Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

%HMao 1978. FEBRUAR 12-, VASARNAF Sztane Dolanc Romániába érkezett Sztane Dolanc, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizott­ságának titkára Nicolae Ceau- sescunak, a Román Kommu­nista Párt főtitkárának meg- meghívására Romániába ér­kezett. Nyugalom Bejrutban Szombaton nyugalom volt azokban a bejrúti negyedek­ben, ahol az utóbbi napokban heves harcok zajlottak le, a libanoni—izraeli határvidékről ellenben újabb összecsapások­ról érkeztek hírek. Az arabkö­zi békefenntartó erők parancs­noksága közleményben jelentet­te be: a libanoni és a Szíriái had­sereg közös bizottságot alakí­tott, hogy kivizsgálja, mi idéz­te elő az utóbbi napokban Bejrútban a véres összecsapá­sokat a libanoni hadsereg, a jobboldali milicisták és az arabközi erőkben részt vevő szíriai alakulatok között A moszkvai Pravda a SALT-2-rifl Elengedhetetlen az egyenlő biztonság Nagy terjedelmű szerkesztő­ségi cikkben foglalkozik a moszkvai Pravda a hadászati fegyverrendszerek korlátozá­sáról folyó tárgyalások távla­taival és problémáival. A cikk összefoglaló képet ad a SALT—2 néven ismert tár­gyalások jelenlegi helyzetéről, ismerteti a Szovjetunió állás­pontját mindazokban a kér­désekben, amelyek jelenleg megoldatlanok, átfogó elemzést ad azokról a kísérletekről, amelyekkel bizonyos körök az Egyesült Államokban meg akarják nehezíteni, vagy egye­nesen lehetetlenné akarják tenni a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásáról szóló új egyezmény megkötését A határozott hangvételű cikk két fő következtetése: a meg­állapodás megkötése mindkét ország érdeke — így azok, akik megnehezítik a folyamatot, az Egyesült Államoknak is rossz szolgálatot tesznek —, de a szerződés megkötése csak ak­Portngól KP Soares programja ellentmond az alkotmánynak A Portugál Kommunista Párt frakciója pénteken indít­ványban utasította el a nem­zetgyűlésben Soares új kor­mányprogramját. A PKP in­doklása szerint a program el­lentmond az alkotmánynak és nem alkalmas arra, hogy meg­oldja az ország súlyos gazda­sági, pénzügyi és társadalmi problémáit. A Szociáldemokrata Párt (SDS) már korábban — a vita első napján hasonló indít­ványt terjesztett be. A szava­zás szombaton este, vagy va­sárnap várható, kimenetele azonban nem kétséges: az új kormány a 263 képviselői hely közül 142-vel (azaz a szüksé­ges abszolút többséggel) ren­delkezik. SZADAT ROMÁNIÁBAN. Anvar Szadat elnök — Nico­lae Ceausescunak, a Román Szocialista Köztársaság elnö­kének meghívására — szom­baton este hivatalos, baráti lá­togatásra Romániába érkezett. Különgépe a nagy köd miatt nem tudott leszállni a Buka­rest melletti otopeni repülő­téren, ezért a tengerpart köze­lében, Constanta nemzetközi repülőterén, Cogalniceanu-ban szállt le. kor lehetséges, ha arra az egyenlő biztonság elveinek megfelelően kerülhet sor. A tárgyalások célját a Prav­da így foglalja össze: megál­lapodást kell aláírni a hadásza­ti fegyverek korlátozásáról 1985-ig, néhány olyan időleges intézkedésről, amely része az alapmegállapodásnak, közös nyilatkozatot kell elfogadni a hadászati fegyverek további korlátozására vonatkozó tár­gyalások, illetve az ilyen fegy­verek teljes betiltására irányu­ló megbeszélések fő irányvo­naláról. New Yorkban Namíbiáról A Biztonsági Tanács öt nyu­gati tagállamának külügymi­nisztere New Yorkban, az ame­rikai ENSZ-képviselet épüle­tében megkezdte tárgyalásait Namíbia jövőjéről. Az ameri­kai, a brit, a francia, a nyu­gatnémet és a kanadai diplo­mácia vezetője először Roelof Botha dél-afrikai külügymi­niszterrel, majd Sam Nujomá- val, a Namíbia függetlensé­géért küzdő Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) el­nökével tárgyalt Botha nem volt hajlandó találkozni a SWAPO vezetőjével. Berezina-hadgyakorlol Díszszemle Minszkien Légi úton szállított hard egységek földet érése a Berezlna- badgyakorlaton. Díszszemlével zárult pénte­ken Minszkben a Berezina- hadgyakorlat, a szovjet had­sereg belorusz katonai körze­tének nagyszabású gyakorlata, amelyen a résztvevő alakulatok sikerrel oldották meg a kitű- I zött feladatokat. Mihail Zaj­cev tábornok, a gyakorlat pa­rancsnoka külön is kiemelte, hogy a katonák nemcsak kiváló képzettségüket bizonyították, hanem becsülettel helytálltak a nehéz körülmények között is. Vendég Jamaicából Lázár György miniszterelnök meghívására hétfőn hivata­los látogatásra hazánkba érkezik Michael Manley, Jamaica kormányfője. zeti Párt demokratikus szocia­lizmust hirdető programja ijesztette meg, mint inkább a Manley-kormány független külpolitikája. Az Egyesült Ál­lamokkal és Nagy-Britanniá- val egykor szolgai módon együttműködő Jamaica minden amerikai nyomás ellenére né­hány éve kimondottan jó vi­szonyt tart fenn a térség egyetlen szocialista államával, Kubával, és az utóbbi időbeni céltudatosan törekszik a kap­csolatok kiépítésére, fejleszté­sére az európai szocialista or­szágokkal, azok gazdasági kö­zösségével, a KGST-vel. Hogy a Carter-kormány idején még­is valamelyest enyhült az Egyesült Államok, nyomása Jamaicára, az a Manley-kor- mány nemzetközi tekintélyé­nek és az ország legfőbb ás­ványkincsének, a bauxitnak köszönhető. Ausztrália után ebből a nyersanyagból itt ta­lálhatók a legjelentősebb kész­letek a világon, s ami szintén nem mellékes, az Egyesült Ál­lamok jamaicai bauxittal fe­ded szükségletének mintegy hetven százalékát. v Jamaica gazdasági tervei között számunkra is érdekes az a közös vállalkozás, amely­nek létrehozását Mexikóval és Venezuelával tervezi a tim­földgyártásban. A komplexum­hoz — erről már érdemi tár­gyalások folynak a magyar partnerekkel — hazánk bizto­sítaná a terveket, a szükséges berendezéseket, illetve fővál­lalkozóként a szállítások össze­hangolását Jamaica és hazánk két éve létesített diplomáciai viszonyt Azóta — noha rövid idő telt el — a két ország képviselői az együttműködés számos le­hetőségét tárták fel, amelyek kiaknázásában minden bi­zonnyal fontos állomást jelen­tenek majd Michael Manley és Lázár György mostani tár­gyalását Jamaica, akár a Karib-tér- ség majdani, második Kubá­jává is fejlődhet — halljuk- olvassuk mind gyakrabban vendégünk hazájáról. A kaló­zok és az idehurcolt afrikai rabszolgák egykori országában a haladó politika 1972-ben kez­dődött Ekkor vette át az or­szág irányítását Michael Man­ley Népi Nemzeti Pártja, amely programjában a demok­ratikus szocializmus megte­remtését tűzte ki célul. Ezt az irányvonalat — a párt 1976. decemberében aratott, elsöp­rő választási győzelme bizo- nyitja — a jamaicai nép je­lentős része egyértelműen tá­mogatja. A kormány több mint ötéves tevékenysége során számos in­tézkedést tett a lakosság hely­zetének javításáért. A kétmil­liós lélekszámú országban 1972 óta ISO ezer felnőttet tanítottak meg írni-olvasni, a munkanél­küliség felszámolására 87 ezer új munkahelyet létesítettek, és egy agrárreform nyitányaként húszezer hektár földet osztot­tak szét a parasztok között. A nagyszabású szociális progra­mokat természetesen valamiből fedezni kellett. Ennek biztosí­tására államosítási tervet ké­szítettek, s az első intézkedé­sek között az ország fő bevé- teU forrását jelentő bauxitbá­nyászatban érdekelt amerikai multinacionális cégek hatalmát és jövedelmét korlátozták. A hivatalos Washingtont mégsem annyira a Népi Nem­A hét kérdései, képei és karikatúrája A békés egymás mellett élés — és ellenségeinek taktikája Szadat szépségtapasza - Osztrák példa - Bók Pekingnek Nem voltak elégedettek a világsajtó hírmagyarázói a Carter— Szadat tárgyalásokkal: nehéz volt állást foglalniok, hiszen egyrészt azok a legnagyobb titokban zajlottak le, másrészt a legellentétesebb nyilatkozatok hangzottak el a végén. Mit vi­hetett hát haza Szadat a táskájában a hosszúra nyúlt látoga­tásáról? Nagy figyelmet keltett Kreisky osztrák kancellár moszkvai útja is, amelynek során fogadta őt — bár ez eredetileg nem szerepelt a hivatalos munkalátogatás programjában — Leonyid Brezsnyev is. Mi a szovjet—osztrák tárgyalások mérlege? Az Egyesült Államok hatóságai kiutasították a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ENSZ-beli nagykövetét egy kémkedési ügy kapcsán. Mi lehetett ezzel a döntéssel Washington célja? SZADAT HOSSZÚRA NYÜLT AMERIKAI LÁTOGATÁSA VEGÉN MIT VIHETETT HA­ZA TÁSKÁJÁBAN? Az egyiptomi elnök nyilván kettős céllal utazott Washing­tonba: amerikai támogatást szerezni az Izraellal folyó al­kudozásaiban és amerikai fegy- veívkát szerezni... Természe­tesen az F—15-ös harci repü­lőgépeket korántsem Izrael ellen akarná bevetni! Békés, sőt baráti érzelmeiről biztosí­totta minden alkalommal a hallgatóságot, akár a nemzeti sajtóklubban szónokolt, akár a szenátorok előtt. Az ameri­kaiak rokonszenvét azzal akar­ta megnyerni, hogy kilátásba helyezte: a fegyvereket, ame. lyeket kapni fog, úgy használ­ná, ahogyan azt a szabad világ érdekei megkövetelik. Tehát — s mindjárt talált egy időszerű példát — esetleg Etiópia ellen fordítaná. R Okfejtése az volt, hogy az Egyiptomnak életet adó Nílus vizei Etiópiából érkeznek, a kairói kormánynak tehát köte­lessége odafigyelni, ami a Ní­lus forrásvidékén történik .. • Világos, hogy Szadat felis­merte: az USA a Közel- és a Közép-Keleten Izrael, Irán és Szaúd-Arábia hármasára tá­maszkodik, ezek politikai, gaz­dasági és katonai befolyását egyre növelve tulajdonképpen Egyiptomot a másodrendű or­szágok sorába szorítja. A má- sodrendűség aztán kevesebb külföldi tőkeberuházást, keve­sebb hitelt, kevesebb kereske­delmi kapcsolatot eredményez. Egyiptom vezetőit pedig szo­rongatja a roppant társadalmi feszültség, az elnyomott töme­gek elégedetlensége... Szadat azt is tudhatja, hogy az amerikai hadiiparnak is nagy szolgálatot tesz, ha vevő­ként jelentkezik harci repülő­gépekre és rakétákra. Az egyiptomi hadsereg esetleges átfegyverzése sok-sok milliár­dos üzlet lehet az USA hadi monopóliumának! Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Szadat békeszólamai egy csapásra még nem fordí­tották meg a közhangulatot és a szenátorok véleményét az Egyesült Államokban. Szadat érezhette, hogy milyen kemény fába vágta a fejszéjét, mert egyik-másik nyilatkozatában már keserűen emlegette eset­leges kényszerű távozását, ku­darc esetén a lemondását... Kudarc pedig főként ott vár rá, hogy az USA aligha fog igazi nyomást gyakorolni Iz­raelre — a palesztin kérdés­ben Szadatnak viszont az arab világ szeme előtt ezen a területen kellene valamilyen eredményt elérnie: az önálló palesztin állam megteremtését tulajdonképpen még az ame- rikabarát arab politikusok többsége is sürgeti. A Begin- kormány azonban pillanatnyi­lag még a legszerényebb en­gedményekre sem mutat haj­landóságot. Igaz, a látogatás vége felé Washingtonban egyszerre csak meglepő nyilatkozat hangzott el, s ez helytelenítette az iz­raeliek eljárását, amellyel a megszállt területeken újabb településeket létesítenek, de a világsajtóban a hírmagyarázók nagy többsége úgy vélte, a meglepő állásfoglalás csak szépségtapasz volt Szadatnak a sikertelenség miatt szégyen­pírban égő arcára. MI A SZOVJET—OSZTRÁK TÁRGYALÁSOK MÉRLEGE? Alighanem tévedés lenne a Szovjetunió és Ausztria veze­tőinek moszkvai tárgyalásait annak arányában megítélni, hogy egy 250 milliós, hatalmas ország és egy 8 millió lakosú kis ország képviselői talál­koztak. Egyrészt gazdasági szempontból lehetnek és lesz­nek a szovjet—osztrák tárgya­lásoknak jelentős eredményei, Ausztria ipara fontos újabb szovjet megrendelésekhez jut, másrészt politikai szempontból várhatók lényeges következmé­nyek. Kreisky kancellár moszkvai útjának politikai jelentőségét az is megadta, hogy ismét fel­figyelhetett arra a világ: a bé­kés egymás mellett élés milyen hasznos és hatékony az or­szágok, népek sorsának ala­kulásában. Az osztrák példát a jövő századok történelem- könyveiben is tanítani fogják: a második világháború után tíz esztendővel — hidegháború jegének első olvadásakor Ausztriában szűnt meg a négyhatalmi megszállás és a megosztottság —, elsősorban a Szovjetunió békepolitikájának eredményeként. Cserébe Auszt­ria is tartozik Európában hoz­zájárulni az enyhüléshez, ép­pen Kreisky kancellár szemé­lyes diplomáciai súlyának igénybevételével. Kreisky a hét végén Salz­burgban Szadattal találkozott, majd a Szocialista Internacio- nálénak a közel-keleti kérdést tanulmányozó küldötteivel S iécsben tárgyal. Minden bi- onnyal szóvá teszi, mit hal­lott Moszkvában, hogyan is­merte meg a Szovjetunió állás­pontját. A szovjet—osztrák gazdasá­gi tárgyalások eredményét ér­deklődéssel várta Ausztria gazdasági életének számos ve­zetője, ugyanúgy a foglalkoz­tatottságért aggódó munkásság is. Hiszen a Szovjetunióba irá­nyuló export növelése friss levegőhöz juttatja a tőkés vál­ság miatt fulladozó osztrák ipart MI LEHETETT WASHING­TON CÉLJA A VIETNAMI ENSZ-NAGYKÖVET KIUTA­SÍTÁSÁVAL? ________________ Eg y személyes élményemmel kezdem: egy harmadik világ­beli, igen tekintélyes ország vezető diplomatája azt mond­ta nekem egyszer bizalmas beszélgetésben, hogy 1995-öt, az ENSZ fennállásának ötve­nedik évfordulóját már nem New York-ban fogják megün­nepelni ... A Mannhattan üvegpalotájából előbb-utóbb elköltöznek a tagországok kül­döttei, hiszen a diplomáciai szaknyelv szerint fogadó or­szág nem a legbarátságosabb az ENSZ-tagállamok nagy többségéhez... Sok esetben előfordult már, hogy színes­bőrű diplomatákat összeté­Kreisky osztrák kancellár Kosziglr szovjet miniszterelnök társaságé' ban Moszkvában Dinh Ba Thl utolsó felszólalása az ENSZ-ben. A nagykövet hely idő szerint pénteken este eluta­zott New Yorkból, a világszervezel székhelyéről vesztettek a harlemi néger gettó lakóival és ugyanolyan bánásmódban részesítettek. Ami most történt, természe­tesen messze túlmegy az ilyen eseteken: az amerikai hatósá­gok hivatalosan távozásra szó­lították fel a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ENSZ- képviselőjét. A kiutasítás indo­kaként egy kémhistóriát tálal­tak fel. Ilyesmire még nem volt precedens! Az ENSZ negyed- százada lakik New Yorkban, de soha még egyetlen ország ENSZ-nagykövetével szemben ilyen drasztikus intézkedésre az amerikai hatóságok még nem szánták el magukat Nyilvánvaló, hogy tudatosan keresik a Vietnammal való kapcsolat megrontásának le­hetőségét. A nagykövet kiuta­sítása összefügghet azzal, hogy az USA elzárkózik a még Nixon által vállalt jóvátételi kötelezettség teljesítése elől. Időben pedig egybeesik ez az amerikai intézkedés a vietna­mi—kambodzsai konfliktussal, amelynek kínai vonatkozásai ismertek. Nos, nem állhat messze áz igazságtól a feltéte­lezés, hogy Washington Pe­kingnek is kedvében kívánt járni a Vietnam elleni barát­ságtalan lépéssel. Fálfy Józsei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents