Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
6 1978. JANUAR 8., VASÄRNAP Meg kell várni a népi ellenőröket? A főnök fedezékben... Egy színes levél és egy vizsgálat Kocsmák és pofonok Nemrégiben névtelen bejelentést kapott egy termelőszövetkezetből a népi ellenőrzési bizottság. Ilyenkor a bizottság vezetője mérlegel, kivizsgálják-e a panaszt, vagy sem. Esetünkben a kivizsgálás mellett döntöttek, s elmentek a helyszínre, megnézni, hogy igaza van-e a bejelentőnek. Az ügyet a vizsgálat tanulságai miatt hozzuk nyilvánosságra. A tanulság nyilvánvaló: nem lehet nagyvona-' lúan, hanyagul bánni a közös pénzzel, már csak azért sem, mert az ilyesminek mindig híre megy, s mérgezi a munkahely légkörét. Bízom abban, hogy... 1 Részletek a bejelentő leveléből: * .. a bevételi igazgatóság tavaly ellenőrzést tartott a tsz-ben, különösebb hibát nem talált, mert nem keresett, nem is kereshetett a napi egy-egy liter konyak, néhány üveg sör, meg mi minden mellett. Mire délután lett, már elment az ész és sötétben maradt a hiba. Mivel ilyen vidám volt a vizsgálat, nem fedezhették fel, amit elmondok: az irattárunk zsákokban van, senki nem tudja, melyik zsákban mi van. Nem ismernek kiküldetési rendelvényt, de havonta sok ember vesz fel 300 forintot napidíjra, akkor is, ha egész életét a községben tölti. Vesznek fel még kilométer- átalányt, napidíjátalányt és két forinttal számolt kilométerpénzt is, s hogy a pénz még több legyen, tsz-autón is járnak. Aki szebb, az többet kap. Felveszik a munkások a bérüket, a nevük ott van a listán, de nem szerződtek velük és a bérlistát sem írják alá. Fizetést bárki rokon felvehet meghatalmazás nélkül. A bérelszámoló annyi nevet ír a listára, amennyit akar, utána már nem írja alá senki. Bár az új elnök ezért nagy balhét csinált, de ki tudja, eddig ki mit művelt. Az ital is folyik, a bolt számlát ad a sok limonádéról, de melyik falusi ember tud annyi limonádét meginni. Láttam, amint a főkönyvelőnő a kocsmában fizetett vagy harminc korsó sört, és az. után számlát írt neki a kocs- máros. Ez a nő tudja, hogy lesz a korsó sörből limonádé, és, hogy fizeti a tagság az ő mulatozását. Ez a tsz egyszer már csalás miatt a tönk szélére került, és most megint ugyanaz a tre- hányság az egész vonalon. Bízom abban, hogy elhiszik, amit mondok. Ja, még annyit: a főkönyvelőnő azzal kérkedik, elintézte, hogy ebben az évben nem lesz revízió és elintézi jövőre is.” A revizorok rátaláltak A levélnek meggyőző a hangja. A népi ellenőrök a következőket állapították meg: A revizorok 22 napon át folytattak pénzügyi ellenőrzést a tsz-ben, és sok hiányosságot találtak: a tsz-ben helytelenül állapították meg a fogyasztói árkiegészítést és a termelési adó bevallásánál az adóalapot; a jövedelemadó kimunkálásánál nem előírásszerűén jártak el; az élveszü- letett borjak után járó támogatást nem a megfelelő ösz- szegben igényelték, és a tehénállomány növekedése arányában a tsz-t megillető forgóalapkiegészítést rosszul számították ki. Mindezek alapján a vizsgáló szerv a termelőszövetkezetet 1974-re 282 ezer, 1975-re 274 ezer forinttal megterhelte, 1974-re 163 ezer, 1975-re 722 ezer forintot írtak nekik jóvá, s a szövetkezetnek 80 ezer forint bírságot kell fizetnie. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a termelőszövetkezeteknél kétévenként esedékes a pénzügyi revízió, s a legközelebbi ebben a tsz-ben 1978-ban lesz, amikor az 1976—77-es évek elszámolásait vizsgálják. A revizorok tehát nem voltak elnézőek. De volt abban a bejelentésben más is. A népi ellenőrök az iratokat nem zsákokban találták, hanem egy részüket a központi irodában, szekrényekben, más részüket egy kissé nedves és nem biztonságos helyen. Szúrópróbaszerűen átnézték a népi ellenőrök a tavalyi márciusi és júniusi pénztár- bizonylatokat, a melléjük tűzött kiküldetési rendelvények valóban hiányosan voltak kitöltve. Nem írta alá sem a számfejtő, sem az ellenőrző, sem az utalványozó. A tsz vezetőségének engedélye alapján öten kapnak havonta 1600 forint saját gépkocsihasználati átalányt, a motorosok 200—360 forintot, tizenegy embernek 200—400 j forint napidíjátalányt utalnak ki. Ugyanakkor több személy részesül kilométerenkénti két. forintos gépkocsihasználati díjban azok közül, akik átalányt kapnak. A főkönyvelő júniusban a 800 forintos átalányán kívül további 1312 forintot vett fel, a főállattenyésztő pedig a 800 forintos átalánya mellé 1137 forintot. Az átalánydíjak listáját kifizetés előtt a jelek szerint senki nem utalványozza és senki nem ellenőrzi. A vizsgálat megállapítása szerint indokolatlan a jogtanácsos ezer- forintos havi átalánya, mert a tsz-nek két gépkocsija is van. A bérjegyzékek körüli rendellenességekről az elnök már korábban értesült. A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a listát néhány esetben valóban nem a pénzfelvevő írta alá, meghatalmazásuk nem volt. És a reprezentáció? A költségkeretet nem lépték túl, bár ezt a keretet nem közgyűlési határozattal állapították meg. (A keret az évi halmozott termelési érték két ezreléke lehet!) A bizonylatolás nem felel meg az előírásoknak. A bizonylatokból nem állapítható meg, hogy mire használták a pénzt, sem az, hogy kik használták fel. Jól tájékozott Végül a népi ellenőrök így összegezték a tapasztalataikat: a panasztevő a tsz gazdálkodását, működését illetően jól tájékozott. A tsz-nek sokat kell tennie annak érdekében, hogy a bizonylati fegyelem, a társadalmi tulajAz Országos Találmányi Hivatal egy berendezésre vonatkozó szolgálati találmányt bejegyzett. Jelentkezett egy szerelő, aki a feltalálók ellen pert indított, azt állítva, hogy ő 40 százalékig társszerző és a bíróságtól ennek megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy korábbi munkahelyén a berendezés elkészítését újításként javasolta és a találmány tulajdonképpen ennek gyakorlati megvalósítása. Igazolásul szakértő meghallgatását indítványozta. Az ügyben, végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a keresetet, mint alaptalant, elutasította. Az ítélet indokolása szerint a szerelő nem tudta bizonyítani, hogy a találmány létrehozásában alkotó módon közreműködött volna. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Ordon védelme szabályszerű legyen. A bejelentés megalapozottnak tekinthető. A vizsgálat lezárása után — szokás szerint —- írásbeli jelentést kértek a tsz elnökétől. A jelentés sokáig készült, de látszik, hogy közben történt is valami. t Az irattár jó helyre kerül. Az elnök utasította a főkönyvelőt a pénztárbizonylati fegyelem betartására; intézkedett, hogy kilométerköltséget csak olyan ember kapjon, akinek nincs átalánya. A jogtanácsos átalányát ezerről hatszáz forintra csökkentette, a főkönyvelőét pedig megvonta, mert használhatja a tsz gépkocsiját. Az elnök még azt is közli, hogy már júliusban elrendelte a munkalapok és a bérjegyzékek szabályszerű kezelését. Az ilyesféle szabálytalanságokat el lehetne kerülni, ha jól működnének a tsz választott testületéi. Az adott esetben például joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit csinált a tsz ellenőrző bizottsága, ha nem figyelt fel a rendellenességekre. Az sem megnyugtató, hogy a szabálytalanságok ismerői nem merik szóvá tenni a legilletékesebb helyen, például a közgyűlésen azt, amit szeretnének. Igaz, hogy a levélíró túl- lőtt a célon, de, ha ismertették volna a tsz-tagok és -alkalmazottak előtt a revizori vizsgálat eredményét, talán nem ilyen színes a levele, de arányaiban még több lehetett volna benne az igazság. Hatos Erzsébet szágos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi bejelentésében feltalálóként szerepel — hangzik az ítélet indokolása. — Ettől csak akkor lehet eltér. ni, ha kétségtelenül igazolást nyer: a találmányt más alkotta, illetve megvalósításában más is közreműködött. — A szerelő nem tudta igazolni, hogy a szóbanforgó találmány megalkotásában része volna, illetve létrejöttét bármi más módon elősegítette. Javaslatának benyújtását sem tudta bizonyítani; a kihallgatott tanúk az újításról semmit sem tudtak. Egyébként önmagában a javaslattétel nem is lenne elég: azt is bizonyítani kell, hogy a feltalálók arról tudomást szereztek, és átvették. Ezúttal azonban még annak lehetősége sincs valószínűsítve, hogy1 a feltalálók, akik • nem annál a vállalatnál dolgoztak, ahol a szerelő állítólag újítási javaslatát benyújEgy vállalkozó kedvű és alighanem sok verekedést megélt angliai kocsmáros — a hírek szerint — új berendezéssel egészítette ki vendéglőjét. A derék brit csapszéke közepén egy szabályos ökölvivóringet állított fel, remélve, hogy vendégei ezentúl a kötelek közt tombolják ki magukat. A vitathatatlanul eredeti megoldás, ha kissé groteszk tónusban is, tökéletesen kifejezi az italboltokban uralkodó állapotokat — és nemcsak az öreg Angliában... A következő két — bírósági üggyé lett — kocsmai verekedés után sem kellett sokáig kutatni a megyei törvényházak gazdag anyagában. Rozsdás kard — pépes ételek Sülysápon tavaly húsvét vasárnapján a körzeti orvos vadászpuskájával a levegőbe lőtt. Kizárólag a békesség kedvéért. A doiktor házába a? esti órákban vérző fejjel bemenekülő M. Barnabást ugyanis üldözte egy rozsdás karddal és egyéb eszközökkel Cingli, vagyis Farkas Lajos baráti köre. A verekedés, amelynek a riasztólövés, majd a rendőrök megjelenése vetett véget, a sülysápi kocsmában kezdődött, meglehetősen homályos körülmények között. A bírósági eljárás során már csak a sebekből lehetett több-kevesebb sikerrel visszakeresni az eredményeket. A verekedés története elsősorban M. Barnabás orvosi kórlapján volt nyomon követhető. A sértett férfit előtotta, ahhoz bármilyen módon hozzájuthattak. — Mindezekre tekintettel — hangzik tovább az ítélet — nincs jelentősége annak, hogy a szerelő által leírt műszaki megoldás egyezik-e, illetve mennyiben egyezik vagy függ össze a bejegyzett találmánynyal. Tényleges közreműködés igazolása nélkül társszerzőségét még akkor sem lehetne elismerni, ha igazolni tudná, hogy ugyanarra a megoldásra korábban jött rá, mint a feltalálók. Ezzel szemben viszont még arra sincs adat, hogy a perben felhozott „megoldása” lehetőségét mikor ismerte fel. A kért szakértői bizonyítás szükségtelen, mert nem igazolta olyan megoldás létrehozását, illetve közreműködő tevékenység végzését, amit szakértői vizsgálat során össze lehetne hasonlítani a bejegyzett találmánnyal, illetve a feltalálók tevékenységével. szőr hajánál fogva földre rángatta Farkas Lajos, majd egy hosszú pengéjű késsel állkapcson szúrta. A megkéselt ember ezek után ugyan még megpróbált feltápászkodni, de feje éppen az egyik repülő söröskorsó útját keresztezte, s így vele a verekedés további részében már nem kellett számolni. Eszméletét vesztve rogyott a földre. M. Barnabás a későbbiekben laza fogakkal és három darabba tört állkapoccsal menekült a körzeti orvoshoz. A kitartó szájsebészeti kezelés ellenére fél éven keresztül kizárólag pépes ételeket tudott enni. A sebesültek listájára az elsőszámú sértetten kívül annak élettársa is felkerült, aki egy rúgástól a szennyvízlevezető csatornába zuhant és később bordatöréssel kecmergett ki onnan. Koponyáján megsérült a verekedés főkolomposa, Cingli is, de ennek előzményeit a tárgyaláson nem sikerült tisztázni. A monori járásbíróság az elsőrendű vádlott, Farkas Jánost, akit korábban már egy ízben elítéltek garázdaságért, kétévi fegyházbüntetésre, testvérét, Farkas Gézát, valamint Baranyi Károlyt 6, illetve 8 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az ellentábor egyik tagjának, Szé- nási László negyedrendű vádlottnak a büntetése 1 év fegy- ház. A bíróság ezenkívül kötelezte Farkas Lajost, Bara- nyit, és Szénásit, hogy alkoholelvonó kezelésnek vessék alá magukat. Az ítélet az első- és negyedrendű vádlott vonatkozásában még nem jogerős. Musztafa a padlón Dunaharasztin a hírhedt Betérő "vendéglő közönsége múlt év február 26-án olyan alapossággal aprította fel a berendezést, hogy az eset a meglehetősen edzett személyzet emlékezetében mindmáig él. A tömegverekedés kezdetére vonatkozóan két variáció vált ismertté, de ezekben csak annyi közös, hogy mindkettőben 500 forintról esik szó... Az első változat szerint Bokszoló közölte a szomszédos asztaltársasággal: egyetlen csapással, úgy leüt bárkit, hogy az fél órán belül nem kel fel a padlóról. Az ütés ára: 500 forint. Ha mégis feláll, én fizetek — mondta állítólag M. József, a II. osztályú ökölvívó. Legalábbis az ellentábor szerint így szólt a provokáció, amit nem lehetett tovább tűrni. A bíróság a különös fogadás története helyett a másik variációt fogadta el, azt, hogy az M. József társaságában ülő asz- szonyt előbb csak fixírozták a közelben ülő 18—20 éves fiatalemberek, majd odaszóltak a férfinak, hogy ötszázért szívesen megszereznék ezt a jó kis nőt. A hosszas molesztálási meg- únva M. József hirtelen felugrott. Ekkor egy sörösüveggel hátulról fejbe verte valaki. Közben többen körülvették, mire ő a legerősebbnek látszó Musztafát kiütötte úgy, hogy az feldöntötte az asztalt. Az ütés hatóideje ugyan távolról sem érte el a 30 percet, hiszen a földre küldött Orsós Ferenc hamarosan ismét részt vett a bunyóban, de így is tekintélyt szerzett a „Bokszolónak”, akire ketten támadtak ezután, a leütött Orsós bátyja, Tibor és Jakab István. A két asztaltársaság lokális ellentétéből hamarosan tömegverekedés alakult ki, s székek, korsók, kólásüvegek csapódtak be mindenfelé a helyiségben, egy ismeretlen személyazonosságú munkásruhás férfi pedig a falról leakasztott ruhafogassal csapkodott a tömegben. Az italboltvezető hiába rendelt el zárórát, senki nem figyelt rá. sőt, a pincérnő a villanyt is hiába kapcsolta le. a verekedés nem szakadt meg. A kocsmárostól teljesen függetlenül időközben csak annyi változás történt, hogy ki repülve, ki csúszva, ki pedig a saját lábán távozott a csapszékből. Az utcán asztalok és sörösüvegek helyett bicikliket dobáltak egymáshoz az emberek... A Pest megyei Bíróság jogerős döntése szerint a kezdeményező Orsós Ferenc —akit e verekedésen kívül még egy kocsmai garázdaság, valamint orgazdaság is terhelt — büntetése másfél évi börtön, míg Orsós Tiboré és Jakab Istváné 1—1 évi 10 százalékos bércsökkentéssel járó javító-nevelő munka. Betérő és Makkhetes A dunaharaszti 77-es italboltban nem ritkák az efféle cirkuszok. A februári nagy verekedés után készült rendőri jelentés szerint a Betérő vendéglőben ehhez hasonló esetek naponként előfordulnak. Az üzlet kiszolgáló személyzete nem képes a rend fenntartására, hiszen ilyenkor még a főnök, az üzletvezető is fedezékbe, az ajtó mögé húzódva szemléli az eseményeket. Becsületes, józan életű állampolgár — aki némi helyismerettel rendelkezik — nemigen lépi át az ivó küszöbét... E vendéglátóipari helyiség jelen körülményei a budapesti volt Ilkovics-féle vendéglőhöz hasonlóak, ahol a késő esti órákban, szinte csak börtönből szabadult személyek tartózkodtak. S a Betérő nem kivételesen lezüllött hely. A fővárost körülvevő peremközségekben majdnem mindenütt található olyan ivó, ahol összejönnek a Budapestről kitiltott vagy más okból kiszorult almiági figurák. Csak Dunaharaszti környékén több ilyen „késdobáló” üzemel, így mindjárt a falu másik rosszhírű kocsmája, a Makkhetes, továbbá a szigethalmi és a szigetszentmikló- sd Sport vendéglő. A bűn- cselekmények jelentős része ezekben az alvilági klubokban történik, vagy innen indul ki. A kör bezárul A nyugalom megteremtésének biztosítékát az italboltok környékének lakói és a helyi rendőrség a korai záróra elrendelésében látja. A maguk részéről igazuk van. A botrányok legtöbbször valóban a kora éjjeli órákban törnek ki. Csakhogy az ilyen intézkedések után az alvilági vendégek újabb — addig esetleg jóhirű — vendéglőbe teszik át törzshelyüket, s hamarosan az ottani lakosság kezdi kérvényekkel ostromolni a tanácsot... ... és a kör bezárul. Éppen ezért nem mondanánk igazat, ha túlságosan lelkendeznénk egy-egy kocsma bezárása, vagy nyitva- tartásának korlátozása után. Az erőszakos bűncselekmények száma nem ettől függ. Babus Endre Lemezkazánt is Kiskon’énsrek Szentendréről Sikeres esztendőt hagyott maga mögött a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszám- gyártó Vállalat: termelési értéke 162 millió forintra emelkedett. Az idén további termelés- növekedést terveztek, ugyanis új termékek gyártását kezdik meg. Egyik újdonságuk a lemezkazán, amely kis lakások központi fűtésének a lelke, a másik az úgynevezett egységkonténer, amely a vállalatok közötti és vállalaton belüli anyagmozgatást könnyíti meg. A gyár dabasi és veresegyházi üzemében technikai fejlesztéssel növelik az alumínium öntvény-alkatrészek gyártását. Fémbevonattal A Politechnikai Szövetkezet ecseri fémgőzölő üzemében tavaly 800 ezer különböző méretű Fabulon műanyag zárókupakot láttak el fémbevonattal. A képen: Bartos Pálné a vákuum gőzölőt kezeli. Barcza Zsolt felvétele Újítások, találmányok Alaptalan társszerzői igény
