Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-12 / 37. szám
1978. FEBRUAR 12., VASARNAP Skandináv stílus Közös magyar—finn bútortervezés Ésszerű-e beépített bútorok mellett fehérneműt, felsőruhát a lakószoba szekrénysorában tartani? — a kérdésre határozott nemmel /eleinek a korszerűséget szem előtt tartó bútortervezők. A gyakor latiasság is azt sugallja, hogy lehetőség szerint száműzzék a lakószobákból az akasztós rész miatt 60 centiméter mélységet is igénylő testes szekrényfalakat. A külföldi példák is igazolják, hogy keskenyebb szekrényfalak beállításával célszerűbben rendezhetők el az úgynevezett kényelmi bútorok, s tágasabb mozgástér nyílik az amúgy- sem túl nagyra méretezett házgyári lakásokban. E szempontok vezetik a már gyakorlati megvalósítás útját járó közös magyar— finn bútortervezést. Mivel a közös tervezésű bútorokat elsősorban a beépített szekrényekkel ellátott házgyári lakásokba szánják, jelentős részük pedig exportra készül majd, az iparművészek úgy ítélték meg, hogy az új típusú bútoroknak nem kell ruhatárolási /feladatokat is betölteniük. A közös tervezésű szekrényfalak mintadarabjai várhatóan május végéig készülnek el az arra felkért hazai gyárakban. A tervezők bíznak abban, hogy a magyar piac megbarátkozik a gyakorlatiasabb igényű, egyszerűbb skandináv ízlésirányzatot követő bútorokkal, amelyeket a tervek szerint az őszi BNV-n mutatnak majd be. A hazai kereslet kialakulásának azonban alapvető feltétele, hogy a beépített szekrényekben legyen elegendő hely, s ne kelljen további ruhatároló bútorokat .beállítani a lakószobákba. A magyar—finn bútoripari kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó elképzelések szerint a magyar ipar gyártja majd a szekrényfalakat, s finn gyárakban készülnek a hozzájuk illő kárpitozott garnitúrák, amelyeket együttesen értékesítenek majd külföldi piacokon is. Szabad szombatos kisdiákok Ajándéknaphoz hasznos időtöltést! Szabad szombat. Első hal lásra több pihenést, kikapcsolódást, szabad időt, szórakozást jelent. A termelő üzemek, vállalatok, különböző intézmények mellett immár két esztendeje, az 1976—77-es tanév kezdete óta az általános iskolák alsótagozatán is áttértek a 11 napos oktatási ciklusra, ami annyit jelent, minden második szombaton nincs tanítás, az alsósok is szabad szombatosok. Ez az iskolai szabadnap a nagy szabad szombattal esik egybe. De felmerül a kérdés: mit csinál az a gyerek, akinek a szülei dolgoznak? Milyen szórakozási, művelődési lehetőségeket nyújt az iskola, a község, a város a szabad szombatos alsótagozatosoknak? Gondolnak-e egyáltalán rájuk? Pedagógusok a megmondhatói, amennyi sok jót jelent az iskolának, a családnak a szabad szombat, annyi problémát is felvet Legyenek otthon ? Tahitótfalu sajátos arculatú község, mondhatjuk úgy is, egy kicsit még zárt település. Agglomerációs gondok nincsenek, az alsótagozatba járó gyerekek szüleinek a többsége községben dolgozik, persze azért itt is van már sok ingázó család, de azért a falu mégsem hasonlítható össze a járás olyan községeivel, mint Pomáz, vagy Budakalász. A község körzeti általános iskolájának alsótagozatán 172 gyerek tanul. Négy tanuló- csoport van itt helyben, kettő pedig Kisorosziban. A három alsós napközis csoport a szabad szombaton, a 11 napos ciklus végén nem üzemel. — A szülők nem igénylik a gyerek szombati foglalkoztatását, ellátását — mondja Kovács Gyula igazgató. — Tavaly nyáron a szünidőben szerveztünk napközis csoportot, de két hét elteltével a gyerekek lemorzsolódtak. Az alsótagoAZ AGROTROSZT ÍGÉRI Gazdagabb lesz a gépkínálat Traktorok és pótkocsik, érkeznek a kombájnok A tavalyinál jobb, magasabb színvonalú és választékában is gazdagabb gépkínálatra számíthatnak idén a mezőgazda- sági termelők — mint arról az AGROTRÖSZT illetékesei tájékoztatást adtak. Tavaly termelői áron számolva 11,4 milliárd forint értékű gép, mezőgazdasági jármű és műszaki berendezés talált gazdára, idén csaknem 16 milliárd forint értékű készletből válogathatják ki a gazdaságok a számukra legmegfelelőbb gépeket, eszközöket. örvendetes, hogy idén először valamennyi traktorosztály gépei megvásárolhatók; az AGROTRÖSZT a 120 és a 180 lóerős vontatókból is megfelelő készlettel rendelkezik. (Ezek a típusok évekig a hiánycikkek listáján voltak.) Összesen 6500 traktort szerez be az idén az AGROTRÖSZT, és további 2900 vontató vár máris a raktárakban eladásra, ez az idei nyitó készlet általában az MTZ— 8—0-ás, a Rába-Steiger és , a Rába—180-as gépekből álL A növekvő teljesítményű traktorokhoz nagyobb pótjco- csikra van szükség, ezeket is biztosítja a kereskedelem. összesen 5000 pótkocsit szereznek be á hazai és a külföldi gyártóktól, s további 4000 van raktáron. Ez a kilencezres készlet mindenképpen elegendő lesz a mezőgazdasági szállító park megfelelő fejlesztéséhez. Kétezeregyszáz arató-cséplő érkezik külföldről az AGROTRÖSZT megrendelésére, további 700 van raktáron. A kukoricabetakarító adapterekből — ezeket szerelik fel a kombájnokra a kukoricabetakarítási szezonban — szintén kielégítik a megrendelőket, mintegy 1500 adapter vár majd eladásra. A szárító berendezésekre szóló megrendeléseket is visszaigazolják, s a talajművelő eszközökből általában igény szerinti a kínálat. Hiány lesz ellenben burgonyaültető gépekből a tavaszi szezonban. A kereskedelem nagy erőfeszítéseket tett import biztosítására, de a teljes igényt mégsem sikerült fedezni. A legnagyobb gond: sem az önjáró, sem a traktorra szerelt rakodógépekből nincs elegendő a raktárakban és a következő hónapokban sem változik a helyzet. 1 zaton a délutáni foglalkozásokat, vetélkedőket, túrákat, a 11 nap alatt bonyolítjuk le, a szabad szombatokat a gyerekek otthon töltik a családban. Véleményem szerint nem lenne célszerű, ha szombatonként újra csak az iskolába, az iskolai környezetbe hoznánk vissza a különböző foglalkozásokra a gyerekeket. Más intézmény a községben pedig nem tud megfelelő programot biztosítani a kicsiknek. A művelődési házban van egy színház- és moziterem rögzített székekkel, de filmelőadást mozigépész híján már hónapok óta nem tartottak. Komolyabb szakkörök, kiscsoportok szervezésére, működtetésére sincs ott hely és lehetőség. Igaz, a könyvtár eredményesen dolgozik. Segítenek, játszanak Bemegyünk a negyedikesek osztályába és gyors statiszti- tikát készítünk: tizenöt gyereknek a szülei ugyancsak szabad szombafosak, öt tanulóé éppen akkor dolgozik. Az utóbbiak közül Csizmadia Tünde elmeséli, mit csinált az elmúlt szabadnapon: — Hároméves a kistestvérem, én vigyázok rá, amíg a szüleim dolgoznak. Segítettem takarítani, délután a Nők Lapját olvastam és játszottam a testvéremmel. Rokosinyi Kati szülei délután négy óra tájban érnek haza, reggel a kislány beágyaz, takarít, délben ebédet melegít magának. Azok a gyerekek, akik a szüleikkel töltik a szabadnapot, segítenek a háztartásban, tévét néznek, játszanak. A munkára nevelés szempontjából valóban célszerű befogni a gyerekeket egy kis munkára, a tévénézés, a játék, az olvasás is hasznos időtöltés, de vajon elegendő-e? A gyerekek közül mindössze Bor Zoli számol be egyéb programról is: — Mi Pestre is járunk rendszeresen. Többször voltunk a Fővárosi Nagycirkuszban, a Kamara Varietében, az Erkel Színházban. A második osztályban mosolyt fakasztó választ ad az egyik kisfiú arra a kérdésre, hogy mit csinál otthon: — Játszom. — Kivel? — Hát a kutyámmal. Persze aztán kiderül, hogy anyuka is otthon van, sőt amikor hó van, elmegy a kisfiúval szánkózni is, de a pöttömnyi legényke büszkén újságolja, hogy az anyu nem mer felülni a szánkóra, mert fél. Adamek Andrea egyedül van otthon, a másik kislányt pedig a nagymama neveli, mert a szülők elváltak. Az édesanyja néha meglátogatja őket, de arra nem emlékszik, mikor látta utoljára az apját Szegényes program — Segítek a mamának — mondja —■, mosogatok, porI szívózok, és játszani is szoktam. Otthon vagyok, nem me- ■ gyek sehova. Természetes, a gyerekek e rövid beszélgetés során nem adtak teljes képet a családok szabad szombatjáról. A községben sok gépkocsi van, bizonyára Bor Zoliékon kívül más családok is kocsiba ülnek, kirándulnak, utaznak, különböző programokat szerveznek. Messzemenő következtetéseket sem lehet leyonni a tahitótfalui példákból. Az mindenképpen elgondolkoztató azonban, hogy a szabad szombatokon csak a házi munkában segít, tévét néz és játszik a gyerekek többsége. Mintha csak porszívó és tévékészülék lenne otthon, meg elmosásra váró edény. Ennél azért többre lenne szükség. Kiss György Mihály Tavaszi átadás Már tető alatt van és a belső munkálatokon dolgozik a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ építőbrigádja Pest megye egyik legnagyobb ABC-áruházában. A Dabas centrumában épülő 1060 négyzetméteres áruházat májusban adják át. Azután az építőbrigád megkezdi a 2000 négyzetméteres iparcikk-áruház kivitelezését is. Ezt 1979-re készítik eL Felvételünkből már ízelítőt kaphatunk a modern, mutatós ABC külső képéről. : Halmágyi Péter felvétele 1 Elrepült — visszaszállna Vallomás Dömsödről, a szülőfaluról Lehet annak vagy hat esztendeje, hogy írtunk egy sima kertben, üveg alatt függő újságkivágásról, ami Dömsöd tanácselnöke hivatali szobájának falát díszíti. Mivel azóta sok olvasónk már elfelejthette, az újak nem is emlékezhetnek rá, röviden megismételjük: a Vasárnapi Újság 1941. május 15-i számában megjelent „Repülés Dömsödön, 1794-ben” című cikk olvasható az üveg alatt. Az egykori Mercurius Hungaricust idézi, amely uöm- södi csodás érdekességről számol be: „... egy kádár mesterember magának igen vékony fenyőfa deszka-szárnyat formálván és azt valami vékony vászonnal bévonván a repülést megpróbálta. És olyan szerencsés volt benne, hogy első próbájának alkalmatosságával is a réteken egy szénaboglyáról sas módra repdesett. Azután pedig magas fák tetején is hasonló szerencsével repdesett. Némelyektől szárnyas embernek csúfoltat- ván megharagudott, szárnyait összerontotta, felfogadta, hogy többet repülni nem fog.” Levelet hozott a posta Közöltük ezt a majd kétszáz éves híradást, utalva arra, hogy a berámázott újságkivágást özvegy Fehér Imréné, született Kovács Julianna, Dömsödről elszármazott Budapesten élő, igen idős asszony küldte ajándékba szülőföldjének. Nemrég a nagyközségi tanácsnak megint levelet hozott tőle a posta. Örömét fejezi ki, hogy Petőfi emlékét — aki egy rövid ideig Dömsödön lakott — becsben .tartják, s a fát, amelynek árnyékában verset is írt, nemrég védetté nyilvánították. Ám kifogásolja, hogy az évente megrendezett Petőfi-ünnepsé- geken mindig a költő Piroslik már a fákon a levél kezdetű versét szavalják, holott más költeményeket is írt Dömsödön. Ambruska Péter tanácselnök nyomban válaszolt. Megköszönte figyelmes ragaszkodását a szülőföldhöz, és mert annyira kedves neki a község, röviden tájékoztatta, mit fejlődött az utóbbi években. Víztorony épült, meg vízvezeték, új iskola is többek között, Petőfi kultuszát pedig tovább ápolják, a házat, ahol egyko. megszállt és ami emlékháza lett, rövidesen tatarozzák. Szinte postafordultával újabb levél érkezett az idős asszonytól. Ez is olvasható abban: ,... ákom-bákom írásomat és helyesírásomat mellőzzék, mert Fehér néninek csak hat elemije van." Nos, ami a helyesírást illeti, legfeljebb régi szabályokhoz alkalmazkodó és csak ennyiben hibás. Az írása pedig egyáltalán nem ákombákom, a betűit se reszketeg kézzel rója, pedig mint közli, már 83 éves. Legmeglepőbb azonban ebben a levelében, hogy arról értesíti a tanácsot, küld ezer forintot a Petőfi-ház renoválására, ennyivel is kevesebb gondja lesz a községnek. S a pénz meg is érkezett Most is oda vágyik Mi pedig ezek után kíváncsiak lettünk az adományozóra, fel is kerestük. Kispest szélén lakik olyan házban, amely, bár egyemeletes, csak helyrajzi száma van. Fürge mozgása, derűs, élénk tekintete, testi és szellemi frissessége távolról sem mutat magas korára. — Pedig a most elmúlt karácsony első napján töltöttem be a nyolcvanhármat. — mondja. A szűk kis szoba-konyhás lakásában példás a tisztaság, a, rend. — Magam takarítok, bevásárolok, főzök, ellátom magamat. Amúgy jó egészségnek örvend, csak a karját, lábát hasogató reumát teszi szóvá. Szívesebben beszél arról, hogy mennyire szereti szülőfaluját. Tulajdonképpen Dab községben született 1894-ben, amit később egyesítettek Dömsöddel. Az apja kőművesmester volt. Szüleivel 1913-ban, 19 éves korában költözött Kispestre, ugyanebbe a házba. Ott élt akkor is, amikor férjes asszony lett. Az ura a Csepel Művek munkása volt, onnan ment nyugdíjba, 1949-ben. — Én is akkor lettem nyugdíjas. Mert fiatal korom óta mindig dolgoztam. Utoljára, vagy másfél évtizedig a Kőbányai Dohánygyárban, a dobozkészítésnél. Amikor nyugdíjba mentünk, visszaköltöztünk az urammal Dömsödre, ahová mindig, most is visszavágyom. Házat béreltünk. Ott halt meg a férjem. Én még néhány évig azért ott laktam. Cikkek az albumban — Bosszantott, hogy a Pe- tőfi-ünnepségeken mindig ugyanazt az egy verset szavalják, amikor hármat is Irt a költő Dömsödön. A Salgó címűt, meg... a harmadik nem jut most az eszembe. Előveszi a polcos szekrényből a legújabb Petőfi-kiadást, lapozgat a két kötetben, nem találja. — Most vettem, bár összes költeményei eddig is megvoltak. Nagyon szeretem a költőket, Petőfit meg József Attilát a legjobban. Vaskos, nagy album is előkerült a szekrényből. Mutatja, hogy rpinden Dömsödre vonatkozó újságcikket kivág, eltesz. De családi képekkel is teli az album. Keskeny arcú, hegyes orrú, cvikkeres férfi képében felismerjük a század első harmadában híres, neves dalszerzőt, Ányos Lacit, — Ismerte? — örvendezik.— Az egyik húgomat vette feleségül, sógorom volt. Szegényt már senki sem emlegeti, de a dalait azért néha-néha hallom a rádióban. — Dúdol. — „Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele...” A szekrényajtd nyitva maradt, látom, könyvek halmozódnak az egyik polcon. 1 — Sok könyvet vásárolok^ régi szokásom, hogy minden este olvasok. És átböngészek naponta két újságot is, tájékozott akarok lenni a világ dolgaiban. Egy-két hetilapot i* megveszek minden héten. Felér egymillióval Ezekre a rendszeres kiadás sokra, meg a Dömsödnek küldött ezer forintra gondolva, megkérdeztem, mennyi a nyugdíja? — Havonta ezerháromszáznyolcvan forint — feleli, de egyáltalán nem olyan hangon, mintha kevesellné. Tulajdonképpen meg kellene kérdezni, mit vont meg magától, hogy ebből a kis nyugdíjból ezer forintot küldött a szülőfalujának? Mégsem tesszük fel a kérdést. Pedig ettől a kisnyugdíjas, egyedül élő asszonytól az ezer forint — egymillióval ér fel. Szokoly Endre A KLIMA Ipari Szövetkezet FELVÉTELRE KERES szentmártonkátai üzemegységébe GÉPÉSZ ÜZEMMÉRNÖKÖT telepvezetőhelyettesnek. Jelentkezés: Budapest XV., Cservenka Miklós u. 84., a személyzeti vezetőnél. Telefon:' 630-036, 630-095, 53-as mellék.
