Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-08 / 7. szám

1978. JANUAR 8., VASÁRNAP 3 Bővül a ielefonhálózat Korszerűsítik a megye postáit szervezettebb munka építésügyi államtitkár nyilatkozata Nehéz hónappal zárta az évet a Budapestvidéki Posta- igazgatóság. Pedig a decem­beri levél- és csomagözön, a csúcsforgalom az idén széthú­zódott. Ennek ellenére a me­gye forgalma jóval meghalad­ta az országos átlagot. Egy év alatt tízmillió Ha eltekintünk az ünnepek­től és csak a hétköznapok tükrében vizsgáljuk Pest me­gye 219 postahivatalának helyzetét, akkor is azt tapasz­taljuk, hogy eltér a hazai át­lagtól: nehéz körülmények között, az országosnál sokkal nagyobb létszámhiánnyal küzdve látják el az évről évre növekvő forgalmat. A forgalomnövekedés a hír­lapterjesztésben a legszembe­tűnőbb: 1976-hoz képest 6 szá­zalékkal emelkedett az értéke­sített lapok száma, ami tíz- milióval több újság kézbesíté­sét jelentette. A további pél- dányszámnövelést már gátolja a munkaerőhiány. Egyre keve­sebb a kézbesítő, és most már mind nehezebb a postatiszti és alkalmazotti munkakörök be­töltése is. A posta nem tartozik a ki­emelt bérfejlesztési lehetősé­gekkel rendelkező vállalatok közé, sőt az átlagos bérszínvo­naltól is elmarad, és az évi bérfejlesztés eddig alacso­nyabb volt, mint a környező termelővállalatoknál. Pest me­gye postahivatalainál az el­múlt évben 25 százalékos volt a fluktuáció, de az agglomerá­ciós övezetben néhány helyen elérte az 50 százalékot is. Új hivatalok A lakosság mindig érzéke- hyen reagál, ha késik a kül­demény, nem érkezik meg reg­gel az újság. Ezért a megyé­ben több körzetben megszer­vezték a rendszeres helyettesí­tő szolgálatot. Így az elmúlt évben már ritkábban és csak helyenként adódtak problé­mák. A Budapestvidéki Posta­Ez évtől kezdődően válto­zások várhatók a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek állami támogatásában. Az intézkedések több mint 300 termelőszövetkezetet és 60— 70 szakszövetkezetei érinte­nek, valamint azokat a ter­melőszövetkezeteket — szám szerint és országos viszony­latban 73-at —, melyeknek termelési eredményei ked­vezőbbek ugyan, de teljesítményük egészében még mindig elmarad az országos átlagtól. A kedvezőtlen adottságú kö­zös gazdaságok állami támo­gatást és árkiegészítést kap­nak gazdálkodásuk anyagi egyensúlyának biztosítására, illetve fejlesztési eszközeik kiegészítésére. A gazdaságok középtávú fejlesztési terve­ket készítettek, melyeket a megyei tanácsok véleményez­nek, s ennek alapján pályáz­hatják meg a fejlesztési hoz­zájárulást. Az állami támo­gatás formája ez évtől kez­dődően annyiban változott, hogy a továbbiakban ezek a termelőszövetkezetek nem csu­pán az egy főre jutó bruttó jövedelem alapján kaphat­nak állami támogatást, ha­nem figyelembe vehetik az egy hektárra jutó nettó állóeszköz értékét is. Ha az egy hektárra jutó ál­lóeszközérték 16 ezer forint­nál kevesebb, akkor vissza, fizetési kötelezettség nélkül. 18 ezer forintig legalább 50 százalékos visszafizetési kö­telezettséggel, 18 ezer forint­nál magasabb állóeszközér­téknél pedig teljes visszaté­igazgatóság munkaszervezés­sel, gépesítéssel és korszerű­sítéssel próbál segíteni a gon­dokon. Üj épületbe költözött a nyáregyházi, bényei, tárno­ki, úri, budakeszi, leányfalui postahivatal, hogy csak néhá­nyat említsünk, hiszen 1977- ben összesen 11 új postahiva­talt építettek és legalább eny- nyit újítottak fel. Az idei ter­vek között további 14 postahi­vatal felújítása szerepel és új épül Káván, Pomázon, Kis- kunlacházán. Dunakeszin, Fo­ton, Pusztavacson, Perbálon, Majosházán, Gyálon és Tábor­falván. Ez a nagyarányú kor­szerűsítés a hivatalban dolgo­zók munkakörülményeit jelen­tősen javítja. A kézbesítés azonban a jövőben is csak ha­gyományos módszerrel történ­het. Kevésbé látványos munka a megye telefonhálózatának bő­vítése és korszerűsítése. A Budapestvidéki Postaigazgató­ság tavaly adta át a dunakeszi 600 vonalas automata közpon­tot, amely sokat segített a vá­ros távbeszélő-hálózatának bő­vítésében, de a távhívási rend­szerbe nem kapcsolható be. Távhívással Ráckevén terven felül fel­szereltek egy crossbar rend­szerű, távhívó szolgálatra is alkalmas konténer-telefonköz­pontot, de üzembe helyezésére technikai okokból csak ez év elején kerül sor. A lakosság társadalombiz­tosítási ellátására fordított összegek a korábbi évekhez hasonlóan, az idén is gyorsabban nö­vekednek, mint a nemzeti jövedelem, Az idén a tavalyinál 9,2 százalékkal, mintegy ötmil- liárd forinttal többet költe­rítési kötelezettséggel enge­délyezheti a megyei tanács a fejlesztési hozzájárulást. A gazdaságilag elmaradt terme­lőszövetkezetek szintén kap­hatnak állami támogatást, de ennek odaítélésénél magasabb állóeszközértéket vesznek ala­pul. A tervek messzemenően figyelembe veszik a helyi lehetőségeket. Húshasznú szarvasmarha­tenyésztésre Pest megyében tavaly például a nyársapáti Haladás Tsz, a fóti Vörösmar­ty Tsz, a ceglédi Kossuth Tsz kapott állami támogatást. Az idei pályázatok most van­nak a megyei tanács végre­hajtó bizottsága előtt, elbí­rálásra. Előreláthatóan 9 mil­lió forint értékű - állami tá­mogatásra számíthatnak majd az idén Pest megye gazda­ságai. Az úgynevezett árkiegészi- tési mód egy másik támoga­tási forma, mely szerint az értékesített termékek alap­ján számolják el az állami támogatást a gazdaság javá­ra. Miután az elmúlt évi elemzések során kiviláglott, hogy a kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetek kö­zül nem egy hátrányban van az árkiegészítés elbírálásá­nál, most a domb- és hegyvidéki termelőszövetkezetek tá­mogatására is emelték az árkiegészítést; 7 aranykorona értékű földte­rületekre 12 százalékos. 7— 10 aranykorona értékűekre 8 százalékos árkiegészítést szá­molnak el. Kiépítették a szentendrei Felszabadulási lakótelep ideig­lenes hálózatát és új telefon- központot adtak át Tápiósze- csőn is. Megkezdték a Budapest- környéki távbeszélő-hálózat automatizálását és bekapcsolá­sát a távhívórendszerbe. En­nek a 200 millió forintos be­ruházási programnak a terve­zése és a kivitelezése folyama­tosan halad. A lakosság ebből az óriási munkából egyelőre nem sokat észlelhet, hiszen most még csak az építkezések folynak. Az automatizálási rendszerhez szükséges épüle­tek többsége csak 1978—79- ben készül el. Ezután kez­dődhet a műszaki szerelés, öt­évi öszehangolt, közös munka eredményeként majd 1981-ben egyszerre adják át a szentend­rei és a budai járásban, illet­ve a ráckevei járás északi ré­szén az automata- és távhívó­rendszert. A Budapestvidéki Postaigazgatóság idei tervei között szerepel még a szent­endrei, dunaharaszti, pomázi, budakalászi és érdi távbeszé­lőközpont bővítése. Az idén terven felül hozzá­kezdenek a százhalombattai crossbarközpont szereléséhez. A munka megkezdéséhez sok Segítséget nyújtott a Dunai Kőolajipari Vállalat és a váro­si' tanács is. A váci központ kétezres bővítését elfogadta a BHG, a szerelést azonban csak 1979-ben kezdik meg. Wanatka Gabriella nek társadalombiztosítási jut­tatásokra, amelynek értéke — az állami költségvetésből elkülönítve kezelt nyugdíj- :'apókat is beleértve — eléri a 63 milliárd forintot. Nyugellátásokra 40,8 mil­liárd forintot terveznek, 11,8 százalékkal többet, mint 1977- ben. Több mint egymillió csa­lád kétmilliónál is több gyermek után kap csalá­di pótlékot, s ha mérsékeltebben is, de tovább emelkedik a gyermek- gondozási segélyt igénybe vevők száma. Az említett jelentős társa­dalombiztosítási előirányza­tok nem foglalják magukban azokat az igen nagy összegű állami és tanácsi kiadásokat, amelyek az állampolgári jog­gá vált egészségügyi ellátás­sal, a rendelőintézetek, a kór­házak, a mentőszolgálat stb. fenntartásával járnak. Gyorsabb, Dr. Szabó János Az építőipar számára 1978- ban némileg új helyzetet te­remt a beruházások túlzottan felgyorsult ütemének a kor­mány által elhatározott mér­séklése. Némelyek attól tar­tanak, hogy emiatt az építő­vállalatoknak nem lesz elég munkájuk, s a dolgozók egy részét nem tudják majd meg­felelően foglalkoztatni. Be­szélgetésünk elején erről kér­deztük dr. Szabó János épí­tésügyi államtitkárt. Koncentrálás 41 nagyberuházásra... • ön hogyan Ítéli meg a ki­látásokat? — Az említett intézkedé­sek az igények és a lehető­ségek közötti összhang és egyensúly helyreállítását, az V. ötéves terv alapvető épí­tési, fejlesztési céljainak el­érését szolgálják. Nem jelen­tenek tehát a néhány év előt­tihez hasonló beruházási stop­pot, még kevésbé a beruhá­zások kényszerű leállítását, „befagyasztását”. Az igények és a kivitelező kapacitások összhangjának hiánya, páro­sulva az előkészítés 1977- ben is tapasztalható fogyaté­kosságaival, rendkívüli mó­don megnehezíti az építőipar egyenletes ütemű, tervszerű munkáját, szétforgácsolja erőit, eszközeit. Ezért az építőipar­nak is érdeke a feszültségek enyhítése, a vállalati fejlesz­tési pénzforrások tervezett csökkentése, a nagyberuhá­zások indításának korlátozá­sa, a kivitelezés kezdésének megszigorítása. Így több le­hetőség lesz arra, hogy az építőipar termelési kapacitá­sait elsősorban a folyamat­ban lévő beruházások gyor­sabb befejezésére összponto­sítsa, javítsa a kivitelezés szervezettségét és gazdaságos­ságát. A helyzet azonban bonyo­lult és ellentmondásos. A beruházások ütemének erő­teljes mérséklése ugyanis át­menetileg lassítja az építési tevékenység fejlődésének len­dületét és helyenként megne­hezíti a termelési kapacitá­sok kihasználását, a megfe­lelő foglalkoztatást. A hely­zetnek ez a „kétarcúsága” tá­volról sem jelenti azt, hogy az építőknek nem lesz elég dolguk. 1978-ban 4—5 száza­lékkal több építési-szerelési munkát kell elvégezniük, ami akkor is igen jelentős fel­adat, ha tudjuk, hogy 1977- ben az ágazat termelése hét százalékkal növekedett. Eb­ben az évben a többi között 10 nagyberuházás befejezé­se hárul az építőkre, és 90 ezer új lakást kell felépíte­niük. Pest megye 1978-ban összesen 1 milliárd 660 ezer forintot használhat fel beruházási célokra a fejlesz­tési alap bevételeiből. Mivel a központilag meghatározott be­ruházási színvonalat túllépni nem lehet, a megyei tanács gondoskodik arról, hogy a kü­lönböző ágazatokban az egyen­súly meglegyen. Az elsődleges célok közé tar­tozik a több emeletes, lakóte­lepszerű lakások, valamim a víz- és csatornaművek építé­se, az általános iskolai tanter­mek bővítése és a kistarcsai 580 ágyas kórház építésének folytatása, a monori rendelő- intézet befejezése. A tervek szerint az idén 1087 tanácsi célcsoportos lakás épül összesen, melyek nagy része Százhalombattán, Gödöllőn, Kistarcsán, Vácott és Budaör­sön készül. A fejlesztési program szerint 240 új bölcsődei és 950 óvodai hely kerülhet tető alá, és 14 általános iskolai tanterem épí­tésével számolhatunk. Továbbra is szükség van a pénzösszegek év közbeni átcso­portosítására, mert a rugalmas gazdálkodás e formája lehető­vé teszi egy-cgy településen a rendelkezésre álló építőipari kapacitás maximális kihaszná­lását. A Pest megyei pártbizottság különös figyelemmel kíséri a megyében folytatott beruházá­sok helyzetét és a beruházá­sokban elsősorban érdekelt Pest megyei Állami Építőipari Vállalat munkáját. O Az igények és az építési lehetőségek közötti feszültség főleg a fővárosban és a na­gyobb ipari településeken hát­ráltatja a beruházások haté­kony megvalósítását. Milyen javulás várható e tekintetben 1978-ban? — Az ágazat feladatainak meghatározásával, a kivitele­ző vállalatokkal már szep­temberben megtartott terv­konzultációkon eleve abból indultunk ki, hogy a fizető­képes beruházási kereslet mérséklődő növekedésén be­lül az építési igény főleg Bu­dapesten, valamint Komá­rom és Borsod megyében az átlagosnál gyorsabban nő. Ennek megfelelően az épí­tési feladatokat és a kapaci­tásokat területileg és időben is összehangolva az erőket koncentrálni lehet a lakás­építésre, az 1978-ban folya­matban lévő 41 nagyberu­házásra, köztük a már emlí­tett 10 beruházás befejezésé­re, amelyek közül háromnak a tervezett befejezési idő­pontja 1977, illetve 1976 volt. A rugalmas alkalmazko­dást a változó igényekhez segíti az is, hogy a feladato­kat népgazdasági, társadal­mi fontosságuk szerint min­denütt rangsorolják, s a ki­vitelezés programját az épí­tő vállalatok és a beruházók együttműködési megállapodá­sokban rögzítik. Ez a beruhá­zási munkák nagy részénél már megtörtént, de a végre­hajtás folyamán az igénye­ket és a lehetőségeket helyi­leg részletesen is egyeztetni kell. Különös gondot kell fordítani a gazdaságos ex­portárualapokat bővítő beru­házások építési munkáira, az élelmiszeripari, valamint az egészségügyi és kulturális be­ruházásokra, mivel jelenleg ez utóbbiaknál mutatkozik a le “nagyobb elmaradás. Az ér­dekeltek szorosabb együtt­működése és a jobb koope­ráció lehetővé teszi a kor­szerű építőipari kapacitások optimális kihasználását. Még egy megjegyzés: köztudott, hogy a beruházási gyakor­latra általában a rossz, a kapkodó előkészítés nyomja rá a bélyegét. Nos, a jelenle­gi helyzetben mód nyílik az eredetileg 1978. évi kezdés­re tervezett, de későbbre ha­lasztott beruházások jobb elő­készítésére, a gyorsabb, szer­vezettebb kivitelezés feltéte­leinek megteremtésére. ...és a lakásépítésre © A lakásépítési feladatok nem csökkennek, itt tehát nem várható az előkészítés javulá­sa, az idén is tapasztalt év vé­gi rohammunka megszűnése? — A kapacitások koncent­rálása valamivel kedvezőbb feltételeket teremt az 1978. évi lakásépítési feladatok teljesítésére. Budapesten pél­dául, de más nagyvárosok­ban is lehetőség lesz arra, hogy az új beruházások szá­mának csökkenése miatt ke­vésbé igénybe vett mélyépí­tő kapacitások átcsoportosí­tásával meggyorsítsák a la- lakásberuházások előkészíté­sét, az építési területek köz­művesítését. Viszont általá­ban nem várható a feszült­ségek csökkenése a szak- és szerelőipari munkáknál — a festésnél, a gáz-, víz- és fűtésszerelésnél, és így to­vább —, mivel ezeket az egyébként is szűk kapacitá­sokat a jövő évben minde­nütt erősen igénybe veszi a folyamatban lévő beruházá­sok gyorsabb ütemű befejezé­se. Plusz négymillióid 9 Mi lesz a sorsa annak a négymilliárd forintnak, amit a kormány biztosított az építő­ipar terven felüli fejlesztésére? — Ennek az összegnek vol­taképpen az a rendeltetése, hogy az építőipar technikai bázisának fejlesztésével el­lensúlyozni tudja a létszám- növekedés elmaradása miat­ti teljesítményhiányt, hogy gyorsabb ütemben folytatód­jék a munkaigényes, korsze­rűtlen építési technológiák felváltása, 'illetve átalakítá­sa modern nagyipari, szerelő- jellegű tevékenységgé. A ház­gyári építés hatékonyságá­nak növelése végett például korszerűsítenünk kell a sok tekintetben elmaradott köz­mű- és mélyépítést, meg kell valósítanunk az építkezések előkészítésének és befejező technológiai folyamatainak át­fogó, a munka termelékeny­ségének növekedését meg­gyorsító komplex gépesíté­sét. A szóbanforgó négymilliárd forint több mint hetven szá­zaléka a kivitelező vállala­tok gépvásárlásaihoz nyújt segítséget. Az így megvaló­suló fejlesztések azonban gya­korlatilag csak az 1979-es év­ben bővítik az építőipari ka­pacitásokat. Létszám és termelékenység • Lesz-e elég építőanyag? — A legfontosabb építő­anyagokból a hazai termelés és az import kielégíti az ál­lami, szövetkezeti, valamint a lakossági szükségleteket. A terv, a beruházások mérsék­lődésével összhangban, az 1977. évinél kisebb mértékben irá­nyozza elő az építőanyag-ipar termelésének növelését. Igen fontos, hogy a vállalatok az eddiginél rugalmasabban iga­zodjanak a felhasználók dif­ferenciáltan növekvő szük­ségleteihez, eszerint szervez­zék a termelési kapacitások kihasználását, a készletezést, az értékesítést, a gazdálko­dást. Továbbá az is, hogy folytassák, illetve gyorsítsák a termelési szerkezet korsze­rűsítését, a tervidőszak vé­gén várható ismét fellendü­lő kereslet kielégítését se­gítő nagyszabású rekonstruk­ciós fejlesztéseket. Visszatérve az építőipar­ra: 1977-ben az ágazat lét­száma a számításoktól elté­rően nem nőtt, hanem vala­melyest csökkent. Ez arra fi­gyelmeztet, hogy 1978-ban a foglalkoztatottság szempont­jából is bonyolultabb hely­zetben az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a munka termelékenységé­nek, hatékonyságának növe­lésére, hiszen a létszám nö­vekedésére egyre kevésbé szá­míthatunk. Ezért igen fon­tos, hogy a vállalatok átgon­dolt intézkedéseket tegyenek a meglévő munkaerő haté­kony foglalkoztatására, a lét­szám stabilizálására, a fegye­lem és a szervezettség javí­tására — fejezte be nyilat­kozatát dr. Szabó János épí­tési és városfejlesztési minisz­tériumi államtitkár. Oroszi István Bemérik az automatát Az OMÜV törökbálinti szerelőműhelyében a LOGICONT vezérlő automatát merik be a szakemberek. Évente mintegy 300 darab műszert gyártanak. Halmágyi Péter felvétele Módosul az állami támogatás Figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeket A húsprogram keretében például Nyársapát, Főt, Cegléd TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI juttatásokra Hatvanhárommiiliárd forint

Next

/
Thumbnails
Contents