkeztek, hogy minden erővel kifosszák a köny- nyű boldogságra áhítozókat. S a városba érkező négy alaszkai favágó éppen emberi gyengesége miatt megy lépre, nemcsak a pénzüket — egy kivételével — életüket is a kelepcében hagyják. A város hatalmasai a gyilkosságtól sem riadnak vissza. Kurt Weill írt zenét a szövegkönyvhöz, nem hagyományos operai muzsikát. Itt a zene nem a szöveget erősíti és lélektani helyzeteket ábrázol, hanem közvetít, magyarázza a szöveget, magatartást kölcsönöz. A Madách Színház előadásában a recitativókat prózában halljuk, de az előadás megőrzi a songokat és a plny-back szalagra rögzített zenére mintegy ráénekelnek a színészek. A produkció leginkább a musicalhoz hasonlít, de annál valamivel jelentősebb a zenei betétek aránya. A színészek stábjából ki kell emelnünk a tizenhárom főiskolást. Kitűnő hátteret teremtenek, s megannyi plasztikus karakterrel szolgálják az előadást. Nem könnyű feladat Brechtet játszani, de már joggal elmondhatjuk, hogy Psota Irén, a legjobb magyar Brecht-színészek egyike, özvegy Hoci- nesze figurájával egészen egyéni megoldást láthatunk tőle. Ez nemcsak a már közmondásossá váló nagyszerű song-éneklésben, hanem a prózajelenetekben is érvényesül. A stílus példája, amikor a favágó kivégzése előtt acsar- kodva harácsol, aztán egy pillanatra csöndes lesz, körbe mutatja a számlát: „Hát senki sem segít”, s mire kiesnénk a jelenet lendületéből, már ismét a pénzéhes perszónát látjuk magunk előtt- Haumann Péter az előadás másik legkiemelkedőbb invenciózus ötletgazdag egyénisége. Jól énekel, karikí- roz, miközben briliánsán formálja meg Hétszentség Mózes pénzsóvár, kéjenc alakját. Az ő szerepe árnyalatokban a leggazdagabb, s nem hagyja veszni egyetlen motívumát sem. Tímár Béla játssza a kulcsfigurát, Jim Mahoney alaszkai favágót. Ez a semmittevés és a tunyaság ellen ösztönösen lázadó, de a jót is rosszul akaró figura méltán válik a kelepce-város áldozatává. Kitűnően megérezte figurája lényegét a hetyke, de mégis érzelmes Jimet találóan formálja meg, sőt egy kicsit túlmutat rajta — a brechti szándéknak megfelelően. Kevéssé látványos Willy, a Cégvezető figurája, de Márton Andrásnak a rendező és a jelmeztervező, Piros Sándor segítségével mégis sikerül egyéniséggé tenni. A Jim szeretőjét megformáló Piros Ildikó teljesítménye viszont sajnos darabokra törte a figurát, s az epikus szerkezetű játék minden jelenetében újra kezdett építeni egy másik Jenny-t. Kellemes külsejével és hangjával is alig tudta feledtetni szerepformálási gyengeségeit. Nehéz feladatot kapott Koltai János, Bertolt Brechtet — efféle narrátorként — kellett megformálnia. Koltainak nem sikerült megtalálni a színpad és a nézőtér összekapcsolásához szükséges megoldásokat. Elismerés illeti Kalocsay Miklóst, aki az előadást mentette meg beugrásával, a szerepet a megbetegedett Paudits Béla helyett játszotta. Jól illeszkedett az együttesbe Dunai Tamás és Gyab- ronka József. Nagy feladatot jelentett Götz Béla díszlettervezőnek a megközelítően húsz színváltozás, de végül sikerült ötletes, a brechti játéknak megfelelő megoldást találnia. Kriszt György BUDAPEST. Aligha választhattak volna jelképesebb járművet a tv munkatársai Budapest felszabadulásának emlékeztetőjéül, mint azt a vénségesen kopott, ám megálla- podottabb éveiben is biztonságosan csörömpölő 55-ös villamost, amely legeslegelőször indult útnak most harminchárom esztendeje. Hol is másutt, mint a Váci út környékén, Újpesten akadtak olyan, pincéjükből föl- tántorgó, ám a vezetékszerelésre kész emberek, akik a forgalom megindítását — mintegy a fegyverek elhozta szabadság szimbólumaként — kötelességüknek érezték. Az 55-ös járatról e vasárnap kora este levetített filmben az egyik közreműködő, Balázs János egykori villamoskalauz emlékezett. Az ő szavai tudatták az első indítás máig megható históriáját, miközben a Váci út mai életéről forgatott, illetőleg a háborúban rögzített képsorok váltakoztak. Csendesen visszatekintő, a nagy szavakat kerülő és éppen ezért szép, tartalmas, az évfordulóhoz méltó kisfiúm volt! Minden kockájából az újrakezdők hite, az üres leveseken, a csontszáraz kenyereken tengődök ereje sugárzott, amely — láthattuk — nemcsak annak a legendás 55-ös- nek a kerekeit lendítette meg, hanem egész útvonalának a látványát is teljességgel újjáformálta. HÉT. A vasárnap esti Hét című riportműsor leginkább közérdekű — nemcsak a budapestieket, hanem a főváros környékén lakó Pest megyeieket is ugyancsak közelről érintő — híradása kétségkívül a Költői kórház kitelepítéséről. illetőleg e kitelepítés következtében kényszerűen végrehajtott egészségügyi átcsoportosításokról forgatott képsor volt. Nem kis figyelem kellett ahhoz, hogy megértsük- melyik osztály hova kerül, kik telepítendők át s merre ebben az immár kormánybiztos által irányított láncolat ban. E ritka bonyolult és ritka nagy felelősséggel járó kórház- csere-folyamat azért nem csak aggaszthatja intézőit és figyelőit, hanem egyben-másban meg is nyugodhatnak az érdekeltek. így például abban, hogy a Költői több tízmilliós értékű berendezését sértetlenül és teljes egészében sikerült áttelepíteni; meg ugyanígy abban, hogy ez az egész balesetsebészeti átszervezés március elejére befejeződik. Az építőipar ily rövid idő alatt ilyen és ekkora átalakításokat még nem produkált; és ugyanígy, az egészségügyi ellátást minden kényszerű hely- változtatás ellenére is folyamatosan biztosító orvosok, asszisztensek is megérdemlik a legőszintébb elismerést és köszönetét. RENDŰRÖK. A fővároson kívül, elsősorban Pest megyében és Borsod megyében teljesítenek szolgálatot a Belügyminisztérium Forradalmi Rendőr Ezredének tagjai. Őket — ezeket a különleges feladatok megoldására különlegesen kiképzett rendőröket — mutatta be Vértessy Sándor riportfilmje a múlt hét végén. A szó legszorosabb értelmében értve izgalmas huszonöt perc volt. hisz’ ég és föld közötti drótkötélen való tovagu- rulást éppen úgy láttunk, mint autós szökevény néhány másodperc alatti elfogását. Közben pedig megtudtuk mindazt, ami e rendőrezred feladatkörébe tartozik, aminek ellátásához ez a valóban nem mindennapi fölkészülés szükséges: kezdve a járőrszolgálattól egészen a repülörablók esetleges lefüleléséig. PAVA. Kurtán-furcsán fejeződött be a legutóbbi Röpülj páva vetélkedő. Még így. napok múltán is rossz érzés visszagondolni arra a nagyhir- telen hozott döntésre, hogy — időhiány miatt — a zsűri nem értékelt, csak szavazott. Két -n,egi-e >Borsod-Abauj-Zemplén és Komárom) bő másfél órás produkcióját csak úgy. szó nélkül hagyni — nagy-nagy méltánytalanság! Valamiképp őket is minősí''*' vellene... Akácz László ra lépjen. Az utóbbit választotta. Elég következetes volt azonban abban, hogy a merész absztrakciók fedezetét megteremtse rajzaiban. Egyéni rajzi megoldással időzik régi kapuknál, Shakespeare 75. szonettjénél — rajzi, festői műfordítással kísérletezik. Ez még kísérlet, nem eredmény, de annak ígérete. Amilyen szerény, amilyen dolgos és következetes Heiling György, képes lesz arra, hogy learassa festői magvetését. Nevezzük meg nyíltan és őszintén azt, ami ma még hiány benne — az abonyi karakter. Nem feledheti, hogy Szőnyit is segítette Zebegény —, Heiling György is csak úgy gyarapodhat, ha felhasználja rajzi motívumaiban Abony gazdag néprajzi forrásait. Egyszóval; ha növeli művészetének helyi értékeit, úgy válhat fokról fokra egyetemessé. Losonci Miklós
