Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

xJlMan 1978. JANUAR 8., VASÁRNAP Cyrus Vance sajtótájékoztatója Paul Warnke: SALT-remények A jövő héttől újabb forduló Genfben (Folytatás az 1. oldalról) — Nagy várakozással tekin­tek kapcsolataink további fej­lődése elé. Megbeszéléseket folytatunk több kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­désben. Ilyenek a kereskede­lemmel, a gazdasági együtt­működés fejlesztésével össze­függő kérdések. Nemzetközi sí­kon szintén több kölcsönös ér­deklődésre számot tartó terü­let van. Kapcsolataink tanú­sítják, hogy a különböző po­litikai, társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok is együtt tudnak működni a köl­csönös előnyök alapján. Az NBC Amerikai Televíziós Társaság tudósítójának kérdé­sére — hogy miért most ha­tározták el a korona vissza­adását — Cyrus Vance rámu­tatott: — Amikor az új kormányzat hivatalba lépett, az elsők kö­zött vitattuk meg a korona visszaadásának ügyét. Dönté­sünk, úgy véljük, helyes volt, tükrözi a két ország, a két nép javuló kapcsolatait. Az amerikai ABC Televíziós Társaság riportere megkérdez­te, milyen esély van arra, hogy a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatokban érvényesítik a legnagyobb kedvezmény elvét? Vance válaszában elmondta, hogy erről is szó volt a ma­gyar vezetőkkel folytatott mostani megbeszéléseken. Az eddigi eszmecserék biztatóak. Bízom abban, hogy a jövőben haladást tudunk elérni. A Magyar Televízió ripor­terének kérdésére válaszolva a külügyminiszter pozitívnak értékelte a belgrádi találkozót, a záróokmány megvalósításá­val kapcsolatos széles körű vé­leménycserét. Kiemelte, hogy a helsinki záróokmány végre­hajtása állandó folyamat és a belgrádi találkozó ennek első lépése. Reményét fejezte ki, hogy várhatóan két év múlva sor kerül a következő hasonló jellegű találkozó összehívásá­ra. Megjegyezte: nyilvánvaló, hogy a belgrádi találkozón vannak nézetkülönbségek. A lényeg az, hogy a párbeszéd folytatódjék. Az amerikai TPME Maga­zin az amerikai kormányzat kelet-európai politikájáról ér­deklődött. Cyrus Vance rámu­tatott: a kormányzat arra tö­rekszik, hogy javítsa a kelet­európai országokkal fennálló kapcsolatait. HOGYAN TEKINT MA AMERIKA NYUGAT-EURÖ- PARA? Abban a pillanatban, amikor Carter elnök Párizsba érkezett, a washingtoni pénzügyi ható­ságok több mint 20 milliárd dolláros alap létesítését jelen­tették be az ingadozó dollár ér­tékének biztosítósára. A hírrel a dollár árfolyama elmozdult a mélypontról, ahová a múlt héten jutott, a nyugat-európai (és a japán) pénzemberek pe­dig föllélegeztek. A túl ala­csony dollárárfolyamok ugyan­is addig sok gondot okoztak Frankfurtban és Párizsban, Londonban és Zürichben: pél­dául azzal, hogy megnehezí­tették a nyugat-európai expor­tot Amerikába. Ugyanakkor megnövelték az amerikai ter­mékek konkurrencia-lehetősé- geit Nyugat-Európában. Carter elnök a megenyhült pénzügyi-gazdasági légkörben nagyobb hitelt követelhetett szavainak, amelyekkel az USA és Nyugat-Európa kötelékei­nek szoros voltáról szónokolt. Emellett nyilván tudatosan ke­resett történelmi jelképeket is: ezért látogatott el Normandiá- ba. az 1944 júniusi amerikai partraszállás színhelyére. íme, amerika nem hagyja cserben Európát... Párizs után az amerikai el­nök Brüsszelben feiezte be 'fél világ körüli körútját. Kü­A UPI tudósítójának kérdé­sére válaszolva Vance méltat­ta a magyar kormány gyakor­latát a családegyesítési ügyek­ben. Ez is pozitív tényezője kapcsolataink alakulásának, — fűzte hozzá. A Magyar Rádió munkatársa a kulturális egyezmény vég­rehajtásáról érdeklődött, arról, hogy milyen lépéseket tesz az amerikai fél a magyar kulturá­lis értékek bemutatásának nö­velésére. Cyrus Vance: szemé­lyes meggyőződésem, hogy a növekvő kulturális csere fon­tos mindkét ország számára. Budapesti nagykövetünket megkértük, hogy az illetékes magyar szervekkel együttmű­ködve tegyen javaslatot a kul­turális és tudományos egyez­Az európai szocialista orszá­gok, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok szombati lapjái részben különtudósítók, részben a nagy világhírügy­nökségek tudósításai alapján számolnak be a magyar nép történelmi ereklyéinek pénteki ünnepélyes visszaszolgáltatásá­ról. Több rádió- és televízióál­lomás, így a belgrádi, a berli­ni, a párizsi, a londoni, a ró­mai, a bonni kép- és hangfel­vételt közölt a Parlamentben megtartott ünnepségről. A központi szovjet lapok a TASZSZ szovjet hírügynökség budapesti tudósítójának jelen­tését ismertették, amely fel­idézte a magyar korona vi­szontagságos történetét. A len- gyel lapok kiemelik, hogy az átadás révén a magyar korona végre jogos tulajdonosához, a magyar néphez került vissza. A Berliner Zeitung, „Ma­gyarország nemzeti szimbólu­ma újból a Magyar Népköztár­saságban” címmel számol be az eseményről. A csehszlovák lapok, a pénteki ünnepség kap­csán felidézték a koronaéksze­rek visszaadásával kapcsolatos közös amerikai—magyar közle­ményt, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok elnökének döntése nagyon megkésett, de kétségtelenül realista lépés. Mint a Rudé Právo és a Pozso­nyi Pravda közös tudósítója ír­ja: a becses nemzeti ereklyék visszaadását a magyar közvé­lemény megnyugvással fogadta és az aktusban a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi helyze­lönösebb újdonságot a belga (és a közös piaci, no meg NA­TO-) fővárosban tett látogatá­sa nem hozhatott. Természetes az USA elkötelezettsége a NA­TO mellett, amely az amerikai imperializmus érdekei szerint tevékenykedik, az is magától értetődő, hogy az Európai Gazdasági Közösségtől együtt­működési készséget, nem pe­dig vetélytársi törekvéseket vár el az USA valamennyi monopóliuma. Különösen Brüsszelben saj­nálták — s ezt egy hónappal ezelőtt NATO- és közös piaci diplomaták e sorok írójának őszintén elmondták —, hogy egyhónapos késedelemmel ke­rült sor Carter útjára és otta­ni látogatására. Ha december elején jött volna, mint aho­gyan ez az eredeti tervben szerepelt volna, a közös piaci csúcsértekezlettel és a NATO miniszteri tanácsülésével egy­be lehetett volna hangolni, s akkor nagyobb súlya, messze- hangzóbb visszhangja is lett volna, mint így. MI VÄRHATÖ az üj ece­VIT-KORMANYTÖL? Igen, Törökország — atlanti ország, mégha sokezer kilomé­terre van is az Atlanti-óceán­tól... Bizonyos atlanti érdekek is jelentkeznek akkor, amikor sürgeti a ciprusi kompromisz- szumos megoldást. Az Égei- tenger olajmezőinek felosztá­ményben megfogalmazott el­vek megvalósítására. A Mali Köztársaság sajtó­jának állandó budapesti tu­dósítója — többek között — a Közel-Keleten kialakult helyzettel kapcsolatban tett fel kérdést a külügyminiszter­nek. Válaszában Cyrus Vance ki­fejtette az ismert amerikai álláspontot. Véleménye sze­rint három fontos kérdés vár megoldásra: mi legyen a béke tartalma, a visszavonás a megszállt területekről és a palesztin kérdés rendezése. Hangsúlyozta, hogy a Közel- Keleten átfogó rendezést kell elérni, mert csak ez biztosít­hatja az igazságos és tartós megoldást. te megerősödésének, a szocia­lista társadalmi és gazdasági rendszer szilárdságán alapuló magyar külpolitika tekintélye növekedésének eredményét lát­ja. A nyugati sajtó bő terjede­lemben idéz az ünnepségen el­hangzott beszédekből. Az ob­jektív hangú tudósítások, a ko­rona történetét felelevenítő többé-kevésbé igényes törté­nelmi visszaemlékezések mel­lett egy-egy jobboldali nyugati lapban — politikai beállított­ságának megfelelően — az esemény jellegét félremagya­rázni igyekvő kommentárok is olvashatók. Csaknem vala­mennyi beszámoló közös voná­sa azonban, hogy a korona visszaadásának tényét — Cyrus Vance és Apró Antal szavait idézve — a két ország közti kapcsolatok javulásaként ér­tékelik. A Financial Times — Vance-ra hivatkozva — össze­függésbe hozza az eseményt az Európai Biztonsági Értekezlet nyomán kialakult légkörrel. A Le Monde budapesti különtu- dósítója azt hangsúlyozza, hogy a korona visszatérése nem csupán jelképes, hanem egyben politikai jelentőségű esemény is. A tekintélyes fran­cia polgári lap munkatársa a magyar külügyminisztert idézi, aki szerint az enyhülés a nem­zetközi politika fő irányzata. Az amerikai sajtó tudósítá­saiban ugyancsak a korona tör­ténetét ismerteti és a magyar— amerikai kapcsolatok javulá­sát emeli ki. sát, hogy így a görög—török ellentétet legalábbis enyhíteni lehessen, ha éppen felszámol­ni még nem is. Aztán az sem közömbös az atlanti világ szempontjából, hogy Törökor­szágban — a NATO számára veszedelmesen! — felgyülem­lett az elégedetlenség az Egye­sült Államok kongresszusának makacssága miatt. A washing­toni Capitóliumon változatla­nul nem akarják mgszavazni a Törökországnak szánt kato­nai segélyprogramot. A török politikának állandó tényezője, hogy — NATO-tag- ság ide vagy oda — nem zár­kózik el a Szovjetunióval való kapcsolatok fejlesztése elől. Szovjet segítséggel számos nagy ipari beruházás épült Törökország területén, legutóbb pedig a Fekete-tenger alatt a föld mélyén található ásvány­kincsek közös kiaknázásának terveit is megkezdték megvaló­sítani. Az Ecevit-kormánytól várni lehet, hogy tovább halad ezen az úton. Visszatérve a görög—török konfliktusra: valószínű, hogy most már valóban megindul­nak a tárgyalások Athén és Ankara között. Mindkét rész­ről szilárdabb belpolitikai helyzetű kormány kezdhet al­kudozásba. TESTVERHABORÜVA ala­kul-e a vietnami—kam­bodzsai KONFLIKTUS? Visszaemlékezem a ver- sailles-i Vietnam-világkonfe- renciára: vagy hét éve Párizs Paul Warnke, az amerikai SALT-küldöttség vezetője sze­rint jó remény van rá, hogy tavaszra megszületik az új ha­dászati fegyverzetkorlátozási megállapodás. A Carter-kor- mány fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési hivatalának vezető, je pénteken igen határozottan elutasította az amerikai tör­vényhozás és a NATO körei­ből származó bírálatokat, ame­lyek szerint Washington túl engedékeny a SALT-tárgyalá- sokon. Warnke, aki pénteken újságírók előtt beszélt, hétfő­től Genfben részt vesz a SALT-tárgyalások újabb for­dulóján, majd a nukleáris kí­sérletek teljes eltiltásáról ugyancsak Genfben folyó ame­rikai—szovjet—brit megbeszé­léseken. Warnke hangoztatta, hogy az elmúlt negyedévben lénye­ges haladás mutatkozott a SALT-tárgyalásokon, s ha ezt az ütemet tartják, a követke­ző három hónapon belül vég­legesen kialakulhat a megálla­podás. Warnke sorra visszautasítot­ta az amerikai szenátusban és egyes NATO-körökben han­goztatott nézeteket, hogy a készülő második SALT-szer­A párizsi Kongresszusi Pa­lotában szombaton reggel meg­nyílt a Francia Kommunis­ta Párt országos értekezlete, amelyen 3000 küldött dönt a márciusi választásokon kö­vetendő stratégiáról. Georges Marchais, a párt első titkára beszámolójában arra hívta fel a párt tagjait, hogy a választások március 12-i első fordulójára össz^ pontosítsák erőfeszítéseiket és nyitva hagyta a második for­dulóra követendő taktika kérdését. Georges Marchais kijelentet­te: csupán néhány hét van hátra a választásokig, és mivel a szocialista párt makacssága nem teszi lehetővé a vissza­térést a közös program tiszte­letben tartásához, nem tette lehetővé és jelenleg sem teszi mellett a haladó erők világ­méretű seregszemléjére került sor, békeharcosok és tudósok, politikusok és művészek, tö­megszervezetek képviselői ezer­számra gyűltek össze, hogy követeljék az amerikai ag­resszió abbahagyását, Vietnam és általában Indokína népei­nek függetlenségét, békéjét. Kambodzsai küldöttekkel be­széltem ott, akik hitet tettek Dédkelet-Ázsia népeinek kö­zös, antiimperialista céljai mellett, elkötelezték magukat a közös harcra. És rhost test­vérháborúra kerülne sor a tegnapi harcostársak között? I A kambodzsai magatartás mozgatórugói ma még kevéssé ismertek. Csak egymás mellé tudja az ember állítani azt a tényt, hogy a kambodzsai ve­zetők Kina barátságát keresik, hogy a pekingi példához iga­zodnak, hogy a kínai befo­lyásnak engednek, illetve e be­folyás kiterjesztésének útját egyengetik. Vietnam kész bármikor és bármilyen szinten tárgyalni a két ország között felmerült problémák megoldására — közölték a hét végén Hanoi­ban. A külügyminisztérium ilyen egyértelmű nyilatkozata a szocialista Vietnamnak azt a határozott törekvését tük­rözte. hogy nem engedi test­vérháborúvá faiulni a helyze­tet. Ha át is lépték a kam­bodzsai határt a vietnami egységek, amint Pham Van Dong, a VSZK miniszterelnö­ke hangsúlyozta, ezzel önvé­delmi akciót hajtottak végre csupán. A határok kérdésé­ről — s egyébként tudnivaló, hogy rögzített határok a két ország közt sohasem voltak! — sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni. Pálfy József ződés hadászati előnyt bizto­sítana a Szovjetuniónak. Warnke közvetetten elismer­te, hogy az új SALT-egyez- mény (legalábbis több éves időszakra) korlátozná az új amerikai fegyver, a szárnyas rakéta interkontinentális válfa­ját. A küldöttségvezető ugyan­akkor ismét csak harcászati fegyvernek minősítette a neut­ronbombát. Az amerikai SALT-küldött­ség vezetője hangoztatta: sze­mélyes tapasztalatai is meg­erősítik a Szovjetunió komoly megegyezési készségét a SALT-tárgyalásokon. Hétfőn kezdi meg munká­ját a Lengyel Egyesült Mun­káspárt második országos kon­ferenciája. A pártértekezleten több mint 1800 vajdasági értekez­leteken megválasztott küldött, és mintegy 450 vendég vesz részt — a két szövetséges párt vezetői, a munkásmoz­galom veteránjai, a vajdasá­gok vezetői, valamint ki­lehetővé a megbeszéléseket, a Központi Bizottság egyszerű és világos javaslatot tesz az or­szágos értekezletnek: óriási csatát kell indítani annak érde­kében, hogy március 12-én a kommunista párt jelöltjei kö­rül tömörüljenek azok az erők, amelyek lehetővé teszik a mérlegnek egy igazi változás felé történő elmozdulását. Ez az egyedüli eszköz, az egye­düli út a sikerhez. Az FKP főtitkára, Francois Mitterrand-t, a Szocialista Párt főtitkárát bírálva kije­lentette: A nagy fontosságú dátum előtt, ahogy ez az el­múlt időben már többször elő­fordult, amikor a csata dön­tő fordulatot vett, Francois Mitterrand visszavonul, en­ged. Amikor valóban dönte­ni kell, a szocialista párt visszahúzódik a harc elől, és ismét a nagyburzsoáziával való együttműködés politi­kája felé hajlik. SZALJUT—6. A Szál jut—6 űrhajósai szombaton pihenő­napot tartottak. Jurij Roma- nyenko és Georgij Grecsko közérzete kiváló. Az űrállo­más berendezései megfelelően működnek, a repülés folyta­tódik. Hafez Asszad szíriai elnök a Szíriában tartózkodó ameri­kai kongresszusi küldöttséggel folytatott megbeszélésén így foglalta össze a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos szíriai álláspontot: tartós béke csak az összes feltétel megléte ese­tén lehetséges. Asszad szerint az egyiptomi elnök izraeli útja kudarcra Ítélte azokat a nemzetközi erő­feszítéseket, amelyek a közel- keleti rendezés útjában álló akadályokat kívánták leküzde­ni. Szádat a békéhez vezető utat felcserélte a kapituláció­hoz vezető úttal. • Lehetséges, hogy alá fogja írni Izraellel a különmegállapodást, de ez nem vezethet átfogó békéhez, mivel a közel-keleti válság nem pusztán egyiptomi—izraeli, ha­nem arab—izraeli konfliktus — mondotta a szíriai elnök. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának 15 tag­ja Clement J. Zabloncki veze­tésével pénteken este Kairóba érkezett, ahonnan szombaton Asszuánba utazott, hogy Szadat egyiptomi elnökkel ta­lálkozzék. Szombaton Bukarestben kö­zös nyilatkozatot tettek köz­zé Ceausescu és Schmidt talál­kozójáról és a román—nyugat­német tárgyalásokról. A közel­Katona István felszólalása a Svéd Baloldali Párt - kommunisták XXV. kongresszusán Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője, a Svéd Baloldali Párt — kom­munisták XXV. kongresszu­sán részt vevő pártküldöttség vezetője, a kongresszus szom­bati ülésén tolmácsolta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üd­vözletét. Hétfőtől Varsóban A LEKAP második országos konferenciája Közel-Kelet Szíriai álláspont Diplomáciai csúcsforgalom emelkedő pártonkívüli sze- r. Slyiségek — művészek, tu­dósok, újságírók. A politikai bizottság referá­tumát Edward Gierek, a LEMP KB első titkára ter­jeszti a program szerint az ér­tekezlet elé, és beszédet fog mondani Piotr Jaroszewicz miniszterelnök, a LEMP KB PB tagja. Ma Szonoda Moszkvába érkezik A japán kormány nagy je­lentőséget tulajdonít Szono­da Szunao külügyminiszter küszöbönálló szovjetunióbeli látogatásának — jelentette ki a japán külügyminisztérium szóvivője. A kormány arra számít, hogy Szonoda Gromi- ko szovjet külügyminiszter­rel átfogó véleménycserét foly­tat a kétoldalú kapcsolatok­kal és a nemzetközi helyzet­tel összefüggő kérdésekről. Moszkvában mára várják Szo­noda érkezését Waldheim Isztambulban Waldheim ENSZ-főtitkár szombaton Isztambulba ér­kezett, ahonnan ma megy to­vább Ankarába, hogy Ecevit miniszterelnökkel a ciprusi kérdésről tárgyaljon. Wald­heim, aki Athénban és Nico­siában is folytatja megbeszé­léseit a ciprusi kérdés meg­oldásáról, kedden Ankarából Teheránba utazik. keleti váltságot békésen, tár­gyalások útján kell rendezni — hangsúlyozza a közös köz­lemény. Románia és az NSZK egyetért abban, hogy a problé­mát a térség minden érdekelt állama és népe, beleértve a palesztin népet is, törvényes jogai figyelembevételével kell megoldania. Helmut Schmidt szombaton elutazott az or­szágból. Reza Pahlevi iráni sah hét­főn egynapos látogatásra Asz- szuánba érkezik, ahol Szadat egyiptomi elnökkel egymást tájékoztatják azokról a meg­beszélésekről, amelyeket mind­ketten folytattak Carter ame­rikai elnökkel. A sah támogat­ja Szadat különutas politiká­ját. Szadat a sah látogatása előtt — tegnap este — 24 órá­ra Szudánba utazott. Pénteken dr. Ibrahim Farak, a párt jövendő főtitkára be­nyújtotta' a pártalakításhoz szükséges dokumentumokat, és bejelentette az új VAFD párt megalakításának szándékát az Arab Szocialista Unió titkár­ságának. Az új VAFD minden szempontból igazi ellenzéki párt kíván lenni. Ismert mar­xisták és baloldaliak is csat­lakoztak a párthoz. A hét kérdései Vietnam kés A normandiai látogatás - Brüsszeli késés Ankarai kérdőjelek - Délkelet-ázsiai határok Nemzetközi sajtóvisszhang Francia Kommunista Párt A választási stratégiáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents