Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

3Mkm ( 1978. FEBRUAR 14., KEDD A Várszínházban Ünnepélyes megnyitó Lehet egyszerűbben is Javaslatok a tanácsi ügyintézés korszerűsítésére Hétfőn, Budapest felszabadu­lásának évfordulóján ünnepé­lyesen megnyitották az újjá­épített Várszínházát, a nem­rég alakult Népszínház ottho­nát. Megnyitóként Hernádi Gyula: Bajcsy-Zsilinszky End­re című művét mutatta be a színház együttese. A díszelő­adáson részt vett Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Maróthy László, a KISZ KB első titkára, Övári Miklós, az MSZMP KB titká­ra, a Politikai Bizottság tag­jai, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, valamint a kormány szá­Koronás főkkel ülni egy- sorban, szokatlan élmény. Vác- szentlászlón a tsz zárszámadó közgyűlésén azonban koránt­sem lehetetlen: a zsámboki asszonyok közül sokan hord­ják még a régi viseletét, s hozzá a kontyra simuló, pará­nyi főkötőt, mely arannyal hímzett virágmintájával mi­niatűr koronaként villan fel itt is, ott is a széksorok fe­lett. Három községből — Val- kóról, Vácszentlászlóról és Zsámbokról — sereglettek ösz- sze a tsz-tagok, az Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet hétfői közgyűlésére, megtelt a résztvevőkkel a művelődési ház nagyterme. A vendégek sorában üdvözölhették Fehér Bélát, a járási pártbizottság első titkárát, Plutzer Miklóst, a gödöllői városi pártbizottság első titkárát, Komáromi Já­nost, a Pest megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét és Kovács Istvánt, a megyei tsz-szövet- ség titkárhelyetteeét. Fajta és vetésidő Furulyás János, a termelő- szövetkezet elnöke az elmúlt esztendő eredményeiről szólva, nem hallgatott a gondokról sem. Az állattenyésztésben el­ért eredményeik kiemelke- dőek; forintban kifejezve ez 65 milliós árbevételt, tejben kifejezve pedig tehenenként 4045 litert jelent. Magyartarka fajtájú tehenészetük létszámá­val is, tejtermelésével is első Pest megyében. Űj, szakosított tehenészéti telepüket már a holstein-fríz és magyartarka fajták keresztezéséből szárma­zó új utódokkal kívánják be­népesíteni, melyektől ismét je­lentős tejhozam-emelkedést várnak. Figyelmet kell azon­ban fordítani a tejtermelési eredmények mellett a növen­dék állatok súlygyarapodására is, a jobb minőségű tömegta­karmányok előállítására s nem utolsósorban a higiéniai és ál­lategészségügyi követelmények maradéktalan betartására. Mindezek együtthatva adhat­ják az ágazat további eredmé­nyeit. A szántóföldi növénykultú­rákat sorra véve a búza ter­mesztéséről szólva az elnök úgy vélte: az, hogy a tervezett hektáronkénti 40 mázsával szemben, átlagosan 44 mázsát takarítottak be búzából, s ez­zel a hozamértékkel járási el­ső helyezést értek el, örven­detes. Elgondolkoztató azon­ban, hogy fajtánként és táb­lánként 37-től 50 mázsányi termésátlagig szóródtak a ho­zamértékek : a kiegyenlítődés, illetve a felívelés ez évi fel­adat lesz a fajta és a vetés­idő pontos megválasztásával. Piacképes minőséget A kukorica termőterületének majd a felét pusztította vad­kár, s a becsült terméskiesés emiatt nem volt csekély; majd 40 vagonnyira rúgott. Gondot okozott a csapadékhiány is a kukoricatáblákon, a gyomirtó szerek nem tudtak kellő mély­ségben a talajba mosódni, így a terület 20 százalékán gyen­gébb volt a vártnál a termés. A tsz szakembereinek azon­ban meggyőződése, hogy mindezek mellett, vagy ezek ellenére is lehet és kell is ezen a vidéken 50 mázsányinál na­mos tagja, a politikai, kultu­rális, társadalmi élet számos ismert személyisége. Megjelent a megnyitón a Budapesten akkreditált diplo­máciai testület több vezetője és tagja. A magyar színház- művészet és művelődés buda­vári új otthonának avatásán ott voltak a szocialista orszá­gok jelentős színházainak ne­ves képviselői. Keddtől, két hétig tartó ün­nepi rendezvénysorozaton 17 produkciót mutatnak be a Bu­davári Palota újonnan re­konstruált épületében. gyobb terméshozamot elérni kukoricából. Jó volt a zöldborsótermés, zökkenőmentes a betakarítás, elsőosztályú a minőség, így nem okozott nehézséget idő­ben átadni a termést a kon­zervgyárnak. Korántsem volt ilyen gondnélküli a gyökér­zöldség értékesítése: közel 10 vagon másodosztályú termény áll eladatlanul mind a mai napig. Ez a tekintélyes zöld­séghalom két gondolatot is sugall: egyrészt, hogy a fel­vásárló vállalatok és a szab­ványok merevségét lenne hasznos oldani, másrészt, hogy számolnia kell a termelőknek azzal: csak minőségi áru piac­képes. A két főágazat, vagyis az alaptevékenység munkájának ismertetése után az elnök rá­tért az ipar tavalyi feladatai­nak, teljesítményeinek taglalá­sára. Az előzetes tervet ugyan száz százalék felett teljesítet­ték, de a vácszentlászlói gumi­üzem rendelési nehézségekkel, a valkői giífhiűzem anyagellá­tási gondokkal küzdött. A fo­lyamatos termelést akadályoz­zák az elhasználódott gépek, sokszor a hiányzó munkaerő. Ellenkező előjellel adódtak rendelési nehézségek a forgá­csoló- és a lakatos üzemekben; itt ugyanis alig tudtak eleget tenni a megrendeléseknek. Az itt dolgozók év végére meg­fölözték a tervezett ötmilliós árbevételt, s hatmillió feletti összeget hoztak a közösnek. S ők csakúgy, mint a zsámboki mozaiküzem dolgozói, vagy a gumiüzemekben tevékenyke­dők, egyképp részt vettek munkacsúcsok idején a nö­vénytermesztés munkálataiban, kint a földeken is. Hímzett bársonykötényeik­kel a repülő, sokszoknyák fe­lett: a zsámboki mozaik­üzem asszonybrigádja, egyet­len eleven, színes csokor. A művelődési ház belső falbur­kolata az ő kezük munkájával van kirakva; a mozaik lapok villódzó-változó színei mint egy vidám ölelés fogják körbe a termet, derűs alaphangot adva a beszélgetésekhez. Fejőbajnok géplakatos — Ügy hírlik, ez évben to­vább gépesítik a paradicsom­termesztést. Lesz ott még szük­ség kézi munkára? Felszikrá­zik a nevetés: — Olyan masi­nát nem lehet gyártani, ame­lyik óvatosabban szedné a pa­radicsomot mint mi. Persze a gépesítés jó dolog, s ha mégis sikerülne minket pótolni a pa­radicsomföldeken, akkor sem maradnánk munka nélkül. A terem másik végén fiata­lok egy csoportja. Modern öl­tönyeik, divatos hajviseletük nem árulja el, ki az ágazat­vezető, a fejő, vagy a gépla­katos. Meglepetés akkor ér, amikor megtudom tőlük: a múlt évi sajtáros fejőverseny második helyezettje Józsa László: szakmáját tekintve géplakatos. — De traktorhoz is van jo­gosítványom — folytatja a fejőverseny győztese — és az állatorvosi kezelésekbe is be­t segítek. A tőgy gyulladásokat i időben észrevenni fontos, hogy ne csökkenjék a tejho­zam. Furcsa lenne, hogy a gépek is, az állatok is egy­képp érdekelnek? Talán csak szokatlan. Az Olasz KP kii6eSi»ttségének látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására február 6-a ég 13-a között hazánk­ban tartózkodott az Olasz Kommunista Párt küldöttsé­ge Giuseppe Chiarante-nak, a Központi Bizottság tagjá­nak vezetésével. Az oktatásügyet tanulmá­nyozó küldöttséget fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az olasz delegáció megbeszélé­seket folytatott Kornidesz Mi­hállyal, a KB osztályvezető­jével, Polinszky Károly okta­tási miniszterrel, Valóban az, de amilyen rit­ka, olyan rokonszenves az ef­féle sokirányú érdeklődés. S mi az, ami a munkájukon kí­vül, az itt körbe álló ifjakat leginkább foglalkoztatja? A tsz fiataljai szenvedélyesen rúgják a labdát, szabad ide­jük nagy része a sportpályán telik. Balogh Zoltán műsze­rész, K. Fodor Tamás háztáji agronómus lelkesen magya­rázzák a labdarúgás szépsé­gét, örömeit. Tóth Katalin mezőgazdasági gépészmérnök ugyancsak huszonéves arcán elnéző mosoly s némi tartóz­kodó fensőbbség. Ö a terme­lőszövetkezet KISZ-titkára, de itt és most inkább a női nemet képviselve derül a fut­ballra j ongáson. Teendők a szervezésben Az ezévi termelési és pénz­ügyi tervet Kolozs László el­nökhelyettes, az alapszabály módosítását dr. Cseri László jogtanácsos terjesztette elő. Az új közgazdasági szabályo­zókat tekintetbe véve a terme-' lőszövetkezet módosította az ágazatok nagyságrendjét, egy­máshoz való arányát. A nö­vénytermesztés hozamait és árbevételét 5 százalékkal kí­vánják emelni az elkövetke­zendőben, az állattenyésztés­ben pedig befejezik még ez évben az új tehenészeti telep építését s emelik az állatlét­számot. Korszerűsítik az üzem- és munkaszervezést, ja­vítják a dolgozók munkakö­rülményeit Az Egyesült Zöldmező több mint 200 milliós termelési ér­tékkel zárta a múlt évet. Tiszta nyeresége 38 millió 685 ezer forint volt. A hatezer hektárnyi terület 1600 tsz-tag- nak ad kenyeret. S ha a ter­vek valóra válnak, az idén még többet hoz majd a hu­szonkét aranykoronát érő ter­Az ügyintézés egyszerűsíté­sével foglalkozó megyei taná­csi határozat előremutatóan ál­lapította meg, hogy a sikeres kezdeményezések, részletered­mények mellett még sok a tennivaló és feladat. Egyebek között: a gyorsabb, tartalma­sabb, szélesebb körű informá­ció és tapasztalatcsere, a ta­nácsok kezdeményező készsé­gének, az egyedi és kollektív javaslatok gyorsabb, érdemibb felkarolása, a kezdeményezé­sek bátorítása, ösztönző szem­lélet kialakítása. Intézkedés — hivatalból A hatékonyabb tapasztalat- és információcsere szükséges­ségét számos tényező indokol­ja. A Magyar Hírlap „Taná­csok fóruma” múlt évi au­gusztus 9-i száma hírt adott például arról, hogy Szolnok me­gyében 1977. július 1-től beve­zetik a használt gépjárművek átírásának leegyszerűsített gya­korlatát. Ennek lényege, hogy a korábban három állami szervnél öt eljárásban lefoly­tatott gyakorlat helyett az ér­dekelt állampolgárok az átí­rással kapcsolatos teendőket egy szervnél egy úttal intézhe­tik el. Pest megyében — a megyei rendőrfőkapitányságnak és a megyei Illeték Hivatalnak együttműködése révén — a szolnoki kezdeményezést meg­előzően már 1977. január 15-én bevezették az átírásnak és az illetékleróvásnak ezt a mód­szerét. Az ügyintézés rendkí­vül meggyorsult. Amíg koráb­ban ez ügyfelenként és eseten­ként mintegy két órát vett igénybe, az utóbbi évben ez az idő 10—15 percre mérséklődött. Az első fél hónapban — amikor az új eljárás még kevésbé volt ismert — 523 ügyfél jelent meg, s a félmérések szerint több mint 900 munkaóra meg­takarítást értek el, a gyakorlat alkalmazása során. Könnyű ki­számítani, hogy éves vonatko­zásban ez az időmegtakarítás milyen előnyt jelentett ügy­félnek és hivatalnak egyaránt. A megkérdezettek csak a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkoz­tak erről a kezdeményezésről. A különböző kezdeményezé­seknek gondosabb felkarolásá­ra is számos tanulságos példá­val szolgálhatunk. Egyszerűsö­dött az idén január 1-től az in­gatlanok megszerzésével kap­csolatos eljárás. Lényege en­nek az, hogy az állampolgár mentesül a külön kérelem meg­írásától, illetékbélyeg lerová­sától, kérelme mellékleteinek beszerzésétől. Helyette mind­ezeket az illetékhivatal — ha úgy tetszik — „hivatalból” végzi el és intézkedik az in­gatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál. Az ál­lampolgárok személyes közre­működése ügyük elintézésében nem mindig indokolt. Sajnos a régi — sokszor formális — gya­korlat még mindig megszokott. Pedig ma már alapvető köve­telmény, hogy az állampolgá­roknak .minél kevesebb feles­legesen keletkezett hivatalos ügyük legyen. Várhatóan e rendelet nyo­mán a népességnyilvántartás­ban, az építéshatósági eljá­rásban, a tanácsi igazgatás egyéb ágazataiban is jelentő­sen növekszik a „hivatalból in­tézett” ügyek száma. Egységes jogszabály Az ingatlanok átírásának most megjelent és jogszabály­ban rendezett gyakorlatát a Pest megyei Tanács már 1976. elején kezdeményezte és a jogszabályhoz hasonlóan rész­letesen kidolgozta a telekköny­vi átírás gyakorlatát. Sajnos, két év telt el azóta és ezen idő alatt mintegy 100 ezer állam­polgár volt kénytelen ügyét a régi módon, körülményesen in­tézni, amikor most íme bebizo­nyosodott, hogy egyszerűen is lehetséges. Bizonyára közrejátszott, a rendelet megjelenésében a te­levízió tavalyi Jogi esetek adá­sainak egyike, amikor az in­gatlanszerző ügyfél a tv-nézők népes táborának mesélte el nem kis kálváriáját arról, hogy mennyi utánjárásába, idővesz­teségbe került, mennyi gondot, bosszúságot okozott neki a te­lekkönyvi átírás lebonyolítása. A nyilvánosság szerepe, a szé­lesebb körű információ tehát jelentős tényező az egyszerűsí­tési célkitűzések mcgvalósitá- I sában. - < — A birtokviszonyok alakulá­sával, a földvédelemmel, az üdülőterületekkel és zártker­tekkel kapcsolatos jogszabá­lyok szokatlanul sokszor szo­rulnak módosításra. Jogos és alaposan indokolt a végrehajtó szerveknek az a kívánsága, hogy egységes, új jogszabály keretében rendezzék ezeket és ne úgy, ahogy mostanában, — adagolva és cseppenként. Ez ugyanis nehezíti a végrehaj­tást és akadályozza az ügyek intézésének leegyszerűsítését. A hivatalból intézett ügyek esetében — a gyakorlat tapasz­talatai szerint — nemcsak az állampolgárok százezreit kí­méljük meg a felesleges papír­munkától, utazástól, különbö­ző, ezzel összefüggő költségek­től, sok esetben bosszúságtól, hanem a jogszabályok megtör. tásának jobb feltételeit is megteremtjük. Hasznos ez te­hát állampolgárnak, ügyinté­zőnek egyaránt. Egyben ez a munkastílus az állami munka demokratizmusának is egyik követelménye, közügy a szó legnemesebb értelmében. Napok helyett órák Az állampolgárok érdekeit, a jó közigazgatási közérzet ki­alakítását szolgálta — egyben a javaslatok helyes fogadására is követendő példa — a megyei és az érdi tanács, valamint a megyei földhivatal összefogása. A megyei földhivatal Érd szék­hellyel 1977. február 15-től Százhalombatta város, Érd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, és Diósd községek lakói ré­szére földhivatali kirendeltsé­get nyitott. A budai járás felsorolt tele­püléseinek földügyeit ettől az időtől kezdve a kirendeltség dolgozói látják el. Havonta mintegy 550—600 beadvány sorsa itt rendeződik. Nem utaztatnak feleslegesen Bu­dapestre évente mintegy 12—15 ezer ügyfelet az egyébként is túlzsúfolt budapesti hivatalok­ba. Maximum 2—3 óra alatt intézik el megnyugtatóan azo­kat az ügyeket, amelyeknek korábban — a legjobb esetben — többszöri beutazással 5—6 nap alatt tettek pontot a vé­gére. Az egyéni kezdeményezése­ket bátorítani kell, jobban fel kell karolni — rendeli el a megyei tanács határozata. Nem egy esetleg új szervezet létrehozásával kell a feladatot megoldani, mert ezzel a taná­csi igazgatás korszerűsítésének, egyszerűsítésének gondját nem oldjuk meg. Ösztönzött ötletek Az egyéni kezdeményezések ébrentartása, ösztönzése, az ötletek, javaslatok teljes fel­dolgozása, a személyi feltételek javítása a gondok megoldásá­nak legnehezebb része. A tapasztalatok szerint ugyanis e munkában résztvevők szá­ma állandóan csökken. Alá­támasztja e megállapítást részben az, hog^ amíg 1968-ban 1400, aÜL. . 1977-ben 315 egyszerűsítési .avaslatot, kezdeményezést tartottak nyil­ván a megyei tanácsnál. Ta­nácsi szervezeten belül ugyan­ekkor ma sincs Kevesebb lehe­tőség az egyszerűsítésre, mint 1968-ban volt. Táplálja ezt a negatív folyamatot a tanácsi apparátusnak nagymérvű, nem csökkenő terhelése, is. Hatéko­nyan és igazán egyszerűsíteni csak az képes, aki maga isme­ri a munka nehezét, aki maga érzi az elkerülhetetlen, bürok­ratikus jelenségeket és ered- i ményesen küzd ellenük. Ezt a küzdelmet azonban valóban nem lehet csak munkaidőben végigvinni, ehhez nem elég ötletek felvetése. Elmélyült, szervező, tervező, a munkaidőn túl is terjedő olyan munka ez, mely az ügy és az emberek gondja iránt érzett magasszin­tű felelősséget tételez fel. Az egyéni kezdeményezések egy idő után már személytelen­né válnak. Szerzőiknek nincs sikerélményük, és anyagilag sem érdekeltek az egyszerűsí­tésben. Joggal kívánkozik ren­dezésre a mai nem ösztönző gyakorlat. A kezdeményező személyét és munkáját meg kell ismerni, törekvéseit min­den vonatkozásban támogatni kell. A Pest megyei Tanács Ha­tósági Kollégiuma a helyi kezdeményezések támogatását ajánlásokkal is segíteni kí­vánja. Ez évi munkaprogram­ja keretében tapasztalatcse­réket javasol és a nyil­vántartások ésszerű csök­kentése érdekében felmérése­ket végez. Reprezentatív mód­szerrel különböző vizsgálatok­ban vesznek részt tagjai, ami­kor nemcsak korszerűbb for­mák megteremtését szorgal­mazzák, hanem a megyei tes­tületek határozatainak végre­hajtását is ellenőrzik. A taná­csi vezetést és az apparátust is — a lehetőségekhez mérten — támogatni kívánják a hatósági munka, az egyszerűsítés célki­tűzéseinek megvalósításában. Arany István, a Pest megyei Tanács Hatósági Kollégiumának titkára mőföld. Bedő Ildikó Idén már 50 millió Tavaly kezdődött a próbaüzem, s az idén már 50 millió kisméretű téglát készítenek az őrbottyáni gyárban. Az automata gépek itt emberi kéz érintése nélkül csinálják meg mindazt, ami a hagyományos téglagyárakban nehéz fizikai munka. Barcza Zsolt felvétele Három falu gazdasága Zöldség és tej a Zöldmezőből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents