Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

Rádiót, hűtőgépet tárolnak Ahol nem örülnek a télnek Rossz út vezet a RAVILL Kereskedelmi Vállalat gödöl­lői raktártelepére. Az MGI-t elhagyva, a repülőtér felé vezető út szinte járhatatlan, kátyúkon, hóbuckákon ke­resztül juthatunk csak el a vállalat raktáraiba. A telepen TI agy Lajos, a raktár igazga­tója fogad, aki örömmel újsá­golja, hogy két év alatt sokat fejlődtek. Az óriási raktárakban ezer­szám láthatunk hűtőgépet, te­levíziót, porszívót, rádiót, le­mezjátszót, számítógépek adattárolóit. Milliós értékek. Valamennyi példás gondos­sággal osztályozott; kezelésük óvatos és biztos kezet kíván. A vattakabátban dolgozó nők és férfiak szakavatott mozdulatokkal emelik, hord­ják a drága .berendezéseket, leheletük fehér füstként go­molyog a levegőben. Itt bi­zony nem örülnek a télnek. Persze azért melegedési lehe­tőségük is Van. Lados Mihály profilraktár-vezető tájékoztat arról, hogy minden raktárban egy-egy jól fűthető helyiséget alakítottak ki, s teát is főz­hetnek a dolgozók. Elkel a meleg Is, a tea is, hiszen nem panaszkod­hatnak munkahiányra. A raktárak területe hét- ézerkétszáz négyzetméter, de a hatvani és az aszódi lera­katta! együtt több mint tíz­ezer. A vállalat a tangazda­ságtól bérli a telepet, nem is olcsón. Négyzetméterenként havonta huszonöt forint a díj. Érdekük tehát, hogy min­den talpalatnyi helyet jól ki­használjanak, ezt szolgálják a helyi újítások is. A raktárte­lep legfontosabb feladata az üzlethálózat ellátása, de szál­lítanak az üzletek nagy rak­táraiba közvetlenül is. , A raktár legnagyobb szállí­tói a Hajdúsági Iparművek, a Jászberényi Hűtőgépgyár, a Videoton és az Orion. A hazai ellátókon kívül jó kapcsolataik vannak csehszlovák, szovjet, NDK-beli és lengyel vál­lalatokkal, s akadnak tő­kés üzletfeleik is. Néhány adat ízelítőül a iraktártelep forgalmáról. Ta­valy novemberben és decem­berben kétszáz vagon hazai és 143 vagon importáru érkezett a gödöllői vasútállomásra. Lados Mihály elmondta, hogy a kirakodás nem volt zökke­nőmentes; nem volt szerződé­sük a Volánnal. Az idén már megkötötték, így elkerülik a kötbér fizetését. A nagy rak­tárból aztán tovább is kell szállítani az árut, számon kell tartani a raktározott dol­gokat. Mindehhez huszon­egyen vannak, öten közülük gyermekgondozási segélyen. Az áru mozgatásához jó gé­pek kellenek. S bár munka- körülményeik összességében megfelelőek — női, férfi zu­hanyozó, étkezde és egyéb szociális helyiségek könnyítik munkájukat —, de géppark­juk nem kielégítő. A targon­cák fele alig használható. Többen dolgoznak itt az alapító tagok közül ma 1 is. Győréi Imre például 1956 óta van a vállalatnál, s tíz éve került a gödöllői telepre. Elé­gedett, nem kívánkozik el in­nét. Hasonlóan vélekedik Pukszler Ferencné is, aki 1970-ben került ide, s a jó légkört dicséri. Nem rossz a fizetés sem. Mindketten kiváló dolgo­zók, raktárvezetők. Lados Mihály a sportolási lehetőségekről is szólt, meg a készülő új klubhelyiségről. Tavaly aranykoszorús lett szocialista brigádjuk, céljuk továbbra is az, hogy hibátla­nul tároljanak, megfelelően kezeljék az árut. Néha ehhez kevés a jóakarat, a raktárak itt-ott beáznak, így csak gon­dos takargatással óvhatják meg az értékes holmikat. Re­mélik, hogy a tangazdaság hamarosan rendbehozza a lyukas tetőket. Mitru Mihály Balesetveszély Kié a lépcső? Sok hó hullott a napokban: örülhetnek a téli sportok ked­velői. Bőven nyílik alkalom síelni, korcsolyázni. Persze úgy szeretjük, ha a hegyeken, a pályákon, nem pedig az ut­cán, a járdán kell csúszkálni. Sok a dolga a házmesterek­nek, háztulajdonosoknak, s a Városgazdálkodási Vállalat­nak, az ő dolguk, hogy meg­tisztítsák a hótól, jégtől az ut­cákat, tereket. Feladataikat többnyire ellátják, de akadnak szó szerinti fehér foltok. Ilyen senki földje például a vasút­állomásnál a felüljáró is. A meredek lépcsőket még jó időben is nehéz megjárni, nemhogy ilyenkor. Az arra já­rók csak tapogatózva, centi­méterről centiméterre araszol­va juthatnak át a sínek fö­lött és kétségbeesve próbálnak megkapaszkodni a korlátban, nehogy elessenek. Kísérletei­ket általában siker koronázza, de már az idén i& történt baj. Vajon kinek lenne dolga tisztán tartani a lépcsőt? M. M. Márciusban lesz Elmarad a Pódium Elmarad a február 13-ára, hétfőre Bujtor István és Ma­daras József fellépésével meg­hirdetett Pódium-előadás. Az új időpont március 13., hétfő este hat óra. Hóban is dolgoznak az útépítők Az M—3-as autópálya Rákosvölgye előtt befejeződő szaka­szának vízelvezető árkát készítik a Betonútépítő Vállalat dol­gozói. A képen: Klódi János és Tóth Bálint a YUMBÓ univer­zális munkagéppel. Barcza Zsolt felvétele mm V. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM jfTTr.-vi. fti. .v'V's* 1978. FEBRUAR 12., VASARNAP Általános rendezési terv Harminc évre szóló program Százezer lakosú vonzáskör központja A városfejlesztés mindenna­pi gondjairól sok szó esett ta­valy. A pártbizottság cselekvé­si programjában, a városi ta­nács munkatervében, a kü­lönböző fórumokon vissza-visz- szatérő téma volt az út- és közműfejlesztés, a lakásépítés, a művelődési központ, a vízel­látás, a kereskedelmi és szol­gáltató hálózat. De sokat be­széltünk a közeli és távolab­bi jövőről is. Közhely: Gödöl­lő dinamikusan fejlődik, egy­re jobban kibontakoznak a vá­ros körvonalai, formálódik a központ, fejlődnek a külterü- telek is. A tanácskozások visz- szaköszöntő észrevétele volt a távlati fejlesztési terv szüksé­gessége, az általános rende­zési terv elkészítésének sür­gető feladata. Erről beszél­gettünk a városi tanácson Bamberger Károly elnökhe­lyettessel és Marton József mű­szaki osztályvezetővel. Középfokú település A két szakember egymást kiegészítve foglalta össze a rö­viden csak ÁRT-nak nevezett, harminc évre programot adó tervezet lényegét. Szavaikból kiderült, hogy a város általá­nos rendezési programja il­leszkedik az országos elképze­lésekbe. Az ország település- hálózatának fejlesztési tervé­ben, a regionális rendszerben Gödöllő középfokú központ­ként szerepel. A települések tervbeli rangját gazdasági, földrajzpolitikai, vonzáskörze­ti jelentőségük határozza meg. Gödöllő kívül esik a buda­pesti agglomeráció határán, s húsz környező község középfo­kú ellátásáról kell gondoskod­ni ma már, s a jövőben még inkább. Milyen feladatok há­rulnak egy középfokú köz­pontra ? — A város lakóinak és a vonzáskörzet várhatóan mint­egy százezer lakosának igé­nyeit kell kielégítenie — vá­laszolja Marton József. — Igazgatási, egészségügyi, okta­tási, közművelődési tekintet­ben egyaránt középfokú intéz­ményekkel kell rendelkeznie, így államigazgatási, rendőrsé­gi szervekkel, középfokú pénz- intézményekkel, biztosítóval. Elengedhetetlen a rendelőinté­zet, kellenek középiskolák, mű­velődési központ. S természe­tesen megfelelő kereskedelmi és szolgáltató létesítményekre van szükség. Tudományos alapon — Hogyan igazodik a váro­si terv a fenti követelmények­hez? — Ha alaposan szemügyre vesszük a létező és hiányzó dolgokat, megállapíthatjuk, hogy a városnak sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy valóban középfokú központ legyen — veszi át a szót Bamberger Ká­roly. — Az általános rendezé­si tervnek azonban nem az a feladata, hogy pontról pont­ra rögzítse a jövendő beruhá­zások körülményeit, fedezetét, megvalósításának idejét. Csu­pán arra szolgál, hogy 2010-ig, szigorúan tudományos ala­pon meghatározza az építen­dő létesítmények helyét. A város életéhez szükséges ipar­és intézmény területet jelöl ki és megjelöli a közlekedési, kommunális létesítmények vár­ható helyét, valamint a lakó­területet. Az általános terv keretet ad a rövid és közép­távú tervekhez. A két szakember hatalmas térképeket mutat, vaskos ta­nulmányban lapozgat: az ál­talános rendezési terv elkészí­tése nagy munkát jelent, s mint megtudtam tőlük, sosem ér véget. Hiszen legutóbb 1974-ben is készült hasonló, s a hamarosan tervezetté váló program sem marad sokáig érintetlen. A fejlődés, a kö­rülmények változása követeli meg, hogy időről időre felül­vizsgálják, ellenőrizzék, kiegé­szítsék a távlati elképzelése­ket. Éppen ezért évente szem- ügyre veszik, ötévenként pe­dig felülvizsgálják, s további öt évvel megtoldják. Csak így lesz folyamatos a terve­zés. Az általános tudnivalókon kívül érdemes azonban a konk­rétumokat is szemügyre ven­ni. Mi és hová épülhet a vá-* rosban az elkövetkező évek­ben? j Üdülő- és zöldterület Bamberger Károly térképet mutat: j — Az általános rendezési terv elkészülte után sorra ki­dolgozzuk a területi egységek részletes rendezési terveit. El­sőként a városközpont és a VI. ötéves terv többszintes la­kásépítkezési terve kerül sor­ra. Az általános terv kijelöli a magasházak és a kisebb lakó­épületek helyét, az üdülő- és zöldterületet. Kevés a helyünk,' Az új intézményeket a város szélére telepítjük, a lakótele­pekhez azonban szanálnunk kell. A városközponttól távo­labb eső területeken építeni kívánóknak is tudomásul kell venniük, hogy Gödöllő város, s meg kell teremteni a bel­terület városias jellegét is. Ép­pen ezért a tanács a csopor­tos lakásépítkezéseket támo­gatja. A sor-, átriumos és ki­sebb társasházak terveit ked­vezményesen bocsátjuk az épí­tők rendelkezésére, meggyor­sítjuk az engedélyezési eljárá­sokat. Felülvizsgáljuk a város- központhoz közeli nagyobb tel­kek és tömbbelsők beépítés} lehetőségeit is. . Lakás és középület S hogy a lakásépítkezésen kívül mire kell még terület? Ezt Marton József sorolta el, korántsem törekedve teljesség­re: — A középfokú központ funkcióinak ellátásához az el­következő harminc évben fel­tétlenül meg kell valósítani egy sor beruházást. így példá­ul a terv kijelöli a tanács, a rendőrkapitányság, a Nemzeti Bank, a posta, a tűzoltólakta­nya, az új rendelőintézeti munkaszobák helyét. Később gondoskodni kell a szociális intézmények, az irodaház, a szakközépiskola, a könyvtár területéről. A meglevő és épü­lő kereskedelmi, szolgáltatási létesítményeken kívül még összesen 3000 négyzetméternyi áruház, bolt, üzlet kell, s a vendéglátóipari létesítmények­ről vagy a vásárcsarnokról még nem is beszéltünk. Nemcsak ezekről, hanem még sok egyéb dologról sem, hiszen a program szinte kime­ríthetetlen. Reméljük, hogy a felülvizsgálatra jogosult szer­vek mégis hamar a végére ér­nek, s a program immár ter­vezetként a város fórumai elé kerülhet. G. Z. Dúvadirtás a város környékén Az Agrártudományi Egye­tem kezelésében levő babati vadbiológiai kísérleti vadász- területen, a Gödöllő—Szada— Veresegyház—Erdőkertes— Domony völgy—Fekete-puszta határolta körzetben Phosdrin- nal injektált tojásokat és csa­létkeket helyeztek el a kárte­vő dúvadak kiirtására. Az érintett erdőkben, külön engedély nélkül csak a kijelölt utakon szabad közlekedni, az erdőkön kívül, a külső mező- gazdasági területeken is elővi­gyázatosság szükséges. A mér­gezett csalétekhez, az elhullott vagy szelídnek látszó álla­tokhoz nyúlni, a csalétkeket elvinni, vagy máshová helyez­ni szigorúan tilos. Mivel a mé­reg az emberre és valameny- nyi háziállatra is életveszé­lyes, a mérgezett területre ál­latokat kiengedni még fel­ügyelettel sem szabad, s az esetleges mérgezett háziállat tokhoz se nyúljunk. A csalétkek közelében mé­reg feliratú figyelmeztető táb­lát helyeztek el, s az injektált tojásokra is ráírták, hogy mé­reg. Ha valaki a mérgezett he­lyektől távolabb elhullott ra­gadozót talál, azonnal jelentse a városi tanácsnál, Babaion Takács István vadőrnél, vagy az Agrártudományi Egyetem «állattani tanszékén. A felhí­vás április 30-ig érvényes. Kalocsán is sikert arattak Gyermekjátékok a GaSga mentéről hajolnak, ütemes taps biztat­ja őket további szereplésre, Bankó Gáborné, a Szocialista Kultúráért éremmel kitünte­tett asszonykórus tagja jön a színpadra. A gyerekek hozzá­futnak, megfogják a kezét, a színpad közepére vezetik és máris együtt énekelnek. Alig­hogy elhalkul az ének, a kar- tali, majd a bagi táncosok ve­szik birtokba a színpadot. Al­kalmi zenekar kíséretével jár­ják a guggcst. A gyerekeket nem lehet a színpadról leza- varni: figyelik az öregek tán­cát, a lépéseiket, a figurákat és ők maguk is táncolni kez­denek. Először félénken, ki­csit ügyetlenül, majd egyre merészebben és szebben. Ilyen lehet az igazi táncház, ahol az idősebbek átadják tudásu­kat a fiataloknak. Vásárhelyi László a mado- csai, a solti, a hajósi, cigándi gyermekcsoportok fellépése után a hévízgyörki gyermek citerazenekar műsorát jelenti be. A kilenctagú citerazenekar Galga menti népdalokat ját­szik, majd az ismétlést kérő közönségnek rázendítenek a házigazdák nótájára: Kalocsai lányok, isten veletek ... Az autóbusz késő éjszaka érkezik Hévízgyörkre. A mű­velődési ház előtt szülők cso­portja várakozik. A gyerekek mihelyt megtalálják édesany­jukat — mesélni kezdik a nap történetét. — Tudja, édesanyám, mi­lyen szép volt ott minden? Tudja, milyen sok tapsot kap­tunk? Olyan sok helyre hív­tak bennünket! Fcrcsik Mihály hirdették a Népművészek Színpadának előadását. Vá­sárhelyi László, a Népművelé­si Intézet munkatársa üdvö­zölte a vendégeket: — a Népművészek Színpada az or­szág legjobb amatőr népi együtteseinek ad alkalmat, hogy az országból összese- reglett szakembereknek, s az érdeklődő közönségnek bemu­tassák műsorukat, amelyet szakmai vita követ. A mai találkozó azt kívánja megmu­tatni, hogy az idős népmű­vészek — akik között sokan viselik a népművészet mes­tere címet —, hogyan, milyen módon adják át művészetüket a mai tizenéveseknek. A drágszéliek Pista lesz a győztes című játéka után a hévízgyörkiek mutatták .be műsorukat. Valamennyi játé­kukat helyben gyűjtötték a Magyar Tudományos Akadé­mia népzenekutató csoportjá­nak segítségével: mintegy száz játék, mondóka, kiszámoló, ráolvasó anyagát őrzik a mag­nószalagok. A legtöbb játékot Kovács Mihályné Lipták Bor­bála ismerte és énekelte hangszalagra, játszotta el a felvevőgép kamerája előtt. De segített a gyűjtésben az egész falu, elsősorban az asszony­kórus tagjai. Szép volt A színpadon szereplő gye­rekek valóban játsszák a já­tékokat. Nincs lámpalázuk. Énekük természetessége, fe­gyelmezett, szabad mozgásuk a szakemberek és a nézők elismerését egyaránt elnyerte. Amikor műsoruk végén meg­mennek, azok is valameny- nyien itt vannak: boldogan nézik izgatott csemetéiket, örülnek a szereplésüknek, an­nak, hogy a heti rendszeres próbák gyümölcse beérett. Lakó József elmondja: — Mindig szívesen engedjük el a kislányunkat a próbákra. Amikor késő este hazaér, új­ra elénekli és eljátssza a ta­nultakat, így aztán mi is is­merjük a csoport tevékenysé­gét. Már többször láttuk őket a színpadon, de azért most is lelkísérjük őket Kalocsára. A kirándulást, a művelődési ház vezetőjének javaslatára, ösz- szekötjük egy kis ismeretszer­zéssel. Dunavecsén megnéz­zük Petőfi szüleinek egykori mészárszékét, amely ma táj­múzeum, Kalocsán pedig fel­keressük a Népművészeti Há­zat. Lesz időnk mindkét láto­gatásra, hiszen mi előbb meg­érkezünk, mint a gyerekek. Idős párok — Bagón felvesszük özvegy Máté Istvánnét és Nagy Pali bácsit — tájékoztat dr. Ba­lázs Józsefné. — Innen Kar- talra megyünk, ott csatlako­zik hozzánk két idős pár, Be- reczki János és Uröán And­rásáé, .valamint Urbán János a feleségével. A három házas­párt a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató cso­portja fedezte fel és a Nép­művelési Intézet hívta meg Kalocsára. Ök azok. akik még ismerik és eredetiben táncol­ják a bagi, illetve kartali gnnqós-csárdást. Kalocsán hatalmas plakátok Vasárnap hajnalban csendes á hévízgyörki vasúti megálló. Akik egész héten hajnali há­rom-négy óra között indulnak a főváros gyáraiba, üzemei­be, hogy a hatórai munkakez­dést jelző gyári kürt szavára megindítsák gépeiket, ilyenkor még pihennek. Hajnali utasok Az elmúlt vasárnap ügyele­tet tartó vasúti alkalmazott nagyon elcsodálkozott, amikor hajnali háromkor rákopogtat­ták az ablakot. — Kalocsára kérünk jegyet — mondta özvegy Sápi Pálné, Tábik Józsefné, Labáth Ferenc és felesége a többi jegyváltóval együtt. — Mi lesz ott, asszonyok? Talán országos vásár? — kér- i dezte a jegykiadó. — Annál is több! Ott sze­repelnek a gyerekeink! Hévízgyörk és Kalocsa kö­zött elég nagy a távolság. Ho­gyan kerülnek oda a • hévíz­györki gyerekek? Dr. Balázs Józsefné, a mű­velődési ház gyermek népi já­ték csoportjának vezetője ad feleletet a kérdésre: — Együttesünk harminc­tagú. Tavaly országosan is kiemelkedő eredményt értünk el. A Magyar Rádió Nótafa­iskola műsora országos ver­senyt hirdetett a megyék ha­gyományőrző gyermekcsoport­jainak, Pest megyét az ér­diekkel közösen képviseltük és a második helyet szereztük meg. Díjunk 20 ezer forint volt, s megnőtt a hírünk is. Valószínű, ennek köszönhet­jük a meghívást. Amíg dr. Balázsné ezeket elmondja, megérkezik az autóbusz a művelődési ház elé, s a hatalmas Ikarus mel­lett személygéc'- -»esik sora­koznak; sokan kísérsk el gyermeküket, S akik nem

Next

/
Thumbnails
Contents