Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

Hazaérkezett az országgyíílés küldöttsége Szerdán hazaérkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának meghívására hivatalos, baráti látogatáson a Szovjet­unióban járt magyar ország- gyűlési küldöttség. A delegá­ciót Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke vezet­te. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron Péter János, az országgyűlés alelnöke fogadta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. HOZZÁJÁRUL A CSEPEL AUTÓ IS Növeli exportját a járműipar A közúti járműfejlesztési program végrehajtása nyomán az idén további fejlesztés vár­ható a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok termelésében és kivitelében. Az alágazat ez évi terve hétszázalékos növe­kedést irányoz elő, szocialista kivitelüket 4, tőkés exportju­kat pedig 20 százalékkal akar­ják növelni. Az Ikarusban például a kor­szerűsítésekkel akkora kapaci­tás jött létre, amellyel évente több mint 12 ezer autóbuszt állítanak elő. Ebben az évben egy új luxus-távolsági busz és Gondoskodás M egközelíti a negyed- milliót a megyében a kiskorúak száma, azaz minden száz lakosból hu­szonöt gyermek; istápolásra szorul, szülői gondoskodás­ra. Vannak azonban esetek, amikor a szülői kötelessé­geket az államnak kell át­vállalnia, mivel a gyermek vér szerinti nevelői nem tudnak vagy nem akarnak ezeknek a követelmények­nek megfelelni. A tény szárazon ennyi: folyamato­san növekszik a megyében az állami gondoskodásra szoruló kiskorúak csoport­ja. Négy esztendeje, az 1974- ben elfogadott családjogi törvény új alapokra helyez­te a gyermek- és ifjúságvé­delem teendőit is. Az or­szággyűlés elfogadta tör­vényhez jogszabályok, vég­rehajtási utasítások sora kapcsolódott, s ezek egyike váltotta fel a régi fogalmat — állami gondozás — az újjal, az állami gondosko­dással. Nem fogalmazásbeli a különbség! Cegléd város tanácsának szakigazgatási apparátusa például úgy ítéli meg a gyámhatósági munka mai kereteit, hogy a lehetőségek jóval tágab- bak és sokrétűbbek a ko­rábbiaknál, rugalmasabban szolgálják a kiskorúak ér­dekeit, a gondoskodás dif­ferenciáltabb formáit kí­nálják. Hasonló tapasztala­tokat szerezhettünk néhány nagyközségi tanácsnál is, azaz nem tűnik elhamarko­dottnak a következtetés: a jogszabályok megfelelőek, a törvényi előírások jók, tehát a végrehajtás mi­kéntjén múlik az ered­mény. S ebben az esetben az eredmény mindennél fontosabb, hiszen az nem más, mint a mostoha kö­rülmények közül kiragadott gyermeksors, a nevelés és gondoskodás legalább mi­nimumának helyreállítása vagy megteremtése, azaz annak megadása, amire a gyermek jogosult, de amit szüleitől nem kapott meg. E gyetlen kifejezésbe sű­rítik a gyámhatóságok a gyermeksors ezerfé­le hányattatását, s ez a ve­szélyeztetett. Mögötte meg­döbbentő és riasztó, együtt­érzést és dühöt keltő té­nyek regimentje; olyan, csendesebb, nyugodtabb légkörű városban is, mint Cegléd, sajnos nem szűnik meg a veszélyeztetett kis­korúak utánpótlása, s még inkább igaz ez az agglome­rációs övezet településein, így Vecsésen, Érden. A ve­szélyeztetett kiskorúak nyilvántartása látszatra ad­minisztratív aktus, valójá­ban ez a feltétele a tényle­ges s hathatós segítésnek, a gondoskodás tág értelmű alkalmazásának. A lehető­ségek sokfélék, hiszen az ún. védő-óvó intézkedések megtételétől a rendszeres segélyezésen át az intézeti elhelyezésig, a családba fo­gadásig és az örökbe foga­dásig terjednek. Milyen tapasztalatokat szerezhettünk az említett településeken ? Elsősorban azt kell leírnunk, hogy bár a gyámhatósági munka tör­vényi lehetőségei bőveb­bek, s az ügyintézők mind jobban élnek is ezekkel, a társadalmi közeg lassabban változik. Egyszerűbben fo­galmazva: még mindig sok a közömbös ember, aki tud ugyan veszélyeztett gyer­mekekről, de ezt nem je­lenti a tanácsnál, illetve az érintett szülők ellenállása még ma is makacs, mond­ván, ne vegyék el tőlük gyermeküket, azt a gyer­meket — gyermekeket —, akinek mindennapjaival alig vagy semmit sem tö­rődnek ... A ragaszkodás látszata mögött az anya­giak rejlenek, magyarán, nem a gyermekről, hanem családi pótlékról, segélyről stb. van szó. Meghökkentő szerepcsere: az idegen tiszt­viselő — bár ez nagyon rossz kifejezés a gyámható­ságok áldozatos munkát el­látó alkalmazottjaira — küzd a gyermekért, a szülő pedig törvényt, jogot emle­get, be- és följelentésekkel fenyegetőzik. A szerepcsere kifejezője az államigazga­tás e területe humanitásá­nak, de annak szintén, hogy az állampolgári kötelessé­gek érvényesítésére, érvé- nyesíttetésére a gyámható­ság kevésbé alkalmas, mint a gondoskodás teljesítésére. Nyersen kimondva: az ál­lampolgár elfogadja a gyámhatóságot, mint ado­mányozót, jót cselekvőt, de nem hajlandó tudomásul venni e hatóság hatóság szerepét 0 ** tezer fölött van a me­gyében azoknak a kiskorúaknak a szá­ma, akik ügyében a gyám­hatóságoknak egy-egy esz­tendőben el kell járniuk. Ez a megyében élő gyerme­keknek két százaléka, azaz olyan arány, ami figyel­meztet a teendők súlyára, társadalmi jelentőségére, hiszen — ne feledjük — az egytized százalékos növeke­dés mögött is szenvedő, sorsukról nem tehető gyer­mekek csoportja áll. Ne becsüljük le az állami gondoskodás sokféle mód­ját, így a rendkívüli, azután a rendszeres nevelési se­gélyt, azokat a millió fo­rintokat, amelyeket ilyen célra adnak ki a tanácsok. A rendszeresen segélyezett gyermekek száma ma más­fél ezer fölött van, s ez is gyarapodó tábor, sajnos. Esztendőnként három-négy­száz kiskorú jut állami gondozásba, s háromezer körül alakult teljes létszá­muk a legutóbbi években. Ilyen és hasonló adatokat hosszan sorolhatnánk, de lényegesebbnek, fontosabb­nak tartjuk azokat a ténye­ket, melyek az állami gon­doskodás és a társadalmi segítőkészség összefonódá­sát tanúsítják. így például azt, hogy bővül a pártfo­gói rendszer, erősödik az alkoholizmussal szembeni föllépés, rendszeresebbé vá­lik a tanácsok gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságai­nak tevékenysége. Az ál­lami gondoskodás alapjai­nak erősödése, kereteinek tágulása nagy lépés a gyer­meksorsok eligazítása érde­kében, mégis, elismerve je­lentőségét, figyelmünket a másik irányra, a szülői gondoskodás elmélyítésére kell fordítanunk. Mert igaz, az állami gondoskodás sok mindent pótol a gyermek számára, ám azt, ami a legfontosabb, a családi lég­kört, a szülői szeretetet, nem adhatja meg. Ezt csak azok nyújthatják, akik helyett — ma még — az államnak kell cseleked­nie. Mészáros Ottó > hat másik új típus szériagyár­tását kezdik meg. Decemberig 400 „midibusz” gördül le a fu­tószalagokról (ezeket a kis bu­szokat egy prágai vállalattal közösen gyártják). Az ország legnagyobb járműgyára bel­földre 2 ezer 200, a szocialista országokba 8 ezer 900, a tőkés piacra pedig 1 ezer 200 buszt szállít. Megváltozott a Csepel Autó­gyár gyártmányszerkezete is. eszerint alapvető feladata a járműrészegységek, autóbusz­padlóvázak, sebességváltók, szervokormányok gyártása, va­lamint a svéd Volvo-koope- ráció alapján a Lapplander összkerék-meghajtású terepjá­ró génkocsik előállítása. A Magyar Hajó- és Daru­gyár a fejlesztések révén hosz- szú távra is piacokat talált gyártmányainak. Pufa Frigyes Tanzániában Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere Benjamin Mkapának, a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság külügyminiszterének meg­hívására 1978. január 29—31. között hivatalos baráti látoga­tást tett Tanzániában. A kül­ügyminiszterek eszmecserét folytattak az időszerű nemzet­közi kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről és el­mélyítéséről. Púja Frigyest fogadta Aboud Jumbe, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnökhelyettese és Edward Sokoine miniszter- elnök. Külügyminiszterünk befe­jezte a több afrikai országban tett hivatalos látogatását és elutazott Tanzániából. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Ára 80 fillér 1978. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Ä mezőgazdaság gépesítéséről TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK GÖDÖLLŐN Tudományos ülésszak kez­dődött tegnap Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem aulájában. A Mezőgazdasági Műszaki Kutatások Tanácsá­nak felkérésére az egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kara, a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet, a Mezőgépfej­lesztő Intézet, valamint az Er­dészeti Tudományos Intézet rendezésében a mezőgazdaság gépesítésének aktuális kérdé­seit tűzték napirendre s vitat­ták meg a tudományos élet és a termelő üzemek szakembe­rei. Dr. Pethő György, az egye­tem rektora nyitotta meg a plenáris ülést, melyen részt vett dr. Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi állam­titkár és Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának titkára. Bevezető előadásában dr. Soós Gábor államtitkár az el­múlt év mezőgazdasági ered­ményeiről szólt, majd az ipar­szerű termelési rendszerek térhódításáról, annak anyagi­tárgyi feltételeiről hangzottak el előadások. Délután és ma kilenc szekcióülésen folytató­dik a szakmai eszmecsere, kon­zultációk hangzanak el egye­bek közt a mezőgazdaság ra­cionális energiagazdálkodásá­ról, a mezőgazdasági gépgyár­tás kérdéseiről, a munka- és egészségvédelem helyzetéről, a szántóföldi növénytermesztés, a kertészeti termelés és az állattartás gépesítésének kér­déseiről, a gépjavítás és szer­vizellátás megszervezéséről, az erdőgazdasági munkák gépesí­tésének lehetőségeiről, vala­mint a mezőgazdaság mérés- és számvitéltechnikájáról. (A plenáris ülésről lapunk harmadik oldalán számolunk be.) Huszár István elutazott Hanoiból Szerdán elutazott Hanoiból Huszár István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának a tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal Elnöke, aki gazdasági küldöttség élén többnapos hivatalos látogatást tett a vietnami szocialista köz­társaságban. A magyar dele­gációt Hanoi nemzetközi re­pülőterén Le Thanh Nghi, a VKP KB Politikai Bizottságá­nak a tagja, miniszterelnök­helyettes, az Állami Tervbi­zottság elnöke búcsúztatta. Raktárház Biatorbágyon Módosítják középtávú tervüket A vártnál dinamikusabb fejlődés az élelmiszerkereskedelemben Nem okolhatók a vállalat vezető közgazdászai azért, hogy két év elteltével módo­sításra szorul a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei Élelmi­A partner: 435 vállalat Előszállítás — egyenletesebb forgalom Az áruszállítással foglalko­zó vállalatok évek óta visz- szatérő gondja, hogy nem tud­ják egész évben egyenletesen megszervezni a munkájukat. Az év első három-négy hó­napjában kihasználatlanul áll­nak a járművek, a második félévben viszont csak óriási erőfeszítéssel, túlórával és erőátcsoportosítással, állandó szombat-vasárnapi műszakkal és éjszakázással tudják telje­síteni a megrendelést. Ez az őszi csúcs az 1. sz. Volán Vállalatnál hatványo­zottan jelentkezik, mivel nem­csak a közvetlen szerződéses partnereiktől kapnak a koráb­binál nagyobb számú szállítá­si megbízást, hanem a vasút is fokozottan sürgeti őket a vagonkirakásnál, sőt azokat a fuvarokat is a Volánnak kell teljesíteni, amiket a MÁV va­gonhiány miatt már nem tud vállalni. Ezzel szemben az év első felében a gépkocsiknak mindössze 15—20 százalé­kát veszik igénybe a fu­varoztatók. Az 1. sz. Volán 435 válla­lattal tart kapcsolatot. Az egyenletesebb munka érdeké­ben már tavaly szeptember­ben megkezdték az előkészüle­teket az idei első negyedéves szállítások fokozására: előszál­lítási szerződéseket kötöttek a KPM és az ÉVM néhány nagyvállalatával. Az Aszfalt­útépítő Vállalat például már­cius helyett már január ele­jétől kéri az M—1-es és M—7- es autópálya építéséhez szük­séges töltésanyagot, ami vár­hatóan 60 ezer tonna építési anyag szállítását jelenti az el­ső negyedévben. Ugyanígy elő- fuvarként teljesítik a Beton- útépítő, illetve a Hídépítő Vállalat megrendeléseit is. Az Ócsa—Délegyháza térsé­Már a ballsnkabátok Svéd-, USA- és NSZK-exportra férfi ballonkabátok ké­szülnek a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében. A bal­lonok hatféle fazonban 500—1000 darabos szériákban készül­nek. Bozsán Péter felvétele gében lévő hányából csaknem 50 ezer köbméter kavicsot, az Észak-Magyarországi Kőbá­nya Vállalat diósdi telepéről pedig 60 ezer tonna talajjaví­tó mészkőport szállítanak el az eredetileg tervezett idő­pontnál korábban. A Pest me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat előrendelésére tízezer tonna, a 21-es Állami Építő­ipari Vállalat részére pedig 25 ezer köbméter építőanya­got fuvaroznak az év első ne­gyedében. Az alapanyag-szállítást előbbre hozó fuvaroztatók 15—20 százalékos kedvez­ményt kapnak a Volán­tól. Egyelőre azonban csak az építőanyag-, kő-, kavics-, be­ton- és cementszállítmányok területén sikerült eredménye­ket elérni. Továbbra is kevés az év eleji szállítás a kereske­delmi cikkekből és ipari ter­mékekből. Az időjárás miatti fuvar­csökkenésére is gondolt a Vo­lán. Szerződést kötöttek a Köztisztasági Hivatallal, hogy szükség esetén 150 billenős és nagy rakterületű gépkocsival vesznek részt a hóeltakarítás- ban, illetve az úttisztításban. A vasút is igyekszik megol­dani a biztonságos, gazdaságos és főleg egyenletes áruszál­lítást. ezt azonban csak a Vo­lánnal összehangolva tudja megvalósítani. A két vállalat között évek óta szoros a kap­csolat, jó az együttműködés. A Volán a megnövekedett vasúti rakodási és továbbszál- lítási feladatokat is mindig maradéktalanul elvégezte. (A gyors rakodás, a vagonok ál­lásidejének csökkentése érde­kében egyre több korszerű, nagy teljesítményű erőgépet vásárolt a Volán.) A szeptembertől megtett kö­rültekintő intézkedések, a szerződéskötések nyomán az év első három hónapjá­ban a gépkocsiknak mint­egy 80—90 százalékát fo­lyamatosan tudják foglal­koztatni, és az előszállításokkal várha­tóan csökkenthető az év má­sodik felében jelentkező csúcs­igény is. w. a szer- és Vegyianyag Nagyke­reskedelmi Vállalat ötéves terve. A tervek nagy körül­tekintéssel készültek, de ak­kora forgalomfelfutásra nem számítottak, nem is számít­hattak, mint amekkorát sike­rült elérni. A három megyé­ben 7 központi raktárházzal rendelkező vállalat összfor­galma 4,3 milliárd forint volt tavaly, 0,6 milliárddal, azaz 16,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Csak a négy, megyénkben levő rak­tárházból 3 milliárd forint ér­tékű élelmiszert, élvezeti és háztartási cikket szállítottak az üzletekbe. A vállalat leg­korszerűbb létesítménye, a monori raktárház 18—19 szá­zalékkal több árut bocsátott ki, mint 1976-ban. Ez évre 12 százalékos forgalomnövekedést terveznek, azaz várhatóan kétszázmillió híján elérik az 5 milliárd forintot. Sticzay Jenő igazgató tájé­koztatása szerint az idén ts minden igényt kielégít a vál­lalat alapvető élelmiszerek­ből, s az eddiginél több kon- zervet és édesipari terméket hoz forgalomba. Az 1977. évi nyereség — még nem végle­ges adatok szerint — 76 mil­lió forintra emelkedett az 1976-os 60 millióról. A ki­emelkedően jó mutatók na­gyon gondos szervező, irányí­tó munka eredményei: 1976- ban például több anyagmoz­gató és rakodó gépet vásárol­tak, mint a megelőző öt év alatt összesen. E berendezé­sek ésszerű kihasználásával sikerült csökkenteni a szállí­tási költségszlntet. Az idei tennivalókról az igazgató elmondta, hogy foly­tatják salgótarjáni rekonst­rukciójukat, készül a biator- bágyi raktárház beruházási programja és kivitelezési ter­ve. A váci vagy a ceglédi te­lephely korszerűsítéséhez is hozzálátnak. Cz. V. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ap­ró Antal, az országgyűlés el­nöke búcsúlátogatáson fogad­ta dr. Friedrich Frölichythalt, az Osztrák Köztársaság rend­kívüli és rneghatamazott nagykövetét, aki végleg eluta­zott Budapestről. Csikós-Nagy Béla államtit­kárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének veze­tésével szerdán delegáció uta­zott Moszkvába, a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottság VII ülésére. i

Next

/
Thumbnails
Contents