Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-12 / 37. szám
Rádiót, hűtőgépet tárolnak Ahol nem örülnek a télnek Rossz út vezet a RAVILL Kereskedelmi Vállalat gödöllői raktártelepére. Az MGI-t elhagyva, a repülőtér felé vezető út szinte járhatatlan, kátyúkon, hóbuckákon keresztül juthatunk csak el a vállalat raktáraiba. A telepen TI agy Lajos, a raktár igazgatója fogad, aki örömmel újságolja, hogy két év alatt sokat fejlődtek. Az óriási raktárakban ezerszám láthatunk hűtőgépet, televíziót, porszívót, rádiót, lemezjátszót, számítógépek adattárolóit. Milliós értékek. Valamennyi példás gondossággal osztályozott; kezelésük óvatos és biztos kezet kíván. A vattakabátban dolgozó nők és férfiak szakavatott mozdulatokkal emelik, hordják a drága .berendezéseket, leheletük fehér füstként gomolyog a levegőben. Itt bizony nem örülnek a télnek. Persze azért melegedési lehetőségük is Van. Lados Mihály profilraktár-vezető tájékoztat arról, hogy minden raktárban egy-egy jól fűthető helyiséget alakítottak ki, s teát is főzhetnek a dolgozók. Elkel a meleg Is, a tea is, hiszen nem panaszkodhatnak munkahiányra. A raktárak területe hét- ézerkétszáz négyzetméter, de a hatvani és az aszódi lerakatta! együtt több mint tízezer. A vállalat a tangazdaságtól bérli a telepet, nem is olcsón. Négyzetméterenként havonta huszonöt forint a díj. Érdekük tehát, hogy minden talpalatnyi helyet jól kihasználjanak, ezt szolgálják a helyi újítások is. A raktártelep legfontosabb feladata az üzlethálózat ellátása, de szállítanak az üzletek nagy raktáraiba közvetlenül is. , A raktár legnagyobb szállítói a Hajdúsági Iparművek, a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Videoton és az Orion. A hazai ellátókon kívül jó kapcsolataik vannak csehszlovák, szovjet, NDK-beli és lengyel vállalatokkal, s akadnak tőkés üzletfeleik is. Néhány adat ízelítőül a iraktártelep forgalmáról. Tavaly novemberben és decemberben kétszáz vagon hazai és 143 vagon importáru érkezett a gödöllői vasútállomásra. Lados Mihály elmondta, hogy a kirakodás nem volt zökkenőmentes; nem volt szerződésük a Volánnal. Az idén már megkötötték, így elkerülik a kötbér fizetését. A nagy raktárból aztán tovább is kell szállítani az árut, számon kell tartani a raktározott dolgokat. Mindehhez huszonegyen vannak, öten közülük gyermekgondozási segélyen. Az áru mozgatásához jó gépek kellenek. S bár munka- körülményeik összességében megfelelőek — női, férfi zuhanyozó, étkezde és egyéb szociális helyiségek könnyítik munkájukat —, de gépparkjuk nem kielégítő. A targoncák fele alig használható. Többen dolgoznak itt az alapító tagok közül ma 1 is. Győréi Imre például 1956 óta van a vállalatnál, s tíz éve került a gödöllői telepre. Elégedett, nem kívánkozik el innét. Hasonlóan vélekedik Pukszler Ferencné is, aki 1970-ben került ide, s a jó légkört dicséri. Nem rossz a fizetés sem. Mindketten kiváló dolgozók, raktárvezetők. Lados Mihály a sportolási lehetőségekről is szólt, meg a készülő új klubhelyiségről. Tavaly aranykoszorús lett szocialista brigádjuk, céljuk továbbra is az, hogy hibátlanul tároljanak, megfelelően kezeljék az árut. Néha ehhez kevés a jóakarat, a raktárak itt-ott beáznak, így csak gondos takargatással óvhatják meg az értékes holmikat. Remélik, hogy a tangazdaság hamarosan rendbehozza a lyukas tetőket. Mitru Mihály Balesetveszély Kié a lépcső? Sok hó hullott a napokban: örülhetnek a téli sportok kedvelői. Bőven nyílik alkalom síelni, korcsolyázni. Persze úgy szeretjük, ha a hegyeken, a pályákon, nem pedig az utcán, a járdán kell csúszkálni. Sok a dolga a házmestereknek, háztulajdonosoknak, s a Városgazdálkodási Vállalatnak, az ő dolguk, hogy megtisztítsák a hótól, jégtől az utcákat, tereket. Feladataikat többnyire ellátják, de akadnak szó szerinti fehér foltok. Ilyen senki földje például a vasútállomásnál a felüljáró is. A meredek lépcsőket még jó időben is nehéz megjárni, nemhogy ilyenkor. Az arra járók csak tapogatózva, centiméterről centiméterre araszolva juthatnak át a sínek fölött és kétségbeesve próbálnak megkapaszkodni a korlátban, nehogy elessenek. Kísérleteiket általában siker koronázza, de már az idén i& történt baj. Vajon kinek lenne dolga tisztán tartani a lépcsőt? M. M. Márciusban lesz Elmarad a Pódium Elmarad a február 13-ára, hétfőre Bujtor István és Madaras József fellépésével meghirdetett Pódium-előadás. Az új időpont március 13., hétfő este hat óra. Hóban is dolgoznak az útépítők Az M—3-as autópálya Rákosvölgye előtt befejeződő szakaszának vízelvezető árkát készítik a Betonútépítő Vállalat dolgozói. A képen: Klódi János és Tóth Bálint a YUMBÓ univerzális munkagéppel. Barcza Zsolt felvétele mm V. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM jfTTr.-vi. fti. .v'V's* 1978. FEBRUAR 12., VASARNAP Általános rendezési terv Harminc évre szóló program Százezer lakosú vonzáskör központja A városfejlesztés mindennapi gondjairól sok szó esett tavaly. A pártbizottság cselekvési programjában, a városi tanács munkatervében, a különböző fórumokon vissza-visz- szatérő téma volt az út- és közműfejlesztés, a lakásépítés, a művelődési központ, a vízellátás, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat. De sokat beszéltünk a közeli és távolabbi jövőről is. Közhely: Gödöllő dinamikusan fejlődik, egyre jobban kibontakoznak a város körvonalai, formálódik a központ, fejlődnek a külterü- telek is. A tanácskozások visz- szaköszöntő észrevétele volt a távlati fejlesztési terv szükségessége, az általános rendezési terv elkészítésének sürgető feladata. Erről beszélgettünk a városi tanácson Bamberger Károly elnökhelyettessel és Marton József műszaki osztályvezetővel. Középfokú település A két szakember egymást kiegészítve foglalta össze a röviden csak ÁRT-nak nevezett, harminc évre programot adó tervezet lényegét. Szavaikból kiderült, hogy a város általános rendezési programja illeszkedik az országos elképzelésekbe. Az ország település- hálózatának fejlesztési tervében, a regionális rendszerben Gödöllő középfokú központként szerepel. A települések tervbeli rangját gazdasági, földrajzpolitikai, vonzáskörzeti jelentőségük határozza meg. Gödöllő kívül esik a budapesti agglomeráció határán, s húsz környező község középfokú ellátásáról kell gondoskodni ma már, s a jövőben még inkább. Milyen feladatok hárulnak egy középfokú központra ? — A város lakóinak és a vonzáskörzet várhatóan mintegy százezer lakosának igényeit kell kielégítenie — válaszolja Marton József. — Igazgatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési tekintetben egyaránt középfokú intézményekkel kell rendelkeznie, így államigazgatási, rendőrségi szervekkel, középfokú pénz- intézményekkel, biztosítóval. Elengedhetetlen a rendelőintézet, kellenek középiskolák, művelődési központ. S természetesen megfelelő kereskedelmi és szolgáltató létesítményekre van szükség. Tudományos alapon — Hogyan igazodik a városi terv a fenti követelményekhez? — Ha alaposan szemügyre vesszük a létező és hiányzó dolgokat, megállapíthatjuk, hogy a városnak sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy valóban középfokú központ legyen — veszi át a szót Bamberger Károly. — Az általános rendezési tervnek azonban nem az a feladata, hogy pontról pontra rögzítse a jövendő beruházások körülményeit, fedezetét, megvalósításának idejét. Csupán arra szolgál, hogy 2010-ig, szigorúan tudományos alapon meghatározza az építendő létesítmények helyét. A város életéhez szükséges iparés intézmény területet jelöl ki és megjelöli a közlekedési, kommunális létesítmények várható helyét, valamint a lakóterületet. Az általános terv keretet ad a rövid és középtávú tervekhez. A két szakember hatalmas térképeket mutat, vaskos tanulmányban lapozgat: az általános rendezési terv elkészítése nagy munkát jelent, s mint megtudtam tőlük, sosem ér véget. Hiszen legutóbb 1974-ben is készült hasonló, s a hamarosan tervezetté váló program sem marad sokáig érintetlen. A fejlődés, a körülmények változása követeli meg, hogy időről időre felülvizsgálják, ellenőrizzék, kiegészítsék a távlati elképzeléseket. Éppen ezért évente szem- ügyre veszik, ötévenként pedig felülvizsgálják, s további öt évvel megtoldják. Csak így lesz folyamatos a tervezés. Az általános tudnivalókon kívül érdemes azonban a konkrétumokat is szemügyre venni. Mi és hová épülhet a vá-* rosban az elkövetkező években? j Üdülő- és zöldterület Bamberger Károly térképet mutat: j — Az általános rendezési terv elkészülte után sorra kidolgozzuk a területi egységek részletes rendezési terveit. Elsőként a városközpont és a VI. ötéves terv többszintes lakásépítkezési terve kerül sorra. Az általános terv kijelöli a magasházak és a kisebb lakóépületek helyét, az üdülő- és zöldterületet. Kevés a helyünk,' Az új intézményeket a város szélére telepítjük, a lakótelepekhez azonban szanálnunk kell. A városközponttól távolabb eső területeken építeni kívánóknak is tudomásul kell venniük, hogy Gödöllő város, s meg kell teremteni a belterület városias jellegét is. Éppen ezért a tanács a csoportos lakásépítkezéseket támogatja. A sor-, átriumos és kisebb társasházak terveit kedvezményesen bocsátjuk az építők rendelkezésére, meggyorsítjuk az engedélyezési eljárásokat. Felülvizsgáljuk a város- központhoz közeli nagyobb telkek és tömbbelsők beépítés} lehetőségeit is. . Lakás és középület S hogy a lakásépítkezésen kívül mire kell még terület? Ezt Marton József sorolta el, korántsem törekedve teljességre: — A középfokú központ funkcióinak ellátásához az elkövetkező harminc évben feltétlenül meg kell valósítani egy sor beruházást. így például a terv kijelöli a tanács, a rendőrkapitányság, a Nemzeti Bank, a posta, a tűzoltólaktanya, az új rendelőintézeti munkaszobák helyét. Később gondoskodni kell a szociális intézmények, az irodaház, a szakközépiskola, a könyvtár területéről. A meglevő és épülő kereskedelmi, szolgáltatási létesítményeken kívül még összesen 3000 négyzetméternyi áruház, bolt, üzlet kell, s a vendéglátóipari létesítményekről vagy a vásárcsarnokról még nem is beszéltünk. Nemcsak ezekről, hanem még sok egyéb dologról sem, hiszen a program szinte kimeríthetetlen. Reméljük, hogy a felülvizsgálatra jogosult szervek mégis hamar a végére érnek, s a program immár tervezetként a város fórumai elé kerülhet. G. Z. Dúvadirtás a város környékén Az Agrártudományi Egyetem kezelésében levő babati vadbiológiai kísérleti vadász- területen, a Gödöllő—Szada— Veresegyház—Erdőkertes— Domony völgy—Fekete-puszta határolta körzetben Phosdrin- nal injektált tojásokat és csalétkeket helyeztek el a kártevő dúvadak kiirtására. Az érintett erdőkben, külön engedély nélkül csak a kijelölt utakon szabad közlekedni, az erdőkön kívül, a külső mező- gazdasági területeken is elővigyázatosság szükséges. A mérgezett csalétekhez, az elhullott vagy szelídnek látszó állatokhoz nyúlni, a csalétkeket elvinni, vagy máshová helyezni szigorúan tilos. Mivel a méreg az emberre és valameny- nyi háziállatra is életveszélyes, a mérgezett területre állatokat kiengedni még felügyelettel sem szabad, s az esetleges mérgezett háziállat tokhoz se nyúljunk. A csalétkek közelében méreg feliratú figyelmeztető táblát helyeztek el, s az injektált tojásokra is ráírták, hogy méreg. Ha valaki a mérgezett helyektől távolabb elhullott ragadozót talál, azonnal jelentse a városi tanácsnál, Babaion Takács István vadőrnél, vagy az Agrártudományi Egyetem «állattani tanszékén. A felhívás április 30-ig érvényes. Kalocsán is sikert arattak Gyermekjátékok a GaSga mentéről hajolnak, ütemes taps biztatja őket további szereplésre, Bankó Gáborné, a Szocialista Kultúráért éremmel kitüntetett asszonykórus tagja jön a színpadra. A gyerekek hozzáfutnak, megfogják a kezét, a színpad közepére vezetik és máris együtt énekelnek. Alighogy elhalkul az ének, a kar- tali, majd a bagi táncosok veszik birtokba a színpadot. Alkalmi zenekar kíséretével járják a guggcst. A gyerekeket nem lehet a színpadról leza- varni: figyelik az öregek táncát, a lépéseiket, a figurákat és ők maguk is táncolni kezdenek. Először félénken, kicsit ügyetlenül, majd egyre merészebben és szebben. Ilyen lehet az igazi táncház, ahol az idősebbek átadják tudásukat a fiataloknak. Vásárhelyi László a mado- csai, a solti, a hajósi, cigándi gyermekcsoportok fellépése után a hévízgyörki gyermek citerazenekar műsorát jelenti be. A kilenctagú citerazenekar Galga menti népdalokat játszik, majd az ismétlést kérő közönségnek rázendítenek a házigazdák nótájára: Kalocsai lányok, isten veletek ... Az autóbusz késő éjszaka érkezik Hévízgyörkre. A művelődési ház előtt szülők csoportja várakozik. A gyerekek mihelyt megtalálják édesanyjukat — mesélni kezdik a nap történetét. — Tudja, édesanyám, milyen szép volt ott minden? Tudja, milyen sok tapsot kaptunk? Olyan sok helyre hívtak bennünket! Fcrcsik Mihály hirdették a Népművészek Színpadának előadását. Vásárhelyi László, a Népművelési Intézet munkatársa üdvözölte a vendégeket: — a Népművészek Színpada az ország legjobb amatőr népi együtteseinek ad alkalmat, hogy az országból összese- reglett szakembereknek, s az érdeklődő közönségnek bemutassák műsorukat, amelyet szakmai vita követ. A mai találkozó azt kívánja megmutatni, hogy az idős népművészek — akik között sokan viselik a népművészet mestere címet —, hogyan, milyen módon adják át művészetüket a mai tizenéveseknek. A drágszéliek Pista lesz a győztes című játéka után a hévízgyörkiek mutatták .be műsorukat. Valamennyi játékukat helyben gyűjtötték a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának segítségével: mintegy száz játék, mondóka, kiszámoló, ráolvasó anyagát őrzik a magnószalagok. A legtöbb játékot Kovács Mihályné Lipták Borbála ismerte és énekelte hangszalagra, játszotta el a felvevőgép kamerája előtt. De segített a gyűjtésben az egész falu, elsősorban az asszonykórus tagjai. Szép volt A színpadon szereplő gyerekek valóban játsszák a játékokat. Nincs lámpalázuk. Énekük természetessége, fegyelmezett, szabad mozgásuk a szakemberek és a nézők elismerését egyaránt elnyerte. Amikor műsoruk végén megmennek, azok is valameny- nyien itt vannak: boldogan nézik izgatott csemetéiket, örülnek a szereplésüknek, annak, hogy a heti rendszeres próbák gyümölcse beérett. Lakó József elmondja: — Mindig szívesen engedjük el a kislányunkat a próbákra. Amikor késő este hazaér, újra elénekli és eljátssza a tanultakat, így aztán mi is ismerjük a csoport tevékenységét. Már többször láttuk őket a színpadon, de azért most is lelkísérjük őket Kalocsára. A kirándulást, a művelődési ház vezetőjének javaslatára, ösz- szekötjük egy kis ismeretszerzéssel. Dunavecsén megnézzük Petőfi szüleinek egykori mészárszékét, amely ma tájmúzeum, Kalocsán pedig felkeressük a Népművészeti Házat. Lesz időnk mindkét látogatásra, hiszen mi előbb megérkezünk, mint a gyerekek. Idős párok — Bagón felvesszük özvegy Máté Istvánnét és Nagy Pali bácsit — tájékoztat dr. Balázs Józsefné. — Innen Kar- talra megyünk, ott csatlakozik hozzánk két idős pár, Be- reczki János és Uröán Andrásáé, .valamint Urbán János a feleségével. A három házaspárt a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportja fedezte fel és a Népművelési Intézet hívta meg Kalocsára. Ök azok. akik még ismerik és eredetiben táncolják a bagi, illetve kartali gnnqós-csárdást. Kalocsán hatalmas plakátok Vasárnap hajnalban csendes á hévízgyörki vasúti megálló. Akik egész héten hajnali három-négy óra között indulnak a főváros gyáraiba, üzemeibe, hogy a hatórai munkakezdést jelző gyári kürt szavára megindítsák gépeiket, ilyenkor még pihennek. Hajnali utasok Az elmúlt vasárnap ügyeletet tartó vasúti alkalmazott nagyon elcsodálkozott, amikor hajnali háromkor rákopogtatták az ablakot. — Kalocsára kérünk jegyet — mondta özvegy Sápi Pálné, Tábik Józsefné, Labáth Ferenc és felesége a többi jegyváltóval együtt. — Mi lesz ott, asszonyok? Talán országos vásár? — kér- i dezte a jegykiadó. — Annál is több! Ott szerepelnek a gyerekeink! Hévízgyörk és Kalocsa között elég nagy a távolság. Hogyan kerülnek oda a • hévízgyörki gyerekek? Dr. Balázs Józsefné, a művelődési ház gyermek népi játék csoportjának vezetője ad feleletet a kérdésre: — Együttesünk harminctagú. Tavaly országosan is kiemelkedő eredményt értünk el. A Magyar Rádió Nótafaiskola műsora országos versenyt hirdetett a megyék hagyományőrző gyermekcsoportjainak, Pest megyét az érdiekkel közösen képviseltük és a második helyet szereztük meg. Díjunk 20 ezer forint volt, s megnőtt a hírünk is. Valószínű, ennek köszönhetjük a meghívást. Amíg dr. Balázsné ezeket elmondja, megérkezik az autóbusz a művelődési ház elé, s a hatalmas Ikarus mellett személygéc'- -»esik sorakoznak; sokan kísérsk el gyermeküket, S akik nem